Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-03 / 5. szám

NYÍR VIDÉK harmóniában, csodálatraméltó éberséggel, még egy ifjúnál is megirigyelhető üdeséggel fungált. Milyen lehetett ez a lélek ifja korában ? Az én korlátolt elmémet felülmúlja, hogy erre válaszoljak! Mondják meg azok a boldog emberek, akik ismerték ót akkor is; én már csak az a/konyuló nap sugaraiban, s azok szelíd fényében gyönyörködhettem! Kimúlása elótt mindent rendbe hozott, a mi ót és családját közelebbről érdekelte; mindent a legnagyobb pedanteriával, pontossággal még csak a „gyászjelentést" is (epitheton jelzők nélkfi!) maga fogalmazta meg. Kezeimnél őrzöm! Nyolczvanegy év súlya alatt megtört a gyenge test, hiszen e föld porából, sarából épült fel; de a hatalmas, erős lélek, buzgón imádott Istenéhez szállott! Ez a tudat, ez a megczáfolhatlan meggyőződésem nyújt nekem is vigasztalást, forrón szeretett kedves Károly bátyám, öreg barátom kimúlása felett! Kimúlása váratlan, lesújtó volt mi reánk, a kik ót igazán szerettük, bölcs szavaira hallgattunk, lelkének magas szárnyalását csodáltuk és gyermeteg uaivsággal azt hittük, hogy az erős lélek még a bomlandó, porlandó test lelett is uralkodik. Elhunytával egy hosszú, hasznos, muukásélet, dőlt romba! Emlékezete fennmarad közöttünk s élni fog sziveinkben! Legyen álma csendes, háboritlan ! Ifjak! Az öreg ember hasznos életéből meritsetek példát! Leffler Sámuel, főgymn. fanár. A család a következő gyászjelentést adta ki: ldósbb Losoüczy Farkas Klrolyné született nagyváradi Fekete Ziuzsáuna, mint özvegye, Losonczy Firkas Kálmán, kir. törvényszéki biró, mint egyetlen öt, nejével Szepesi Kovács Ilonával és gyermekeivel mint uuokákkal, Losonczy Firkas Gusztáv, nyugalmazott árvaszéki elnök, özvegy S«alay Jáuosné szül. Losonczy Farkas Emilia mint testverek, családjuk és a számos rokonság nevében i , mé<y fájdalommal jeleutik a felejthetetlen férjnek, atyauak, uaeyatyának és rokonnak idösbb Losoncéi Farkas Károlynak a régi múltban több megyék táblabirájának, Borsuduiegye három ízben fíazolgabirájinak, törvényszéki és árvaszéki elnökének, uiaj I Miskolcz városa 12 éveken keresztül főpolgármesterének, volt orsiágos képviselőnek, vé^re nyugal mázott állami hivatalnoknak, munkás élete 81-ik, boldog házasságának 54-ik évében végelgyengülésben folyó hó 30-ik napján reggeli 8 orakor történt elhunytát. Az örök álmot alvó tetemek február hó 1 ső napján délu'án 3 órakor, debrec.eni-u'cza 14. sz. a. levő lakáján fognak a helv. hitv. szerint megáldatni és azu áo a helybeli vasúti temetőben átadatni a főidnek. Kelt Nyíregyházán, 1901. évi január hó 30 án. Áldott emlékezete itt maradiéi ezt a közbecsülés c.zelleme fogja megőrizni! Temetésén megjeleüt Miskolcz város 3 tagu küldöttsége. Bársony János városi fóéueke tői ötté be az ózondus levegőt. A reggeli hainvasszinü harmat még ott csillog a virágkelyhen a füvön. Itt-ott egy-egy csapás látszik hosszában a vizes fü tengeren a mint a felkelő nap rásüt, s megaranyozza ragyogó sugaraival az ébredő természetet. Bizonyosan szorgalmas munkásuk h iladtak e csapáson a reggeli hajnalon. Ki ne örülne ez üde reggelnek? Siékelyné átellenében lévő nagy ház ablakait a szobaleány épen most nyitogatja ki. A miut meglátta Székelynél, szájára kezeivel tölcsért csinálva újságolta, hogy; ,a fiatal tekintetes ur az éjjel haza jött," S'.ékelyné nem akarta megszomoritmi lányát, úgyis eleget sirt, eleget szomorkodott egy év óta. Hallgatott. Dili 10 órakor az urczáu jiró-keló népnek igen feltűnhetett az hogy mit kíváncsiskodik az az elegánsan öltö'.ö't fiatal uri ember Székelyué portájának kiskapu nyilásáu. Ernő volt az. Ellenállhatatlan vágy vezette oda. Remegő kezeiben azouban nem volt annyi s benne auoyi szilárdság, hogy a kiskapu', felnyissa, s bemenjsn. Az ifjú nő épen kttun foglalatoskodott s az eperfi alatt pedig egy kis másfél éves lányka tipegett-topogott. Ernő mohón tapasztá szemeit e két kedves lényre. Nem állhatta tovább, mint az őrült rohant be az udvarra. Lila a szokatlan zajra a kapura veté tekintetét, s lulotthalváuyuyá lón a mint azon Ernőt látta berohanni. Nem '.udott szóhoz jöuni ajkai alig hallhatóan suttogták e szót: .Ernő, Ernó!" .Lilám! Angyalom! .Bocsáss meg! M vagyok! Silia, soha többé . . . Mindörökké . . . Igen! Mindörökké. Mire a jó öreg S'.ékelyné kijött — nigy bárau atára kis unokája Perlaky Ernő ifjú ur ölében visongott. Lilája pedig nagy boldogan ül vőlegénye, mit moudok, férje oldalán a kis kertben. JEruő bocsánatot kért, — eljött mint mondá hibáját helyrehozni. ,L4m monda a boldog nagymama lányához és a megtéri apához fordu vi: .Itten mindent jóra fordít." .Igen! Isten mindent jóra fordít," susogták mind ketteu uigy boldogau. Lengyel József. ügyész, remek koszorút helyezett el koporsójára a város érdemekben gazdag, volt polgármesterének hálája jeléül. Ott volt a helybeli intelügentia szine-java. Nyíregyháza város képviseletében Bencs László polgármester, Májerszky Béla főjegyző s több képviseleti tag róvta le a szomszéd város kiérderaült polgármestere iránt a kegyelet adóját. A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület közgyűlése. Január hó 30-án d. e. 10 órakor tartotta meg a vármegyei gazdasági egyesület tisztújító közgyűlését, a vármegyeháza nagy termében, a tagok éber részvéte mellett. B. Bogáthy József volt alelnök, gróf Pongrácz Jenő megbízásából — aki tnaga nem jelenhetett meg — megnyitotta a közgyűlést. Előterjesztette, hogy az egyesület 1900. szeptember 22-iki közgyűlés határozatából összehívott elő-érlekezlet az elnökségre egyhangúlag gróf Vay Tibort jelölte, ajánlva őt a megválasztásra. A közgyűlés a grófot lelkes éljenzéssel az egyesület elnökévé megválasztja és kiküldi Lázár Kálmánt es Propper Samut, hogy az elnököt az ülésbe hívják. « Az elnök megjelenik. Csillapulni alig akaró éljenzés fogadja s mielőtt elfoglalná az elnöki széket B. Bogáthy József a közgyűlés nevében következőleg üdvözli: A közgyűlés Méltóságodat mai napon egyhangúlag elnökéül megválasztotta. Amidőn ezt ezennel becses tudomására hozom, engedje meg Méltóságod, hogy mint a gazdasági egyesületnek hosszú időn át volt alelnöke, a közgyűlés nevében üdvözöljen és szivemből kívánjam: Adjon Isten erőt és egészséget, ezen diszes és nagyfontosságú állás betöltésére, adjon Isten munka kedvet és törhetlen buzgóságot a netalán feltornyosuló akadályok legyőzésére. A czél szép és nemes. Bármely férfi ambitióját kielégítheti. Mi meg a magunk részéről kinyilatkoztatjuk, hogy bizunk Méltóságod férfias jellemében, aki az egyszer magára vállalt terhet minden körülmények között viselni akarni fogja és arra képes is leend, — bizunk mint megyénk egyik nagybirtokossának, a gazdasági téren szerzett tapasztalataiban, bizunk nagynevű édes atyjától reá maradt hagyományos ügybuzgóíágában és hazai szeretetében, kivált pedig e vármegye iránti előszeretetében, melynek közgazdasági fejlődését, gyarapodását és vagyonosodását ez uj, díszes állásban minden tehetségével igyekezni fog előmozdítani. Ajánljuk gazdasági egyesületünket, ugy mint magunkat is szives jo indulatába és barátságába. Isten éltesse sokáig. A szűnni nem akaró eljenzés lecsillapodása ulán a megválasztott elnök körülbelől a következő beszéd kíséretében foglalta el elnöki székét: Köszöni a megtiszteltetést. Az előlegezett bizalmat, az elnöki tisztel elfogadja, Igyekeeni fog arra méltó lenni. Nem igér, de jelzi munkuja irányát. A mezőgazdasági termelés fejlesztése nem elég, mert értékesíteni nem lehet, mert csekély a hazai fogyasztás. Eiért azt hiszi, hogy az egyesület munkásságának első sorban nemzetgazdaságinak kell lenni. 6 az agrárizmus és merkantilismus meg az ipar között ellentéteket nem ismer, mert egy agrár államban ugy a kereskedelemnek, mint az iparnak a mezőgazdaságból mint alapból kell kiindulni. Mivel a mezőgazdasági termelés csak akkor lesz sikeres, héf a mezőgazdasági ipar utján a fogyasztás és kereslet, tehát a magyar kereskedelem élénk, ezért törekvéseit főleg az értékesítési és fogyasztási viszonyok megjavítására fordítja. Bizik az egyesület tagjaiban és kivált a választmányban, hogy nehez feladataban segítségére lesznek, s ugy a földmivelési, mint a mezőgazdasági ipar érdekek istápolásában híven melléje állanak, inert csak ugy reméli a sikert, ha a földmivelési és ipari érdekek melegebb istápolásban részesülnek. Tudja, hogy sokkal nagyobb feladatok ezek, semhogy a saját erejét ismerve, teljes sikert inerne Ígérni. De bizik abban, hogy az egyesület tagjai és különösen a választmány tamogatása mellett, ha lankadatlanul törekszik a helyes irányban, ha sikert el nem érne is, megnyugodhatik abban, hogy legalább töreked ;tt a siker után. Még egyszer köszöni az egyesület bizalmát, kéri az egyesület segítségét, a gyűlést megnyitja. Rendkívüli örömmel és éljenzéssel fogadta a közgyűlés az uj elnök ezen bizalom keltő férfias és mégis szerény székfoglalóját, s meleg érzésének szűnni nem akaró éljenzéssel adott kifejezést. Ezután előadja az elnök, hogy az egyesület volt elnöke által összehivottt jelölő értekezletre ő is meghivatván, abban részt vett és az értekezlet megállapodásaihoz képest az alelnöki tisztségekkel ifj. Szunyogh Bertalant és Szalánczy Bertalant ajánlja. A közgyűlés ezen ajánlatára ifj. Szunyogh, Bertalant és Szalánczy Bertalant alelnökké egyhangúlag megválasztja. A jelenlevő Szalánczy B;rtalan alelnök őszinte, egyszerű szavakkal öszöni meg a közgyűlés bizalmát, ígérvén, hogy nemcsak mint közkatona, hanem mint közkatona társainak a kapitánya is kíván megfelelni kötelezettségeinek. A jóleső ígéretet élénk éljenzés honorálta, melynek csillapultával, ugyancsak a jelölő értekezlet megállapodásai alapján átadta az elnök Simitska Endre titkárnak a választmány jelöltjeinek névsorát, melyet a titkár felolvasván, a jelölteket a közgyűlés egyhangúlag megválasztotta a választmány tagjaivá. A tárgysorozat igy kimerittetvén a közgyűlés bezáratott. A közgyűlés után az uj választmány tartott ülést, melyben kimondatott elvileg, hogy az egyesületa Pozsonyban 1902. évben tartandó országos mezőgazdasági kiállításon konzulativ kiállítással vesz részt, amelyre az előmunkálatok megtételével az elnökség és egy három tagu bizottság bízatott meg. A telefon a vármegyébeD. Mint lapunk legutóbbi számában jeleztük, a vármegyei járási telephon a mult napokban megnyílt. A telefon használatára vonatkozólag az alispin a következő intézkedést tette: A vármegye központját a kisvárdai, bogdányi, nagykállói és nyírbátori járásokkal összekötő telephon hálózat megnyittatván, az ezen járások főszolgabírói, valamint Nyíregyháza város polgármesteri hivatalával a távbeszélő utján közlendő hivatalos rendeletek és viszont a vezetésem alatt álló hivatalhoz teendő jelenti-sek vagy az egyes főszolgabírói és a polgármesteri hivatalok által egymáshoz intézendő megkeresések felvételére, leadására és nyilvántartásba vételére a kövei kező utasításokat adom ki. 1. Elrendelem, hogy ugy a vezetésem alatt álló hivatalnál, mint a távbeszélővel összekötött járási főszolgabírói hivataloknál, valamint Nyíregyháza r. t. város polgármesteri hivatalánál a távbeszélő utján vett rendeletekről, vagy ily módon tett jelentésekről, az ide mellékelt jegyzék vagy nyilvántartás vezettessék. A nyiívántártás egyes rovataiban foglalt bejegyzések a vezetés tekintetében kellő tájékozást nyújtanak s igy e tekintetben külön magyarázó utasitás kiadása teljesen szükségtelen. 2. Ha a távbeszelő utján közölt rendelet, vagy jelentés bővebb tar'almu külön intézkedés kiadását nem involválja, teljesen elegendő a közölt rendeletnek, vagy jelentésnek a nyilvántartásban való kitüntetése, legfeljebb ha valamely már folyamaiban levő ügyben adatott ki a közlemény, azon esetben a vonatkozó ügyiratra enynyi jegyzendő reá: .Intézkedés telephon nyilvántartás 9. t. alatt I|23." főszolgabíró, szolgabíró. 3. Ha azonban a távbeszélő utján közlött rendelet vagy jelentés egy bővebb tartalmú, vagy nagyobb fontossággal biró intézkedés kiadását igényli, azon esetben a nyilvántartásnak egy kivonata, melyet kellő számú példányban ezennel rendelkezésére bocsátok, külön beadványként beiktatandó, az ügyiratokhoz csatolva megőrzendő s az ügy elintézése után a vonatkozó aktával levéltárba helyezendő. Ez utóbbi esetben, tudniillik ha a telephonon közlött rendelet vagy jelentés intézkedés kiadásai igényli s igy a telephon nyilvántartás a kérdés tárgyát képező ügyre vonatkozó kivonata beiktatást nyer, az iktató könyv jegyzet rovatban a nyilvántartás tétel száma, a nyilvántartás jegyzet-rovatában pedig a kivonat iktató száma feltüntetendő. Ugyanily eljárás követendő a központi távbeszélő kezelője állal is. Vagyis ha valamelyik főszolgabírói, vagy a polgármesteri hivataltól oly természetű telephon jelentés érkezik, mely akár már egy folyamatban levő ügyben, akár pedig önállóan intézkedés tételét kívánja, a távbeszélő kezelője az általa levett és nyilvántartásba vett jelentésről egy kivonatot állit ki és azt hozzám leendő bemutalás után beiktatás végett a közigazgatási iglatónak azonnal átadni tartozik. 4. Ha valamely ügynek csupán elintézése sürgelletik, a megtörtént sürgetésnek nyilvántartásba vételén kivül, a vonatkozó ügyiratra csupán annyi vezetendő: .Sürgetve telephon nyilvántartás 11. t. alatt I|24. szolgabíró." 5. A távbeszélő használati idejét a vármegyei szervezkedési szabályrendeletben (275—894. Bgy.) meghatározott hivatalos időszak képezi s ez okból gondoskodni kell arról, hogy a hivatalos órák alatt azon helyiségben, melyben a távbeszélő gépezet elhelyezve van, mindig valaki állandóan jelen legyen, hogy a hivatalos érintkezés akadályba ne ütközzék. ü. Azon hivatalos közeg, ki a távbeszélőn egy másik hivatallal beszélni óhajt, tartozik az összekapcsolás után a beszédet a következő szavakkal megkezdeni: .Halló! N. N. főszolgabíró. Ki van ott? s ha a megfelelő választ megkapta, veszi kezdetét a jelentés vagy rendelkezés közlése ; ha pedig a beszélgetés befejezve lett, az aki azt befejezte, tartozik ennek megtörténtét a következő kifejezéssel jelezni: „vége" és egyúttal lecsengetni nehogy késlekedés miatt bármiféle zavar álljon elő. 7. A vezetésem alatt álló hivatalnál a távbeszelő utján továbbítandó rendeletek, vagy sürgetéseknek nyilvántartásba vételére egy irnok fog állandóan rendelkezésre állani, ki az általam vagy ezen hivatal előadóig áltat, hozzájárulásommal továbbítandó intézkedések tartalmát nyilvántartásba veszi. A már kiadott rendeleteknek sürgetése az alispáni hivatal előadói által, előleges megkérdezésem nélkül, mint eddig, ugy ezentúl is, a megszabott határidők lejáratával eszközölhető, még pedig oly módon, hogy a sürgetendő ügydarabok a távbeszélő kezelésével megbízott írnoknak átadatnak, ki a sürgetések beadása és nyilvántartásba vétele, valamint a sürgetés megtörténtének és a nyilvántartás számainak az ügyiratok külső lapjára történt reájegyzése után, az ügyiratokat az illető előadónak visszaadja, ki is a scontrónak az ügyiratra reá vezetését eszközölvén, azt a sürgetesi napló mellett a közig, kiadónak a sürgetés megtörténtének a kiadókönyvben leendő feltüntetése és ennek eszközlése ulán levéltárba leendő leadás végett álszolgáltatja. Ha pedig az eszközölt sürgetésre a megsürgetett hivatalból azonnal érdemleges válasz is jönne, a telephon kezelő a választ nyilvántartásba veszi s a nyilvántartás egy kivonatát azonnal kiállítván az iratokhoz csatolja s azokat a beiktatás eszközőltelése végett az ügy előadójának visszaadja. 8. A távbeszélő utján közlendő rendeletek tartalma igen sok esetben hivatalos titkot is képezvén, részint ezen körülmény következtében, részint a hivatalos komolyság megőrzése szempontjából is szükségesnek látom, hogy a távbeszélő kezelése és a vonatkozó nyilvántartás vezetése ugy a főszolgabirói, mint a polgármesteri hivatalnál is egy eskü alatt szolgáló vármegyei vagy városi alkalmazottra bizassék, s más illetéktelen egyének annak kezelésétől kizárassanak. 9. A vármegyei árvaszéknek, a vármegyei tisztiügyészi, számvevői és pénztári, kir. államépitészeti, levéltári hivataloknak és a trh. in. kir. állatorvosnak a