Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-23 / 25. szám

NYIKVIDÉK 9. Az egyesület pénztár állapotáról időszaki jelentés. 10. Ez évi tisztújító rendes- és jubileumi közgyűlés batáridejének kitűzése s e tárgyban intézkedés. 11. A magyar tanítók országos bizottsága és az Eötvös-alap országos tanítói segélyegyesület ez évi közgyűlésére küldendő képviselő megbízatása. 12. Az Eötvös-alap belyi- és vidéki gyüjtőbizottság elnökeinek jelentése és ösztöndíj- vagy segélyért folyamodókra vonatkozó véleményes javaslata. 13. Az egyesület szobaalapitványi tőkéjének törlesztésére eszközölt gyűjtés eddigi eredményéről elszámolás. 14. Szabolcsvármegye törvényhatósági közgyűlésének 6046 számú határozata. 15. Az Eótvös-alalap országos tanítói se^élyegyesülct elnökségének felhívása. IC. Egyesületi rendes tagok felvétele. 17. Indítványok tárgyalási. Kelt Nyíregyházán 1901. évi junius 22-éu. Orsovszky Gyula, egyesületi elnök. Nyilvános nyugtázás és köszönet. A szabolcsmegyei általános tanitó-egyesület által a budapesti Ferencz-József Tanítók-Házában létesítendő 4000 koronás szoba-alapítvány törlesztésre Kováts Soma kisvárdai leánynevelő intézettulajdonostól, növendékei állal f. hó 6-án rendezett, több oldalról elismeréssel uiélta olt szép sí erű s a jótékony czél érdi-kében is eredményes műkedvelői előadása tiszta jövedelmének több mint fele részét: 60 koronát, hogy átvettem ezennel elismerem. Tettével az ily tanitó követendő példaként mutatja meg, miként lelkesül a magyar tanítóság közös érdekének előmozdításáért; fogadja egyesületünk nevében köszönetemet. Nyíregyházán, 1901. jun. 16. Szabó Eudrc, egyesületi pénztáros. Tanügyi értesítés. A nyíregyházi izraelita elemi népiskola vizsgálatait a következő sorrendben tartjuk: Junius hó 23-án vasárnap d. e. az I. II. a II. h. III oszt, 24-én hétfőn d. e. a IV. V. VI. oszt. vizs. álatok. d. u. 5 órakor záróünnep. A vizsgálatok az I. osztályban reggel 8 órakor, a többi osztályban 7 órakor kezdődnek. A t. szülőket és tanúgybarátokat szívesen látjuk. Nyíregyházán, 1901. junius hó 21-én. Dr. Kelemen Adolf rabbi, isk. igazgató. Értesítés. A késmárki kereskedelmi társulat elhatározta, hogy a helybeli áll. felső kereskedelmi iskolával kapcsolatosan a jövő tanévben is Női kereskedelmi tanfolyamot szervez. Miután az évről-évre szóló miniszteri engedelyt a jelentkezők számától teszik függővé, ezennel felkérem az igen tisztelt szülőket, hogy ha leányaikkal e tanfolyamot elvégeztetni szándékoznak, jelentsék be azt legkésőbb f. é. junius hó 30-áig az alulírott igazgatóságnak. E? alkalommal szíveskedjenek az illetők bizonyítványaikat is beküldeni. A női kereskedelmi tanfolyamnak megismerése czéljából szükségesnek tartom a következőket megemlíteni. A tanfolyam czélja a nőknek gyakorlati praclikus nevelést nyújtani és őket oly szakismeretekkel ellátni, melyek őket a kereskedelmi, üzleti pályán különféle állások betöltésére is képesítik. Az itt nyert szakismeretek alapján alkalmazást nyerhetnek mint könyvvezetők, levelezők és pénztárkezelők bármely iparvállalatnál, gyárakban vagy kereskedésekben, esetleg, ha a gépírást is elsajátították, különfele irodákban és hivatalokban. A tanfolyam 10 hónapig tart és tantárgyai; a kereskedelmi számtan, kőnyvvileltan, kereskedelmi és váltóismeretuk, irodai munkálatok, kereskedelmi levelezés magyar és német nyelven, áruismeret a földrajzzal, gyors-, gép- és szépírás. A heti órák száma 18 s a tanítás csak a délutáni órákban tartatik. A tanfolyamra azon leányok (nők) iralkozh itnak be, kik valamely hazai polgári vagy felsőbb leányiskola négy osztályát vagy a felső népiskolát sikerrel befejezték. Felvételi vizsgálat alapján felvehetők olyanok is, kik a nevezett iskolának I—2 esetleg 3 osztályát, vagy csak az elemi iskolát végezték el. Ezen felvételi vizsgálat kiterjed: a magyar nyelvre, számtanra és földrajzra. Az alulírott igazgatóság készséggel ad felvilágosítást az iránt, hogy ezen tantárgyakból mennyi követeltetik. A felvételnél a kor nem jön tekintetbe. Tandíj e tanfolyamon egész évre 100 kor. mely összeg 2 egyenlő részletben, a beiratás alkalmával és febr. hó 1-én fizetendő. Felvételi dij 4 kor. A felvételi vizsgálat dija 10 kor. A beiratás és fehrétel f. é. szept. hó 1-től 4-ig tart, a tanítás pedig 5-én kezdődik. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál az alulírott igazgató. Késmárk, 1901. junins havában. Belóezy, áll. polg. és felső keresk. isk. igazgató. Fölhívás előfizetésre. Mindazokat, a kiknek előfizetésük julius hó 1-én lejár, tisztelettel kéljük, hogy az előfizetést e hó végéig megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Hátrálékos előfizetőinket, a hátralékos összegek beküldésére kéljük. Nyíregyháza. 1901. junius 22. A ..Nyirvidék" kiadó-hivatala. Emlékbeszéd Fried Ármin felolt. A tiabolcimegyei általáno* tanító-egyesület nyiregyhíii járáskörének legatúbbi kOigyQltién elmondotta Bónis Menyhért Unité. Tisztelt Járásköri közgyűlés. A zsidó bölcsek egyik mondása szerint (Atyák mondásai I. 2. vers: Jámbor Simon) az erkölcsi világ 3 dolgon nyugszik, ezek: ,Az isteni-tan, az istenitisztelet és a kegyesség gyakorlása A magyarázók azt mond ák, hogy utóbbi alatt azon kegyelet értendő, melyet a holtakkal teszünk, és ez azért képezi az erkölcsi világrend egyik sarkkövét, létalapját, mivel ez oly kegy, melynél nem számithatunk az illetők viszontszolgálatára, sem hálájára. A múltban sokat panaszkodtunk, mi tanítók, hogy nem részesülünk kellőleg sein anyagi, sem erkölcsi elismerésben. Ujabb időben mindkét irányban javult helyzetünk. Amit leginkább annak köszönhetünk, hogy tanitó egyleteu alakultak és ezekben iparkodunk közös ügyeinket előbbre vinni. Ha mi tanítók magunk nem igyekeznénk jelesebbjeinket tehetségünkhöz képest kitüntetni, megünnepelni, nemes, szép telteiket megdicsérni és elhunytjainkról megemlékezni; szóval, ha magunk sem becsülnők meg egymást; bizony alig hihető, hogy az u. n. nagytársadalom eléggé méltányolná munkásságunkat és érdemeinket még a jövőben is. E'.en elért sikereinket, valamint a még elérendőkért hált és elismerés illeti vezetőinket, egyleteink vezér férfiait. Kőrülbelől ezek és hasonló gondolatok merüllek fel bennem, amikor tanítói járáskőrün igen lisztéit einöke lethivolt, hogy e mostani közgyűlésünkön emlékezzem meg egyik nem rég javakorában, elte delén elhunyt egyleti tagtársunkról, Fried Ármin, érdemes tanítóról. Készségesen és habozás nélkül vállalkoztam e szomorú feladatra, habár jól tudtam is, hogy tehetségein gyenge ugy a megboldogult érdemeit kellőképpen méltatni, mint a t. közgyűlés türelmét és ügyeimét lekötni, illetve ébren larlani, de viszont éreztem azon nagy kötelességet is, melylyel az elhunytnak tartozom, mert ő nemcsak egyleti tagtársam és kollégám, hanem jó, igaz, hív barátom, utmutatóm, tanácsadóm és példánykep?m is volt nekem számos éven át. A tanitó feladata és munkaköre nem a haditetIckben, nem a nagy politikában ós nem is az irodalom s művészetekben, szóval nem az u. n. nagy világraszóló tettekben keresendő, hanem mint a napszámos és kőmives előbb alapoznak, aztán követ-kőre, téglát-téglára rakva, lassacskán, de bizton építik fel a legnagyobb épületet is, a tanítónak, mint a nemzet napszámosának működése is az egyszerű, egyhangú, csendes, de kitartó munkásságban található meg. „A nevelés oly növény, mely csak folytonos ápolás mellett tenyészhetik," mondta a halhatatlan Eötvös József br. Ez jellemzi az igazi tanitót. És ilyen tanító volt Fried Ármin. Igazi minta tanitó voltő, ügybuzgó, páratlan szorgalmú, pontos, lelkiismeretes, kötelességtudó, szakképzett, értelmes, szelid és igen-igen türelmes, mint valódi tanitó nem a vizsgának, hanem az életnek nevelt és tanított és a több százra menő tanítványai tényleg a társadalom hasznos tagjaivá lettek. Mi lett mind ezekért jutalma, az híjgrjr tanítványai igazán szerették és tiszteltek és tisztelik emlékét is, bitközsége pedig, az érdemes .Nyíregyházi Izr. Hitk." 3 —4-szer is felemelte tanítói évi fizetésűt 100 — 100 írttal. Még reá bizta több éven át az iskola vezetését. Mint igazgató is pontos, lelkiismeretes és kötelességtudó volt, de amellett tapintatos, nyájas és igaz barátja maradt tanitótársainak, az ideális gondolkozású, jóérzésű, tinóm lelkű és bölcs férfiú mint igazgató som éreztette sehi felsőbbségét, sem szellemi főlényét. A nemes Szabolcsvármegye is kitüntette a szorgalmas tanitót a Kállay András-fele ösztöndíjjal. Egyleti életünkben mindég részt vett, jól lehet szerepelni nem szeretett. Régóta tagja volt a .Szabolcsmegyei általános tanító-egylet"-nek, az ebben fennálló .nyíregyházi járáskőri önsegélyző egylet"-nek tagja és választmányi tagja volt, tagja volt továbbá az .Eötvösalap egyesület"-nek és éveken át a .Nyíregyházi polgári olvasó egylet" -nek is. Milyen volt Frid Áruiin mint ember, mint férj- és családapa ? Termetre nézve : közép magas, elég erős, egészséges, barna, már ős/.be-egyült volt. Jellemére nézve : egyszerű, mértékletes, megelégedett, udvarias és elnéző mások iránt, de szigorú bírája önmagának. Első találkozásnál tartózkodó volt, de ha valakit bővebben megismert és megszeretett, akkor nyájas és közlékeny lett, csak ekkor lehetett benne a higgadt, óvatos bölcset felismerni. Ringkor, bírvágy idegenek voltak előtte, sőt a dicseretet és kitűnt ütést sem szerette és lehetőleg kerülte is. Mint férj és családapa takarékos, sőt ónmegtagagó volt, nem csak hogy nagyon ritkán költött a maga személyére csak egy felesleges garast is, hanem gyakran megtagadta magától a könnyebben nélkülözhető! is, csakhogy neje és gyermekei, kiket rajongásig szeretett; a körülményekhez képest elég tisztességesen élhessenek és ruházkodhassanak, maga is mindég tisztán és egyszerűen bír, de csinosan járt, gyermekeit meg szépen nevelte. Ho,{y mennyire teljesítette az Ige szavait: Tiszteld atyádat sat." arról csak ugy alkothatunk magúnknak tiszta fogalmat, ha tudjuk s elgondolhatjuk, hogy szegény öreg vak apját vagy tiz évig, annak haláláig magánál tartotta, tisztelte és becsülte, templomba vezette, öltőztetle-velkeztette, pipáját megtöltötte sat. sat., mindig gondja volt rá, hogy a bO éves vak apja neszenvedjen hiányt semmiben sem. Életrajzi adatai, amennyire részint tőlle hallottam volt, részint családjától megtudhattam, a következők: 1847. jul. 17-én született Kom irommegye Kőmlöd nevű falujában, ahol atya, Fried Sámuel szegény szatócs volt, elemi tanulmányait részint szülőfalujában, részint Talán végezte, uhol akkorában Lédercr Ábrahám, a hires paedagogus tanítóskodott. Ugyancsak Talán végezte az alsóbb reálosztályokat is. Később belépett a budapesti izr. tanitó-képezdébe, de nem sokára ott hagyta és Felpőczön egy Krausz nevű családnál nevelő lelt, itten készült magánúton a vizsgákra. 1877-ben telt tanképesitő vizsgát, ez után egy ideig Nagy-Surányban tanítóskodott, mígnem 1877. őszén elfoglalta itteni állomását, melyet 24 éven át, korán bekövetkezelt haláláig igazán és híven betöltött. 1881-ben nőül vette Stern Regina divatárusnőt, kivel boldog házasságban élt mind haláláig. E frigyből 4 gyermek származott, kik még mind kiskorúak. A legidősebb : Irénke, magán uton készül a tanítói pályára és alkalmazva van az izr. elemi iskolánál, Henrik most teszen érettségi vizsgát, Imre kereskedő-segéd és DJZSŐ a gymnásium IV. osztályát végzi. Fried Ármin betegsége és halála : Alig volt valaha beteg, amit mértékletességének, megelégedettségének és kedv. neje hű gondozásának köszönhetett. A mult nyáron azonban elgyengültek szemei, gyakran panaszkodott főfájásról, később őszszel egészen elbetegesedett, de kötelességérzete nem hagyta nyugton, feljárt az iskolába és tanított, amíg csak birta, sőt még a népszámlálásban is részt akart venni, de sajnos, a sorskönyvében másként volt az megírva. November végén betegsége ágyban kényszerité és deczember 17-én kiragadta a kérlelhetted halál az életerős, edzett fét fiat, az emberek egyik legnemesebbjét az élők sorából. Temetése decz. 18-án nagy részvét mellett inent végbe, tűikor is a sírnál járáskörünk derek elnöke búcsúztatta el szép megható szavakkal. Egy hónap múlva pedig dr. Kelemen Adolf, iskola igazgató tartott szép emlékbeszédet az iskolában. Igen tisztelt tag- és kartársak fogadják hálás köszönetemet becses türelmükért és ha netalán visszaéltem volna azzal, kérem alázatosan becses elnézésüket és bocsánatukat. Te pedig felejthetetlen, kedves jó barátom ! bocsásd meg, hogy nem voltak képes nemes és szilárd jellemedet szebben és jobban kidomborítani, te ismertél és igy tudod, hogy nem akaratomon mult — ugy-e megbocsájt a te jó, nemes és bölcs szellemed, hisz most is, és mindig jóságosan lebeg előttem. Mint Dávid feljajdult és ruháit szakgatla barátja Jónalhán halalhirére, az én lelkemben is nagy űrt támasztott,kimondhatatlanul fáj a te elköltözésed, különösen fáj, hogy ily korán élted derekán hagytál itten, te ki annyira megérdemelted volna a hosszú életet. De nem zúgolódom, nem panaszkodom, Isten igazságos és jóságos, halandó ember fel nem foghatja az ő utait — De nem háborgatlak tovább — pihenj, aludj csendesen — hozzád meg fohászkodom oh magyarok Istene, adj, oh adj szeretett lazánknak sok oly derék tanitót, hogy felvirágozzék tanügyünk és beteljesedjék a nagy Széchenyi mondása. Amen, amen. ÚJDONSÁGOK. — Hivatal vizsgálat. Báró Feilitzsch Berthold főispán úr ő méltóság i, dr. SzerU-Györgyi Ernő, főispáni titkár kíséretében, e hó 17-én ajbogdányi, 18-án a dadai felső és 22-én a nyírbátori járási főszolgabírói hivatalok ügy és pénz kezelését megvizsgálta. — Képviselő jelölés. A nyíregyházi 48-as függetlenségi párt a mult vasárnap tartotta meg szervezkedő közgyűlését, mely alkalommal megtörtént egyszersmind a képviselő-jelölés is, a minden valószínűség szerint október hó folyamin tartandó általános választásra. A párt elnökévé Bcniczky Milisa eddigi elnököt újra megválasztották, k 'pviselőjelőlttül pedig nagy lelkesedéssel Bencs László polgármester kiáltatott ki, aki is küldöttség által meghívatván a gyűlésbe, kijelentette, hogy polgártársai bizalma előtt meghajol s a jelöltséget, a 48-as függetlenségi párt zászlója alatt ellogadja. — A helybeli r. kath, egyháztanács kérvényt adott adott be a városhoz, hogy 8000 korona segélyt adjon iskolái kibővítésének költségeire. Pénteken délután tartott közgyűlésében foglalkozott a képviselet e kérvénynyel s a tanács ama javaslatával szemben, hogy a r. kath. egyháznak, 10 év alatt évi egyenlő részletekben kifizetendő 10.000 korona szavaztassék meg a jelzeit czélra — — három szavazattöbbséggel ugy határozott, hogy c kérdés feletti döntést egyelőre levette a napirendről. A kért segély megadásának ez az elhalasztása semmi esetre sem jelentheti a kérelem megtagadását, ez annál kevésbbé tételezhető fel, mert Nyíregyháza város képviselőtestülete soha sem zárkózott el attól, hogy nevelési és tanítási czélokra anyagi áldozatokat hozzon, megszavazván — hogy csak a legutóbbi időkre utaljunk — a gör. kath. és izraelita egyházaknak iskolai czélokra 8—8 ezer forintot. — A főgimnáziumi tanács ujjáalakalása. Főgimnáziumunk párlfogósága a mult vasárnap tartott gyűlésén alakította meg újból G évi időtartamra a főgimnázium kormányzó tanácsát. Ez a hat esztendő korszakalkotó volt virágzó képviseletünk történetében. Ez időre esik az állammal kötött szerződés kedvező revideálása, a tanárok fizetésének és nyugdíj ügyének az orsz. nyugdíj-intézet körén belüli rendezése, a tanártestület létszámának teljessé tétele, végül pedig ama nagy horderejű akczió megkezdése, mely az iskola épületének nagyszabású kibővítésében a parallel osztályok felállításában kulminál. Mind ezen hatásában oly erős, eredményeiben eddig is oly gazdag tevékenységnek a legelső harezosa, vezér-* a főgimnázium nagy érdemű felügyelője dr. Meskó László orsz. képviselő, s a tiszavidéki ág. ev. egyházmegye inspektora volt, ki meleg szeretettel csüng a főiskolán s a buzgó igazgatóval és tanárkarral vállvetve törekszik azon, hogy megyénk ez egyetlen főgimmáziuma minden tekintetben büszkesége legyen e vidéknek. Csakis érdemeit ismerte hát el s méltó bizalmának adott kifejezést az iskola pártfogósága, midőn őt ujabbi hat évre ismét az iskola felügyelőjévé közfelkiáltással megválasztotta. Tanácstagok leltekjlitkos szavazás utján: Baüa Jenő, Barzó Mihály, Bencs László, Bogár Lajos, báró Feilitzsch Berthold, Fest László, Kubassy Gusztáv, Pazár István, Dr. Prok Gyula, Somogyi Gyula, Szopkó Alfréd és Dr. Trajtler Sámuel. Szívből gratulálunk úgy a megválasztottaknak a kitüntetéshez, mint a főgimnáziumnak a megválasztottakhoz. — Első mise. Ifj. Lukrics Károlyt városunk szülöttét, e hó 20-án szentelték pappá Egerben. Primitiáját a nyíregyházi r. k. plépáuía templomában junius 29-én tartja meg d. e. 9 órakor. Oltár kahuz főt sztelendő Verzár István esperes-plébános, szónok pedig Kriston Endre főszékesegyházi karkáplán lesz. Felhívjuk olvasóink figyelmét e szép ünnepélyre.