Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-07 / 27. szám

s N T t R V I D fc K kérvénye folyó évi julius hó 31-ig a szerint, a hol a pályázók alkalmaztatást óhajtanak nyerni, a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni temesvári, vagy zágrábi posta és táv, igazgatósághoz nyújtandók be. Bővebb felvilágosítást a helybeli kir. posta táv. hivatal nyújt. Nyíregyházán, 1901. julius hó 6-án. jSetr^Mi., kir. pt. felügyelő, hiv. főnök. — Eltiltott csodabalzsam. Nemcsak a tnagvar,, hanem a külföldi lapok hasábjain is nap nap után olvasliató az a hirdetés, a melyik Fragner prágai gyógyszerész csodabalzsamát hirdeti. A magyar közegészségügyi tanács megvizsgálta ezt a hires csodaorvosságot s arra a tapasztalatra jött, hogy nagy adag aloe van minden lapdacsban. És mert ez az aloe veszedelmes szer, a belügyminiszter utján eltiltotta a csodis balzsam árulását. A belügyminiszter az eltiltó határozatot most közölte a vármegyével. — NŐI szépség fenntartására legbiztosabb szer a Ssilcz-féle Liliom crém, használja az, ki üde kinézést, puha fehér sima arcz- és kézbőrt óhajt, gyors hatású, nem zsiros, eltüntet szeplőt, majfoltot, — teljesen ártalmutlan; megfelel a 71012. számú belügyminiszteri leiratnak. 1 tégely 1 korona, 1 db. szappan 70 tillér, 1 doboz púder 1 korona. Kapható Török Gyula gyógyszertani an Nyíregyházán és Debreczenben piacz-utcza 4fi. szám alatt a készítőnél. Háztartás. Gjiimölcs befőzés, ii. A ezukorban főzött gyümölcsöket néme.'yek sok dologgal teszik el: négyszer, ötször felfőzik a szörpöt, pedig azt elegendő egyszer, kivételesen kétszer felfőzni. Általában mindenféle gyümölcshöz annyi sulyu ezukrot vegyünk, mint amennyit az elrakandó gyümölcs nyom. A ezukrot vízbe mártva porczellán vagy agyag edénybe tesszük, adunk minden kiló ezukorhoz 2—3 evőkanál finom boreczetet (ilyen czélra kitűnő a rózsa eczet) s gyakori habozás mellett sűrűre fózzuk. Eikor bele tessUk a gydmö eiöt, melyet már megelőzőleg a főzéshez a következőleg készítettünk el: Minden kemény gyümölcsöt, mielőtt a szörpbe tennénk, először eczetes vízben megabálunk, de nagyon vigyázva, hogy meg ne puhu'jon. A vízből kiszedvén szitára rakjuk s megtörülgetjük. E/utin bele rakjuk a süril szörpbe, melyben addig főzzük, (de mindig lassan) uiig a gyümöic.s át ttvegesedik. A .kor lyukas kanállal kiszedjük, nagyon kicsorga'jnk levétől, melyet azu'án egész »ürüre főzünk, ügyelvén arra, hogy meg ne biruuljou. Mikor a szörp langyosra hűlt, ráöntjük a megelőzőleg üvegbe rakott gyümölcsre. A lágy gyümölcsöket, minimálna, eper síb. c ak nyersen tesszük a sürü szörpbe és amint jól fe.forrt már kiszedjük. A ezukrot pedig tovább főzzük, mint fentebb leírtam s langyosan a gyümölcsre öu jük. Némelyek ilyenkor szokt.k egy pár kanál fi iom cogoacot, arakot vagy rumot önteni a kész gyüuiö csre. Mivel az eddig elmondottaktól némileg elter a pöszméte, dió és dinnye eltevése, ezeket részletesebben leirom. A nagyszemű pöszmétét tollkóssel oldalt hosszában felvágjuk, magvától ügyesen kitisztítjuk, a héját megmossuk, szi'án lt csorgatjuk a a ezukorszörpbe addig főzzük, mig átüvegosedik. Akkor kiszedjük s tovább ugy járunk el mint fentebb írtam. Illatosítani ízlés szerint lehet. Pöszmétét másképen is tehetünk még el, ugyanisI epyik végéből levágunk egy piczit s vékony tollkéssei magvát kiszedjük ós hely- tte egy szem hámozott mandulát teszünk be. Tovább ugy járunk el mint a hogy a másik pöszméténél leírtam. Épen úgy tehetünk el friss dió bílet is, melyet vékony héjától meghámozunk. A zöld dió addig jó befőzésre, mig a tű köunyen keresztül megy rajta. Vastag tűvel megazurkáljuk a 14 napig hideg vízben áztatjuk, a vizet napoukéut kétszer is frissel váltván fel. Tizennégy cap múlva eczetes vízben megabáljuk, aztán egy órára hideg vizbe tesszük, onnan szitára rakjuk lecsorogni. Az a'att a szükséges mennyiségű ezukrot sUrűre féizük, mig elég pubáiak nem t; Iá juk, Azután lyukas kanállal kiszedjük, néhányba szegfű zeget szórunk, bószáju üvegbe rakjuk, a szörp kő.ié p-dig néhány darab fahéjat t szünk és sűrűre főzzük. Hi langyosra holt, a dióra öntjük. Görög dinnyéből befőzésre vastag héjút s vörös belüt válasszunk, a béliből ia vagy két ujnyit a héjon hagyunk. Zöld héjától megtisztítván, tetszés szerinti darabokra felvágjuk, 12 óráig kétmer, háromszor viltoz tátott hideg vizbeo áxtatjuk. A vízből kiszedvén, megtörölgetjük s ugyanannyi su'yu vizbe áztatott ezukorrat s annyi finom eczettel együtt tesszük a tűzre, hogy az eciet gyengén érezhető legyen a szörpben. Mikor a dinnye üvegesre főtt. kiszedjük, bószáju üvegbe rakjuk. Levét pedig vaníliával eürüre főzzük és hs langyosra halt, a dinnyére öntjük. A sárga dinnyét épen igy készítjük, csakhogy azt nem ástatjuk viiben s vanília helyett inkább narancs és cxitromhéjat vagy szeleteket teszünk a szörpbe. Sárga dinnyéből sxin'én vastag, kemény héjút ős kemény belüt válasszunk befőzésre. Csarnok. BiícsrifeHlpés. Tragika volt a k i sunházuál, ünnepelt művésznő, ki minden fellépésével újból hódította meg a kösóuség szivét. A város ifjúsága, az ezredek tiattjei bálványosiák, a nők rajongtak érte, a süldő leányok ás * gimnazista gyerekek valósággal imádták ót. Feltűnően egyszerű ruhájában, a szokásos rózsa bimbóval kebelén, oly szerény fellépésű volt az életben Soha máskánt, mint női kísérettel nem látták őt. Az első ifjúságon már tul volt. Komoly, művészi előtanulmányai, a próbafellépések, idejének legszebb részér, a fiatal leánykort, elfoglalták. Mire a közönség előtt ismertté, neve ünnepeltté lett, már huszonöt éves mult. Szép, nagyon szép vo t. Szemei mélyiéges feketék, féken tartott szenvedélylyel, izzó tekintettel a bizonyos borongó nézéssel. A kicsi száj szigorú volt, telt és piros. Karc-u termete csupa élet, hajlékonyság, azokkal a lágy, bájos mozdulatokkal, a mikért ugy tudott a közönség rajongani. Kalandjairól, fl rtjeiről, vagy komoly szerelméről hallgattt a fáma. Zirkozottan, csendben élt magának. És életmódjával, mely annyira elütött atöbbi szí nésznó életétől, kíváncsivá tette a közönséget. Épp azért sokan voltak, kik fáradhatatlau életeiéiül tűzték ki maguknak, hojy ennek az ünnepelt fragikának, a szép Sólymai Ilonának, szive rejtekébe csak epy pillanatra is bekukkanthassanak. D> valamint a legmerészebb katonaudvarlás épp ujy vallottak kudarezot ifjú poéták, 'öpörödő agglegények, sóhij'ozó jogászok kitartó széptevé«ü%kel. Legfeljebb annyit értek el, hogy virágot szállíthattak a művésznő lakására, mert Sólymai Ilona imádta a virágokat. A tragikák nehéz szerepeit művészettől ihletve, felgyúlt lélekkel tudta előadni. A szenvedély mindéi alakját, hangját páratlan élethűséggel tudta sünre vará zsolni. Éi csodásan ki Unt a szerelmes, féltékeny, vétkező asszony szerepekben . . Partnere egy kitüuő színész volt, Rádi György, egy széles vállú, sápadt, komoly művész, ki magá életében más passzió*, mint elábrándozni zongorájánál, nem ismert. És olyankor, ha eay-egy bájos, fülbemászó Chopin notturnót játszott, vagy egy bus magyar ábránd hangjii zikog'ak fel a billentyűkön: lelke hozzá szállt szép partneréhoz, Silytnai Ilonához, kit művészlelke minden rsjongásávii szeretett. De egy pillantása Bem árulta el szive titkát, soha, még legszenvedélyesebb ugyüttjátszásukban sem lángoltak fel azemei forróbban. Hidegnek, érzéketlennek látszott, bár lelkében az érzelmek vih ra tombolt. És mégis . . . Midőn Rádi Gvörgy a zugó tapsvihart hallotta, mely a trapika egy-egy jelenését jutalmazta, és midőn átta a számtalan messzelátót az imádott nő felé irányulva: mély keserűség fészkelte be magát szivébe. Ez a szf^p nő, hogy sohasem volt az övé, tudta ; hogy sohasem lesz a másé, sejtette. É ez a megközelíthetetlenség csak szította szenvedélye tüzét, de férfi büszkeséggel temette el szive mélyébe szerelmét. I'ona soha se tudja meg, hogy érette lett szinészszé, hogy csak érette hagyta oda biztos pályáját, mert csak mindig az 6 közelében akarta látni ö imagát. * * * A k i közönség meglepetéssel olvasta e^y reggel, hogy Sólymai Iioua hirtelen bucsut mond enuek a színpadnak. II hetetlennek tetszett ez a hir. Hiszen ugy szerették, ünnepelték. De a közönség beletörődött a megváltozhatatlanba. Ilona búc úfellepése ki volt tűzve a jövő hétre. Nagy izgatottsággal készült a város a távozó művésznő búc üf 'ilépésére. „Romeo és Júlia* került színre. Ebben a klasszikus szerepében volt I ona a legtökéletesebb, ezért választották Shakespeare emez örök -zép művét búcsúfellépésnek. Tolongott a közönség a színház előtt. Mire becsengettek, zsúfolt ház volt. És mig a közönség szomorúsággal vegyes kíváncsisággal leste a függöny fe^gördülését, a színészek öltözőjében egy sáp; dt férfi, kezére támasztott fejjel, mereven nézett maga elé. Váratlanul érte Ridi Györgyöt is a hir, hogy Ilona elhagyja » színpadot. Vad kétsé, beesés tombolt szivében, szemei komor féuyben lángoltak föl. midőn a rend ző hivő hangját hallotta. Lilkes ovációkbm, zugó tapsviharban és valóságos virágesóben volt része Ilonának, a mint a színpadra kilépett. Bódi'óan sz^p volt. Az „erkélyjelenet'-ben aranyhaja a rózsaszín fátyolruhára omlott, szép karjai, váilai -zabadon voltak és a hangji olyan, mintha köny rezgett volna azon át. Szemei szokatlan fényben égtek, keble hevecen emelkedett, a mint Rímeónak szerelmi ömlengését hallgatta. Rámeó is szép volt. Dali szép alakja mintha még nőtt volna, szemei lángoltak, szavalata a szenvedély hangján szólott. A közönség el volt ragadtatva. Egyik kihívás a másikat ért*. Ilona, könynyel szemében, mosolylyal ajakán ismételten megjslent a lámpák előtt. IUdinak a szive csordultig telt keserűséggel, arczára mérhetetlen nagy szomorúság vetett árnyat. Majd haragra lobbant. Hiragra a sora ellen, mely őt ilyen édes, fáj dilmas kínnak fúlja kitenni hón^pik^n át csak együtt játszani az imádortal anélkül, hi'jv azoknak a szerelmi önlengéseknek, suttogásoknak csak egy betűje ia igaz lenne. Most ismét egy jnlenés köve:kezeff. A függöny még nem eöidűlt fel. A zenekar egy remek szép áriát játszott. A szinpid félhomályban Ju'ia a heverón fek seik, haja szabadon om'ik alá, febér pongyola fedi alakjá*. Rómeó lábainál ül Rádi halábáp d', mereven nézi az imádott Iráiyt, ajkai össze zoru'nak, mintha egy kiáltást akarna visszafojtani. A leány érzi a perzselő tekintetet, a máskor oly hideg ember egészen meg van változva, nem iamer reá, félig lehunyt selyempilláit felemeli, tekintete egy szívdobbanásig belemerül a férfi szemét)". Mindkettőben tüz, visszafojtott azenvedély. A férfi szive nagyot dobban, egy halk felsziszszenéasel magához öleli a nőt, forró ajkai odatapadnak a kiesi szájra: — I ona szerelmem . . . suttogja. A leáuy hilavánv arcia biborpiroara válik, karjai összefonódnak a férfi nyakán éa csak ennyit tud mondani: — György! És Ridi érzi kebelén a leányszív heves lüktetését, érzi a kezek remegését, azt hiszi álmodik, egy édes, csábos tandérálmot . . : A függöny felgördül. Rómeó álomból, szerelmi álomból ocsúdik föl. És szerelmes esküi, igéző csókjai oly mély érzésünk, élethivek, hogy a közönség nem tud eleget tapsolni ennek a szép, tökéletes játéknak. A kihiváanak vége-hossza nincs. A közönség egy örök emlőkkel hagyja el a színházat. * * * Ilona öltö/ójeben van. Rádi György áll elő'tei Rómeónak festői öltözetében Hangja azinte tompa most a felindulástól, a mint suttogja: — Ilona! hát c akugyan szeret, engem axeret?! A leány mosolyog, avval az édes, bájos mosolylyal, melyért ugy rajoogtak imádói s igy szól: — Hát nem tudtad, nem érezted György, hogy szeretlek? Attól fogva, mikor először játszottam veled? Emlékszel? Akkor is Rámró és Júliát ad'uk. Hogy mennyit szenvedtem, látva közönyödet, hidegségedet, azt rajtam kivül csak az Isten tudja. És csak ma, abban az üdvösséges pereiben, midőn tekinteteink találkoztak, midőn levetetted hidegséged abrezáját, pillanthattam lelkedbe, tudtam meg, hogy szeretsz, hogy szived az enyém, óh György! . . . A férfi szomjas ajakkal csókolta Ilona aranyhaját édes puha száját. Mijd megfogta a leány fejét, mélyen nézett azokba a titokzatos szemekbe és igy szólt nagy komolyan : — Ilona, hát csakugyan elhagyod a azinpadot itt hagyod művészeted? — Nem, György! C^ak Sólymai Hona mondbúCBút a deszkáknak, Rádi Györgyné azonban még játszani fog tovább a mindig csak veled — szerelmem! És a leány, mig azemeiben a boldogság könnyei gyűltek ÖSBze, mosolygott. — Júliám, én édes egyetlenem — su togta a féifi háláa szeretettel . . . Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 18482|901. sz. Pályázati hirdetmény. A m. kir. államvasutak azegedi üzletvezetóaége a nagybt cskereki forgalmi főnökség központjában, továbbá az alant megjelölt vonalak területén lévő állomások, fűtőházak, osztálymérnökségek, műhelyek ób szertárak hivatalos helyiségeiben használitban levő öaazes szolgálati óráknak beleértve az éjjeli őiök ellenőrzésére szolgáló Burk féle ellenőrzési órákat, valamint a pályafentartási közegek használatában levő a vasút intézet tu ajdonát képező M A. V. jelű nikel remontoir zsebórák (a szemelyzet magáu tulajdonát képező zsebórák kivételével) 1901. évi november hó 1-tól 1904. junius hó 5-ij terjedő időn át jó karban tartása szabályozása és javítása iránt ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A vonalak, amelyekre nézve az órák jókarban tartására pllyázat hirdettetik, a következők: Nagy* B.cskerek-Z ombolya, Nagy-B cskerek-Paucsova, Szécaány Verstcz, Szécsány-Álibunár, Szamoa-Antalfalva, Módos-Temesvár, Józsefváros es Nagy Becakerek, Bégapart Ziombolya. (ieskenyvágátu vonal) Az egy koronás bélyeggel és Ajanlat a páiyaorák jó karban tartása, szabályozása és javítására. A m. kir. államvasutak üzletvezetőségének Szegeden, felirattal ellátott, lepecsételt borítékba zárt ajánlatok 1901. évi julius hó 20 án déli 12 óráig az alu'irt üzletvezetőség általános osztálya főnökénél (üzletvezetőségi pilóta I emelet 21 az. ajtó) vagy személyesen vagy kir. posta utján benyújtandók. Bánatpénz f jében a bérletre 200 azaz kétszáz koroua készpénzben vagy állami letétre alkalmaa értékpapírokban a szegedi üzletvezetóség gyújtópénztáránál 1901. julius hó 19-én déli 12 óráig vagy személyesen leteendő vagy kir. posta u'ján beküldendő. Az értők p ipirok a bpesti vagy bécsi tőzsdén legutóbb jelzett 14 napnál nem régibb a névértéket meg nem hiladó n ptárfolyan cak 90% szerinti értékben számit a

rnak. Készpénzben letett összeg utáu kamat nem fizettetik. Az ajánlatban a letétel megtörténte megemlítendő ugyan, de a letétről nyert elismervény nem csatolandó. A szerződési feltételek a nevezett üzletvezetóség forgalmi őa keresktdelmi oaztályában (I. emelet 12 az.) a hivatalos órák tartama alatt megtekinthetők, miért is az ajánlattevőkről feliéleztetik, hogy a feltételeket lamerik a azokat magukra nézve egéaz terjedelmükben kötelezőknek elfogadják. A fentebbi feltételektől eltérő vagy a kitűzött határidőn tul beérkezett ajáulatok, továbbá olyan ajánlatok melyek táviratilag tétetnek a végül olyanok melyekre nézve az előirt bánatpénz le nem tétetett figyelembe vétetni nem fognak. Szeged, 1901. évi junius hóban. Az üzletvezetőség. 98990. sz. Menetrend módosítás a győr-fehringi vonalon. F. évi ju tus hó 1-től kezdődóleg a jelenleg Ssombathelyről reggel 8 óra 50 perczkor Győrbe induló illetve a Győrből Szombathelyre eate 7 óra 29 perczkor érkező gyorsvonatoknak fargalma a azombathelyfehringi vonalrészre is kiterjeaztetik. E vonat Fehriugről reggel 7 óra 12 perczkor fog indulni és Győrbe ugy mint jelenleg d. e. 11 órakor fog érkezni; az ellenkező irányban Győrből ugy mint jelenleg d. u. 5 óra 6 p;rczkor fog indulni ós Tehringre eate 8 óra 47 perczkor fog érkezni. Továbbá a nevezett nap'ól kezdve a Győrből d. e. 10 óra 20 perczkor induló gyorsvonat S ombathelyre •nár d. u. 12 óra 31 perczkor fog érkezni óa onnét, d. u. 12 óra 37 perczkor fog indu ni; a Fehringról d u. 3 órakor induló gyorsvonat pedi^ Szombathelyre d. u. 4 óra 31 perczkor fog érkezni és onnét d. u. 4 óra 37 perczkor fog indulni.