Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-03 / 5. szám

;XXlI""évfófy r n *»jy 11 v>ij jr hulu i uhu. 'i.­1447sz. Érk. 1901. FEB. - 3 eloszám drb. mell 5; szám. Nyíregyháza, 1901. február 3. ID E K. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZ ABOLCS VÁRMEG YEI KÖZSÉGI JEGYZÓK| ös A SZABOLCSMEGYEI ÁLTAL 4.N0S T ANITÖ-EGYESÜLÉTÉJíEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. P9* Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. nostánvSí^^íífíííí^ordva: , A z pénzek, megrendelések s a fcVéar. évre 8 korona l aP szétküldésé targyaban leendő felszo­N egy ed évre 2 „ könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám A lap szellemi részét képező küldemények, a (aerkeistó c«ime alatt kéretnek beküldeni. Bérmeatetlen lerelek ciak itmert kezektói fogadtatnak e . A kéziratok csak világ?* kívánatra > at illető költségére küldetnek vimia. Hirdetési dijak: Minden *é|yuer baaábuatt pitit aar i|y««f köiléne 10 fillér; tlbbizirl kötlét eletében H 81. A nyllt-téri költemények di|a torooklat 00 Iliért Apró hirdetések 10 iióig 40 fi'., minden további »«* 4 fii. Vaatag betűvel nadett katiiareua aaialt. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Ecksten Barnát és Altalános Tudóalté által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp által HtMburgbai. Hivatalos rész, G51 —1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától Nyíregyháza város polgármesterének 2/901. M. R. száma jelentésére szabályszerű közhírré tétel végett közlöm, hogy Szűcs Gyula nyíregyházai lakos kárára, az 1900 év deczember 19-én I drb. 5 hónapos sárga fekete hím kopó kutya elbitangolt, feltalálás esetén a polgármesteri hivatal értesítendő. Nyíregyházán, 1901. január 9. Mikecz János, alispán. 1 Losonczi Farkas Károly. ] Losonczi Farkas Károlyt Nyíregyházán kevesen ismerték; hiszen mindössze két és fél év óta költözött a főváros zajából csendes városunkba, hogy a közelben lakó rokonaival sűrűbben találkozhassak; de a kik a magas­műveltségű, örökké derűit kedélyű, nyájas és szeretelreméltó öreg úr társaságába jutottak, azok abból a bűvös korból csak nehezen voltak képesek távol maradni; ismét és ismét vissza­vagytak hozzá, hogy okos, bölcs elméjének nagy tudásában, tapasztalatainak gazdag kincseiben, szivének melegében, kedélyének nyájas vidám­ságában gyönyörködhessenek, ezeket a -ritka és kiválasztott embernek adott földi jókat élvez­hessék ! Nagy kora hozta magával, hogy nem kereste többé a széles kört. Boldognak érezte magát, ha naphosszat elcsevegett 54 év óta forrón szeretett s lelkiekben hozzá méltó nejével . . . és magányát szeretettel megosztó, odaadással ápoló egyetlen nővérével. Igazán önkénytelenül a Baucis és Philemon mythosi alakjaira gondol­tam, valahányszor e két öreget, a boldog házas­A „NYIfiVIDÉK" TARCZÁJA. Leffler Sámuelhez.*) Ki nem csupán szellemed kincseivel, Tudományoddal szolgálod a hazát, De, mint felszentelt papja egyházadnak, Osztod az áldást és a szent vacsorát, Kinek kezéből csecsemők fejére Az üdvözítő keresztség csöppje száll, Mily emléktárgygyal szolgáljak én Neked ? Ki nagy munkámban támaszom valál! Igy merengtem el . . . midőn szemembe tűnt E kehely, . . . nekem már régi birtokom, Melyhez engem emlék nem fűz, nem csatot; fJrdtmesebbnel: én ezt nem adhatom. Fogadd el ezt tőlem oly emlék gyanánt Mely üresnek látszik ... de láthatatlanul Öreg barátod hálájával tele, Éi telve lesz ezzel fogyhataÜanúl\ Jussak eszedbe, hogy ha meghasználod Vidám társaságban, víg pohár ha cseng, Avagy akkor, midőn e tkehdynek" Csöppjeire ajkad áldást kér . . . eseng! Isten megáldjon mind a két kezével!! Hivatásaidnak buzgó bajnokai Kl minden perczed munkának áldozod S kinek szelleme nem fárad el soha!! . . . Szerény ez emlék ... de véle szívemnek, E hálás szívnek áldása száll Reád, Ki a barátság igaz érzetének Fáradságodat oly hűn feláldozod! Nyíregyházán, 1901-ik évi január hó 29-ik napján. Idősb Losonczi Farkas Károly. •) A 81 éves költő ntolsó órájában irt verse. A kézirat hibát­lan, sjép, a mi bámulatos! Ifjú barátját remek ezüst serleggel aján­dékozta meg, tnelvet még a saját kezével gondosan becsomagolt és küldött át neki. társak mintaképét, csendes, szelid együttlétben láthattam! Ember volt... nemeslelkü ember, a szó legigazabb értelmében! Miuden cselekedetét — a családon kivül is — a valódi humanismus átható érzelme sugalta. Jelleme kőszikla; becsületessége, még a legcsekélyebb dolgokban is, — a mi ezreket érintetlenül hagyna — puritán fedhetlen! Hosszú közpályáján a tevékenység, szor­galom, pártatlanság, önzéstelen igazságszeretet jellemzik minden cselekvését. Miskolcz város — akkoribau — főpol­gármesteri székébe igaz érdemeinek elismerésé­vel emelte a közbizalom; s 12 évi működése feledhetetlen maradt e város történetében s alkotásaiuak áldását ma is élvezik polgár­társai. Mint országgyűlési képviselő lelkes és tekintélyes hive volt az Apponyi Albert, gróf pártjának és politikájának/Soha túlzó! Mindig a higgadtságig mérsékelt, és bármely politikai párthoz tartozók hazafias törekvését elismerő! De ebből aztán nem eugedett soha? Csak azt becsülte, csak azt a törekvést támogatta, melynek megvalósúlhatásából imádásig szeretett hazájára fényt, áldást derülni remélt! Vallásos mély érzelme a felekezetiség korlátain felülemelkedett! Krisztusuruuk szere­tet válássá, a világot kormányzó és gondviselő Istenben vetett szilárd hite, voltak életének világító tornyai! Ez a hit igazgatta, irányította minden lépásét, ez bátorította s tartotta meg kedélyének üdeségét, ez vigasztalta bajaiban, ez szentelte meg családi életét s az örökélet Megtért. (Kép aa életből.) (Vége.) Nem átkozta meg. Nem jött egy szitok sem ajkára hiszen még most is igazán szerette. A vágy meg'udjuk é átkozni azt, a kit igazán szeretünk, csak azért, hogy az meg mást szeret. Nitn! Kitér előle. Legyen oly bol­dog azzal a másikkal, a minő boldogtalan lesz 6 kic-iny árvájával. Vájjon a svájezi Grieseld nem ott hagyla-9 tör­vényes férjél Wattért, nem vált-e el töle törvényesen, csak hogy férje — k t imádott — boldoj lelnssen az zal, kit ujabbtn megszeretett?— Még a menyegzői lakomán is o t vol f, s viselte a háziasszonyi tisztet nagy öamegadáisal és önmegtartóztatással s épp ni ezzel oyerte meg a férjét újra, hagyta el ez második falasé gét még a menyegző napján Kitért hát szegény L'la is D • ahhoz már nam volt elég lelkiereje hogy Grieseld sierepét végié jttsza Ott hagyta rövid boldogsága kiciiuv fészkét. DJ h iva menj jn? Előazör a hilálra gondolt. í)j a tniut e*zébe ju'ott a jó édes anya, kit boldogságábau e feledett, s a mint alvó kicsinyére nézett, kibékült némileg a sors­sal s i zon elhatározás kelt szivében, hogy haza megy az elhagyott kicsiny fészekbe. Éa hogy ezen elhatározását tett is követte, szem­tanúi valánk. III Zikatolva,dübörögve érkezett be a Lnc/.háza felől jövő személyvonat november 2-áp a központi pilya­udvarra. — Egy éles fütty riasztotta fel Ernőt, a menasszonyára váró vőlegényt gondolataiból. A két hét előtti estét, a szánalmas jelenetet, a lesújtott kedves nőt, kicainy gyermekét semnrkép n sem tuHa emlékesedéből kiejteni. Hábi igyekezett menekü'ni eló'e, képzeletében mindig előtte állott a kesergő, a pinaszhangnélküü nő, karján kicsiny gyerme­reménye menyországot teremtett még itt e földön nemes szivében. A megboldogult költői lélek is volt . . . ábrándozás nélkül! Amit irt, abból komoly életbölcseség világa dereng felénk! Epen most, az utolsó órában, adta ki saját költségén, „ Alkonyatkor" czim alatt költői szellemének termékeit; persze csak jelentéktelen kis részét annak, a mi bölcselő agyában meg­fogamzott, zamatos, jóízű magyarsággal kifejezést nyert, 8 szekrényében halmozva készen áll. Ezzel családja — és barátainak kívánt kedves­kedni örök búcsúvétele előtt! Eletének utolsó napjaiban e munka techuikai készülésében találta őrömét; kellemesen izgatta őts tartotta fel benne az életkedvet az a tudat, hogy szeretett családja tagjai, különös in uuokái és barátai olvashatják majd komoly goudolatokbau bóvölködó verseit. Hiúság ebben sem vezette! Hiszen az ország­ban ma nagytekintélyű barátai izgatták, serkentették e lépésre, a melyre csak nagy nehezen szánta el magát! Mert ha nem, akkor ők adják ki, ők teszik közzé a komolytartalmu változatos auyagot! Még megérte azt az örömet a jólelkű öreg barátom, bogy művének első példányát teljesen készen vehette kezeihez. Már csupán a szétköldés volt még hátra, hogy e tekintetben is, egész életét jellemző pontosság­gal teljesen végezzen utolsó vállalkozásával, fiz a baráti kötelesség, fájdalmas örökségül, rám háromlott! Hiven betöltöm tiszteletre méltó, s poraiban is áldott öreg barátom minden kíván­ságát! Ez ne háborgassa csendes álmát az anyaföld ölében! Utolsó időben testileg gyöngélkedett; de lelke, szelleme, a végső lebelletéig tökéletes kével Éjjel róluk álmodott. Ntppal róluk gondolkozott. E vjgre szemrehányást tett magának — miért hagyta el őket. Vagyis hát ók hagyták el őt. DJ hát volt-e rá okuk. Igen! igen! ő a legnyomorultabb ember a világon. DJ hát miért is tette ó ezt, hogy ezt az elszegényedett nagy uri dámát vegye fehaégül. Hiszen még csak hozo­mánya sincs, meg aztán szépaég tekintetében is távol van L'látói, kedvességre nézve padig hasonlítani sem lehet hozzá. Hist' ez a szegényke merő szeretet. D: hát még is mi vazethette a nagy uri kisasszony karjai közé? A nagyravágyás. Igen! a nagyravágyás ördöge fészkelődött szivébe, s a nagyúri összeköttetés révén kl/áut a magasba törni. Iga?, bogy a GJza bácsi ugy kéz alatt, de határozottan kijelentette, hogy az esküvő u'án a pesti x-i kerület egyik városi orvosává fogja megvllasztatni. illetve klnevéztetni. Merengéiéból Natbália, még inkább jövendőbeli anyósinak sipító hangja ébreszette fel. Ernő szótlanul vezette őket egy bérkocsihoz. Már az uton értesült, hogy az esküvőt c«ak egy év múlva fogják megtartani. A Gíza bácsi akarja igy. Hogy miért? azt c ak ó tudja. (Valójában pedig egy uj, hatalmasabb vőlegény mutitkozott egy dúsgazdag föld birtokos személyében — az élet egén.) Ernő rá lett szed.e, ki lett játszva. A mellett hogy saját megtakarított pénzén szerezte b: a 3 szobára való bútorzatot Nathália afhktáló ízlése szerint, mondom e mellett a gond mellett ez a hosszú év teljesen meg örte. 0 is szeretett volna menekülni Natháliától, ezek talán még jobban Ernőtől, mert hisz* Zlmbory R ssfl ifjú földbirtokos, mint komoly szándékú kérő meg is kérte Nithália kezét. Dj ó uem mert szakítani, szakí­tottak hát ők vele. IV. Verőfényes szeptemberi nap volt. A nagy természet még enéíz nyári pompijában ékeskedett. Csupán itt­ott p roslott, majd sárgállott egy-egy levél N város említett külvárosának szeder és akáczfáinak lomb­jain, A vándor madarak nagy részének cúesergése s Mai számunk 8 oldalra terjed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom