Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-10 / 45. szám

N Y I it V 1 DB K László polgármestersége alatt. S azt hisszük, hogy nem a dicséret hangja, de az egyszerű elismerésé az a konstatálásunk: hogy a Bencs László egyenisége együtt fejlődött és együtt nőtt Nyíregyháza város előrehaladásával. Igazi: benne született, itt nőtt, minden bajában, őrömében osztakozó, vele együtt érző képviselője az országgyűlésen Nyíregyházának Bencs László. Szinte — ha más politikai párt zászlóját vitte volna a parlamentbe, tán akkor is meguyugvással vennénk az ó képviselőségét, annyira összeforrva tudjuk és látjuk ót azzal, ami a mai Nyíregyháza! Elbucsuzunk tehát Bencs Lászl túl, a pol­gármestertől, de a viszontlátás örömével üdvö­zöljük ót, miut képviselőt! Nehéz ugyan el­szokni attól, hogy Bencs László nem polgár­mester, de — Nyíregyháza városa és ó közötte megmarad továbbra is a legszorosabb nexus s hozzá szokunk ahhoz, hogy ó nem polgármester, de orsz. képviselő * * * Ki lesz azonban az utódja? Kóztudomásu dolog, hogy a városi tisztikar mandátuma a jövő év végével lejár. Ebből kö­vetkezik, hogy a Beucs László polgármesteri székét — inter reguum — egy esztendei időre lehet és kell csak most betölteni. Sok mindenféle lehető és lehetetlen kombi­nációk és kavarodások szárnyalnak a levegőben, abban a levegőben, mely körülveszi a városhá­zát, a város közdolgai iránt való érdeklődés atmosferájában. jpí.. É3 bár mennyire megbízhatatlan) saját ma­gánál máról holnapra következetlen a város képviselő testülete, a „lehető és lehetetlen kon­biuációkból és kavaradásokból" egy bizonyos, hogy az egy esztendei polgármester áldozat lesz, olyan áldozat tudniillik, akit a jövö esztendei általános tisztujitásnál elejtenek. Nyíregyháza, város képviselő testületének a megbízhatósága irányáhan való meggyőződé­sünket nem először nyilvánítjuk Megirtuk már többször, hogy időjárás, kedd avagy péntek és más egyéb viszonyok és körülmények döntik el ott úgy vagy amúgy a közdolgokat, még pedig azért, mert a városi képviselő testület tagjai rettenetes ntgy ambícióval törekesznek ugyan arra, hogy ennek a testületnek tagjaiul megvá­lasztassanak, de kötelességüket még annyira sem teljesitik, hogy a képviselet közgyűlésein megjelenjenek. A kivételeknek tisztelet adassék! Számot vetve mindezekkel a viszonyokkal és körülményekkel, Nyíregyháza város igaz érdekeinek védelmében okosnak, praktikusnak és igazán figyelemre méltónak tartjuk, a pol­gármesteri állás jövendőbeli beltöltéséuek biz­tosítására vonatkozó azt az indítványt, melyet Nyíregyháza város képviselőtestületének egy elókeló tagja kívánságára publikálunk itt, hogy ugyanis: „Nyíregyháza város képviselőtestülete, volt polgármestere. Bencs László orsz. képviselő lemondásával kapcsolatban, tegye meg felsőbb helyen a lehető és szükséges előterjesztést arra nézve, hogy a polgármesteri állás, a jövő év csontvázra találtunk, nincs kizárva, hogy egy időtájban emeltettek Igen érdekes a Gávától keletre két kilométer táválságra eső Katóhalom, mMynek tövéből muzeumunk gyönyörűen díszített cserépedényeket és dudoros boks­pereczet őriz, melyek kétségen kivül a Kr. előtti év ezredből származnak. Ezen a sok szántás miatt, ember emlékezet szerint is 3 méternyire lekopott, most is hat méter magas fa ­lomnak kúpjától nyugot felé pir iépásnyni távolságban mintegy 40 ctm. mélységben egy teljesen liszlporszerüvé vált, fejjel északra, lábbal délre fektetett, kinyújtózta­tott csontvázat találtunk; feje mellett egy-két átellenes füllel ellátott edényt, baloldala mellett egy két élü 71 ctm. hossiu vaskardot, melynek igen rövid 5 ctm. ke resatvasának végét két kis csolnakalaku bronzdiszités horito'ta. Markolata négyszögű vége felé véknyodó ha libmely egy 4.»ctm. hosszú átmérőjű karikában végződik és a mely karik&n a szövetnek maradványai, melylyel bur­kolva volt, ma is tisztán kivehetők. Maga a penge 37. 4 ctm. hosszú, és tövénél 3.» c m sséles. Ezen kardnak hasonmására eddig sehol sem akadtak; némileg hasonlóra llohenbergben (Sieierorszáp) és — ha jól emlékezem — •Szentesen. A munkások meg nem állba'ták, hogy egy kiaté a lapátot alá ne feszítsék és igy az ép kardot darabokra ne törjék, de fekvő helyéből egy darabját <em mozdították el: a kard hosszát tehát pontosan meg­mérhettem. A kard alakjára nézve közelebb áll a bronz, mint » későbbi vaskardokhoz; hajlaodó vagyok tehát azt a Krisztus előtti évezred első felére, a bronz és vaskor­nak határára helyezni. Ezen csontváz is egy leölt áldozaté lehetett, mert ai oldal-aknával ősidőben behatoló fosztogatók által >zötdult és teljesen kirabolt tölgy gerendákból készük árt 6 méter mélységben megtaláltuk. folyamán végbemeuendó általános tisztujitásig ue töltessék be, hanem aunak teeudői — a képviselőtestület külön fölhatalmazásával is — a szervezkedési szabályrendeletben megjelölt helyettessel látassanak el." Nyíregyháza városa közdolgainak sok, majd mindannyi érdeke kívánja, hogy ez a megoldás lehetővé tétessék. November harni.dika a sóstói cnlüb-w. A nyíregyházi vadásztársaság ma egy hete sikerült haj tó vadászatot tartott a sóstói erdőn. Jelen voltak Somogyi Gyula vadásztársulati elnök, Báró Feilitzsch Berthold főispán, Popp György pénzúgyigazgató, Sütő József, Ciázik Péter és velük egy szép csoport jókedvű ninxrod, Nyiiegyhaza uri társaságaiból, összesen vagy harmiuezan. Mióta a határ legszebb iészéit „clbérellék" a puskás földuiivcs gazdak, a sóstói erdő a legérdekesebb vadászó területe a vadásztát saságnak. Uaidag terület, közel is van hát őrömmel siet a ki teheti, ha ott tart.nak vadászatol, erre a férfias mulatságra. Gyönyörű idő kedvezett a lársaságnik. A felhőtlen égről derülten mosolygott le a fiatal november napja. Teljes szélcsendben fa levél sem rezdült, ha csak magától le nem szállt egy-egy sárga levéi, hal i! ulan sóvarogva. Végig kellene járni hat őszi tárlatot is végig kellene olvasni hat kötet elégikus őszi versel, hogy a/.t az édes bus hangulatút megértsük, a mi a vadászokat elfogta a haldoklo erdő rozsdabarna és s.irga kolorit ja közt. (Már tudniillk azokat a kik nem gombolták szivüket hermelicc a vadász zeke alá.) Először az Erzsébet liget és a vasuli vágány közt hajtottak meg a süiü vágást. A hajtok a lennisz pályán tut a zsid j temető hosszában álltak fel, a vadaszok pedig a kis-várdai vonal és a/, első nyiladék mentén. A ren­dezésben az elnökön kivü 1 dr. Jdrosi Sándor és Okolicsányi Dezső fáradoztak. A vadászok sorsot vetettek a helyre. Czédu!át húztak egy kalapból és a húzók numerus szerint álltak fel a vágás szélén. A vadásztülök jelt-adó bőgése után meg­indult a hajtó koszorú. Ez a koszorú, csak virágkoszorura nem emlékeztetett. Olyan szemen szedett tipikus hajló ábrázatukat het hatálból sem lehetett volna sikerüllebben össze «íediii. Fiatal ember, öreg csizmákban, kis ember nagy bottal, nagy ember kis boltal, hétrét leimet sunyi ábrazat, nyul eldugdosó veteránok és szende mendíkás gyerekek — ki ünő kollekció! A vadászok visszafojtott lélekzelíel várták a hajtók önzetlen és buzgó faiadázásán ik eredményeit. Sokáig hiába. Nagy darabot foglak be. A vágás sürü volt. A hajlók lassan törtetlek előre. Barnum egesz csodatársasága nem produkálna annyiféle hangot mint a hajtók szakavatott működésük közepett. Eiöbb gyengén hallatszott a zaj. Olyanformán mint egy falu asszony­népének a jaj ve zekelese, olyan falu asszony népéé, a melyiknek a férfinépsége buzgón és eredmén) dúsan vere­kedik a falu korcsmájában ünnepi délutánon. Később őserdei hangversenyé erősbödött a zaj. A vadászok a szop vadász iliuziót kellő zajra izgatottan szorították a lövésre kész lefaucheuxt, lancastert, a Droyse, Fűkért vagy Hiimrieriess féle sörét okadókat. A zajból oioszlán, tigris, jaguár ordítás, Aesopus, Lafoataine, es Fáy állatmeseinek minden hangja, régi és népszerű dal töredékek, zen •bohóc/.szurü eszmevillanások, szerelmi énekek megnyúzott akkordjai, szamárorditás kvantum satis és csatadal foszlányok hallatszottuk ki. Az ember képzeletben a mult, a jelen és jövő minden létező és nem létező állatját látta már, de való­ságban csak a leforrázott tölgyek leveleit, papsipkát és varjulövisbenge-bogyót szemlélhette. Mikor a hajtók aranygyűrűje szűkült, az izgatottság is nagyobb lett. A hervadó tölgytenger felett hirtelen megjelent egy büszke madár. Előbb felfelé emelkedett a napfelé, már azt hittük a napba repül mint a japáni nap madár, a mikor egyebet gondolt. Gyors suhanással Magyar szempontból azonban legérdekesebb Oio­icsányi Menyhért barátomnak Karászi birtokán, — p rk iától néhány lépésnyi távolságra — fekvő u. n. Gara­halom. Szerkezelére nézve minden más őhhalomtól kü ömbözik, mert egy 4—6 méter mély, felül 22, feneken 4—5 méter széles sáocz, gyttrü közepén, egy felül 21 méter átmérőjtl szigetet hagytak meg, erre tették a hu'lát és emel ék reá a most már 4 méter alacsonyra lekopott halmot. Ezeu halomba Oiolic-áüyi Menyhért 1894. évben egy felül 4 méter áimérőjü, lent egy méterre keskenyedő gödörrel a szigetnek felszínéig hatolt be. Itt egy elmállott lófej, két rossz ezüstből sészült szij liszités, egy öt, dartbri tör, honfo^laláikori kengyel, p .pirvékonytágu á lyukasztott ezüst lemezkék, egy vasbaltanak töredéke, egy csokoládé bírna, kis mogyoró mekkoruságu nem á'litszó ü;egból készült veres f hér zöld sugarakból álló c il ag alakokkal diszitve találtattak. Mellékesen mrojegyzem, hogy nemzeti szinünkeL nem Árpádnak, de Nagy L jos királyuak köszönjük. A ts 1 Alt tárgyak Dr. Himpel Jízsef szerint kétség­telenül hoofoglaláskoriak. Tekintve azt, hogy ezen hely­ől Thiss köz-ég csak mintegy 5 kilométer távolságra esik, nem lehetetlen, hogy ezen sitba Thass honfoglaló >ezér lett eltemetve, a ki Béla király névtelen jegyzője zerint a Nyir-nek meghódításában is részt vett. 1898 évben a halom jelenlétemben alaposan át lett ku'atva, de bizony nem akadtunk egyébbre, mint egy del felől a sirig hatoló aknára, melyen át a régi időben a sírt kifosztották. A jövő számban a gyulaházi halmokról fogok referálni, Nyíregyháza, 1901. novemb:r 8 án. Dr, Jósa András. húzott a puskások vonala felé. Félméteres farktollai pom­pázva úsztak ulána. Csillogó, villogó testén milliókat erő butonok fénylettek. A pompás fáczánkakas kiválasz­totta a legszebb helyet. Báró Feilitzsch főispán és egy mellelte álló szép fiatal ur (a ki most boldog vő egény) közt szállt tovább. K t dördülés szólt bele az erdő zúgá­sába. A két szomszéd egymásután lőtt és a büszke madár zuhanása befejezte a tablót. Egy méltóságos úr és egy szép fiu fegyvere találta. A körülmények közt szebb vég nem érthette az ambiciózus kakast. Rövid pauza után újra dörrent a puska. Csak egyszer. Röviden keményen azt mondta egy rókakomá­nak — halt! És a róka meghalt Gsázik Péter biztos keze irta meg egy róka életregényéhez a záró fejezetet. A bujkáló ravaszdi sok sok ártatlan nyul és fáczán életert megkapta az illő jutalmat. A puskaszó ezentúl szaporább lett. Egy heves vadász a vasúti töltés mellől fáczánra lőtt nagy hírtelen. A fáczán friss egészségben és nem változott jókedvben repült tovább; a vadasz pedig — őrült! Örült mert az elhibázott madar fáczánhölgy volt, nem kakas. A fáczán­liölgyek életét pedig, udvariassági és egyéb szempontokból védi a vadásztársaság. Az udvariatlan vadászt hat koro­náig megbírságolja és ha a bűne gyakori a „lődühönc" nevet adományozza neki díjmentesen. Az első hajtás eredménye egy róka és két fáczán­kakas volt. Masodjara a kótaji ut melletti erdőszögletet zavarlak meg, a vasuli őrház szomszédságában. Fáczán­kakas nyitotta meg ilt is a mulatsagot. Előbb csak buj­kált, csak kaczagolt, vörös rózsás lejét csak hajtogatta az ázsiai madar, de enyszerre megunta a játékot es egész riadót verve ezer íemfényü szárnyával, felszállt. A va­daszok lövésekkel üdvözöilék. Püff, paff szóltak a fegy­verek. Nyolcz lövés roppant el, mig a felséges kakas elszált, A srétek 6, 8 és 10-es minőségük szerint, vék­nyán és véknyabban süvítettek, sípoltak. A nagy-uri ma­dár büszkén, hideg méltósággal fogadta az üdvözlő lövé­sekel es az izgató muzsikát. Viselkedésében szinte gőg volt, de semmi leereszkedés. Csak később ereszkedett le a bokrok közé jó erőben és egészségben. Tapsifüles is mutatkozott. Ijedten ugrott ki a ga­zosból. Átakart illanni a vágáson észrevétlenül. Nem kikerült a szökés. Két vadász észre vette. Püff-paff szól­tak a fegyverek és a leleplezett nyuszi csak azután foly­tathatta útját a védő bokrok köze ... a kis hamis! Azért ennek a hajtásnak is volt eredménye azon felül, hogy a honi töltényipart pártolták, cz.-lirányos de végeredményben meddőnek bizonyult pufogtatással a vadász urak. Roka esett. Kinőtt vén gazember róka! Csak bujkált, csak lapított, mig Somogyi Gyula meg nem neszelte. Egy lomb rezzenés, egy vörös folt átezikázása a harasz közt elég volt, hogy a canis vulpest észre vegye. A róka is érezte, hogy itt komoly dologról van szó mikor i.yen nagy urak összejönnek az ő szegé­nyes kotorékja környéken, hát csendben maradt. Hiába, a vadászok figyelmesse lettek. A hajtók lármája izgatta a róka komát, érezte, hogy baj ven a cower-ben. Más puskás választott ki magának, nézele szerint gyengébbet. Ferenczi Miksa mellett akart kibújni. Tévedt A puska dörrent. A róka megdöglött. Részben tévedése miatti szégyenében, részben pedig azért mert egy töltés tar­talma hatolt a f jébe egeszen. Hatatni is példány volt, méteres. Lombos vitorlával szép fehér bélésű fekete fü­lekkel. Nem ugy halt meg mint egy róka, hanem mint egy hős, mint egy . . . szamár. Épen szembe kapta őt lépésről a lövést. A következő hajtásban ői suta is mutatta magát. Ketten is tákaptak a csövet, mikor graciózusan kiszök­kent a nyiladékra, de elengedték, mert még nem szabad lőni. A riadt teremtés ügetve tört a vasúti vágányok felé. Kisasszonyos kellemmel szökkent a sínpárra és onnan egy veszett hat méteres ugrással egyszerre átvetette ma­gát az árkon. A déli hajtásban Oltványi Ödön kapott le egy róka kölyköt ügyes lövéssel. Fáczán is esett, nyul is került, sőt már foglyot is láttunk akgatékon. Itt egy kis riadalom is támadt. Valamelyik heves vadász a vada­szok vonalával szűk párhuzamban lőtt valami felhajlott vadra. Persze lamentáltak és méltatlankodtak érte. Min­denkinek repült el a közelben a füle mellett sörét. Kinek a jobb, kinek a bal füle mellett, volt olyan konsternált vadász is a ki látta is a srétet mikor repült. Na de baj nem történt. Délutánig még Ruzsonyi Pál és Korányi Endre doktor juris lőttek egy-egy rókát. Öt róka egy nap — sok, de ez az eredmény megmagyarázza, hogy miért van kevés nyul és a nagy gondolkodásba arányítva kevés fáczán a sóstói erdőben. Rókáék jólélnek. Fegyvert kel­lene adni a vadőröknek, hadd tartanák állandóan sakk­ban a bestiákat. Persze-persze, a nyomtató lónak meg nem lehet bekötni a száját. Páfrány. AiyirogyU iza egészségügye októbarben. Egészségügyi jelentés. A folyó év október havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkönyvek adatait, teljesen egyenlőek voltak, mint a mult év inegfelelelő havában. Az elmúlt év október havában elhalt 73, ez év október havában a halálozás ugyan­csak 73-at mutat. Nem szerint elhall fi 40, nő 33. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 32, földmives gazda 2, iparos és kereskedő 13, értelmiségi 6. Ezeken kivül halva született 4, kora szü­lött volt 2. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán te­metve — Törvénytelen ágyból származó elhalt 9. Élve született 137, és pedig 74 fi és 63 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 16, és pedig 9 fi, 7 nő. Az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 61-el. Házasságot kötött 33 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kath. fi 9, nő 10, = 19, ág. ev. fi 20, nő 14 = 34, helv. hitv. fi 5, nő l = 6, gör. kath. fi 2, nő 6 8, izraelita fi 4, nő 2 =, 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom