Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-07 / 27. szám

IV Y 1 BVip É K Ezután az igazgatónő: Gáspárné Bölcshdty Vilma számol be az elmu t iskolai év történetéről, melyből közöjük a következőket: Az elmúlt ei-z'endóvel iskolánk életéuek harmadik tizedét kezdette meg. Eó új évtizednek első esztendeje, a melytől, épen most buc uzunk, arany betQkkel lesz följegyezve iskolánk törtenetenek lapjaira. Mert ez év intézetünk f-jiédé-ében uj korszakot nyi'o't meg s a mul'nál sztbb, biztatóbb jCvendó hajnalát derítette reánk. Iskolánk épületét, uielyet Nyíregyháza város áldozatkészsége hezank ezeréves feucálláíának emiekére emelt a adott at a leánynevelés czéljaira, a lefolyt iskolai évben már teljesen a miénknek mondhattuk, mivel a uóegyleti ipiriskolát, iskolánk fejlidése érdekében hozott ujabb áldozatta

1, máitttt helyezte el a város. Er. urézkedéssel halara kö'elezte várotunk ez iskola mii.deu igaz jóakaróját, de kü'.önöseu ennek tanulóit s tanítótestületét. Örömmel töltötte el mindnyájunk lelkét, mídón láttuk, hogy növendékeink tem kéuytelenek többe s/ük, rossz 1 -v gójü tauttim kbet> összaz>ufolva tölteui el naponkent 4—5 órát, midőn az értelmi nevelés támogatására külön szertárral éí könyvtáiszobavsl rendelkezhettünk s midőu a toruatanitást, a testi neveié-uik ezt a fontos eszközét téleu is, tehát inost már az esész iskolai éven át akadálytalanul gyakorolhattuk. Örömmel tapasztaltuk azt is. mennyivel könnyebb a fegyelemtartás az egyca órák kö^ő ti tzünetekben. •Az összes tanulók száma volt 104, hárommal több, mint a« elmúlt évben. Rendes tauu ó volt közülök az 1 osztálybau 38; a II-ban 44; a III-ban 46; a IV.-beu 47, összecen 175. Migantanuió 18, rendkívüli tacu ó 1 A rendes tanulok között volt vallás szerint; 57 róm. kath.; 4 gör. katb.; 33 ág. ev.; 31 ev. ref. és 57. izr. Anyanyelvre nézve 171 magyar, 3 német, 1 fracczía A azüiók lakóhelye szerint: helybeli 145, vidéki 30. Évközben kimaradt küzü.ök 7, az iskolai évet befejezte 168. A tanitás, mely szept. 10 én vette kezdetét, megszakítás nélkül ugyan, de nem minden akadály nélkül folyt az elmúlt éven át. Tauilótes ületünk e^yik tagja, Fried Ármin izr. el. iak. tanító, ki isktlankban mint az izr. tanulók hitoktatója 5 éven keresztül működött, a mult ev deczembtr 19 én elhunyt. H.lála u an, hogy u tanítás fennakadást ne szenvedjen, az 1. és II. osztályú izr. növendékek vallásoktatását is dr. Kelemen Ado f vallástanár, úr. el. isk. igazgató vezette tovább. Tanítótestületünkben ezenkívül egyéb változás íe történt. Palicz Gizella rendes tanítónőnek már evek óta tartó szemgyöngesége a folytonos megerőltető munka következtében a lefolyt isk. evbeu auuyira fokozódott, hogy a II. évharmad e.telte után orvosi tanácsra, egészen az iskolai év végéig terjedő szabadságért folyamodott. Helyettesítésére megnyertük Ujváry Irén k. a., okleveles elemi isk. tanitóuőt. A tanitás eredményét feltüntető számok a következők : Tanítványaink közül 16-67*/, kitűnően; 30'36

B/» jelesen; 33 93% jól és 17l6*/« elégségesen végezte tanulmányait. Elégtelen osztályzatot uövet dékeinknek 1 78*/. a érdemelt. Bizonyítványt nyert 168; felsőbb oszialyba lephet: 165; javíthat 3 tai.u'ó. Az öuképzókörbe a lefolyt iskolai évben 37 IV. oszt. tanuló mint rendes, 18 III. oszt. Unuló mint rendkívüli tag, összesen 55 tag iratkozott be. Vezetője a tantestület megbízásából az igazgatóuő, jegyzője Molnár Dóra, pénztárosa Kertész Bella rendes tag volt. Összesen 20 rendes és 1 rendkívüli ülést tartott a kör. E őadtak a körben 62 szavalatot. Dicséretes volt 4; Mkeiült 18; kevésbbé sikerült 29; nem sikerült 11. A beérkezett es felolvasott 44 dolgozat közül dicséretes volt 11; sikerült 17; elfogadható volt 13; nem sikerűit 2. ment az udvarra, a hol a koporsó körül már sorakozott a kar. Nem tudott énekelni, csak mikor társai figyelmeztetők, akkor tért magához. És akkor elementáris eróvel tört elő szivéből a fájdalom, melyet beleöntött a komor, búbánatos zsoltárba. Circum dederunt ave dolores inferni. Mindenki könnyezett. A zsoltár elhangzott. Busán csöndesen megindult a kisvárosi temetés. Odakünn a temetőben némán, falfehéren állott, meg a simái Fráter Titusz. A hideg földbe az ó boldogságát temetik most. A koporsóra dobnak egy maré'* földet az apa és a rokonok. Ügy súgta neki fájó szive, hogy dobjon ő is egy rögöt. Lehajolt egy marék rögért és oda lépett a sirhoz könnyes szemmel nézve a koporsót. Felemelte kezét, görcsösen összeszorított ujjai közül majd kihulajtotta a földet, a mikor megcsendült a kápolna harangja, Fráter Titus megtántorodott és ájultan rogyott a sir szélére. Oda siettek, fölemelték. Senki sem sejtette bajának igazi okát. Fráter Titusz nagy beteg lett, az orvosok lemondtak róla. Napokig feküdt eszméletlenül, végre hirtelen magához tért. Suttogva kérte az ápoló szerzetest, hogy hívja a püspököt, annak akar meggyónni. Mikor az őse fópap megérkezett, Fráter Titusz elmondta az ő szomorú történetét, még azt is, hogy eddigi gyónásaib m mindig eltitkolta. Apü-pök könnyezve hallgatta végig. Majd megindultan szólt: Nam vétkeztél, fiam. Aki az Urnák tett fogadalmát l*y megtartja, aki a fájdalmat ilyen türelemmel tudja elviselni és a ki l^y tudott szeretni, azt az Ur megjutalmazza. Föl fogsz épülni ős egy hosBzu életen keresztül szolgálod az Istent. És az arczképpel mi legyen? — rebegte Fráter Titusz. Ha majd aranymisédet fogod bemutatni, te d az oltárra a szent Síüz képe mellé és imádkozzál annak lelki üdvéért, a ki most az Ur angyalai közölt imádkozik teéretted. • • * A plébános elhallgatott . . Majd fölkelt s megilletődve igy szólt: — Megyek imádkozui, holnap van az aranymisém. Nemeskéri Eiss József. Pályadíjat nyertek: Fried Helén és Ungár Erzsi szavalatért, Sztempák Gizella és Molnár Dóra dolgozatért A kör legszorgalmasabb tagjai voltak : Fried Kornél, Heider Margit, Molnár Dóra, Soltész Irén, Szigetby Irén, Sztempák Gizella, Fried Helén, Soltész Matild és Ungár Erzsike. Növendékeink erkölcai magaviselete az elmúlt évben általában jÓQbk volt mondható. Ha kisebb-nagyobb hibák fordulnak is néba elő, szigorúbb eljáráshoz mind össze egyszer kellett a tantestületnek folyamodnia, mikor is mindjárt az iskolai év kezdetén, szept. 25-én egy IV. osztályú tanulónak kellett tanácsolnunk, hogy az iskola kötelékéből lépjen ki. Az értelmi és erkölcsi neveiád mellett nem hanyagoltuk el tanítványaink testi nevelését sem. Rendszeresen tanítottuk a testgyakorlatot; az egyes órák között szabad mozgást engedtünk leányainknak iskolánk tágas Bzép udvarán; télen korcsolyapályát tartottunk fel, mig csak az ídó engedte szamukra; nyáron pedig a III. osztályú tauulók a háztartástan tanulásával kapcsolatban gyakorlatilag is foglalkoztak kertészettel, az iskola kertjében számukra felosztott kis táblákban. Május 29-én pedig sikerült kirándulást rendeztünk a közeli Mehesbe, hol több szülő s érdeklődő jelent meg körünkben s honnan leányaink egy kellemesen eltöltött délután emlékét hozták magukkal. Az iskolaszék jóindulatából 56 szorgalmas, jómagaviseletű és szegénysorsu tanuló részesült a tandíjelengedés kedvezményében. Az egész tandíj elengedtetett 23 növendéknek; »/«-ed rész tandíj 3-nak; '/, tandíj 29-nek és '/« ed resz uuutj 1 nek. Az elengedett tandijak összege: 1600 korona. Jutalomban részesült továbbá Güldstein Margit iV. oszt. tanuló, ki a Haas Mór féle ösztöndíj alapi.vanynak 25 koronás kamatját nyerte el és S^abó Sarolta, IV. oszt. tanuló, kinek a Halasi János úr által ez évben is felajánlott 100 koronás ösztöndijat ítéltük oda. Kiosztásra került még az önképzőkör 6 kötet jutalomköuyve. Az 1900-1901-ik. isk. évre vonatkozó értesítés. A nyíregyházi községi polgári leányiskolába lépő tanulók beiratása szeptember 2-án veszi kezdetét s bezárólag szeptember 4 ig fog tartani. 1. A polgári iskola I. osztályába szabályszerűen csak oly tanu'ó léphet: a) ki legalább 10-ik évét betöltötte; b) kinek az elemi népiskola IV. osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van B ebbeli ismereteit rendes bizonyitványnyal, vagy az e végre elrendelt fölvételi vizsgálattal igazolja. 2. A polgári iskola bármely osztályába fölvehető oly növendék, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik s ezen osztályban megkívántató előkészültségről fölvételi vizsgálat utján bizonyságot tesz. 3. A fölvételi és javító vizsgálatok augusztus hó 31 én délelőtt 8 órakor fognak megtartatni. Később jelentkezők figyelembe nem vétetnek. 4. Fölvételi és javító vizsgálatok díjmentesek. 5. Tandíj egész évre 40 kor. beiratási díj 2 kor. könyvtár dija 2 kor. 6 Tandíj elengedésért oly tauulók folyamodhatnak, kik jómagaviseletűek s az előző tanévről legalább ,jó" bizonyítványt nyertek. 7. A folyamodvány a községi iskolaszékhez ezimzendő s mindjárt a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. 8. A k rvényhez c-atolandó: a) Iskolai bizonyítvány az előző évről. b) Szegénységi bizonyítvány. Tanítók ezen bizonyítvány csatolását mellőzhetik. A szegénységüket kimutató növendékek tandijt nem fizetnek, egyébb dijak a beiratás alkalmával fize tendők. Beiratás alkalmával köteles minden tanuló keresztlevelét és ujra-oltást igazoló bizonyítványát is bemutatni. Nyíregyházán, 1901. junim hó. Az igazgatóság. Fák. Mióta az asszony a tudás fájáról gyümölcsöt szakított, az ember minden lépésében együtt van a fával. Éva őnagysága inkább ne szakított volna semmit, abból a gránát almából vagy pomeráncsból, vagy ha már lépett, szedett volna annyit, hogy a tudásból lenne elég minden koponyában. Mert bizony igy a hogy vagyunk, ebben a nagy setéiben, a miben csak az öntudat mécse pislog, nagyon gyakran összeütődünk. Mondom a sötétség miatt, meg, hogy igen sokan vagyunk. Igy csak ugy vagyunk mint a fák. Sok ember együtt társadalom. Békesség, boldogulás, üdvös intézmények. Sok fa együtt gyönyörűséges lomb disz. Zöld fent is, lent is, oldalvást is, tetszik a szemnek. Pedig ha belépünk a fa közé, látjuk mint tolakodnak a törzsek. Mint nyomja egyik galy a másikat. Mennyi a törés, a korhadás, a száraz ág. A társadalomban is. Kivül ünnepélyes arezok, okos szó. Belül marakodás, értelmetlenség, tollrágás. Kivül mulatós, a sok ember is, a sok fa is. A fákról akarok beszélni, nem az emberekről. Meg kell becsülni a fákat. A jó Isten jók számára adta. Halljátok, hogy zúgatja a szél a lombokat. Halljátok a zúgást, millió csók zenéje. Azok kapják a csókokat, akik igazán szerettek. Százával, ezrével a meghalásig. Halljátok a zúgást? Sok sok dob halk pergése. A bitó alá viszik a rosszakat. Szeressétek a lomb suttogást, féljetek a lombsuttogástól. * * * Zöld a határ köröskörül. Emitt hosszú akácz sorok. Amott gyümölcsösök. Lenn az erdő. A dűlők mentén is fák álldogálnak. A tanya mellett a sréber jegenye kapkod a lomha járású fellegek után. A nyárfa reszket, mint mikor sürü eső veri a viz tetejét. Millió zöld levél mutogatja a két oldalát a gályákon. A nyir ábrándosan bólongat, hullámzó koronáját szelíden ingatva ezüstös derekán. A juhar kíterpeszti mind az ezer kis tenyerét a nap felé, gondosan hogy mindenik markába jusson világosság. Az akácz valósággal hanezuzik. Hol lehasal az árokpartra,hol ölmagas sövényben nyargal a garád mentén, hol meg felugrik ót öl magasra. A bábaszarka olt csetteg meg meg rogygyanó lábbal a tetején. A fűz a viz után jár. Hamvas zöld sátora alatt ott lappang a viz. Mindenik fa mond valamit. Valami jót, valami tanulságosat A szívhez mindnek van szava, igen sok beszél az észhez is. A gyertyánfa törzs t érdeklődve nézi az esztergályos. A bükkfát a szénégető becsüli meg. A tornaszerek készítője a kőrisfa értékét ismeri. A pedagógus a mogyoróbokrot szemléli. A bölcsőtől a koporsóig mindonült velünk a fa. Az ekeszarva, a kalapács nyele a toll (és pipa) szára mind fa. Illik hál hogy ismerjük a fát minél inkább. A nép ismeri mindet. Az uri nép már kevésbbé. Sok sok népdalban is dalban van megemlegetve, ez vagy az a fa. A ki nem hiszi higyje itt a példa : Hej ihtrfa juharfa j Patyalat ing kivaiva. Kétszer nyílik az akáczfa virága. Szomorú fűz hervadt lombja, ráborul a sírhalomra. Lehullott a rezgő nyírfa aranyszínű levele. Jegenyefa tetejébe ül egy holló feketébe. Felmásztam az eperfára Lehasadt a frakkomszira Kapuuk előtt a kútnál egy régi hársfa áll. íme hétféle fa egy lélegzet vétel alatt, pedig a Kacsaj Pesta nyirfa levél nyárfa levelét, meg a diófát, melyből koporsó készitődik, nem is emiilettem. Bizony sajnos, hogy a legközönségesebb ötven hatvan féle lombos fából és bokorból nem ismer a legtöbb ember, hogy sokat mondjak húsznál többel, ideszámítva a gyufát és a kofát is. Nálunk módjában sincs az embernek, hogy megismerkedjék a különböző fákkal. Nem azért mintha nem volnának a közelünkben, de mert némák, nem mulatják be magukat. Bizony ez a legtöbb városban másként van. Tréfán és költészeten kivül Nyiregyháza messze van a vidéki városok között ebben a dologban. Itt a népkert, a Széchenyi kert, a Bessenyei kert, az Erzsébet liget, a fákat még sem ismeri senki, (kivéve természetesen Szlaboczky tanár urat.) Megvagyok győződve, hogy a gyertyánt az égertől, a kőrist a fürtös juhartól, vagy akár a bükköt a sziltől igen sokan nem tudnák megkülönböztetni. Pedig egyszerű lenne a segítség. A gazdasági tanácsos ur kiadná a parancsot a városi kertésznek, hogy számolja össze hányféle, fejlett, szép fa van a népkertben. Aztán rendeltetne annyi fehér táblácskát, ahány féle fa van. Egy szép reggelen a népkerti sétáló előtt udvariasan megbólintaná koronáját az egyik szépen nőtt boglárfa és bemutatná magát: A nevem boglárfa, ha tetszik platánfa, tudományos néven Platanus orientális. Vagy annak a gyönyörűséges öt jegenyefának valamelyike, a melyik a népkert vasúti kijárója közelében van. Jó reggelt! Nem ismer ? Topolya vagyok, művészi nevem jegenye-nyárfa, a tudósok Populus pyramidalisnak kereszteltek. Milyen könnyen tanulhatná meg a közönség, hogy milyen fának pihen az árnyékában. Egyebütt ugyvan. A kassai népkertben, a debreczeni füvész kertben, a pozsonyi ligetben, a bruck-ujfalui parkban. A fák derekán ott díszeleg a barátságos, csinos kis tábla. A bokrok előtt pedig főidbe vert festett czölöpöcskén van a növény tudományos és népies neve fehér táblán értelmes fekete betűvel. A Bessenyei kör is elláthatná a megyeház előtti kert fáit és bokrait ilyen felírásokkal. Nem kerül sokba. A tudást mégis .terjesztené. A gimnázium ifjúságára meg valósággal jótétemény lenne. Bizony a ki ezt az ügyet a kezébe venné, önzetlen munkával a közjóért fáradna. A fák, a derék, de most még ismeretlen fák, bizonyára megkülönböztetett hűvös árnyékot tartanának a felé a derék fej fölé. Páfrány. TANÜGY. Tanítók gyűlése. A Szabolcsvármegyei általános tanító-egyesület választmánya Orsovszky Gyula elnöklése mellett f. hó 4én évnegyedes gyűlését tartotta, melyen Alby István (Kisvárda) és Dömötör Ferencz (Napkor) kivételével minden választmányi tag megjelent. Elnök jelentéséből kitűnt, hogy a választmány márczius 7-ki gyűlésében hozott határozatok végre lettek hajtva s az elnökség gyűlések tartamira a tanítók napiés fuvardija tárgyában ápril 10-én kővetkező javaslatot terjesztett a vármegye kir. tanfelügyelőségéhez: l. A tanítók napidija az évi rendes közgyűlés napjára 4 kor. legyen, mely ősszeg azon tanítónak is kifizettessék,kinek esetleg lakóhelyén lesz a közgyűlés megtartva. A kőz gyűlésen való jelenlét az illető tanítónak czimezett meghívón az elnökség egyik tagjának aláírása és lebélyegzése által igazoltatnék. Ha két napig tartana a közgyűlés az esetben is csak egy napra számittassék a napi- és fuvardíj. 2. A fuvardíj, eltekintve a természetbeni fuvartól avagy kilométerenkinti díjtól személyenként 3 koronában állapíttassák meg. 3. Minthogy ezen napi- és fuvardíjnak a községi pénztárból való kiutalása csakis az évenkint egyszer tartandó rendes közgyűlésre — melyen az alapszabály értelmében minden rendes tagnak meg kell jelennie — hozatik javaslatba, ugyanazért ezen 4 korona napi- és 3 korona fuvardíj, ha egy