Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-24 / 47. szám

ivíj W. Nyíregyháza re 14041 íírk; elöszár SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és A SZABOLCSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANITÖ-EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenbint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: Az eiófi

Zetési vérnek, megrendelések s a fö

áLe

agy helyb0n ZhOZ

h8°ko?o

aná átküldése tárgyában leendő felszóévre .... 4 lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos Negyed érre 2 „ könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szára 4 községi jegyző és tanitó uraknak egész évre (Jánószky ház) íntézendők. csak négy korona. Egy szám Ara 20 fillér. A lap szellemi részét képező killdeinéuyek, a szerkesztő ciime alatt kéretnek beküldeni. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak e'. A kéziratok csak világos kívánatra t az illető költségére küldetnek tuis*. Hirdetési dijak: Minden négyszer hssábözott patlt sor tgytitr köslése 10 fillér; többszöri költés esetében 8 II. A nyílt-téri közlemények dija toronkiat 60 fillér. Apró hirdetések 10 ssőig 40 fii., minden további s«6 l fii. V*stag betável szedett kitstereno számit: Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A V., Ecksten Bernát és Általános Tudósító által Budapesten, Haasenstain és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és S/eicz fővárosaiban és Dorn 4. Comp. által Hamburgban. mmm^mm^ •Mlllh • I II Hilli Eli III IMI íítMTíirí' mtíMá WNBBBM IHHIilflHWHHIHi Meghalt az alispáni Meghalt az alispán! Az egykor beszédes ajkon elnémult a szó, ... a vármegye érdekein éberen őrködő szemekre reá borult az örök sötétség. Régi makacs betegségnek a nyomása hónapokon keresztül lehetetlenné tette, hogy az az életerőtől duzzadó. minden lelki erőkkel fölfegyverzett igazi férfiú, abban a nagy és nehéz állásban kötelességeinek megtelelhessen. Megvonult családja ápoló s vigasztaló körébe! Csak egy ajtó választotta el attól a szobától, a hová a vármegye közönségének kétszer megnyilatkozott bizodalma örül és vezetőül állította öt a vármegye élére. Tudtuk, hónapok óta, hogy nagy, súlyos beteg, De — — — azon az egy ajtón keresztül, a mely az ö beteg szobája és az alispáni hivatalos szoba közét elzárta, — ha csak néhi-néha is nyílott meg az ajtó: az ő vezető keze és kormányzó lelke ott volt és benne volt az ö visszavonulásában is a vármegye közigazgatásának vezetésében. Azon a napon, — deczember 4-én — a mikor Szabolcsvármegye országgyűlési függetlenségi pártja, illetőleg a vármegyei közönségnek ezen a politikai hitvalláson levő tagjai, visszavonulásának kijelentett elhatározása után — utódja iránt megállapodni akartak, ennek a napnak estéjén: meghalt. Meghalt az alispán! Mert ö az volt! Az a tekintélyes, az a jóságos, az a vezető, az az igazi, aki alispán! Ura a szónak, mestere a tollnak. A hatvanas évek hazafiúi töllángolásának tisztító tüzében nevekedett, és — — — — talán ezért nem lett — Istennek hála — azzá. amivé lenni pedig a vármegye szolgálata ma kisebb kaliberű embereket. — még átváltoztatással is. rákényszerít: soha se volt és nem lett bürokrata. Szabolcsvármegye közdolgai az ö kezén mentek keresztül hat esztendő óta: apró dolgok, nagy dolgok is. Es ennelc a hat esztendős időnek minden végezése, minden kezdése, minden akciója a Mikecz János élő és valóságos és sajátos egyéniségéhen született, indult és valósult m 3g. Szabolcsvármegye közigazgatása' megbízhatóság, becsületesség és hízz át érintetlenség dolgába n az ország törvényhatóságai között a. legelső helyek egyikén áll Régi és közismeretü erénye ez Szabolcsvármegye tiszti-karának és azoknak az alispánoknak s utolsóknak közöttük: Mikecz Jánosnak, akik ezt a nehéz ós súlyos viszonyok köz'itt. élő tisztikart, a maguk lelkük tisztaságával és tüzével ezen a nehéz közpályán vezették és fönntartották. Szinte úgy látjuk, hogy egy darabja Magyarországnak, abból a régi, igazi alkotmányos közéletéből, hullott ki a sorból. A vármegyei autonómiának lelkes, meggyőződés szerint való híve és harezosa volt Mikecz János és Szabolcsvármegye az ö alispánságának ideje ala*t, talán példáját is adta annak, hogy a jó közigazgatás, az önkormányzati jogokkal és azok elkobzása nélkül is megvalósítható. Szabolcsvármegye közönsége mély gyászszal állja körül Mikecz János alispán ravatalát. A mult és a bizonytalan jövendő között való átmenet szakadt meg — legalább egy időre az ő halálával. Nevét, emlékét, késő utódok sem lógják cltéledni' * * * Mikecz János halála, bár régóta súlyos beteg volt, hirlelen és váratlanul történt. Tegnap este 7 órakor míg fenn volt. s vidáman beszélgetett feleségével és gyermekeivel. Kilencz óra tájban hirtelen fuldoklási rohamok vették elő. Szerető neje, ki hosszú betegsége alatt az önfeláldozásig gondos és odaadó ápolással enyhítette férjének súlyos szenvedéseit, azonnal dr. Jóst András főorvosért küldölt. A tudós orvos úr azonnal meg is jelent a nagy betegnél, de a katasztrófa elhárítása már nem állhatolt hatalmában. Mikecz János alispán, csaknem teljeseu nyugodt és enyhüli állapotban, 4-ikén este 10 órakor, minden szenvedés nélkül, szerető neje és gyermekei karjai közölt, meghalt. Meghalt az alispán ! A gyászlobogók, a mikcl kii űzlek a középületekre, mutatják ugyan a veszteséget, mely Szabolcsvármegye közéletét az ő halála által érte, de hogy milyen nagy és hogy milyen súlyos nekünk ez a veszteség, azt csak a jövendő fogja megmutatni. Áldott lesz az emléke! A gyászoló család a következő jelentést adla ki: üzv. Mikecz Jánosné szül. Mol.lován Emília mint felesig, Mikecz Károly, László. Katinka. JolánVt és Kálmánka mint gyermekei, Mikecz Juliánná özv. Lányi Anlulné, Mikecz Borbála és férje Kriston Miklós, Mikecz Mária és férje Szitha Ferencz. Mikecz Ilona Vekerdy Mál.éné, Mikecz Antónia (is férje Uszkay Kálmán, Mikecz Anna és férje Hegedűs Gyula. Moldován László és neje Szendy Amália mini testvérek, sógorok és sógornők, fájdalommal megtört szívvel jelentik, úgy a maguk, mint a számos rokonság nevében, hogy a legjobb lérj, apa. lestvér és rokon Mikcct János. Szabolcsvármegye alispánja, élete 52-ik, legboldogabb házasságának :>l-ik évében, hosszas szenvedés után, folyó hó 4-én, éjszaka 1 +t 1 órakor elhunyt. Földi maradványai folyó hó 6-án délután ű órakor az ev. tel. egyház szertartása szerint fognak a megyeházából örök nyugalomra teletni. Nyíregyháza, 1901. évi deczember 5-én. Az örök béke angyala viraszszon felette! Szabolcsvármegye törvényhatóságának e hó 4 ére összehívott rendkívüli közgyűlése, az első napon nem tárgyaihalta le a napirendet. Báró Feilitzsch Berlhold főispán úr őméltósága 5-én reggel 10 órakor a folytatólagos közgyűlést megnyitván, az napi jegyzőkönyvek hitelesítése után, bejelentette, mély megindultsággal, az alispán halálát. Indítványára a közgyűlés mindenek előli kijelentette, hogy Mikecz János alispánt a vármegye halottjának tekinti s bizta a főjegyzőt mint helyettes alispánt, hogy az alispin hült tetemeinek méltó diszszel való eltakarításáról gondoskodjék. A főispán úr indítványára a közgyűlés a további tanácskozást, a legközelebbi szomkitig felfüggesztette. * * * * Mikecz János ravatalai, a vármegyeháza dísztermében állititják fel s onnan lesz a temetés is. Az egyházi szertartást B u tók Jenő dr., ev. ref. lelkész fogja végezni s a vármegye közönsége nevében Mezőssy Béla dr. orsz képviselő fog tartani gyász beszédet, a tisztviselői kar nevében pedig Mikecz Dezső főjegyző mond búcsúbeszédet. A vármegye tisztikara a következő gyászjelentést adta ki: Szabolcsvármegye tisztikara fájdalommal tudatja, hogy szeretett alispánja Mikecz János fjlyó hó 4-én. törvényhatósági szolgálatának 22-ik évében elhalálozott. A feledhetetlen halott hűli. tetemei folyó hó 6-án délután 2 órakor fognak, az ev. ref. egyház szertartása szerint, a vánn -gyeháza nagyterméből az anyaföldnek átadatni. A kérlelhetetlen, végzet egy sikerekben és érdemekben gazdag életpályát szakított félbe könyörtelenül, megfosztva minket szeretve tisztelt vezérünktől és munkatársunktól, emlékezete azonban szivünkben örökre élni fog. Nyíregyházán, 1901. évi deczembei- hó 5-ikén. eiozo meg-