Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-03 / 5. szám

Hivatalos melléklet a „NTyirvidék" 1901. 5-ik számához. 1 ? 2093—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszternek folyó évi január hó 21-én 6729,111.-2.-1901. szám alatt kelt rendeletét közhírré tétel ós alkalmazkodás végett közlöm. Nyíregyháza, 1901. január 26. Mikecz János, alispán. (Másolat.) 6729. K. szám. Magy. kir. földmivelésügyi miniszter. Valamennyi vármegye alispánjának. Folyó évi január hó 9-én és 14-én kelt 3913. és 5185. számú körrendeleteim hatályon kivül helyezése mellett, a kérőd­zőknek és sertéseknek Magyarországból és Horváth­Szlavonországból Ausztriába való bevitele tekintetében azonnal érvénybelépő intézkedéseket tartalmazó 530. számú Állategészségügyi Értesítőt kellő számú példány­ban kihirdetés cs a marhalevélkezelök és matharakodó állomásokhoz kirendelt állatorvosok azonnali megfelelő utasítása vegett oly megjegyzéss ;1 küldöm meg, hogy ezen rendeletem a folyó évi január hó 27-én ineg­jolenendő Fóldmivelesi Értesítőben is közöltetik. Budapest, 1901. évi január 21-én. A miniszter megbízásából: Lestyánszky s. k. 6729. szám. 111/2. 1901. A in. kir. kereskedelem­ügyi miniszter úrral egyetertőleg. kllategészségúgyi Értesítő. 5 JO. szám. Ausztria. (A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok. Kérődzőknek és sertéseknek M igyarországból és Horváth-Szlavonországokból Ausz­triába való bevitelére nézve érvényesített forgalmi korlá­tozások.) A cs. kir. osztrák belügyminiszter ur folyó evi január hó 20-án küdott 1515. számú hirdetményeivel s azonnal kezdődő érvényességgel a következő intézkedé­seket léptette életbe : A) Magyarországot Mctöley: I. A sertésvész uralgása miatt tilos a sertéseknek Ausztriába való bevitele Szepesvármogyének Asztriával hataros késmárki és szepes-szombati járásaiból, ugy Késmárk és Leibicz rend. tan. városokból, végül Zemplén vármegyének Ausztriával határos homonnai és sztropkói járásaiból. II. A sertésvésznek osztrák területre történt bc­hurczolása miatt a sertéseknek Aszlriába való bevitele jelenleg a kővetkező magyarországi területekről tilos: Alsó-Fehérvármegyenekalvinczi, balázsfalvai, magyarigeni, marosujvári és nagyenyedi járásaiból és Gyula-Fehérvár és Nagy-Enyed r. t. városokból. Aradvármegyének aradi járásában Szent-Lsány falva, Z.-Ujfalu, Zsigmondhízi. jnnői járásában Monyoró; eleki járásában Elek, Gyula-Varsáad, S.kló; kisjenői járásában Kis-Jenő, Miske. Nagy-Zerind, Seprős, 3i üánd, Szikudvar, T'"pas nagy-hilmagyi járásában Binosd, Nagy-Halmágy; világosi járásában Galsa, Maszka, Világos. Bács-Bodrogvármegyé­nek németpalánkai járásában Plávni ; liteli járásában Titel; zentai járásában O-Kanizsa; zombori járásában Sztanisits; Zenta r. t. város. B iránya vármegyének hegy­háti járásában Sásd. Barsvármegyének aranyos-marótbi járásában Kis-Tapolcsány, Miholány, Nagy-Szelecsény, Taszár; lévai járásában Felső-Varad, Kis-Kálna, Kis­Sáró, Nagy-Kálna; oszlányi járásában Kilacsna, Kis­Bisztricsány, Nagy-Ugrócz; verebélyi járásában Alsó­Győröd, Fakó-Vezekény, Kis-Lot, MJIIÍ, Nagy-Lot, Pózba, Verebély, Zsitva-Ujfalu és Léva r. t. város. Békésvártne­gyének békési járásában Békés, Köröstarcsa, Mezőberény ; békés-csabai járásában Békés-Csaba; gyonai járásában Endrőd; szarvasi járásában Békés-Szent-András, Kondo ros, Öcsöd ; szeghalmi járásában Vésztő és Gyula rend. tanácsú város. Beregvánnegyének felvidéki járásában Kö­vesd; lalorczai járásában Rákos; mezőkászonyi járásá­ban Botrágy, Gelénes, Nagylónya, Tiszaszalka, Vámos­Atya ; munkácsi járásában Derczen. Beszterczenaszód­várinegyének bessenyői járásában Alsó-Sebes, Bessenyő, Bilak; jádi járásában Csépán, Kijla; naszódi járásában Teles. Biharvármegyének béli járásiban Kalácsa; berettyó­újfalui járásában Berettyó-Szent-Márlon, Berettyó-Újfalu, Csökmő, Esztár, Gáborján, Henczida, Pocsij, Váncsod; cséffai járásában Gyapjú, Marcziháza, Ugra; derecskei járásában Derecske, Vérles; érmihályfalvai járásában Érsemjén, Piskolt; margitai járásában Margita; szalárdi járásában Tataros; székelyhídi járásában Bihar-Diószeg, Koly; tenkei járásában Jánosda, Sályi; tordai járásában Bakonyszeg, Bihar-Torda, Nagyrábé. Borsodvármegyének egri járásában Cserépfalu, Eger-Farmos, Sály, Tisza­Valk; mező-csáthi járásában Hő-Bába, Szakaid ; miskolczi járásában Bessenyő, Gőrömböly, Heö-Csaba, Szirma; ózdi járásában Bóta, Csermely, C-sokva, Domaháza, Mer­cse, Nekezsény, Sajó-Németi, Velezd; szendrői járásban Abod, Finke, Hangács, Rakacza-Szend, Szalonná, Szendrő; szent-péteri járásában Apátfalva, Bánhorvát, Dédes, Dubicsány, Kápolna, Parasznya, Sajó-Kizincz, Szent­Márton, Tapolcsány, Vadna, Varbó. Brassóvármegyének alvidéki járásában Földvár, Brassó r. t. város. Csikvárme­gyének felcsiki járásában Csik-Szentlélek, Csik-Szépviz. Esztergomvármegyének esztergomi járásában Döinös, Dorogh ; párkányi járásában BUorkeszi, Danam JCS, Ebed, Esztergom rendezett tanácsú város. Hevesvármegyének hatvani járásában Hatvan. Hontvármegyének ipolysági járásában Felső-Szemeréd, Ipolyság. Hunyadvármegyének algyógyi járásában Algyógy, Nagy-Almás. Fehérvár­megyének sárbogárdi járásában Kálóz; székesfejérvári járásában Gárdony, Polgárdi. Gámör-Kishontvármegyének rimaszombati járásában Nyustya; rozsnyói járásában Gacsalk; tornaijai járásában Lévárd. Gyórvármegyének tósziget-csilizközi járásában Abda. Hajduvármegyének balmaz-ujvárosi járásában Bilmaz-Ujváros, Csege, Hajdu­Náftás és Hajdu-Szoboszló rendezett tanácsú városok. Háromszékvármegyének sepsi járásában Egerpatak, Kis­járásában Podele; dévai járásában B;regszó, Divai Maros-Solyinos, Piskitelep ; miros-illyei járásábin Ladus­nyak. Jász-Nigy-Kun-Szolnokvármegyének jászsági alsó járásában Bessenszőg; tiszai alsó jarásában Szelevény ; tiszai felső járásában Kenderes, Szolnok rendezett tanácsú város. Kis-Küküllővármegyének hosszu-aszói járásában Mikeszásza. Kolozsvármegyének almási járásában Almás; gyalui járásában Szász-Fenes ; mező-örményesi járásában Septér, Uzdi-Szent-Péter. Komáromvármegyének csalló­közi járásában Csicsó, Ekecs, Nemes-Ócsa; gesztes­járásába.i Dad, Szend ; tatai járásában Felső-Galla­udvardi járásában Bagota, Duna-Radvány, Madar, Mar­czalháza, Ó-Gyalla, Szent-Péter. Krassó-Szőrényvármegyé­nek bégai járásában Bálincz ; bogsáni járásában Vasziova ; facseti járásában Igazfalva ; moldvai járásában Radimna i ternesi járásában Gavosdia; Lúgos rendezett tanácsú város. Maros-Tordavármegyének marosi felső járásában Koronka, Maros-Szent-György, Mező-Fele; regeni alsó járásában Alsóköhér. Mosonvármejyének magyar-óvari járásában Horváth-Kimle. Nagy-Küküllővármegyének kő­halomi járásában Kőhalom ; nagysilinki járásában Boldog­város, Réten ; szent-ágotai járásában Jakabfalva, Prépost­falva, Szentágota, Medgyes rendezett tanácsú város. Nóg­rád vár megyének balassa-gyarmati járásában Ipoly-Kiskér, Nándor; tüleki járásában Falek-Kelecsény, IIomok-Terenne, Kizár, Karancs-Berény. Korlát, Mátra-Verebély, Sámson­haza ; losonczi járásában Jelsőez, Mucsiny; szécsényi járásá­ban Halászi; sziráki járásában Erdő-Tarcsa, Heréd, Kálló, Kökényes, Tereny, Zagyva-Szán tó. Ny itra vármegy ének érsekújvári járásában Andód.Tótmegyer; nyitrai járásában Andacs; pöstyéni járásában Móra van, Nagy-Kosztolány. Pest-Pilis-Solt-Kijkunvmegyének abonyi járásában Tapió­Szele; gödöllői járásában Mogyorod, Peczel, Zsámbok; monori járásában Nyáregyháza; nagykai ai járásában Nagykáta; ráczkevei járásában Pereg; váczi járásában Acsa; Kiskun-Hilas r. t. város. Pozsony vármegyének szeinpiczi járásában Némot-Gurab. Sárosvármegyének sirokai járásában Nagy-Sáros ; topolyai járásában Szobos, Töltszék. Somogy vármegyének csurgói járásában őrtilos; tabi járásában Endréd. Sopronvármegyének csepregi járásában Berekalja-Tompaháza, Peresznye, Répcze, Szemere; csornyai járásában Szany; kapuvári járásában Szabolcsvármegyének bogdányi járásában Beszterecz, De­inecser, Kótaj, Nagy-Halász, Vasmegyer, Téth; dadai alsó járásábm Báj, Tisza-Ladány, Tisza-Lök; dadai felső járásában Berezel, Buj, Kenézlő, Vencsellő; nagy­kállói járásában Apagy, Hugyaj, Kálló-Semjén, Márton­falva, Szent-György-Abrány ; nyírbátori járásában Magy, Nyírbátor, Nyir-Boját, Nyir-Lugos, tiszai járásában Eperjeske, Lővő-Petri, végül Nyíregyháza rendezett ta­nácsú város. Szatmárvármegyének csengeri járásában Gacsály, Pátyod: erdődi járásában Erdőd, Hirip ; máté­szalkai járásában Fábiánháza, Gebe, Nagy-Dobos, Nyír­császári, Nyir-Medgyes ; nagybányai járásában Erdőszáda, Oláh-Kékes, Tománya; nagy-károlyi járásában Domahida, Csomiköz; n.-soinkuti járásában Csolt, Gyökeres, Hosszú­falu, Kiruja, Kolczér, Kovás, Nagyfentős, Pribékfalva; szallunári járásában Palóháza. Szebenvármegyének nagy : szebeni járásában Kakasfalva, Nagy-Csür, Nagy -Talmács­Sellemberk ; szász-sebesi járásában Péterlalva; ujegyházi járásában Hortobágyfalva. Szepesvármegyének gölnicz­iányai járásában Svedlér. Síilágyvármegyének szilágy; somlyói járásában Kénier; zsibói járásában Zsibó. Szolnoki, DobokavármegycSgk bethleni járásában Sajó-Ujvarhely­zsáki-gorbói járásában Csokmán>^Hlágy«ir-láposi járásá­ban Csókás; nagy-ilondai járásában Nagy-B^ rs; £ó, Pür­kerecz. Temesvármegyének csákovai járásában "ZiéiSÖSly." dettai járásában Temes-Butlyin ; lipai járásában Máslak; Brékási járásában Kovetz; uj aradi járásában Keresztes ; Tolnavármegyének dunaföldvári járásában Fadd; köz­ponti járásában Harcz; völgységi járásában Závod. Torda­Aranyosvármegyének felvinczi járásában Székely földvár, Székelykocsárd, Vajdaszeg; maros-ludasi járásában Mébze Uralj; toroczkói járásában Toroczkó. Torontálvárinegynek bánlaki járásában Partos, Szécsénfalva ; csenei járásában Német; nagybecskereki járásában Lukács falva; zsombo­lyai járásában Migyar-Csernya. Udvarhely vármegyének székely-udvarhelyi járásában Székely-Udvarhely. Zemplén ­vármegyének bodrogközi járásában Nagy-Rozvágy ; sze­rencsi járásában Sajó-Hidvég; tokaji járásában Bodrog­Olaszi, Tarczal, Vámos-Ujfalu.Törvényhatósági joggal fel­ruházott városok: Baja, Pozsony. e) Juhhimlő uralgása miatt: Abauj-Tornavmegyének kassai járásában Bárcza, Lőrinczke. Bács-Bodroghvár­vánnegyének bajai járásában Bikity, Csatalja, Hajdu­várinegyében Hajdu-Szoboszló r. t. város. Nagy-Kükülló­várinegyének nagysinki járásában Brulya. Krassó-Szőrény­vármegyének jármi járásában Mirkovácz ; oraviczai járásá­ban Kis-Tikvány. Tolna vármegyének simontornyai járásá­ban Udvari. B) Horvát-Szlavonországokat illetőleg. I. A juhhimlőnek uralgása miatt titos a juhoknak Ausztrába való bevitele Lika-Krabava vármegyének Ausztriával határos gospici járásából. II. A sertésvésznek osztrák területre történt be­hurczolása miatt a sertéseknek Ausztriába való bevitele a következő horvát-szlavonországi területekről tilos: Bjlovár-Kőrösvánnegye belovári, casinii, garesniczai. gyurgyeváczi, grupisnopoljei, kapron:zai és krizseváczi j írásaiból, Pozsjgivm jgye pakraczi, pozsegai és ujgradis­kai járásaiból, Szeréin vár megye iloki, initroviczai, rumai, sidi és vukovári járásaiból, Varasdvármegye ivaneci, klan­jeczi, krapinai, ludbriegi, novimarofi, pregradai, varasdi és zlatari járásaiból, Verőezevármegye eszéki, nasicei, slalinii és verőczei járás lib M, Zágrábvármegye dugosellói, jaskai, karlováczi, kostajniczai, peti injai, stubiczai, sziszeki, sveti-ivan-zelinai és zágrábi járásaiból, végül Bilovár, Eszék, Ivanicz, Kaproncza, Karlovácz, Kostajnicza, Mitro­vicza, Petrinja, Sziszek és Várasd önálló városokbol. C) kltalános szabályok: A bevitelre szánt állatok az 1899. évi 75,500. számú rendelet II. része 4. pontjának megfelelőleg kiállí­tott marhalevelekkel látandók el, a melyek igazolják, hogy a származási helyen és az ezzel szomszédos községekben, illetőleg a határos községekből álló körzetben a szállítást megelőző negyven nap alatt nem uralko lolt ezen állatokra nézve ragadós és bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. 11a az ily helyről származó állatok közt a rendel­tetési állomáson valamely ragadós betegség állapittatik meg, ugy az ilyen állatszállítmány, — a mennyiben az állatoknak a vasúti állomással vágánynya! egybekötött nyilvános vágóhidra való szállítása meg nem engedtet­nék — az erre vonatkozó különleges szabályok figyelembe vételével a származási hely feladó-állomására vissza­kúldetik. (Folyt, kőv.) í ek is aláV jáTfca. iárási okat inta én, ás \l Vasúti ügyek. y A magy. kir. államvasutak Igazgatóságát» 2045— 1901.se. Pályázati hirdetmény. A m. kir. államvasutak nyíregyháza-csapi vopalá Kenecie és D<ruec-er állomások között épiteníV' Bigdáoy oevQ rakodó állomás magas építményi ­aik elkészítése tárgyában ezennel nyilvános ­tot hirdetünk, melyre a kellőleg kiállított ós fel zett ajánlatok legkésőbben folyó évi február hó déli 12 óráig a m. kir. államvasutak debreczeni vezetőségének titkárságánál benyújtandók. \ Később érkező ajánlatokat nem fogunk figyele\ ? venni. \ Az előállítandó magas építmények a követkerókX 1) Egy 93 5 m* alapterületű földtziotes felvéte t épQ el; 2.) Et;y szabidon álló árnyékszék; 3) Egy állomási gazdasági udvar; 4.) Ejv állomási fzemétgödör; 5.) E^y állomási sütókemeLcze; 6 ) Ezy állomási kut; 7.) Egy 60 in 1 alapterületű áruraklár; 8.) Egy 10 m. hossru nyílt r«k<dó; 9.) E^y egyszerO óiház melléképQipttel, sOtókemen czével es kúttal. Az építmények tervei, az építési leírás, a kzcizó dé-i tervezel és a feltét fUzetek a m. kir államvasu­tak debreczeni Uzletvezetóségéiiek pa yafeutartáM f epitrsi osztályában, valamint uogvári osztalytuéruök ségüuk irodájabau a hivatalos órák alatt uiegtekinthe tők ós ugyanott az ajáola'i szöveg és az ajáulaihoz c satolandó építési leírás dij nélkül m> gvzereíheiúk. Az ojánlatok borítékai a következő felírássá látandók el: , Ajánlat a Nyir-Bogdány állomáson előállítatuiu magas építményi munkákra. u Binatpéuz fejébeu legkésőbben f. évi febiuár hú 14-én délelőtti 11 óráig 800 szjz uyolezazáz koroüa teeudó le készpénzben, vagy állami Intétekre alkalma értékpapírokban a debreczeni Uzletvezetőiég gyuj pénztáráuál. A készpénzben befizetett bánatpénz után knu\ uem követelhető. Az értékpipirok a budapesti, illetve a bécsi (év deu jegyzett utobó napi áifolyam azeriut, de a i(J értéket m g nem haladható értekben fogad'.atnn Az Uzletvezetőség feuutartja magának az ajánlatok a szabad választás jogát Debreczeu, 1901. január hó 28. Az üzletvezetőt 46678—1900.sz. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi ál amvasutak Pozsony Ujv^ állomásán a pilyaveudéglói üzletre, va amint Keci ínéi'ai'. lom4 s I- II- és III. osztályú várótermeiben > rendezétt vbüffc ,­üzletre 1901 évi m áJ Us h ó '­101 iott három évi id'öÍv r,amr a ezennel nyilvános pályá) hirdettetik. Az ezen üzleteket bérbe IC™* óhajtók feibiv uak, hogy sz bilvszerüen bélyegzett, - v* ,fí >ffl?b Lí keiló bizonyítványokkal felszerelt ajánlatukat folyó évi már­czius hó 1-én déli 12 órá'g a M A V budapest-bal­pirti Uzletvezetőség általános osztályához a következő megjelölés mellett njujtsák be. „Ajáulat a pályavendéglő bérletére 46678-1900 számhoz." Az ajánlattevő köteles ugyauazou Uzlctvezetőnég gyllj'őps'uztaráuál folyó évi február hó 28-áu déli 12 éráig báuai pénz fejében a pozsony újvárosi vi ndégíóre uezve 300 koronát a kecskeméti buffetre 200 korouát ké zpéuzben vagy állami letétekre alkal­mas értékpapírokban I tótbe helyezni v.gy oda póttá utján kü öu borítékban beküldeui. Bánatpénz letétele nélkül az ajánlat uem vétetik figyelembe. A bánatpénzről nyert pénztári elismervény az ajánlathoz nem csatolandó. A bérletekre vonatkozó részletes feltételek az alulírott üzletvezetőség forgalmi és kereskedelmi osztá­lyában (Terézkö.ut 62. szám, félemelet, aj-ó 12) hét­köznapon a hivatalos órák alatt (reggel 8 tói délután 2-ig) megtekinthetők, miért is az ajáulatievókró 1 fel­tételeztetik, hogy a feltételeket ismerik s azokat magukra uézve e cész terjedelmükben kötelezőknek e ­fogadják. A bérbeadó Uzletvezetőség fenntartja magának azou j >got, hogy az ajánlattevők közül, a megajánlott ősszegre valö tekintet néíkü 1, szabadon választhasson. Bud.past, 1901. január havában. Budapest-balparti uzletvezetőség. STT 3416 C. V. szám. 0 <ztrák-magyaij kötelék. A fent megnevezett kötelék forg márczius hó 1-vel fa eurnp%i, továbbá fit sár* uj kivételes díjszabás lép életbe. E/ füzet kiadásával az 1893 évi augusztus./ hisoouevU díjszabás IV. rész 2 füzet ni kai a kihirdetés u'jin érvényesített di/ hatályát veszíti. Az uj dijszabá-i fll\ hó 15 tói kezdva & ma^y. kir. állam/ oláru-itó hivatalánál megszerezhető. I vre ián I. 870 3za­fene .tolt. 189424—900 sz. Ezen h. é. vak czius hó 1 én uj személydíjszabás K csakis fö'.dmivesiskola megállóhely vontL tását illetőleg tartalmaz változást és k 1900 évi szeptember hó 1 én életbel>\s érvényen kivttl helyeztetik. Az uj dijszír kir. államvabu'ak dijiz&bás elárusító irq pest, Csengery u'c<a 33. sz) 20 fillérér/ n. i. kelt ogy zár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom