Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-15 / 50. szám

IN Y I H V I O *•'- K egyenként kell beadni növendékeinknek, meg pedig a tökéletlen külső jelenségek hangjainak utanzásával, mimi­kái mozdulatokkal kísérve. Ehhez járul azon hátrány is, hogy a tiszta emberi hangokat meg megközelítőleg sem lehet állati, vagy más természeti jelensegek és készítmé­nyek hangjaival pótolni, illetőleg utánozni, ha csak Edison fonográfját nem állítjuk tanítványaink elé. De ez -em pótolhatja a szóhangol, mert nem oly finom cs tökéletes, mint emberi hang. Most már lássuk, milyen szellemi munkát végez a tanuló, milyet a tanitó olvasás tanításánál phonomimika kezdésével: 1. A tanuló megfigyeli a termeszeti, vagy műszerek ''^i 1 Szemléli azon arczmozdulatokat es laglejteseket, melyeket az illető taniló végez a hang ismertetesenel. 3. Végre az összes hangok nyomtatott kepeiről, alakjairól fogalmakat alkot maganak rövid 8 h- t le­folyása alatt. Ne gondoljuk azonban, hogy ez már minden. Bocsá­nat ez még csak a .phonomimika' ! (Elógyakorlat az írva-olvasáshoz <) Halra van még a fekete leves! A kis tanulók eddig 8 héten at nagy nehezen elsajatitollak a kii nyomtatott betűk hangjait s azoknak jel alakjait, de írni nem s olvasni is csak mimikai mozdulatokkal tud­nak. l)e ez is, még kérdés, hogy a 8 heti vergódes után kepes-e minden tanuló a 32 hang, nyomtatott betűit és hangjait minden drasztikus eljárás nélkül megismerni es emlékezetében megtartani, mert a hangok ózóne, melyek gyor.an felváltják egymást, bizonyos észbeli felfordulást idéznek elő, mely körülmény újdonság ingerének jó, de paedagógiailay nem helyeselhető. .Lassan járj, tovább érsz*. Hogy Szabó A.ital kartársam és barátom is szerel­mes lett a phonomimikaba, azon épen nem csodálkozom, mivel ő is az egeszen nem nehéz, csak rettenetes unal­mas és felelte sok türelmet igénylő irva-olvasás mester­ségével foglalkozik. De másrészről biztosítom őt, miszerint en fáradtságomnak gyümölcsét húsvét után bizonyára elvezni fogom, de ő ra g akkor is phonomimikázni fog. Ez lesz aztán az irva-olvasás és phonomimika közti külömbségl Hogy pedig óriási buzgalommal ma inár a p, k, f hangoknál tart, nem oly ritka dolog. Ismerek Nyíregy­házán tanítót, ki csak irva olvasás methodusával a tanév felében nem ugyan Dóczy Abc-jet morzsolta le, hanem ennél kissé nehezebb .Komároiny Lakits"-félét, mely­lyel csak Budapesten, Nyiregyházán és még néhány városban, — bár mint nálunk a tanyán, eleg helytele­nül, birkóznak meg a tanítók. Persze, a vizsgáló bizott­ság elragadtatással beszélt a ritka eseménynek beillő és feltűnő eredményről, de azért évek múlva is nem kevés komikummal variálták az eljárási. Ejnye, hát a szép eredmény erre és arra méltó ? Nohát igen, ha paeda­gógiai elveknek meg nem felelő! Én is népes osztályt tanítok, ma mégis c?ak a nyomtatott .b" betűnd tartok. Azonban az eddig tár­gyalt szóhangokai osztályomnak zöme irja és olvassa. Vannak olyanok is köztük, kik az összes kis irott és nyomtatott betűket egyszeri látásra megismerik és olvas­sák, de én ezt még ma nem kívánom, s másnak sem akarom kívánni. Nekem, mint tanítónak a tömeg tanitás absolute nem okoz neh zseget az irva-olvasásnál, csak a próba ulras'is, mely phonomimikával még nehezebb lenne, minthogy a hang rendes ismertető jelein kívül a tanuló­nak gondolni kell mimikai mozdulatokra, a tanítónak pedig nyugodt figyelmén kivüi, folyton kell azokat addig végeznie, mig sok gyakorlat által, magától nem megy az olvasás. Itt e szerint a lanitó háromfélét tanít nevezetesen: a tagi*/téteket, aztán a mimikai olvasást, végre az irást. A hangoztató módszernél pedig csak egyfélét taní­tunk t. i. ,az irta-olvasást*. Mert a növendék a hang i mertetésével a szohangot egyszcire irja és olvassa. Valaki azt mondja, könnyű már a ,b* betűnél igy be­szélni. de az a átkozott kezdet nehéz. .Minden kezdet nehez" tehát a ma született gyermeknek az anya emlő­jét is nehéz szivni, mégis mielőbb megtanulja ugy, hogy a tartalmát a maga növekedésére fokról fokra, jobban es jobban ürítgeti Ilyen at irva-olvasás ig. A palavessző használata és az irás alapvonásainak megismerésénél megtöröm a göröngyöt s a növendékem az első hangot az .i"-t megtanulja írni és olvasni, mind a két kiadásban. (írott és nyomtatott.) Nincs azután boldogabb kerek földön a leendő kis tudósnál, midőn ddicsekedhetik apjanak, anyjának hogy ő inar irja az i-t. Ennek végzetével mondjuk, hogy követ­kezik az ,ír" szo. Az i-t inár ismeri, s ezt könnyen fel is fedezi a szóban következő módon: ,i" a*tán a ,r" hangot is észreveszi benne, melynek hangzása a béka kuruttyolásával kissé egyező. Erre következik altalánus kuruttyolás, racsolás va­gyií rr—lés. Igy tanuljak a második betű hangjai. Ter­mészetesen a .r" hang alapvonásainak gyakorlása után könnyen irja ai irott ,r* betű alkotó r. steit, (gyermeki felfogás szerint: pipaszáit pipával; rá rudat zászlócská­val. Igy készül el a .r. botü. Most rögtön következik a nyomtatott .r" bemuta­tása, melynek alkotó resze, gyermeki felfogasnak meg­telelö-n ekk.«p sxen,lelhetők, h'.gy • Dyomt. .r" áll: egy ujjacskából ét. rgy lorgóból! Ezen épen nem fárasztó momentum után a két, most már ism?rt betűvel, kö vetkezik a próba o/msös, mihez már türelem, kell. A maganhangzot a mássalhangzóhoz, mint tudjuk, minden in.-gaka.Us nélkül, — föltéve, hogy ismerik a hangokat leírva es nyomtatva, — kőtik és olvauák a gyermekek. Nehezebb a sor, midőn a próba olvasásnál mássalhangzó uUn a magánhangzó kerül. De ez sem ma oly specziá­hs dolog, hogy ennek megfejtését az irva-olvasásnál a mai tanitosag ne ismerné. Tudjuk, hogy a magánhangzók a beszcdbeli szavak ver*t, a massailungxók annak csontvázát képezik, ennél­fogva az olvasásnál nem a mássalhangzókra kell súlyt fektéin,. A módszer pedig ct : (pld. ri, ví, ni, mi szókat kell olvasni) eddig í rói tudja, hogy van pontos és mezős í — az előbbi röviden, az utóbbi hosszan hangzó. - Most már rávezetem növendekeimet arra a körülményre, hogyha írás vagy nyomtatasban i előtt r áll úgy az nem csupán i, hanem milyen i . . . is == rl. Ha i előtt v, n, m hangok állanak, ugy növendékeim azt is megtanulják, hogy nemcsak magaban allo i van hanem rí, vi, ni, mi stb. is, úgy irott, mint nyomtatott olvasásnál. Igy van a többi hangoknal is! Ez tehát kulcsa az irva-olvasás tanításának, m-ly­ben semmiféle phonomimikai, idegességet okozó kabát rángatásra, szemforgatásra, arcztorzitásra, lábrugasra, ökölszoríiásra, kéz különböző mozdulataira, szajcsucsori­tásra, nyakkiticzamodásra és általában bohóczkodásra nincs szükség, csak türelemre, mely rózsát terem. Végül még annyit, mivel az összes tudományok közt az irva-olvasás a legfontosabb s egyszersmind a legtöbb tanítói önfeláldozást igényel, azért nn tanítok hálára vagyunk kötelezve azon kiváló paedagógusok iránt, kik a hangoztató módszert az irva-olvasással alkalmazásba hozták és elterjesztették. Hazánkban hangoztató módszernek legelső szószólója Szőnyi Nagy István ref. tanitó és lelkész voll. Hala a német Stephá­ninak, ki a hangoztató módszernek, hála szintén a német (frásernek, ki a teljes, tudományos alapra fektetett irva olvasás tanításának megalapítójának tekintetik. Hogy pedig hazánkban az irva-olvasás oly általá nosan elterjedt, azt főleg Gőnczy Pul fáradozásának köszönhetjük, ki fáradhatatlan buzgalommal a tanulók kezébe Abc-ét, a lariitók részére tudományos alapon vezérkönyvet irt. Fazekas Jáuos. SZABOLCSVÁRMEGYEI GAZOASAGI EGYESÜLETI KOZLEMENYEK. Választmányi ííifa. A szabolesvármegyei gazdasági egyesület igazgató választmánya, ugy is mint Szabolcsvármegye mezőgazda­sági bizottsága e hó ll-én tartotta rendes havi ülését. A vármegyei mezőgazdasági bizottság a vármegye tek. alispáni hivatalának 22457—1901. és 24996. K. számú megkereséseit intézte el oly formán, hogy az előbbi meg­keresés értelmében javasolta, hogy a varmegye tekintetes bizottsági közgyűlése Demecser község kisebb birtokosai­nak a szabad gazdálkodást kimondó, megfelebbezetl liatározatat semmisítse meg, mei l nem az 1895. évi XII. t.-cz. 2—8 §.§. értelmében jártak el. Az utóbbi megkeresésre pedig jivasolta, hogy mielőtt a bökönyi fordulós birtokosságnik a szabad gazdálkodást kimondó határozata jóváhagyatnék, utasittassék a járás t. fószolgabirája, annak megvizsgálására, hogy a bökönyi 495 hold közős legelő különösen nyáron hány darab lege'ö állatot képes táplálkozni, és hogy hány darab a bökönyi legelőre hajtani szokott állal ok létszáma, és hogy a szabad gazdálkodás kimondása folytán különösen a szegény lakosság állattenyésztése s igy létalapja nem láinadtatik-e meg. Az ülésről felvett jegyzőkönyvet Haas Ignácz és Klár Gusztáv hitelesitik 1901. deczember 14-én az egyesületi titkári hivatalban (Orosi-utcza 3.) A megyei mezőgazdasági bitottság ülése után a választmány tartotta ülését, mely kővetkező határozato­kat hozta. 1. Elhatározta a választmány, hogy megköszöni .Nyirvidék* szerkesztőjének és kiadójának abbeli készsé­get, hogy az egyesület közleményei részére megfelelő he­lyet rendelkezésre bocsát. A „Nyirvidék* szerkesztőjét az ülésekre meghívja, és az egyesület választmányi és köz­gyűléseinek lefolyásáról a litkári hivatal utján hivatalos értesítést tesz közzé, s közérdekű intézkedéseit egyébkor is közhírré teszi. 2. A földmivelésügyi m. kir. mininiszterium azon leiratait, melyekkel ,A Szőlőmoly és szőlő iloncza élet­módja és irtásuk", A homoki szőlőinivelés, és „A világ 1001. évi gabona termése" czimü könyveket az egyesü­leli könyvtár részére megküldte, a választmány tudomá­sul vette és a könyveket a könyvtárba tenni rendelte. A választmány a 85128—VIII —190'. sz. föld­mivelésügyi mínifzteri leirat alapján közhírré leszi, hogy a/, állami szőlőtelepeken termett szőlőveszszők és szőlő ojtványok eladása tárgyában kibocsátott hirdetmény 25 példánya az egyesület titkári hivatalában az egyesület tagjainak rendelkezésére áll, s azokat a tagok akár sze­mélyesen, akár a postabélyeg megküldése mellett postán küldve is átvehetik. 4. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium 76427— VIII. számú magas leirata alapján felhívja az egyesület Szabolcsvármegye mindazon szőlős gazdáit, akiknek a szőlő szénkénegelése cz íjából szénkénegre van szüksé­gük, 19 >. évi őszi szükségleteiket légkésőbb 1902. évi április hó l-ig, 1903. évi tavaszi szükségleteiket pedig 1902. évi novcuibrr hó l-ig a gazdasági egyesület titkári hivaUlanak Nyíregyházán jelentsék be, mert esik igy biztosítható az, hogy a szükséges mennyiség beszerzése iránt a földmivelésügyi ni. kir minisztérium -ondokod­hassék. 5. A gazdasági egyesületek országos szövetségének 1901 deezeinbcr 16 iki nagy gyűlésére az egyesületi köz­gyules jovahagvása reményében az elnökség részétől ifj. bzunyoghy Bertalan, a választmányból ped g Kállay And­rás,L.ptay Jenő, Propper Sainués Bogáti Bogatliy'József küldettek ki. 6. A Madai Ma.lay László állal Budapestre össze­hívott szövetkezeti ertek-zletre, mivel az egyesületi vá­ké s« n értesült, az egyesület megbízottal nem küldött. 7. Az arad megyei g..zd<sági cgye,ü!et abbeli m-g­kerescset, hogy a szabó crnegyei gazdasági rgyesűlet is írnai lel a földmivelésügyi kormányhoz a budapesti lát­í é ,? le ,'" k lulUr o^ ' « a napilapokban leendő közzé tétele iráni, a választmány a börze és re­féUU.-gí« kik01d6 ll b'z°tt«^hoz tette at figyelembe 8. Felhívja a választmány a vármegye közönségét hogy a magyar iparcikkeket vásárol.,, óhajtók, ha a oeszcrzesi forrásokat nem ismerik, fordulj ,n ik az orszá­^ZT.r^^T W^ 1* 1 'P ír i és kereskedelmi szakosztályához, Badapesten, köztelek IX. Ülló.-ut 25, ahol a szükséges felvilágosítást mindenkinek díjtalanul megadják. 9. Az 1902. évi vásárok határidejéről szóló hirdet­ményt a választmány tudomásul vette. 10. Az egyesület számadásainak megvizsgálására és vagyoni állapotának összeállítására a számvizsgáló bizottság küldetett ki, mely bizottságot az 1901. év deczember 30-iki közgyűlés választ meg, s melynek tag­jaivá a választmány ifj. Szunyoghy Bertalan g. e. al­elnök elnöklete alatt Kállay Andrást, Somogyi Gyulát, | Haas Ignáczol, Klár Gusztávot és dr. Járossy Sándort ajanlja a közgyűlésnek. Az alapvető munkálat elkészítésével dr. Járossy Sándor egyleti ügyész és a titkár bízattak meg. Mivel továbbá az egyesületi számadások közül több rendbeli szabálytalanságok fordultak elő, ezek kiderítésé­vel és annak megállapításával is megbízatott a fentebbi bizottság, hogy kik és miféle szabálytalanságokat követ­tek el. A jelenlés 1902. év januári választmányi ülés elé terjesztendő. 11. Az egyesületi alapszabályok módosítására, továbbá az ügyviteli és fegyelmi szabalyok összeállítására kiküldött bizottság munkálatát a választmány magáévá tette és az egyesület ujjá szervezését magához foglaló szabályzatokat a legközelebbi (deczember 30) közgyűlés elé terjeszti elfogadás végett. 12. A választmány dr. Járossy Sándor egyesületi ügyész évi tiszteletdiját 1901. január 1-től kezdődőleg évi 800 koronában állapította meg. 13. Végül a mintatelep ügyeinek lebonyolításával és a mintát* lep társaság 1901. deczember 30-iki köz­gyűlésé elé jelentéstétellel és az esetleges feioszlatási javaslat előterjesztésével a választmány ifj. Szunyoghy Bertalan alelnök és dr. Járossy Sándor ügyészt bizta meg. Az ülésről felvett jegyzőkönyvet Haas Ignácz és Klár Gusztáv deczember 14-én hitelesítik. A vakok kefe és kosár készítményeinek árjegyzékét az egyesület a közönség b. figyelmébe, ajánlja. Az ár­jegyzék az egyesület titkári hivatalánál (orosi-utcza) betekinthető. Az egyesület tilkárl hivatala. Nyiregyházán nagy-orosi nteza 8. sz. Meghívó. A szabolcsmegyei gazdasági egyesület kebelében alakult .Mintatelep társaság" 1901 évi deczember hó 30-án délután 3 órakor Nyiregyházán a vármegyeház kis­termében tartja közgyűlését. Nyíregyházán, 1U0I. deczember hó 13-án. Hazafiu üdvözlettel Gróf Vay Tibor, s. k. g. e. elnök. Tárgysorozat: 1. A mintatelep múltjának megvizsgálására kikül­dött bizottság jelentése és javaslata a társaság feloszlása iránt. 2. Határozat hozatal a mintatelep társaság esetleges feloszlatása iránt. Meghívó. A szabolcsmegyei gazdasági egyesület 1901. éti deczember hó 30-án, hétfőn délelőtt 11 órakor, Nyiregy­házán, a vár egyeház kistermében tartja meg évi rendes közgyűlését. Nyiregyházán, 1901. deczember 13-án. Gróf Vay Tibor, g. e. elnök. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés az egyesület 1901. évi műkö­déséről. 2. Az egyesület igazgató választmányának indít­ványa az egyesületi alipszabályok módosítása iránt. 3. A valasztmany ügyviteli szabályainak, továbbá az egyesület fegyelmi szabályainak megállapítása. 4. Elnöki előterjesztés Bencs László volt nyíregy­házi polgármester lemondásával megürült választmányi tagsági hely betöltése iránt. 5. Elnöki előterjesztés a közgyűlés felhaltalmazása iránt a költségvetés jóváhagyásáig az egyesület rendes kiadásainak fedezhetése végett. 6. Számvizsgáló bizottság választása. 7. A választmány által a közgyűlés elé utalt ügyek­ben határozat hozatal. TANÜGY. Jegyzőkönyv. A Szabolcsmegyei Tanitó-egyesUlet f. év deczember hó 5-én tartott vál isztináayi üléséről felvett jegyzőköny­vének folytatása. VIII. Olvastatott az .Eötvös-alap" elnökségének megkeresése, mely szerint felhívja egyesületünket a .Ta­nítók Háza" szappanja terjesztésére. Választmány e megkereséssel küldött körlevelet ismertetés és a .Tanítók Háza" Síappanj ,nak terjesz­tése czéljából járaskőrőknek kiadatni rendeli. IX. Targyaltatolt a választmánynak egy korábban hozott határozatából kifolyólag a Könyvtár gyarapítására megszavazott 40 korom kiutalása. Választmány tekintetlel a f. évben teljesített nagy­mérvű kiadásokra — akként ha'ározott, ho^y e 40 korona csak a jövő 1902-ik évben .tétessék folyóvá. X. Elnök jelrnli, hogy az alapszabály ierve/.ct ameny­nyiben az inár a legközelebb tartott közgyűl ;s álti némi kis módosilássil elfogadtatott — megerősítés vé-' ge't a magas minisztériumhoz volna terjesztendő. Előbb azonban 2 példányban lemásolandó línne. Eiiiöki jelentós tudomásul vétetett s az alapsza­bály lemásolás végatt a két jegyzőnek kiadatik. E^ybe 1 e'nök megbízatott az alapszabályoknak megerősítés végett való felterjesztésével s annak lejrkezte után 300 példányban való kinyomat isával, valam n' az egye­sület új bélyegzőnek és pecsétj;nek beszerzésivel. XI. a Kubacska István hangvers ;ny rendező bizott­ság elnöke részletes jelentést tesz az 1901. é/i okt. hó 9-én megtartottl hangversenyről; mely szerint _

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom