Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-06 / 40. szám

Hivatalos melléklet a „Ttfyirvidók" 19Q1. 4Q-ik sxámáhoi. SICSS—1901. K. Stabokavármegye alispánjától, i ktsaégl eléljárőaágaknak éa Nylrrgyháaa polrárMoteréaek A Bagyti»elt<*a«u m. kir. Belügy ministler t'r at HBUflto,' kcpvuskShaxauak báxax*balyati uon utaai­Uaaal küidU U boxram, hogy • tuzstabalyok euő * Második f*j« tinben foglaltakat a vármegye kőxő e­nek alkalmi* mo-Joo tudomására hottam. A audóa irhái a házszabályok aUbU • a taUaz­láaok ellem panaszokra ; a válasxU* .rnBjlíU<'frfrl „ igiioii*! rljaras költségéire vi a'koxo waka>z*it — mjAt a melyek a vaUsxto kft ö • ; r-rii gcs » reliuei orvoaUsánsk inodozaUit és eaítn il I xUUk fel — l«g­auintil kórbeo laeodő kőxhine Usiel cxdjaböl kőxlóm, cjvuttaJ BiAtM kihudetes ve».U tudstoni, hogy a báx­laljos példányait valamennyi jarasi íőstolga­bírottak külin-káióo oly utasítással adtam ki, hogy uoUi a netalán erdeklódőkn k a hivatalos órák ahtl raodeiketaacre bowUOÍ M*f)«*ywm tejül, hogy egy példány hivaUlomhán ia megtekinthető. Nymgyhaxa, IMI. oktoUr 2. Aliípaii helyett: likecx Deá»o, fój^yzó. klvoaat. A itprutUkás kásssabálfaiMl. .4 wálavtúsok filmi panassoU 15. |. M tkUddi.'. mig a lux elnöke a házszabályok ertelm<he . a kepvis* ól végleg igazoltnak ki neiu jelen­Irt le, joga fan bármely képviaelónek akár a korelnök­|lui elnöknél) iramban, akár a ház ülésén szóval ki­fogast lenni a megválasztott képviseld választasd ellen, aioa u alapon, hogy ai illető törvény szerint nem volt válaaxthato Ax ily kifogás vt*«za nem vonható. A benyújtott kifo.'ast az elnök, ha a megbízó levél panaaxaxal vagy nu> kifogással mar meg van támadva, ahhoz a biiálo bízottéhoz utasítja, a melynél a mar beadóit panasz vagy kifogás van es ezt utóljg a ház­nak bejelenti. Ila es az eset neui forog fenn, az elnök a bi.yuj­(ott kifogást a háznak bejelenti, és azt — minden vita éa határozat kuáráaaval - a nyilt ülésben telj. si elt sorshúzás utján meghatározóit bíráló bizottsághoz, uta­sttja. Ugyanez az eljárás követendő, ha a kifogás nyilt ükaben lett bejelentve. 51. I Az általános választások alkalmával válasz­tott képviselők megválaszt .tása elleni panaszuk a ház alakulásának kimondásáig (21 g ) az időközi valasztások ellem panaszok pedig a választást követő barmiuct nap alalt adandók be. Az 1899: XV. t.-cz. 135. §-a ugy a házszabályok 110. §-a alapján a panasz azon napot követő 15. nap alalt nyújtandó be, melyen a Curia Ítelete a háznak bejelentetett. A panaszok a láz .il.iku a-.a előtt a korelnöknél, a lux megalakulása utan pedig a választott eluókn<'l adan­dók be. Az elkesve beadott panaszokat az illető bíráló bi­tottaág tárgyalas nélkül hivatalból utasítja viasza. 52. 9- i'anatzt valamely képviselő választásnak érvénytelenített végett csak az illető választókét ületi va­1 ásítok adhatnak be. A panasztok azt, hogy ax illető kerület választói s hogy ők a valasztói n vj ^yxékbe beirt hasonnevű falasz­lókkal »ionosak, előlegesen a panasx beadása alkalmá­val igaxolm oent kötelesek. Ha axonban a targyaias során a panaszlók válasxloi jogosultsága vagy személyazonos­sága kttsegbe vonalik es ext a panaszlók szabályszerű köaokvaltai nem igsxolják, e lenykórüluiények ftlntcMá sere vixagaUl rendelendő (91., 106. g$.) 53. |. A panasx kellékei a kóvetkexök: l-axör. hogy as a kepviselóháxhox legyen intézve; t-sxor. hogy ax állam hivaUlos nyelv, n legyrn szerkesztve; 3-sxor, hogy a pana«x Irgalihb lix panastlónak kftxjetyiőűeg vagy jáiasUroságilag hitelesített aláirasával vagy kttjrgyével legyen ellátva; 4-sx#r. hogy rartje ölve legyenek a on okok me­lyekivl fogva a panasxlok ax illető választás ervnyes­megtjnia.lják ; 5-«aAr hofy a panasxl a panastlok nevében védő U 'Ml m»ghala masás a panaohnx ntelt kdlesaék; bofy a panavx a hu pénxtamokAnak vagy helyettesének emkli <-lum nsévrl bgy.n rllálva arr».| h«)fy ax okoxaixió k&tiaryek I .loé».ir vlőleges hizt «i­t'knl a pirtaul >k vagy rx. k kúuOl eyy vagy lfli,lK. n vs (v nrvhslalnuiotljiik *agy habar megbius n-lkül a helyeit bárki 3000 koronái kesxp^nib. n a háx penxtaríta befizetett; 7-wev hogy a paiunhot a nem ax államhivalaloa ayeivea kwJbloU aátfatoknak hiUks magyar fordítása « • (MtMMtMk éa ösors meUetMemek nia«oUla Wvs bfjm. ü | lls a panaa aa U-ik |. S ik é*6-ik roni­^Uo aevalapvlod kelWkekkrl vagy , sr k v aUm.|yi»,. wí M Ur. aaéikAI bogy a hiiaak b, muiaiuirv k. a koeelo- k, riMAtov iUtmmi ctDAk sltsl m«raula..Undó. • « M-«k I f ik és t ik pooíjában Mg*Bap«lott MbkeUH Ur. ax a h xrnk benalatsndó • ax UHA bMlé baolt.sghox UISMISIKÍO (39 J A panasiAsk ,* MlkiMeaH irasoUUl ax érde­vagy a vaimtáat védók n^haUlmaxollja a hax irodájából ktvebettk. I A hwáid UioOaáf a botaá atletl panjtxJ VSlli » * h. lys B> < . . . V 4 aa Már ax etedk álul miU»ál vUaaaalasdaMdó Ml — v^y ba a ptáM ax 4h» §. 3, 8. és S. pool­o^gáüap. o« kattc«eU>4 MM Ur. vagy ha a pa­-tÉ a UrtlHbwl váUsatU j ^oeMUjgs. a pnrusxbtea a vais.j « Oév jegy tekébe b rt V áUrt l oákaJ való u«a. lyaxot. m Ha kri. gU« vonatván, ezen körülmények ax e résxben esetleg meg­lartott vizsgálat során nem lettek igazolva Ha lixnél több p»"a»iJó van is, ele«endó ha vaUsztót jogosulUag éa a x M-l) v^nossag Uz panaszlóra néxve bebizo­•yilU'ik. A ft-nnt-bb elő nem orolt esettnn, különösen akkor is ha a panasx ax 53-ik g 1-sö és 7-ik pontjaiban tneg­alupitott kellekekkel n»m bír, a panasx a kézbesítéstől szamilva h^tlabb 15 tuprj, s I gfeljebh 30 i .pra kitű­zendő záros hatandó akti I tiJÖ h juy pollas végett adandó vissxa. Ila a panaszon vagy meghálálnijzá>oii levő alá­írások vagy kéxjegyek hitéleaitesi zársdéka hiányos vagy szabálytaUn, ex a panasx risijauta-itására ind kut nem szolgálhat, hanem ezen okbol a pauasx a f ntebbieknek megfelelően szintén csak hiánypótlás vegeit adható vissza. 56. j Ha a kilüxött zarhatáridő alatt a panasx a hiányok potlasaval be nem adatik, ugy tekintendő, mintha eredetileg uem lelt volna beadva s ezen esetben valamint akkor is, ha a psuasi alaki kellek, k miatt visszauUsiitatík, a bíráló biiottság az illető kepviselól ha meg bitó-levele külómben a házszabályok lt-ik g. b) és d) pontja vagy 15. g a szerint kifogás alá nem ve­tetett, vegleg igazoltnak jelenti ki. 57. g. A valasxlás érvényessége ellen, a panaszban felhozott okokat a panaszlók á panasz benyújtása alkal­maval bizonyító adatokkal táuioga'ni nem kötelesek, hanem jogukban all a bizonyító adatokat a tárgyalas során előadni. Amennyiben azonban a bizonyító adatok nem a pauaszhox csatoltattak, hanem csak a targyaias során adattak elő, az ellenfel ellen ada'ainak beszerzése végett; a tárgyalásnak a panasztok kóks^ere való el­halasztását kívánhatja. 58. §. A választások elk-n beadott panaszok szer­kesztesénél, fölszerelésénél és benyújtásánál elkövetett tanúsítások eseteit a képviselőház, a bíráló bizottságok jelentése folytan, elnöke utjm az igizságüjyi miniszter­nek, a büntető eljárás inegiuditUaUsa végett tudomasára hozza. 59. §. A panaszok és az igazolásra vonatkozó ösz­szes iratok bélyegmentesek. 71. g. A váhsitás érvény leien és annak megálla­piUsa panasz utján kélhető: a) ha a képviselő a választás időpontjában, akár egyáltalán, akár csak az ill-fő kerületben, a törvény szerint választható nein volt, amennyiben a panasz az 1899: XV. t. cz. 3. §-ánuk I. pontja alá e«ő oly tény­állás alapján emeltelelt, melyre a kérvény ki nem ter­jed (It99. XV. löt;vényczikk 10. második bekezdés); b) ha az Ib'J'J. XV. t.-czikk 3. §-ának 7. és 8. pontjaiban meghatározott cselekményeket nem a kép­viselő, hanem uiás valaki követte el, és a felmerült és bebizonyított lényekből alaposan következtethető, hogy azok a cselekmények a választás eredményére döntő be­folyássá! bírtak; c) ha a választókerületben elkövetett erőszak vagy fenyegetés a választók körében oly mérvű megfélemlítést idézett elő, mely a választók, bár számszerűleg meg nem állapítható részel valaszlasi joga szabad gyakorlatában gátolU és ennélfogva alaposan következtethető, hogy a megfélemlítés oly terjedelmű volt, hogy az a választás treduiényere döntő befolyással bírt; d) ha az 1874: XXXIII. törvényezikk, va^y az ezt kiegészítő 1899: XV. t.-czikknek szabályai, ideértve azo­kat is, melyek fegyelmi vagy büntető hatarozatok alak­jiban rendelkeznek, akár cselekvés, akár mulasztás által oly mérvben sértettek mig, hogy alaposan következtet­hető, miszerint a felhozott es bebizonyított cselekmények vagy mulasztások a választás eredményére döntő befo­lyást gyakoroltak. Az 1874: XXXlll. l.-cz. 23-55. és az 1899: XV. t.-cz. i4l — I5i. § ban foglalt rendelkezeseinek megsér­tésé a d) pont intézkedései alá nem tartozik. Ha a választás ellen panasz nem nyujUtott be, vigy pcdijr a p n.-uz alaki szempontból visszaulasiltatott, ugy a haisz ibalyok 12., illetve 15. §-a alapjan kifogá­solt választás, csak a jelen szakasz a) pontjának fenn­forgása eseten semmisítendő m<g. At iguolusi eljárás költségeiről. 96. §. A bíráló bizottság jelentése folytán ar. el­r ndelt vizsgalat költségéi a panaszlók által az 53-ik §. 6 ik pontja szerint letelt összegből, a ház elnökinek ulalványoz-isa mellett a vi'sgálitra kiküldött képviselő­nek előlege/.telnek. 97. (5. Ai igazolasi lárgyalásban érdekelt felek, ha arra lelt költsége i*et megtéríttetni kívánják, azoknak fel­».* iimtását az illelő bíráló bizotlságnak a végbatározat me^hozáM előtt bemuUlni kötelevek. 98. §. A biráló bizottság ugy a vizsgálatra kikül­déjl képviselő, mini ax érd»kell felek által beadott költ­s. gjegyxekeket niegvit«,-álván. a m^lérilendő kőlls gek 6s<xrg.t a veghatáro/at houtálával egyidejűleg külön v. gtétben állapítja meg. A vizagáUtra kiküldöU képtis lől a fuvarozáM költ­ségeken felül külön 30 korona napdij illeti. W. § Ila a biráló bizotlaág a beadott panaszt, mini aUpUUnul visszautasítja, a pansulók az ellenfeleik i z re megálUpilott ösana kölUégek megl-, iiésében egye­l«*mlegeaen maravxUlandók d. • A há/áulxlvok 15. §-a i-rerinl b jelenteit kifogás aUp>aa mrgn,.UoU eljárás k^lis -geio n. a bejelentő kép­viaelő c«k akkor marautaihalö el, ha kiderül, hogy bo­jcientéaéi xakUlast oéUalUl tette. 100. J Ila ellenben a választás megsemmiadlelik, a panaolók megálUpilotl kölUegcinek ineglcnlí»ében dmarmnulbalók : *) ai ilMA k pviseló, ha megválasztásinak meg­védéséről a 45 ik f. érteim Ua nem mfodott la; b; a ráUaxlas védésért jelentkezett választók éa rzeken kívül: r) axok. a kiknek lörréoybe Ütköző cselekménye •agr nwUaU.i a váUsxUa mogseminisiléaénck indokául «wgilt. ie értre a m gvaUaztoU képviaelöl is, hxbár ax magváUa Uaáoak védd uMI lemaadoU volna U. 101. § A biráló bixottság a ténykörülmények szerint határozza meg, vájjon a 100-ik g-ban elősoroltak a költségek megteritesében mind egyetemlegesen, vagy az á) b) c) pontokkal jelölt osztályok szerint, akar egyéni­leg, akár egyetemlegesen is, mely összegben marasztal­ta^sanak el. 102. §. Egyetemleges marasztalás esetében az egész marasztalási összeg at ilyképen elmarasztaltak bármelyikétől behajtható; ennek azonban a vele egyetem­legesen elmarasitaltak ellen, a törvény rendes utján visszkeresete van. 103. g. A bírál ) bizottsága fenforgó körűlmények­hex képest a kö tsé^ok megtérítését kölcsönösen meg­szüntetheli. Ex esetben saját költségeit mindegyik fél uiaga, a vizsgálati költségeket pedig a felek kötösen viselik. 104 §. A költségekre nétve nyertes fél a bíráló biiotts.it; jelentésének a hát ele lett terjesztése után, a biialo bizottság által a költségek viselése tárgyában botolt végzést, annak a törvény utján leendő érvényesí­tése végeit, a ház elnökétől, ennek és egy jegyzőnek alairása *U.t hiteles másolatban kikérheti. 105. § Ha a panastlók a költségekben egésten vagy a 103-ik g. sierint részben marasztaltattsk el, ax általok biztosítékul lelett ö.-szegnek a megállapított költ­ségek fedezéie utan fönuiaradt restéi, ha pedig a költ­ségek meg térítése alól lelmentetnek, at egest letelt ösz­« get, ax eluök utalvanya mellett, a hát pémlárnokátol törvényes meghatalmaxolljuk által fólvebeiik. A megállapított kóiUégeknek ínég ki nem szolgál­tatott részét, a ház elnöke a letett bidosilékból at ille­tőknek lei ndő kiszolgáltatás végett, at illető törvényható­ságnak küldi át. 106. § Ila a pau.istlok azt, hogy ók az illelő vá­lasztókerület valasttói névjegyzékébe felvéve vannak, akar a panasz beadásakor, akár az első targyaias allul­maval az illető központi bizottság eluókd vagy helyettese altal, az alUpaiii vagy polgármesteri hivatalos pecset alatt kiadott biionyitvanynyal vagy a valasztói névjegy­zékből a központi bizottság elnökének vagy heiyetlese­nek, vagy jegyzőjének, avagy a törvényhatóság levél­Urnokának vagy helyettcsenek hivatalos aláírásával hite­le ilve hivatalos pacáét alatt kiadandó kivonatával iga­zoljak cs a választást védő képviselő vagy valastlók részerői, a panasztok valasztói jogosultsága, illetőleg a bejegyzett választóknak a panaszlokkal való azonossága mégis kifogásoltatik, az c tárgyban elrendelt előző vizs­gálatnak költségéit a kifogásolók tartoznak előlegezni s a mennyiben kilogásuk ulapo.>nak nem bizonyult be, viselni is. Szabolcsvármegye közönségének az 1901. év szep­tember hó I l-én Báró Feilitxsch Berthold főispán elnök­lete alatlt Nyíregyházán lartotí rendkívüli közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivon Ma. 502—; 01. Bgy. 15752—901. K. Olvastatott Somogyi Sándor az országos ipar­művészeti iskola nóvendáke kérvényé, tanulmányai foly­tatása czeljaboi s< geiyezése iránt. Határozat. Tekintettel folyamodó vagyonlalanságára, mely­szerint ma,át >ajat erejéből a szobrászat terén képezni nem képi-s es tekinteltel arra, hogy előző évben is tanulmányi költségei fedezésére a törvényhatóság segé­lyében részesű t és az iratok között levő bizonytat szerint az országos iparművészeti iskola egyik szakosztályát az előző évben jo eredménnyel végezte és a szobrászathoz kellő tehetséggel bírván érdemes, hogy e pályán tovább képeztess< k, a k'-relemn.-k hely adatni és folyamodó a vármegyei közművelődési alapból az eselben ha valamely szobraszati iskolaba történt további felvételét beigazolja s ar I'.HM—90.'-ik tanéve a folyó év szeptember hava­tói kezdődőleg at i90.'-ik év junius havaval bezárólag Belűgyminiuiszteri jóvalugya»lul feltelelezellea havi 40 korona segélybeu részesilletni halároztatik. Jelen hatarozat mint közérdekű közhírré leendő lévén, annak közhírré tétele elre idelletik, annak foganato­sitasara Nyiiegy haza r. t. vurot polgármestere és a közs gek elöljárói felhívatnak, valamint, hogy a közhírre tételi igazoló bizonylatok Nyíregyháza város polgármes­tere közvetlen, a községi elöljárók illetékes föszolgabiráik utján a várin •gyealispinjábox 8 nap alatt Deterjeasték. A var,negye alispánja felhivalik, misterint a hatá­rozatot a szabályszerű közhírré letel utan a vonatkozó iratok éa a vármegyei közmüvelődéai alap jelenlegi állasat fcltüulető kimutatás kíséretében a na;yinélt. m. kir. belügyminiazter úrhoz jóváhagyás vegeit terjessze fel. Budapest at. főváros Unácaa megkerestetik, mi­szerint c h itarozatot Somogyi Sándor réstere at orsx. iparműfész-ti iskola igvgatólága (Kinizsi utcza) utján szabalrszarüen kéxbeailletoi szíveskedjek. Miről a varmegye alupanji az iratokkal, számvevőség, a járá i lőstol^aimak, Nyíregyháza r. t. város polgár­in -aterc, a községi e őijarok, utóbbiak a Nyirvídék hiva­Uios lap utján, vegui Snuogyi Sándor Budapest st. főváros tanácsa ulj.iujegjrtőc<)nyvi kivonaton érteaiUatnek. Kell lumt fent. Kiadta: Ur. Kauzsay, tb. aljegyző. 'J0803-I90I. K. Szabolcsvármegye alispánjától. fcite-iti iii, hogy Ajak kótségben a sertésvész^jár­vanyos jellege megaiiapilUtott a ez okból a fertőzött község összes sertés állománya forgalmi korlátozás alá helyetti tett. Njttegyltaza, 1901. szeptember 23. Ali-pm helyett: Mikecz Dezső, főjegytó. 20961-1901. K. Szabolcsvármegye alispánánja. Értesilem, hogy Buj kötségben Győri Bertalan uvdarán a terlcsorbinct megálilapitUtolt a et okból a fertótött udvar sertés állomanya 14 napi tár alá helyez­tetett Nyiregybáta, 1901. szeptember 24. Alispán helyett; fl Ikres Dezső, főjegyző.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom