Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-17 / 46. szám

!N Y I K V T T> E K Ki legyen a polgármester? A „Nyirvidék" nov. 10-ikiszámában, fennti czim alatt, figyelemre méltó, de a törvény rendelkezésével ellenkező olyan vezérczikk jelent meg, melyre válaszolni városunk jól felfogott érdekében kötelességemnek tartom. Emiitett vezérczikk irója ugyanis a Beucs László volt polgármester, most orsz. képviselő érdemeinek méltatása után felteszi azon kérdést, ki lesz a Bencs László hivatali utóda? A feltett kérdésre következő rövid bevezetés után, a czikkiró prófétai jövendőbe való látással megjósolja, hogy az egy esztendőre megválasztott polgármester áldozat lesz, akit a jövő évi általános tisztujitáanál elejtenek. Epen ezért azon indítványt közli, mely a képviselő testület elé vitetni van szánva, mely azt javasolja, hogy a polgármesteri állás, a jövő évi általános tisztujitásig helyettesités és nem választás utján töltessék be. Emezinditvány, a czikknek a polgármesteri állás betöltésére vonatkozó része, annyira ellenkezik a törvény rendelkezésével, hogy az inditvány sorsa előrelátható. Az 1836 XXII. tcz. 84. ugyanis elrendeli, hogy az időközben végleg megürült állások szabályszerű tisztújítás utján töltetnek be. A törvény eme rendelkezéséhez nem kell magyarázat, hogy bárki is megértse, miszerint a polgármester választást egy évig, vagyis a jövő tisztujitásig elhalasztani nem lehet. Mielőtt tovább menuék, precedensül felhozom azon körülméuyt, hogy a néhai Miklós László elhunytával megürült alispáni szék, az általános tisztújítást megelőzőleg alig pár hónappal töltetett be választás utján. Ez történt a törvény rendelkezésére, történt a megye érdekében. A törvény épen igy kötelezi az időközileg megürült polgármesteri állást betölteni, tekintet nélkül arra, hogy az általános tisztújítás mikor fog megejtetni a városnál. De nem tehetem fel az ellenőrzői jogot gyakorló megyéről sem, hogy elnézné azt, miszerint a polgármesteri szék egy évig csupán helyettesités utján legyen betöltve. Azt hiszem, hogy a röviden elmondottakból is világosan kitűnik, hogy ugy a czikk tar talma, mint a közlött inditvány czéltévesztett, a törvénynyel ellenkező. De a városi közigazgatás menete, a város közönségének érdeke is azt parancsolja, hogy a polgármesteri állás választás utján mielőbb töltessék be. A polgármester kilétére nézve a nézetek lehetnek eltérők, de azt határozottan merem állítani, hogy a többség tisztában van azzal, hogy ki lesz a polgármester. Épen ez a körülmény zárja azt ki, hogy az egy esztendőre megválasztandó polgármester az általános tisztujitásnál elejtetik. De kizárja ezt azon tapasztalat is, hogy városunk képviselőtestülete A „NYIRVIDÉÜ" TÁROZÁJA, Szerelem. « Piros rózsa a virágom, A két kezem bőven szórja, A hova cn beköszöntök Kivirit a piros rózsa. Csokrot adok minden lánynak: A szőkének, a barnának. Duna parton, Tisza parton, Hadd virítson minden arezon. Piros rózsa a virágom; A merre az utam halad, A hol szivek között járok, A két kezem rózsát arat. Elrabolom minden lánytól: A szókétól, a barnától. Duna parton, Tisza parton. Fogj' a rózsa minden arezon. Tudjátok e ki vagyok én? Az én nevem a szerelem! Ma a rózsát széjjel szórom, Holnap újra összeszedem. Duna partján. Tisza partján Hol szétszórom, hol leszedem. Páfrány. Szabolcsmegyei öskalmok kérdéséhez. ni. Azon tizenhárom szabolcsi őshalomró!, melyeknek ásatásában részt vettem, időnkint adott alkalommal mindég beszámoltam; de miután ez hosszabb időközökben történt és igy némelyek előtt talán felesleges is volt, azt röviden összefoglalva újból feltálalni, rövidre vonva meg is csak ismételtem; mert az érdeklődés muzeumunk iránt megyénk művelt közönsége részéről folyton fokozodik es sokan vannak, a kik előtt a régibb kutatások eredménye újdonság számba megy. Ezek a halmok átkozottul hasonlítanak egymáshoz, pedig keletkezésüket rengeteg idő választja el. rendszerint ismételten megválasztja azon tisztviselőjét, aki érdemes az ismételt megválasztásra. Én hiszem, hogy a polgármester megválasztatása soká nem késhet s épen ezért röviden jelzem, hogy a jó közigazgatás, a város jól felfogott érdeke milyen polgármestert követel az ügyek vezetésének élére állitni ? Aki a mai közigazgatás ellátásának terhe9, nagy felelősséggel járó voltát ismeri, az beláthatja, hogy jó polgármester csak az lehet, aki az ügykezelést teljesen érti. Szomorú dolog volna az, hogy a polgármester megválasztatása után kezdené tanulni a közigazgatási törvényeket s mindazon sokféle tudni valót, melyet megkövetel tőle szép, de terhes és nagy felelőséggel járó állása, a város, a város közönségének érdeke. Nekünk olyan polgármester kell, aki városunk fejlődését tovább vezesse, de számot tudjon vetni a mai nehéz megélhetési viszonyokkal, a város terheinek felszaporodásával s a mulhatlanul szükséges takarékosság szem előtt tartása mellett megválasztani tudja, hol, mikor és hova kell okvetlenül költeni azon péuzt, melynek fizetése nagy teherrel nehezül az adózó polgárságra. Olyan polgármester kell nekünk, aki tudjon erélyes lenni, de ne éljen vissza a kezébe letett hatalommal. Olyan, aki büntet, fényit, de legyen vigasztaló szava is a hozzáforduló szerencsétlenek számára, olyan ember kell nekünk, aki előbb szivét k 5rdi meg s azután veszi kezébe a rideg §-okkal teleirt törvénykönyveket. Mindehez pedig az élet ismerete, hosszas tapaszta lat szükséges, mely alapja minden tudásnak. Midőn ismétlem, hogy a polgármester választásnak meg kell történnie, mert elrendeli a törvény, követeli a város közönségének érdeke, nem mulaszthatom el képviseletünk figyelmébe ajánlani, hogy tegyen félre minden mellékes, kicsinyes számítást, magán érdeket és olyan férfiút ültessen a polgármesteri székbe, aki meg tudjon felelni a szép és terhes kötelességnek, melylyel a polgármesteri állás betöltése jár. Én hiszem, velem sokan hiszik, hogy ebbéli feltevésem valóra válik s akkor nem volna értelme, hogy eme kiváló fontosságú polgármesteri állásnak választás utján való betöltése késedelemnek legyen kitéve. s. * * * Néhány rövid megjegyzésünk van erre az elme futtatásra. Az első az, hogy a Nyírvidék czikkirója igen bölcsen tudta és tudja a törvénynek a megüresedett állások betöltésére vonatkozó rendelkezéseit, s emlékezett és emlékezik arra is, hogy hat évvel ez előtt, az akkori belügyminiszter nem engedte meg, hogy az általános tisztújítás előtt néhány hónappal halálozás Miután a geszterédi hat u. n. Kunhalom góth vagy hunhalomnak bizonyult, meg volt a híjlandóság a többi őshalmokat is ezen korból származtatni, a mely feltevés azonban a későbbi ásatások alapján tévesnek bizonyult. A buji Fekelehalomnak tömege nein lehet régibb Marcus Aurelius császár idejénél, a ki Kr. u. 161-től 182-ig uralkodott, mert a halomban tőle származó érmet találtunk. Itt a bolygatatlan, minden mellékletet nélkülöző fősirt 13 méter mélységben találtuk míg. A halom közép magasságában levő, és az ősidőkben szét dult sirban épen olyan fülbevalót találtunk mint a tiszaeszlári Potyhalomban, amelynek csak közép magasságában volt a fő és egyedüli sír. A csontváz itt is oldalt fekve kuezorodott helyzetben találtatott. A Bashalom is valószínűleg ezen korból származott. A császárszállási Névtelen halomnak fenekén cs közép magasságában egy-egy kinyújtóztatott csontvázat találtunk bolygatatlan helyzetben, de minden melléklet nélkül. A halom tömegében egy érczsalak-darab azt bizonyítja, hogy a halomnak emelése alkalmával már erezet ösmertek. A nagykállói Nayy-Korhány teljesen ki volt fosztva, korát tehát gyanítani sem lehet. A gávai Katóhalom alsó, tehát fősirja szintén kifosztva találtatott, de a felső csontváz mellett talált vaskard és a cserépedények a Krisztus előtti évezred első felére vallanak. A karászi mely és széles sáncz árokkal övedzett kifosztott Garahalom pedig kétségtelenül honfoglaló vezérnek hamvait fedte. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter ur lehetővé telte, hogy a kutatások tovább folyhassanak. Honfoglaláskori nyomok után indulva, a nyíregyházi János bokor tanyán, és a karászi árpádkori temetőben eredménytelenül ásattam. Visszatértem tehát az őshalmok IOZ az eredménynek csekély reményével, nem azért minthi nem lettem volna az eddig szerzett tapaszlalatok alapján arról meggyőződve, hogy minden őshalom egy-egy hatalmis embernek sirhantja, hanem mert eddig a megbolygatatlan halmokban semmi sirmellékletet nem találtunk, vagy pefolytán megüresedett alispáni állás be ne töltessék, — s elrendelte, két hónappal az általános tisztújítás előtt — a választást. „Az időközben megürült állomások csak a következő rendes közgyűlésen töltetnek be." A „csak" szó azt jelenti, hogy csak rendes közgyűlésen lehet tisztviselői állást választás utján betölteni. Az pedig, hogy a törvényben nem imperative („töltendők be" helyett .töltetnek be") van meghatározva a megüresedett állások betöltésének a , legközelebbi rendes közgyűlésen" való kényszere, lehet rossz fogalmazása, az 1886-iki törvény megalkotói akaratát nem helyesen, illetőleg nem teljesen kifejező fogalmazása a törvény valódi intenciójának, de semmi esetre se zárja ki a magyarázatot és azt, hogy egy másik belügyminiszter, méltánylást érdemlő viszonyok között— mondjuk az 1895-diki alispán választás esetében — egy-egy tisztiállásnak helyettesités utján való betöltését meg ne engedje. A községekről és ebben a rendezett tanácsú városokról szóló, szintén 1886-diki törvényben a megüresedett tiszti állások betöltésének határidejéről absolute nincs szó. Ezt mondja a törvény 84 §-a: Az időközben végleg megürült állások szabályszerű tisztújítás utján töltetnek be. Itt nincs semmi terminus. Eá hogy tényleg és a gyakorlatban sincs, egyszerűen utalunk arra, hogy az elhalálozás folytán, tehát végleg megürült tanügyi tanácsosi állás, hat hónap óta megüresedett s ma sincs még betöltve. Tudjuk, hogy ennek oka van; de a lehetőségét ennek ime illusztrálja ez a példa. A mi véleményünk szerint, a sokkal nagy ibb jelentőségű polgármesteri állás provisórius betöltése ellen s az általános tisztujitásig való helyettesítése mellett, még fontosabb czélszerüségi okok szólanak. Az a kérdés: helyesek, igazak-e a mi aggodalmaink 1 Ha igen: a törvény a helyettesités utján való betöltés lehetőségét nem zárja ki. A szántás és az eke. Van egy igen megszívlelendő közmondásunk, mely ezt mondja: a hány szántás annyi kenyér. A milyen egyszerűnek látszik c mondás, oly sokat mond. A talaj mivelésnek úgyszólván saik igazsága ez, mit egy józan gondolkodású gazda embernek szem előtt téveszteni — különösen a mai nehéz megélhetési viszonyok között — nem hogy nem szabad, hanem nagy bűn volna. Sajnos sok kis gazda ctnber erre nein igen ügyel, a szántást inkább szükséges rossznak tartja, mondván: a szántásnak egyéb czelja mint a földet a vetésre alkalmassá tenni ugy sincsen. Pedig mondhatom nagyon téved az a gazda, a kinek csak ilyen fogalmai vannak a szántásról, mert akkor elég volna ha földünket csak közvetlen a vetés előtt szántanók meg. dig mert részben vagy egészben már a régi időben ki lettek fosztva. Liptay Béla barátomnak karászi birtokán Gyulaházától délre 1

1 , kilométer távolságban két őshalom fekszik. Ő szives volt az ásatást megengedni és az esetleg találandó tárgyakat muzeumunknak felajánlani. Az ásatásban Okolicsányi Menyhért barátom, a kivel már régebben a Garahalomban és a karászi Árpádkori temetőben n?m minden eredmény nélkül kutattunk és Weinberger Soma ur, kiknek szives vendégszeretetüket élveztem, hathatósan támogattak és az eredményt főleg nekik köszönhetem. Az egyik halom közvetlenül a gyulaháza—madai ut mellett fekszik, és mintegy hat méter magas; a másik ettől keletre 200 lépésnyire fekszik és mintegy négy méter magas Alapátmérőjét a mi agyagos homokból összehordott halmainknak pontosan meghatározni nem lehet, mert azoknak cles határát a szántás, szél, és eső évszázadok alatt felösmerhetlenné tette. A halmok Gyulaházai halom név alatt ösmeretesek. A nagyobb halmot Tetem vagy Testhalomnak is nevezik. Ez.n nagyobb halomban 1859-ben Pataky Árpii bach korszaki szolgabíró turkált. Nyugotról keletre a halom közepéig, és déltől északra végig egy árkot húzatott, a mely alkalommal állítólag csontvázakat, kardokat, lándzsákat találtak. Orosz Gáborné urnő egy Nagy Lajos király idejéből származó nyolez águ sarkantyú taréjt ajándékozott, muzeumunknak, mely ezen ásatáskor találtatott. Mi a keleti oldalról hatoltunk be egy 18 méter hosszú és 5'/, méter hosszú árokkal hat méter mélységre, a halom kupj n tul nyugotra 2

1miterrel. A felület alatt 40 —50 czentiméternyire két ép csontvázat találtunk félig elporlott állapotban, fejjél nyugotnak, lábbal keletnek hinyat fekve, kinyújtóztatott helyzetben. Eíen két tetem mellett mig hét egyénnek szár- és egyéb csontjai, nem összevissza hányva, hanein az ép tetem szárcsontjaival pirli iz wnn in elhelyezve találtattak. Közelükben h isonló mélységben egy Á<-pádházi királytól — valószínűleg IV-ik Bilától — szárra tzó kis ezüst érem.