Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-10 / 6. szám

NYÍR I O fc K itt ma nincs, mert az aoyagi függetlenség hiányzik. A kenyér biztosságának tudata hiányzik százezrekből, vagy hiányzik belőlük az erény, hogy a kis karéj kenyérrel is beérjék. Az anyagi élet válságai, megbillent egyeusulya és szörnyű erómérkózései hozták ezt a bajt magukkal Kszmei előnyöknek az osztogatása itt egyelőre egy fabatkát sem ér. Az eszmei szabadság templomába ezernyi úri koldus ma is csak kéregetni jár. Csakis az az anyagi független ség és a megélhetés biztosságának tudata adhatja vissza ennek a szomorú társadalomnak az elvesztett erkölcsi alapot, a melyen azután a jogászpolitikus keze majd alkotásokat einelhjt. De a mai ingadozó alap. illetményt meg nem bir. Azt erősiteni kell. Függetlenué kell tenni az embereket gazdaságilag, érdekképviseleti úton kiépitett közgazdasági politika révén. Ez a munka kezdete. Korhadt fáról azonban ne kivánjunk gyümölcsöt szedegetni. Nyíregyháza egészségügye januárban. Egészségügyi jelentés. A folyó év január havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkönyvek adatait, sokkal kedvezőtlenebbek voltak, mint a mult év megfelelő havában. Az elmúlt év január havában elhalt 05, addig ez év deczember havában a halálozás 83-at mutat, több tehát 18-al. Nem szerint elhalt ti 52, nő 31. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 14, töldmives gazda 25, iparos és kereskedő I I, értelmiségi 3. Ezeken kivül halva született 2, kora szülött volt 1. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 1. Törvénytelen ágyból származó elhalt (». Élve született 123, és pedig: 6(1 fi és 57 nő, ezek közül törvénytelen ágyból szármázik 12, és pedig ti fi, l» nő. Az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 40-el. Házasságot kötött 34 pár. Vallásra nézve elhalt: róia. katii. íi lő, nő 7 - 22, ag. ev. fi 19 nő 18 37, helv. hitv. fi 3, nő 2 7, gór. kath. fi II, nő 3 14, izraelita ti 2, nő 1 = 3. Életkor szerint 0—1 évig 30, 1—5 évig — 14, 5—7 évig ^ —, 7—20 évig (i, 20—30 évig = 1, 30—40 évig* 4, 40—60 évig 2, ÍJO — á ! évig 16, 30 éven felül 4; összesen 83. A város belterületén elhalt 38 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 20, kik közül nem lett gyógykezelve 2; 7 éven felüli volt 18, ezek közül nem lett gyógykezelve 1. A város belterületén elhalt 3S egyén közül tehát nem lett orvosolva 3 egyén. A város külterületén elhalt 45 egyén, kik közül 7 éven alól volt 30, ezekből nem lett gyógykezelve 9. 7 éven felüli volt 15,ezek közül nem volt orvosolva 2, a külterületen elhalt 4.) egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 11. Az összes 83 elhalt közültehát 11 nem lett gyógykezelve. Orvosrendőri hullaszemle, 3 esetben lelt eszközölve, és pedig egy erőszakkal leszúrt egyén, továbbá egy véletlen leforrázott gyermek, végül egy görcsökben kimu t csecsemő hullája felett. Orvosrendőri bonczolás nem volt. Törvényszéki bonczolás a fennti hullaszemle alatt elsorolt 3 esetben eszközöltetett. A vörhenynek mint jáványo3an uralgó betegségnek járványszerüsége az esetek gyér előfordulása és enyhe volta miatt megszüntettetett. Piacz és élelmi szerek rendben találtattak. Kelt Nyíregyházán, l'JOl. február hó 5-én. l)r. Trajtler Soma, városi tiszti orvos-főnök. NUr a juhnak, sertésnek nem kell külön nóv, avval HII gros bánik el a juhász vagy a kondi''. Eíyet füttyent vagy huj-bujoz ós értsen róla az egész tisztelt társaság. EÍ csak egyik ok, de van száz . . . nem — tir.anny

:ok is arra, hogy minek az állatnak a név! íme egy. A« Állat szeretete. A tehén a szegény ember gazdasága. Tejjel, vajjal, túróval látja el a házat, a lova hű tár** a dologban, a kutváji meg őrizője és követője, mindenféle sorában. A szeretet egyik jele a név adományozás. Hisz az ember mennyi édes nevet tud adui ;annak a kit szeret, azt tudjuk mindnyájan. Faluhelyen láttam egy utálatos kuvaszt S<oporuyikás volt az Is'eindta, ho/zá szennyen, bejtorjtnos. — Kié az a szerencsétlen állat? Kérdeztem a gazdasszonytól. — Ide való vón könyörgöm. A Bodri kölyke vón, nem jól fojtották a pujik az árokba, a Bodri rá — lelt. viss/.a-hozta, oszt fel nőtt igy bitaugon. — Mi a neve? — Van is annak könyörgöm, min, bogy adnánk ilyen forrázni való csikasznak nevet is. No hát az a szegény kutya ki volt közösítve az illatok társadalmából, még csak neve se volt, uem saerették, maradt kutya, kutya sorban. VUs dolga van a hi« védelmében felnőtt állatnak. A kis borjú a Pistukáje. a kii kutya a Sárikáé, a kis cficzlt meg próbálj i valaki érinteni, ha kedves neki a Juczika barátsága. Nevet is kap mind. A borjú Virág lesz, a kutyás Tarka, a macska meg Cteeie. A gyerekek adjik a uevet, ai öregek rá hagyják. Mivelhogy minden földi állal közö l a magyartsmberuek a ló a legkedvesebb, a lövik nevéről bestétek elóaíör. Mulatságok. Mult számunk megjelenése óta három mulatság zajlott le Nyíregyházán. A — polgári olvasó egylet, az — Iparos-ifjuság önképző köre — és a — Bessenyei-kör — rendezték. Az első kettő tánczmulatság, az utolsó kisebb hangverseny „nyilvános estély" volt. íme a részletes beszámoló: I. A polgári olvasó egylet könyvtára javára tarlulta február 2-án bátyus tánczvigalmát, most első ízben a .Korona" szálló nagytermében. Békeffy László és Dr. Prok Gyula társelnökök, Bacsó Béla pénztáros Oörgey István jegyző és ifi. Oaál Ede ellenőr neve után hetven jó tánezos rendező vállalt előre is garancziát az est sikeréért. A Korona nagy terme zsúfolva volt vidám közönséggel a fesztelen kedves mulatság reggeli '/» 7-ig tartott, délután 1, 5-től — morzsa-bál — czimén folytatódott, és ha az összes mamák a legerélyesebben fel nem lépnek, még ma is tart. Semmi feszélyezettség, semmi hidegség, ez jellemezte ezt a mulatságot. A kedves gazdasszonyok és a derék patrónusok Bencs Láz Hó, Leffler Sámuel, Békeffy László, Dr. Prok Gyula a nyíregyházi polgárok bálját hangulat tekintetében a farsang első mulatságává emelték. A felülfizetéseket és a jegyeiket megváltók névsorát, az anyagi eredmény kommunikálásával jövő számunkra hagyjuk, mert a pénztáros hivatalos kiküldetésben lévén, nem terjesztette be az elszámolást. Jelenvoltak : Leányok: Stoffan Ilonka, Zsák Judit, Orsovszky Zsuzsó, Görgey Boriska, Tulács Giz-lla, Bacsó Margit, Fráter Kata, Békeffy Jolánka, D>ry Gizella, Hankovszky Ilonka, Malulká Mili, Bencs Etelka, Szilágyi Ilonka, Andrianyi Elza, Dietzl Mariska, Ujváry Irén, Jánovszki Jolán, Janousch Miriska, Janousch Matild, Korpos Mariska, Csernyik Marcsa, Kubasy BerHin, Csukás Erzsébet, Dudinszky Berla, Ballay Iza, Lukács Margit, Somogyi Emma, Tanusovszky Kata, Holek Róza, Kabay Róza, Kovács Ilonka és Elelka, Heider Ilonka, Heider Irma, Juhász Irina, Török Anna, Keresztesy Erzsi (N.-Kálló), B;ncs Emmi, (Károly tanya), Berzevicky Ida, Bartos Mariska (Desseffy), H irváth Teréz, (Desseffy), Jóba Éviké. Asszonyok: Dr. Prok Gyuláné, Békeffy Lászlóné, Seliön Nándorné, Marsalkó Lajosné, Ilrancsák Einilné, Déri Pálné, Szabó Istvánné, Leschák Antalné, Schanlroch Alajosné, Görgey Józsefné, Görgey" Istvánné, Orsovszky Gyuláné, Tujáts Istvánné, Liszt Gézáné, Kovács P. Pálné, Jánószky Andrásné, Déry Dánielné, Dudinszky Gyuláné. Ballay Győzőné, Törők Péterné, Dietz Sándorné, S/.ilágyi Jánosné, Bacsó Jánosné, Fráter Aladárné, Surányi Istvánné, Nandrásy Aurélné, Hunyady Lászlóné, Z=ák Endréné, Lőjek Józsefné, Soltész Elekné, Kubasy Arthurné, .Mululka Ödönné, Janousch Mihályné, Bencs Károlyné, Berzevicky Dánielné, Korpos Mihályné, Tamasovszky Gyuláné, Csernyik Andrásné, Csukás Lászlóné, Lukács Ödönné, Juhász Péterné, Heider Antalné, Holek Lajosné, Dr. Flegmann Jenőné, Jóba Elekné. II. Február 3-án este a — nyíregyházi iparos-ifjuság ónkép/.ő egylete rendezel t tánczczal egybekötött jótékonyL-zélu, zártkörű farsangi víg estélyt. A zsúfolásig meglelt terem előtt vállozatos szenzácziós műsort játszott le az örökké leleményes, önképzőköre érdekeit önzetlenül buzgón szolgáló derék ifjúság. Olvasóink mulattatására közöljük az ügyes tollal megirt, pompás humorral összeválogatott műsort. Műsor: 1. Nyitány. „Indulók." Előadja a Boxer udvari zenekar Koczintsunts ik karnagy vezetése alatt. 2. „E-jy családapa keservei.' Elpanaszolja ő maga. 3. Szerenád. Zengedezi a kuly.ikaparói első „Aczélhanjj dalárda." 4. Szerelmi vallomás négykézláb. Bevallja Nyíregyháza leghosszabb és legkurtább embere. 5. Fellépte az első nápolyi „Janiból dallársulatnak, kik ez alkalommal külön gőzhajón érkeznek egészen ide. Mozgó fényképek. Edison ezen legújabb korszakalkotó találmányát fogjuk a nagyérdemű közönségnek bemutatni még pedig A leggyakoribb ló név a: Kesely, Kökény, Csillag, Fakó, Szellő, Büszke, Vándor, Sármány. A verseny paripákról lejebi) t-zólok, a gazdák lovai közt a leggyakoribb nevek ezek A verseny lovak, a drága telivérek, a legczifrábh nevekben du-kAlkodhainak. Purítaner, Da Capo. Illusion, Sandwich, Somaié, Melfitano egész közö istéges nevek, ennél Cíifrább neve van a D 'genfeld gróf hiresjncroyablejéuek az idei 100 000 koronás király dij nyerőjének, vagy a magyar v T.-eayistállók több feltett virágának, példiut Gandriole, Lady like, Aide de Camp-ai\s. Darék véletlen, hogy a legelső magyar versenylónak migyar szó volt a neve. Kincsem volt a legkiválóbb verseny piripánk. Epson gyepen ;-z angol Derby Stakesben ez >olt az egyetlen magyar ló, mely megszerezte gazdájának a kék szalagot és a 6000 fontot, •gy font 12 forint) Ujabban igen egészséges, mondjuk hazafias irányt vett a verseny lovak elnevezése. Magyar neveket osztogatnak a magyar turf emberei. Azi&n miiyen jól esik az a magyar fülnek, mikor a freudenaui gyepen izgatottan kiabálja a német a totalizatőr körU>. — Öt forintot teszek Karaponciász-ra (nármint Weuckheim gróf Garabonciás nevű lovirs.) Mikor egy dé'u'án Délceg, Garabonciás, Árpád, Valaki meg Bossu jönnek be elsőként a bécsi verseny pálvan. (Megtörtént 1900 május 27 én) Micsoda öröm azt hallani, hogy rémüldözik a német. — Télcek az e'*ő. kprot mír míg, Aprot. Későbben Falaki, végűt Poszu persze, hogy Potzu'. Magyar győzelem az! Nem imádom a lóversenyeket, az állatkiuzás apoteózisát, de mégis jobban esik hillani, ha Aranyesőt, vagy Sobrit kiabálj* az osztrák mintha Erbprinc• t vagy High-Leicetterthire-1. Persze a nagy uévvilogitis közt uéht-beleválasztatlak egy-egy névbe. a .Nagy mester" sajátkezű rendezése mellett. A felolvasást a képekhez a hírneves íranczia tudós T. B. Luis de Náb fogja tartani. 7—8. The Brothers Dowar amerikan exentrik musikal Clown. Ezen számot különös figyelmébe ajánljuk a n. é. közönségnek, mert csakis óriást fáradozás és áldozatok árán sikerült e két derék amerikai urat rábírni, hogy .Amerikából'' direkt a mi estélyünkre eljöjjenek. 9. A nagyídai czigányok nemzeti táncza. Lejtik Ragyás, Füstös és Ürge vályogvető művészek és húr reszelők. Nagyidai polgárok. 10. Egy jelenet a fényképésznél. Nagy némaképlet görögtüzfény világítás nélkül. Előadják: The Dowar testvérek, Végül táncz végkimerülésig. Koczintsuntsak karnagy, Luis de Náb űr és Dokupil Gyula urak érdeme első sorban a fenomanális siker. III. Két zsúfolt, jó kedvtől hangos este után egy művészi értékben magasan álló estéről kell beszámolnunk, a hol azok leszámításával, a kiket a Jósa Mártka, a' Takáts Mihály, vagy a \Tarnay Alajos neve vonzott, nagyon, nagyon sokan elmaradtak azok, a kik a Szabolcsvármegye és Nyíregyháza előkelőségeitől igazgatott — Bessenyei körnek —egy körbe kellett volna vonzania. Hát hol, hát mikor fog felemelkedni már az a zászló, amely alatt Nyíregyháza város széthúzó osztályai egy koszorúba fonódnak? Figyelő szemmel nézzük a farsang estéit és várjuk a Messiást. Az izr. nőegylet estélyén öröm fogta el szivünket, a — társaságok — olyan szépen még nem vollak képviselve egy-egy estén mint ott. Azt hittük, győzőit az összetartás és íme hitünket megingatja egy ujabb kudarcz. Ne kedvetlenitse el a Bessenyei kör vezetőit a közönség érthetetlen viselkedése, mert az a kör predestinálva van arra, hogy Nyíregyháza társadalmi árnyalatait egy egésszé boronálja és ha igaz az a közmondás, hogy — ki mint vet ugy arat — ez a proverb SÜ kutya a maga bi/.taló hangjával, hogy — a mi késik nem múlik, hogy még lejebb szálljak a lépcsőn, befejezem egy axiómával a két citátumot, ugyanis állításaim bizonysága ép oly erős, mint a — kétszer kettő négy! Megvirrad még valaha! Isten veled dodonai stílus, Isten veletek társadalmi problémák, a viszont látásig, majd dolgo/.unk m»g veletek. Most az estélvről irok már. Először Takáts Mihály ur lépett a közőnsé« ele karj .in Jósa Márthn kisasszonnyal és remek baritonján a — Tannháuser — ismeretes dalait énekelte el a szívvel lélekkel ügyelő közönség előtt. A Takáts ur hangjai annyit dicsérték már, hogy nem is igyekszem egy pár uj frázist gyártani rá, ismédé* lenne, de az arezjátékat megkísérlem méltatni. Szép magyaros arcza alig változik meg az éneklés alatt, de ha belemelegszik, vagy az előadutt darab ugy kívánja, a lelke kiül a homlokára, a fájdalom sötétsége látszik az arczán ha dala közben a rózsáját kőnyezi, majd megvillan a szeme, és a hadverő hősök kemínysége szállja meg vonásait mikor a csaták toiubolásáról énekel. Ó mindnyájunké! Az egész magyar haza büszkesége ! Jósa Mártha kisasszony speciálisan a iuit;uk\ a"h» szemeink elölt nekünk játszva, minket mulattatva fejlődött művésznővé! Miért is mondjuk a művészre, hogy ő a mienk? Mert Istenadta erejevei azt fejezi ki, a mit mi szeretnénk kifejezni, az igazi művészt megérti mindenki és szereti is. A mint elhallgattuk, hogy a férfias bariton ércaes zúgása köré hogy font linóm simulékony zongora kiseretével virágokat, büszkék voltunk a mi művésznőnkre. Tarnay Alajos a fővárosi előkelő szalonok kedvelt művésze, Liszt Noclurne-ját adta elő prefekt teknikával, később pedig variaczióival.a mit egy magyar téma fölött végzett aratott sűrű tapsot. A programul többi számai is sikerültek, különösen Takáts Mihály éneke ért el nagyszerű hatást, az a hol Schumann zenéjével Heine két gránátosát adta elő. Kar igazán, hogy a közönség oly kis számú voit, na de lesz az még másképen is. Mi jeleuvoltak mindenSzéltében tárgyalták az újságok mikor Kóuigsw,irter báró egyik lovát Petőfi- jek nevezte. Sót nemhogy tárgyalták, de lármáztak, haragudtak érte, s4t még a Petőfi társaság is megmozdult. Mit tett a gavallér báró ? Valami hazafias cíélra. talán épen a Petőfi tirsa-a^uak «zép summát adott, a lova nevét pedig Pardonra változtatta. A 14-ik ttlzér ezredbeu van egy Petrarca uefü kitűnő állat, ha a fiórenczi olasz irodalmi társasig megtudja, biztosan megapprehendál a modern pelrarkizátasért, de hál akkor mit szóljanak a görög Isteuek ? Apolló, Demeter, Hades? A fura drusxaságert ? Mielőtt áttérnénk a szarvasmarha nevekre, csodálkozásomat fejezem ki, hogy a lovak közt daczára annak, bogy Ciaudius c-iásxár egyik ősüket kouzuli méltóságra emelte, nagyon ritka a Gonsul név. E>. méltatlanság, vagy legalább is az érdemek letagadása. Minden lovak megnyugtatására kijelentem, hagy ha nekem négyes fogatom iesz, az ostorhegyest Contuluak fogom nevezni. De hagyjuk a lovakat! Es forduljunk ft zeugóbongó kolompot viselő, nagy csillogó szemű, széles szarvú jószágok felé. Hi ezek uem is olyan nevezetes illatok mint a lovak, de nevesek ezek is. Daru, Pirók, Szarvas, Rendet, Körmöt, Virág, Ctengő. Csopak, Cinda, Nyalka, a legkö/önségesabii tehén nevek. Az ökröknél pedig Kajla, Cselő, Bojtár, flajuát, a karakteriitikusabbak, a aok közű

1. A llajtzás és Cteló névuek más jelentése is vau. Mikor a kisbéres egyet durraut a hosszunyelü ostorral, bogy csak ugy szállong a suhogóból a csepü és ui kiáltja magit. — Ptrr! Híjszis ue! At ökrös fogat jobbra ttr, ha meg így intézkedik hogy, Csetlő uyel Akkor balra,