Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-13 / 2. szám

a .Nyirvidék* utján a határozatok közlése mellett ér­tesíttetnek. Kelt, Szabolcsvármegye erdészeti albizottságának Nyíregyházán, az 1900. év deczember hó 28-án tartott üléséből. Dr. Meskó László, erd. alb. elnök. (Másolat.) 310—1900. erd. biz. A beszterczebányai járás főszolgabirájának jelentése, hogy Göllner Viktor Károly volt erdőőr elveszett eskübizonyitványa ered­ménytelenül nyomoztatott; Határozat. Minthogy a magy. kir. erdőkiucslár szolgálatában állott, onnan azonban elbocsátott Göllner Viktor Károly pónikkohói lakos 36 éves erdőőr a beszterczebányai járás főszolgabirája által részére 1897. év ápril hó 26-án 2. jkvi. szám alatt kiállított erdőőri eskübizonyitványát elveszítette s ezen bizonyítvány Zólyomvármegye hiva­talqs lapja f. évi 5-ik számában közzétett felhívás s a legszorgosabb nyomozás daczára sem került meg, ennél­fogva az említett eskübizonyitvány a magy. kir. földm. minisztérium 1882. évi 38708 számú körrendelete értel­mében ezennel semmisnek nyilvánittatik. Miről az ország valamennyi közigazgatási erdészeti albizottsága és kir. erdőfelügyelőség valamint a nyilván­tartásban való fe jegyzés végett a beszterczebányai m. kir. áll. erdőhivatal s a vármegyebeli járási főszolga­birák s rend. tanácsú városok rendőrkapitányai értesít­tetni rendeltetnek. Kelt Beszterczebányán, Zólyomvármegye közig, erdé­szeti albizottságának, 1900. évi augusztus hó 18-án t. üléséből. Kéri, alispán, elnök. (Másolat.) 470—1900. erd. biz. A szombathelyi kir. erdőfelügyelőségnek 1900. évi 906 számú előterjesz­tése a Német József, Bogár György és Takács János részére kiállítóit hatósági eskű-bizonyitványoknak sem­misekké nyilvánítása tárgyában. Határozat. Minthogy a zala-szent-góthi szolgabírói hivatalnak 403/93. számú jelentéséből az tűnik ki, hogy a Kallós község szolgalalában 1887. évi márczius hó 23-án 2. jegyzőkönyvi szám alatt felesketett Német József kallósi 31 éves, továbbá az I8á8-iki évi február hó 1-én 3. jegyzőkönyvi sziin alatt Véged község szolgálatában fel­esketett Bogár György végedi 48 éves, végül az 1893. evi május hó 2-án 2. jegyzőkknyvi szám alatt Bezerédy Adorján szolgálatában felesketett bezerédi 42 éves erdö­őrök szolgálatukat elhagyták, eskú-bizonyitványaik pedig daczára a szorgos kutatásnak, valamint a .Zalavármegyei Hírlap*, illetve .Zalamegye" nevű hírlapokban közzetett felhívásoknak meg nem kerültek, ennélfogva emiitett eskü-bizonyitványok a nagyméltóságú főldmivelésügyi m. kir. miniszter ur 38708|8-s2. számú magas körren­delete erielmében ezennel semmiseknek nyilváníttatnak. Miről az ország közigazgatási erdészeti bizottságai és kir. erdőfJügyelőségei, a vármegye összes járási fő­szolgabirák, valamint a megyei kiadó, nevezetteknek az elveszett eskü-bizonyítványok nyilvántartásába leendő bevezetése végeit végzésileg értesíttetnek. Zala-Egerszegen, 1900. évi julius 9-én. C»e tán Károly s. k., Zalavármegye alispánja, mint az erd. albizottság elnöke. (Másolat.) 300--1900. szám. Szolnok-Doboka vár­megye kizig. erdr. bizottságától. Az ország összes erdő­rendészili bizottságának es kir. erdőfelügyelőinek. A szamos-ujvári járás főszolgabirájának mult évi május hó 15-én 4236 szám alatt tett jelentése szerinl; Mancsa János a magyar derzseí gör. kath. egyház szo'galatában állott erdő szolga a részére 1895 évben augusztus hó 7-én 18 szám alatt kiállított eskületételi bizonyítványt elvesztette. Miután a beérkezett jelentések szerint az el­rendelt körözés eredményre nem vezetett s miután a .Szolnok-Doboka' czimű hivatalos lapban megkisérlott hirdetés sem vezetett eredményre, erdészeti bizottságunk annak további érvényét a mai napon tarlóit nyilvános ülésben a főldmivelésügyi m. kir. miniszter ur által 1882. évben 38703 szám alatt kiadott körrendelete alap­ján megszüntette, illetőleg érvénytelennek nyilvánította. Miről a társhatóságot nyilvántartásba vétel végett tisztelettel értesítjük. Szolnok-Doboka vármegye közigazgalási bizott­ság erdészeti albizottságának Deésen, 1900. évi augusztus hó 4-én tartolt nyilvános üléséből. Id. Bornemissza Károly főispán. 30875—1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Tisza-Bűd községben B. Juhász István, Berner András lovai rüh-kór miatt zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1900. deczcmber 31-én. Mikecz János, alispán. 30359—1900. K. Szabolcsvánnegye alispánjától. Pesl vtnegye alispánjának megkeresésére felhívom, miszerint Czahu Ferenczet, kinek atyja Czaha István es | állítólag IS6ó-t>en Váczon születeti, hatósága területén szabályszerűen nyomozza, feltalálas esetén születési, házassági és illetőségi viszonyai felől kihallgaltassa s a felvett jegyzőkönyvet hozzám terjessze be. Nyíregyházán, 1900. deczember 22. Mikecz János, alispán. 29757 —1900. K. Szabolcs vármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A főldmivelésügyi m. kir. miniszter 96662/1900. számú rendeletét kőzhirré tétel és alkalmazkodás végett közlöm. Nyíregyháza, 1900. deczember 15. Mikecz János, alispán. (Másolat.) 29757. K. számhoz. Magy. kir. főld­mivelésügyi miniszter. 96662/IH.-2./I900. sz. Valamennyi j vármegye alispánjának és valamennyi thjf. város taná- j csának. Folyó évi november hó 19-én kelt 91534. valamint november hó 25-én kelt 93787. és végül de­czember hó 3-án kelt 95501. számú körrendeleteim ha­tályon kivül helyezése mellett, a kérődzőknek és serté­seknek Magyarországból és Horváth-Szlavonországból Ausztriába való bevitele tekintetében azonnal érvénybe lépő intézkedéseket tartalmazó 515. számú Állategészség­ügyi Értesítőt kellő számú példányban kihirdetés és a marhalevélkezelők és kirendelt szakértők azonnali meg­felelő utasítása végett oly megjegyzéssel küldöm meg, hogy ezen rendeletem a folyó évi deczemberhó 16-án meg­jelenendő Főldmivelési Értesítőben is közöltetik. Budapest, 1900. évi deczember 9-én. A miniszter megbízásából: Csabay s. k. 96662. szám. UI./2. 1900. A m. kir. kereskedelem­ügyi miniszter úrral egyetértőleg. Állategészségügyi Értesitö. 515. szám. Ausztria. (A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok. Kérődzőknek és serléseknek Magyarországból és Horváth-Szlavonországokból Ausz­triába való bevitelére nézve érvényesített forgalmi korlá­tozások.) A cs. kir. osztrák belügyminiszter ur folyó évi deczember hó 7-én kiadott 44080. számú hirdetményeivel s azonnal kezdődő érvényességgel a következő intézkedé­seket léptette életbe: A) Magyarországban: a) ragadós száj- és körömfájás uralgása miatt: Bícs-Bodrogvármegyének zentai járásában Bács-Martonos, Ó-Kanizsa. Torontálvármegyének nagy-szent-miklósi já­rásában Szerb-Nagy-Szent-Miklós. b) Sertés vész uralgása miatt: Abauj-Tornavármegyé­nek cserháti járásában: Alsó-Gagy, Boaolló, Fáj, Gagy­Vendégi, Komárocz, Sloósz, Szepsi; füzéri járásában Abaujvár, Gsány, Kovácsvágás, Nagy-Szaláncz, Panyok, Szkáros, Telkibánya; gönczi járásában Bodókő-Váralja, F.-Dobsza, Fony, Göncz-Ruszka, Kér, Vilmány; járásában kjssai járásában Buzinka, Kis-Ida, Nagy-Ida, Sacza, Sza­kolj, Szinna; szikszói járásában Álsó-Méra, Alsó-Szend, Alsó-Vadász. Aszaló, Bakta, Encs, Fancsal, Felső-Novaj, Felső-Szend, Felső-Vadász, Forró, Hernád-Szent-András, Hernád-Szőllőd, Hernád-Vécse, Homorogd, Jánosd, Kéty, Onga, Szala, Szolnok, Tomor, Ujlak-Szdanlicska; tornai járásában Derenk. Alsó-Fehérvármegyének balázsfalvai járásában Balázsfalva, Buzás-Bocsárd, Csícsó Holdvilág, Monora, Nagy-Gserged, Ohába, Tóhát, Tűr, Véza; kis­enyedi járásában Buzd, Ladámos, Oláh-Girbó, Örmény­székes, Spring, Vingárd; maros-ujvári járásában Hari, Ivutyfalva, Maros-Káptalan, Oroszi; nagy-enyedi járásá­ban Csáklya, Fugád, Lőrinczréve, Muzsina, Nagy-Enyed, Nyirmező, Tompaháza. Verespataki járásában Abrud-bánya, Abrudfalva> Áradvármegyének aradi járásában Fakert, Mácsa­Szent-Leány falva, Zimánd-Ujfalu, Zsigmondháza; boros­jenői járásában Monyoró; eleki járásában Elek, Gyula-Varsánd, Sikló; kisjenői járásában Kis-Jenő, Miske, Nagy-Zerind, Seprős, Simánd, Székudvar, Talpas; nagy-halrnágyi járásában Banosd, Nagy-Halmágy; világosi járásában Galsa, Muszka, Világos. Bács-Bodrogvármegyé­nek németpalánkai járásában Plávna ; titeli járásában Titel; zentai járásában O-Kanizsa; zombori járásában Sztanisits; Zenla r. t. város. Baranyavármegyének hegy­háti járásában Sásd. Barsvármegyének aranyos-maróthi járásában Kis-Tapolcsány, Maholány, Nagy-Szelecsény, Taszár; lévai járásában Felső-Várad, Kis-Kálna, Kis­Sáró, Nagy-Kálna; oszlányi járásában Kalacsna, Kis­Bisztricsány, Nagy-Ugrócz; verebélyi járásában Alsó­Győröd, Fakó-Vezekény, Kis-Lot, Mohi, Nagy-Lot, Pózba, Verebély, Zsitva-Ujfalu és Léva r. t. város. Békésvárrae­gyének békési járásában Békés, Köröstarcsa, Mezőberény ; békés-csabai járásában Békés-Csaba; gyomai járásában Endrőd; szarvasi járásában Békés-Szent-András, Kondo­ros, Öcsöd; szeghalmi járásában Vésztő és Gyula rend. tanácsú város. Beregvármegyének felvidéki járásában Kö­vesd ; lalorczai járásában Rákos; mezőkászonyi járásá­ban Botrágy, Gelénes, Nagylónya, Tiszaszalka, Vámos­Atya ; munkácsi járásában Derczen. Beszterczenaszód­vármegyének bessenyői járásában Alsó-Sebes, Bessenyő, Bilak; jádi járásában Csépán, Kajla; naszódi járásában Tulcs. Biharvármegyének béli járásában Kalácsa; berettyó­újfalui járásában Berettyó-Szent-Márton, Berettyó-Újfalu, Gsökmő, Esztár, Gáborján, Henczida, Pocsaj, Váncsod; cséffai járásában Gyapjú, Marcziháza, Ugra; derecskei járásában Derecske, Vértes; érraihályfalvai járásában Érsemjén, Piskolt; margitai járásában Margita; szalárdi járásában Tataros ; székelyhídi járásában Bihar-Diószeg, Koly; tenkei járásában Jánosda, Sályi; tordai járásában Bakonyszeg, Bihar-Torda, Nagyrábe. Borsodvármegyének egri járásában Cserépfalu, Eger-Farmos, Sály, Tisza­Valk; mező-csálhi járásában Hő-Bába, Szakaid ; miskolczi járásában Bessenyő, Görömböly, Heö-Csaba, Szirma; ózdi járásában Bóta, Csermely, Csokva, Domaháza, Mer­cse, Nekezsény, Sajó-Németi, Velezd ; szendrői járásban Abod, Finke, Hangács, Rakacza-Szend, Szalonná, Szendrő; szent-péteri járásában Apátfalva, Bánhorvát, Dédes, Dubicsány, Kápolna, Parasznya, Sajó-Kazincz, Szent­Márton, Tapolcsány, Vadna, Varbó. Brassó vármegyének alvidéki járásában Földvár, Brassó r. t. város. Csikvárme­gyének felcsiki járásában Csik-Szentlélek, Csik-Szépviz. Esztergomvármegyének esztergomi járásában Dömös, Dorogit; párkányi járásában Bátorkeszi, Dunamocs, Ebed, Esztergom rendezett tanácsú város. Hevesvármegyének hatvani járásában Hatvan. Honlvármegyének ipolysági járásában Felső-Szemeréd, Ipolyság. Hunyadvármegyének algyógyi járásában Algyógy, Nagy-Almás. Fehérvár­megyének sárbogárdi járásában Kálóz; székesfejérvári járásában Gárdony, Polgárdi. Gömör-Kishontvármegyének rimaszombati járásában Nyustya; rozsnyói járásában Gacsalk; tornaijai járásában Lévárd. Győrvármegyének tósziget-csilizközi járásában Abda. Hajduvármegyének balmaz-ujvárosi járásában Balmaz-Ujváros, Csege, Híjdu­Nánás és Híjdu-Szoboszló rendezett tanácsú városok. Háromszékvármegyének sepsi járásában Egerpatak, Kis­járásában Podele; dévai járásában Beregszó, Dévai Maros-Solymos, Piskitelep; maros-illyei járásában Ladus­uyak. Jász-Nagy-Kun-Szolnokvármegyének jászsági alsó járásában Bessenszög; tiszai alsó járásában Szelevény; tiszai felső járásában Kenderes, Szolnok rendezett tanácsú város. Kis-Kűküllővármegyének hosszu-aszói járásában Mikeszásza. Kolozsvármegyének almási járás gyalui járásában Szász-Fenes ; mező-őruiényesi j\ Septér, Uzdi-Szent-Péter. Komároravármegyének x kőzi járásában Csícsó, Ekecs, Nemes-Ócsa; ge járásába.i Oad, Szend ; tatai járásában Felső-Gk u­udvardi járásában Bagota, Duna-Radvány, Madar, Mar­czalháza, ó-G/alla, Szent-Péter. Krassó-Szörényvármegyé­nek bégai járásában Bálmez ; bogsáni járásában Vasziova ; facseti járásában Igazfalva; moldvai járásában Radimna ;• temesi járásában Givosdia; Lúgos rendezett tanácsú város. Maros-Tordavármegyének marosi felső járásában Koronka, Maros-Szent-György, Mező-Fele; régeni alsó járásában Alsóköhér. Mosonvármegyének magyar-óvári járásában Horváth-Kimle. Nagy-Küküllővármegyének' kő­halomi járásában Kőhalom; nagysilinki járásában Boldog­város, Réten ; szent-ágotai járásában Jakabfalva, Prépost­fal va, Szentágota, Medgyes rendezett tanácsú város. Nóg­ráivármegyének balassa-gyarmati járásában Ipoly-Kiskér, Nándor ;tüleki járásában Fúlek-Kelecsény, Homok-Terenne, Kazár, Karancs-Berény. Korlát, Mátra-Verebély, Sámson­haza ; losonczi járásában Jelsőcz, Mucsiny; szécsényi járásá­ban Halászi; sziráki járásában Erdő-Tarcsa, Heréd, Kálló, Kökényes, Terény, Zagyva-Szántó. Nyitravárm^gyének érsekújvári járásában Andód.Tótmegyer; nyitraijárásában . Andacs; pöstyéni járásában Moraván, Nagy-Kosztolány. Pest-Pilis-Solt-Kiskunvmegyének abonyi járásában Tápió­Szele; gödöllői járásában Mogyorod, Peczel, Zsámbok; monori járásában Nyáregyháza; nagykátai járásában Njgykáta; ráczkevei járásában Pereg; váczi járásában Acsa; Kiskun-Halas r. t. város. Pozsony vármegyének szempiczi járásában Német-Gurab. Sárosvármegyének sirokai járásában Nagy-Sáros ; topolyai járásában Szobos, Töltszék. Somogyvánnegyének csurgói járásában örtilos ; tabi járásában Endréd. Sopronvármegyének csepregi járásában Berekalja-Torapaháza, Peresznye, Répcze, Szemere; csornyai járásában Szany; kapuvári járásában Szabolcsvármegyének bogdányi járásában Beszterecz, De­mecser, Kótaj, Nagy-Halász, Vasmegyer, Téth; dadai alsó járásában Báj, Tisza-Ladány, Tisza-Lók; dadai felső járásában Berezel, Buj, Kenézlő, Vencsellő; nagy­kallói járásában Apagy, Hugyaj, Kálló-Semjén, Márton­falva, Szent-György-Abrány; nyírbátori járásában Magy, Nyírbátor, Nyir-Bogát, Nyir-Lugos, tiszai járásában Eperjeske, Lövő-Petri, végül Nyíregyháza rendezett ta­nácsú város. Szatmárvármegyéneü csenged járásában Gacsály, Pátyod: erdődi járásában Erdőd, Hirip ; máté­s'.alkai járásában Fábiánháza, Gebe, Nagy-Dobos, Nyír­császári, Nyir-Medgyes ; nagybányai járásában Erdőszáda, Oláh-Kékes, Tománya ; nagy-károlyi járásában Domahida, Csomaköz; n.-somkuti járásában Csolt, Gyökeres, Hosszú­falu, Karuja, Kolczér, Kovás, Nagyfentős, Pribékfalva; szathmári járásában Patóháza. Szebenvármegyének nagy ; s/.ebeni járásában Kakasfalva, Nagy-Csűr, Nagy -Talmács, Sellemberk; szász-sebesi járásában Pétertalva ; ujegyházi járásában Hortobágyfalva. Szepesvármegyének gőlnicz­bányai járásában Svedlér. Szilagyvármegyének szilágy­somlyói járásában Kéiner ; zsibói járásában Zsibó. Szolnok­Dobokavármegyének bethleni járásában Sajó-Ujvárhely­zsáki-gorbói járásában Csokmány ; magyar-láposi járásá­ban Csókás; nagy-ilondai járásában Nagy-Borszó, Pür­kjrecz. Temesvármegyének csákóvai járásában Zsembely ; dettai járásában Temes-Bultyin ; lipai járásában Máslak ; Brékási járásábankovetz; uj aradi járásában Keresztes, Tolnavármegyének dunafőldvári járásában Fadd; köz­ponti járásában Harcz; völgységi járásában Závod. Torda­Aranyosvármegyének felvinczi járásában Székelyfőldvár, Székelykocsárd, Vajdaszeg; raaros-ludasi járásában Mébze uralj; toroczkói járásában Toroczkó. Torontálvármegynek bánlaki járásában Partos, Szécsénfalva ; csenei járásában Német; nagybecskereki járásában Lukácsfalva; zsomsa­lyai járásában Magyar-Csernya. Udvarhely vármegyének székely-udvarhelyi járásában Székely-Udvarhely. Zemplén­vármegyének bodrogközi járásában Nagy-Rozvágy ; sze­rencsi járásában Sajó-Hidvég; tokaji járásában Bodrog ­Olaszi, Tarczal, Vámos-Ujfalu.Törvényhatósági joggal fel­ruházott városok: Baja, Pozsony. e) Juhhimlő uralgása miatt: Abauj-Tornavmegyének kassai járásában Bárcza, Lőrinczke. Bács-Bodroghvár­vármegyének bajai járásában Bikity, Csatalja, Hajdu­\árinegyében Hajdú-Szoboszló r. t. város. Nagy-Küküllő­vármegyének nagysinki járásában Brulya. Krassó-Szőrény­vármegyének jármi járásában Mirkovácz ; oraviczai járásá­ban Kis-Tikvány. Tolna vármegyének simontornyai járásá­ban Udvari. B) Horvát-Szlavonországokat illetőleg. a) Sertésvész uralgása miatt: Modrus-Fiumevár­megyének vojnici járásában Barilovic, Vojnic. Pozsega­vánnegynek daruvári járásában Baslaji, Dezsanovacz, Koncanicza ;Szerémvtnegyének zimonyi járásában Asania, Boljevci, Ugrinovci. Verőczevármegyének diakóvári járá­sában Bracevci, Semeljci; d.-miholjaci járásában Mosla­vina. Zágrábvármegyének dvori járásában Dvor; velika­goricai járásában Dobranecz. c) Juhhimlő uralgása miatt: Lika-Krbavavármegyé­nek brinji járásában Jezorane, otocaci járásában Sinac, Skare, Vrhovine; perusici járásában Kosinj; udbinai járásában Udbina, Podiovaca. Modrus-Fiumevármegyé­nek ogulini járásában Plaski; sluini járásában Dreznik, Rakovica. 3554—901. szám. A Brodbil reggel 4 órakor Uj­Djinbovar felé induló 1905 vitamint az Uj-Djiubovár f lói Bródba éjj I 11 óra 39 perczkor érkező 1906. sz. s/.emélyvouatok forgalma f. hó 9-étól kezdve a komp­forgalom fzü.-etelese alatt Brod és Borna-Brod közötti v maira is kiterjesztetik. Az 1905 sz. vonat Bosna-Brod­bil indul éjj4 3 ór.i 20 p^rczkor és Brodöa érkezik ^ij'.l 3 óri 32 perczkor; az 1906 sz. vonít pedig indül lkodból éjjé' 11 óra 56 p-rczkor és B^naBródra ?r­;{ezik ejj-í 12 óra 6 p-rc'.kor. 181668/900. Nagy S'.t. Mik ós állomásoo feladásra vagy átrovat.olásra kerülő burgonya küldeményekér' melyek az 5b. azámu kivételes díjszabása c. alatt ( eijes koeörakomátyi) dij ételei alapján kerüinek elezá-i aolásra, i szá'ítási dij ezentu! nem a hasz^"'- ^ nkíuya, hanem a rakomány tényleges s^ú', s fuvarlevelenkint legalább 10000 Kg. suj számíttatni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom