Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-17 / 7. szám

Hivatalos melléklet a „ltfyirvidék

" 19Q1. 7-ik sxamaho

z. 2970—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. .4 járási fo-zoliralMráknak. Nyíregyháza varos polgármesterének é* a községek elöljáróinak. A III. kir. pénzügyminiszter f. évi ál>t»sz. rendeletét, mely szerint a földadó ujabb megaliapitása czéljáhol a szükséges adatok beszerzési re kiküldöttek támogatasat rendeli el csatolva, relhivom ezimct, hogy a kiküldötteket hivatalos kötelességük teljesítésében megfelelőleg támogassák * a szük-iges adatokat es felvilágosításokat rendel kezesükre iMM-sdt.iRi s illelve megadni ne mulasszák el. Nyíregyháza, 1901. február 6. Mikecz János, alispán. I Másolat.) A magy. kir. pénzügyminisztériumtól. 8136 szám. Valain nnyi vármegye törvényhatóságnak. Az •'gyeni's adok tervbe vett reformjának kapcsolato-an a löldadu kataszter iwisioja is megejtendő lévén, ennek sikeres loganatosilhatasa céljából már előzetesen és keliö tájékozásra van szükségem egyrészről azokról a köt ül menyekről, melyek a jelenlegi adozlalásnál észlelhető aránytalanságokat okoztak, másrészről pedig azon gazdasági, közlekedési, érlékesi'esi és egveb közgazdasági viszonyokról, melyek a ka leszi eri tiszlajóvedelemre nézve befolyá-sal bírnak. E végből előtanulmányok végzését és megfelelő adatok beszerzését határozván el, ezek eszközles.vei : Gölllicher Benedek cs. és kir. ezredes es Makray Homokos kataszteri igazgatókat, Duka Morczel, Miskolczy Jenő, báró Huszár Kálmán és Szoiiibalby Lajos kataszteri helyszinelesi felügyelőket, Liugauer Ferencz, Funk Gyula, Laszkary Ödön is Madarász Pál .öldadó nyilvántartási biztosokat. Kazinczy Bela kataszteri felügyelőt es Kohanovszky István kataszteri helyszinélesi becslőbiztost bíztam meg. Nevezetlek ezen nagy körüliekintéssel, sokoldalú közgazdasagi adat mérlegelésével s nagy fáradtsággal jaro ét a löldadó helyes és igazságos megoszlását czelzó munkálat kiindulási alapjául szolgálandó s ép ezért nagy loiilosságu megbízatásuknak sikeresen csakis akkor lesznek k'*pesek megfelelni, ha a helyi hatóságok őket feladatuk teljesítésében hazafias buzgalommal tamogalják. Az ilgy fontosságára és közérdekű voltara való tekintettel felhivom a varmegye törvényhatóságát, miszerint fent nevezeit megbizotlaimat eljárásukban szokott hazafias készséggel lamogassa es intézkedjék, hogy őket az egyes községekben való megjelenésük alkalmával, a kellő felvilágítások megadásiban es egyáltalábin egész működé.ükben, az összes közig.i'gatási hatóságok s községi cs városi elöljáróságok tőlük telhetőleg tamogassák es nekik e tekintetben Kezűkre járjanak, li idapesten. PK)I. január M-an. Lukács. '{086—1901. K. Szabolcsvármogve alispánjától. A nyírbátori járásból távollevő teljesen ismeretlen hadkötelesek névjegyzékét puhatolás végett olv felhívassa* közlöm, hogy feltalálás eseten közvetlenül a nyubitori járás lószulgabiráját értesítse. Nyiregyhuza, 1901. február 7-én. Híkecz János, alispán. (lfáaolat.) kt. 1901. Névjegyzéke a nyírbátori járás területén IS-(>. évben született teljesen ismeretk-n hadköteleseknek. Tancz Mihály, Udvari Mihály. Goldslein Adolt. Ulah Sándor, Roaenfeld Jenő, Horváth János, Molniii Mihály, Oláh István, Tóth Sándor, Bácskái Andiit-*. Oláh János, Müller József, Molnár Sándor, Nagy Tivadar. Malik Guszláv, László Imre, Róth Jakab, Krizáin L tsz ó, Lilik István, Szabó György, Jászilyi András, ('.se: b i Ntván. Nyir-Bator. 1901. február 5. Dr. Leövey Elek, főszolgabíró. 10 S4-—1901. K. Szabolcsvarmegye alispánja. A nagy kallói járásból teljesen ismeretlen hadkötelesek névjegyzéket puhatolás vegeit oly felhiváseul közlöm, hogy feltalálás eseten közvetlenül a nagykálloi járás főszolgabiráját értesítse. Nyíregyházán, 1901. január hó '25-én. Mikecz János, alispán. (M isolat.) Névjegyzéke a nagy-kállói sorozó járás területén az l*Ho. évben született ismeretlen hadköteleseknek. Csacskó János, Kemény István, Király Ján >*, Kocsis Sándor, t'app Sándor, I'isak János, Szerencsi János, Tanczer János, Tólh István, Baria Gyula, Dan'íó János, Göröj János Kanalas Lőiincz. Nagy Ferencz, Szabó Ferencz, Szabó György, Vajda József, Szabó József, Babis Ferencz. Jánoskov János, Jónis János. Sipos István, Soltész Petor, Tólh Mihály, Lipcsik János, írás Sámuel, Palki Miklós. Tólh János, Vargi ,Péler András, Zipszrr Miki"-, Kozák György, Ladik József,Orosz György. Burdi János. Aranyos István, Tóth F> rencz, Janavics György, Mintsak Mihály, Kerniczki Gyula, Lőjek Mihály, Spisak Jozsel keiekgyarló, András György, Juhász László, Yinczcllér János, Ben ke József, Kovács János. 163 — 1901. Kai. Az la->'i. évi III. l.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott ulatilas |. Hész .9 § anak 5 pontja értelmében azon kérelem melleit küldöm meg, hogy a jelen névjrgyzekb n megnevezett teljesen ismeretlen badkötele-ekel liató<ága területén nyomoztatni s eredmény esetén engemet nriesiteni szíveskedjék. N.-Kalló, I'.MII. január *0. Zoltán János, főszotgaoiró. I—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A in. kir. Kereskedelemügyi miniszter f. évi január liú 23-an kelt 8J546—900. sz. rendele!et máso alban ludomasv.'lel és alkalmazkodás és illetve nrendele

! pontos végrehajtása végett kiadom. Nyíregyháza, J901 febiuár 4. Mikez János, alispán. (Másolat.) 2843—901. K. Kereskedelemügyi m. kir. miníszler S2516—VT1I. 900. sr. Az összes magyarországi iuá»odfoku iparliatosagoknak. Tudom isomi i jutott, hogy i bécsi Pakarek et Cornp czég (Heilig • Sladl, Nussdorfer Stras.se US) .F.mke Bum* jelzéssel, minden czég megnevezés nélkül nrmsHi Kinti csimkékkel külföldi rumot hot Magvarorszag területen forgalomba. Miről a hatosága alá tartozó első foku iparhatóságokat, ulalássil hivatali elődömnek 189 7. évi május hő 30-án 1-1470 szám alall elt körrendeletére azzal ertesilse, miszerint a mennyiben akár közvetlen tapasztalat, akár feljelentés utján tudomására jönne, hogy a fent emiitett kihágást elkövette, az illető ellen az 1884. évi XVII. t.-cz. 137 g-ának d pontja alapján a megtorló iparkihagási eljárást azonnal tegyék folyamatba. Budapest, 1901. évi január hó 23-án. Hegedűt, s. k. 941—1901. K. Szibolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszternek folyó évi január hó 9-én 3913 -901. Ill.-J. szám alatt kelt rendeletét közhirrététel és alkalmazkodás vegettl közlöm. Nyíregyházán, 1901. január hó 14-én. Hunyadvárinegyének aigyógyi járásában AlgyógyFelfalu; bradi járásában Sztanizsa, Tresztia. Fehérvármegyének sárbogárdi járásaban Czecze; székesfehérvári járásában Gárdony, Polgárdi. Gömör-Kishontvármegyének limaszombati járásában Nyustya; rozsnyói járásában Gacsalk; tornaijai járásában L várd. Győrvármegyének tósziget-csilizközi járásában Abda. Hajdú vármegyének ualmaz-ujvárosi járasában Balmaz-Ujvárns, Csege, HajduNánás és Hajdu-Szoboszló rendezett tanácsú városok. Háromszék várhegyének sepsi járásában Egerpatak, Kisjárásában. Födele; dévai járásában Beregszó, Dévai Maros- Solymos, Piskitelep ; m iros-illyei járásában Ladus nyak. Jász-Nagy-Kun-Szolnokvármegyének jászsági alsó járásában Bessenszög; tiszai alsó jarásában Szeleveny; tiszai felső járásaban Kenderes, Szolnok rendezett tanácsú város. Kis-Küküllővármegyének hosszu-aszói járásában Mikeszásza. Kolozsvármegyének almási járásában Almás; gyalui járásában Szász-Fenes ; mező-örményesi járásában Septér, Uzdi-Szent-Péter. Komáromvármegyének csallóközi járásában Csicsó, Ekecs, Nemes-Ócsa; gesztesi jarásaba.i Dad, Szend ; tálai járásában Felső-Gallaudvardi járásában Bagota, Ouna-Badvány, Midar, Marczalháza, O-Gyalla, Szent-Péter. Krassó-Szörényvármegyének bégai járasában Bálincz ; bogsáni jarásában Vasziova : lacseti járásában Igazfalva ; moldvai járásában Radimna ; temesi járásában Gavosdia; Lúgos rendezelt tanácsú város. Maros-Tordavarinegyének marosi felső járásában Koronka, Maros-S/.enl-György, Mező-Fele; régeni alsó járasában Alsókőhér. Mosonvárme^yének magyar-ovari járásában Horváth-Kimle. Nagy-Küküllővarmegyének kőiialomi járásában Kőhalom; nagysilinki járásában Boldogváros, Héten ; szenl-ágotai járásában Jakabfalva, Préposti.tlva, Szentágota, Medgyes rendezett t.inacsu város. Nógrád vármegyének balassa-gyanuati járasában Ipoly-Kiskér, Nándor; lüleki jarasaban Fülek-Kelecsénv, Homok-Terenne, Kazár, Karancs-Bereny. Korlát, Mátra-Verebély, Sámsonhaza ; losouezi járásában Jelsőez, Mucsiny; szécsényi járásában Halászi; sziráki járásában Erdő-Tarcsa, Heréd, Kálló, Kötényes, Tereny, Zagyva-Szántó. Nyitravármegyének érsekújvári járásában Andód.Tótmegyer; nyitraijárásában Andacs; pöslyéni járásában Moravan, Nagy-Koszlolány. Pesl-Pilis-Solt-Kiskunvmegvének abonyi járásában TapióISzele; gödöllői járásában Mogyorod, Péczel, Zsámbok; monori járásában Nyáregyháza; nagykálai járásában Nigykata; ráczkevei járásában Pereg; váczi járásában Acsa; Kiskun-Hilas r. t. varos. Pozsony vármegyének szeinpiczi járásában Neniet-Gurab. Sirosvárinegyének •sirokai jarásában Nagy-Sáros; topolyai j írásában Szobos, Töltszok. Soaiogyvármegyének csurgói járásában Örlilos; !abi járásában Eadréd. Sopronvármegyének csepregi járásában Berekalja-Tompahaza, Peresznye, Répcze; Szemere; csornyai járasá'ian Szany; kapuvári járásaban Szabolcswírmegtjének bogdányi járásában Beszterecz, Demecser, Kótaj, Nagy-Halász, Vasinegyer, Teth; dadai alsó járásában Báj, Tisza-Ladány, Tisza-Lök; dadai felső járásaban B.'iczel, Bu j, Kenézlő, Vencsellő; nagykállói járásaban Apagy, Hugyaj, Kálló-Semjén, M írlontalva, Szent-György-Abrány ; nyírbátori járásában Magy, Nyírbátor, Nyir-Bo^ál, Nyir-Lugos, tiszai járásában Eperjeske, Lövő-Petri, végül Nyíregyháza rendezett tanácsú város. Szatmárvartnegyének cseng;ri járásában Gacsály, Pátyod: erdődi Járásában Erdőd, Hirip ; mátészalkai jarásában Fábiánhaza, Gebe, Nigy-Dobos, Nyírcsászári, Nyir-Medgyes ; nagybányai járasában Erdőszáda, Oláh-Kékes, Tománya; nagy-károlyi járásában Dotuahida: Csomakőz; n.-so nkuli járásában Csolt, Gyökeres, Hosszúfalu, Karuja. Kolczér, Kovás, Nagyfentös, Pribékfalva' szathmári járasában Patóházi. Szebenvarmegyének nagyszelieni járásában Kakaslalva, Nagy-Csűr, N igy-Talmács; Sellemberk ; sz.isz-sebesi járásában Peterlalva; ujegybázi járásában Hortobágyfalva. Szepesvármegyének gölnicz bányai járásában Svedler. Szilágyvármegyének szilágy ; somlyói járásában Kémer; zsib n j írásábanZsibó. Szolnok, DobokavármegyéneK bellii ni járásában S íjo-Ujvarlielyzsáki-gorbói járásában t^sokinany ; magyar-láposi jarásában Csókás; nigy-ilondai járásában Nigy-Bozó, Pürkkcrecz. Temesvarmegyének csákovai jarásába^rssembelyi dettai jará-aban Temes-Btillyi i; lipai járásában Máslak Brékasi járásában Kovetz; uj aradi járásában Kercsztesn Tolnavármegycnek dunaföldvári jarasaban Fadd; központi járásában Harcz; völgységi járásában Závod,TordaAranyosvármegyének felvinczi járásában Szekely földvár Székelykocsard. Vajdaszeg; maros-ludasi járásában. MébQralj; toroczkóijarasaban Toroczkó. To.roulálváruu gyének hanlaki járásában Partos, Szécsénlalva ; csenei járasában Német; nagybecskereki jarásában Lukácsfalva : zsombolyai járásában Magyar-C«.-ny.i. Ud. irhelyv iriuegyéuek székely-advarhelyi járásában Sz •kely-Udvarhely. Zemplénvármegyének bodrogközi jarasaban Nagy-Rozvágy; szerencsi járásában Sajó-lLdvég; lok.iji járá-.iiian BodrogOlaszi, Tarc/.al. Vámos-Újfalu. Debreczen. H idinezővásárhely, Kecskein t, Komarom, Nagyvarad, Sz.ib.idka. Szeged, Szekes-Fcjérrar t-s Zombor öntiálló törvényhatósági joggal felruházoll varosok területéről. 11) Horn il-SzI a rom) ri-ágobi ( illetőleg. I. A jtthhimlőnek uralgasa miatt lilos a juhoknak Ausztriába való bevitele L'ka-Krubav.i vármegy.-nek Ausztriával határos gospici jatás.ib >1. II. A serlesvésznek osztrák terülelre lörlent b-'hurczolása mialt .1 sert sekuci Ausztriába való b -vitele a következő horvál-szlavonorszagi területekről tilos: Belovár-Kőrösvarrnegye belovari, easinai, garesniczai, gyurgyeváczi, grupisnopoljei, kapronczai és krizseváczi járásaiból, Pozsigívmegye pakraczi, pozsegai és ujgradiskai járusaiból. Szerem vármegye iloki, mitroviczai, rumasidi es vukovári járásaiból, Varasdvármegye ivaneci, klanjeczi. krapinai, ludbrie„'i, novímarofi, pregradai, varasdi es zlalari járasaibol, Verőczevármegye eszéki, nasicei, slaliiui és verőczei járásúból, Zágrábvármegye dugosellói, jaskai, kariováczi, kostajniczai, petrinjai, stubiczai, sziszeki, sveli-ivan-zelinai és zágrábi járásaihói, végül Belovár, Eszék, ivanicz, Kaproncz i és Karlovácz önálló vArosokbol. C) Általános szabályok: A bevitelre száat állatok az 1899. éri 75,500. száiuu rendelet II. rész ; 4. pontjának megfelelőleg kiállított marhalevelekkel látaud >k el, a melyek igazolják, hogy a szárma'.ási helyen es at ezzel szomszédos községekben, illelóleg a haláros közsegekből álló körzetben a szállítási megelőző negyven nap alatt nem uralkodott ezen állatokra nézve ragadós és bejelentési kötelezetlseg ala tartozó betegség. Ha az ily helyről származó állatok közt a rendeltelesi állomáson valamely ragadós betegség állapittatik meg, ugy az ily-u alialszálhtmány, — a mennyiben az Hatoknak a vasúti állomással vágánynyal egybekötött nyilvános vágóhidra való szállítása meg nem engedtetk — az erre vonatkozó különleges szabályok figyelembe telével a szarmazasi hely feladó-állomására visszaküldetik. Friss hus-száltitminyoknak oly bizonyítványokkal kell ellátva lenniök, melyek igazolják, hogy az illető állatokat a hatósági állatorvos élő állupotban és a levágás után szabályszerűen megvizsgálta es egészségeseknek találta. Ezen intézkedések azonnal hatályba lepnek s egyidejűleg hatályukat veszlikaz I90ö. évi deczember hó 9-én és 20-án 9;-.66B. és ad 98,9ól. száiuu itteni rendeletekkel >z 515. és 522. számú Állategészségügyi Értesítőkben által un közzétett eddigi adatforgalmi korlátozások. A meg nem engedett módon bevitt állatszállítmányok az 1880. évi lebruár J9-ik osztrák törvény 4C>. §-ában megallapitolt elbánás alá esnek. Ezek folytán tehát megjegyzem, hogy az Ausztriába való bevitelből kizirt és fent megnevezett járások (•< törvényhatósági városok területéről, továbbá valamely ragadós állati betegséggel fertőzőit és ezekkel szomszédos községekből, valamint általában minden oly községből, melyben ragadós állati betegség uralkodott, de a zár feloldását megelőzőleg az ulolsó betegségi eset megszűnte ót i a 40 napi veszmentesség igazolhatásához szükséges eziii idő még le uem telt — és az ilyenekkel szomszédos községekből az illető betegségre fogékony allatok csakis i külön kikérendő osztrák engedély álapján vihetők ki Ausztriába. Egyébként az Ausztriába irányuló állatforgalomra nézve az lö')9. évi 75,500. számú rendetetbeH (332. számú Állategészségügyi Értesítőben) közölt általános szabályok mérvadók. Utmulato 11. részének 32. lapján elöjegyzendő, ugyanezen lapon az 515. és 521. számú előjegyzések törlendők, a/. 515. e< 522. számú Értesítők, mint már tárgytalanok, áthuzaniók és .lásd az 525. számú Értesítőt • jegyzettel látandók el. Budapest, 1901. évi január hó 9-én. M. kir. földmivelésügyi minmter. Melléklet a 3!)13\'J()0. sz. a. kiadott ö25. számú Állategészségügyi Értesitöhöz. Az eidekelt szállító felek felvilágosítása és figyelmeztetése és szigorú miheztartás végett, tudomására adom az állatrakodókhoz kirendelt szakértőknek, hogy a/, osztrák cs. kir. belügyminiszter ur saját szempontjából, az általa tolyó évi január hó 7-én 47011. szám alatt közzétett hirdetmény szerint, a következő magyar- és horvál-szlavonországi községeket és az ezekkel szomszédos községeket tekinti még olyanoknak, a melyekből ragadós allati betegség uralgása miatt, Ausztriába az illető belegsegre fogékony állatokat szállitiutóknak nem tart. Ebből folyólag tehát es a fent hivatkozott hirdetdetuiényh:/. képest, ezen községekből és az ezekkel szomszédos községekből a cs. kir. osztrák belügyminiszter ur külön engedelye nélkül Ausztriába kivitt s az illető betegsegre fogékony állatok az 1880. évi február hó 29-én kelt osztrák állategészségügyi törvény 46. g-a alapján < elkobzási eljárás alá esnek. 1. A) Magyarországban! A serlésvész uralgása miatt tilos a sertéseknek |Ausztriaba való bevitele: Beregvármegyének Ausztriával határos szolvvai járásából, Máramarosvármegye visói járásából, Sirosvarmegye makoviczai és szekcsői járásaiból es Bartfa r. t. varosból, Sopronvármegye felső-pulyai járásából, Szepesvármegye késmárki és szepes-szombati járásaiból, ugy Késmárk, Szepes-Béla, Leibitz es Poprád r. t. városokbél, Ungvármegye bere/.nai járásából, Vasvármegye kőszegi járásából és Kőszeg r. t. városból, L ilav.irmegye als i-lendvai járásából, végül Zemplénvármegye homonnai es szinnai járásaiból. II. A serlésorbáncz uralgása miatt lilos a serlésekn.'k Ausztriába való bevitele: Liptóvármegyének Ausztriával határos lipló-ujvári járásából, Pozsonyvármegye malaczkai és pozsonyi járásaiból és Szt.-György r. t. varosból és Sárosvármegye szekcsői járásából és Bártfa r. t. varosból, Sopronvármegye felső-pulyai járásából, Szepesvármegye késmárki, ó-lublói, szepes-ófalui és szepes-szombati járásaiból es Késmárk, Szepes-Béla, Leibitz, Poprád i t. városokból, végül Trencsénvármegye trencseni járás íb il és Trcucsen r. t. városból. III. A -erlésveszuek osztrák területre törlénl behurczolása miatt a sertéseknek Ausztriába való bevilele jelenleg a következő magyarországi területekről lilos: Al-ai-Feli<Tvármegye alvinczi és magyarigeni járásaiból es Gvilla-Fehérvár r. t. városból, Aradvármegye pécskai jar.is.tb il, Báes Bodrogvármegy." hódsági, kulai, ó-becsei, topolyai e» újvidéki járásaiból, Baranyavármegye baranya-