Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-02 / 22. szám

N T t H V I d É « * megalapításán, mert azt hiszi, hogy a gazdálkodással nem fér össze semmi más mellék foglalkozás. Erre rali a községi képv. testületek szükkeblüsége a közs -gi faiskolákkal szemben. Az 1894 évi XII t. cz.-nek a faiskolákra vonatkozó VI. fejezet 43-tól 49 szigorúan elrendeli a községi faiskolák rendben tartósát, mindezek da zára Szabolcsvármegye legtöbb községében csak pinga faiskola, pedig faisknl i nélkül gyümölcs termelés, selyem tenyésztés nem lehel, ezt tudja minden tanitó, mert kereskedelmi czikkül szolgáló gyümölcsöket csík azon fak term lhetnek, melyek a földtalaj viszonyához migválasztva okszerűen lettek nevelve. Épen ebben rejlik a községi faiskolák elhanyagolásának oka, hogy as a kötségi képe. testületek nemi*inomsága miatt a törvény ellenére is nem okszerűen kezeltetik. Ugyanazért a vármegyék törvényhatóságaira az a feladat vár, hogy uj szabályrendeletek alkotásával oda hassanak, hogy a faiskolák a községi elöljáróság, kik úgyis tul vannak munkával terhelve, gondozása alól kivétetvén, az a járási faiskolai felügyelő felügyelete mellett a néptanítóknak, mint saakértóknek adassanak át és engedtessék meg, hogy a faiskolai területek felerésze a szakkezelő javara termő gyümölcsfákkal uépcsitlessék be, mig a másik fele okszerű beosztás szerint állandó magágyás és faiskolául szolgáljon. Csak igy van szerintem kilátás arra, hogy a községi faiskolák czéljainak megfelelően a magyarországi gyümölcs és selyem-tenyészlést virágzásra emeljék. László Gyula, bákai ev. ref. tanitó Tornászaink Budapesten. Reménységgel eltelve indultak tornász-ifjaink a nemes küzdelemre, hazánk szép fővárosába, piros pünkösd napjaira — s megvalósult reményekkel, a diadal örömmámorával tértek onnan vissza. Nem csupán az elért eredményre lehetnek büszkék fiaink, hanem az a tudat is méltán önérzettel töltheti el keblöket, hogy a t. a nemzet, melynek hatalmát, virágzását, a főváros nagyarányú fejlődésében szinrőls/.inre volt alkalmuk láthatni, a magyar nemzet a legnagyobb érdeklődéssel irányozza figyelmét a nemzet nagyreményű csemetéi felé, s benső örömmel é3 bizalommal tekint a jövőbe, mert a felvonult ifjúság tanúságot telt a nemzet szine előtt arról, hogy testileg ép, s igy méltán feltehetni, hogy lelkileg is harmonikus a kiképzése. Azt a rendelkezésre álló pár napot okulás szempontjából is jól kihasználták a nyírség tiai, a mennyiben megtekintették az ország szépseges fővárosában mindazt, a mi csak ily rövid idő alatt megtekinthető volt. Már a fővárosi kultur-intézmények vezetői is megérdemlett figyelemben részesítettek a tanuló-ifjuságot, módot adva még a legszerényebb sorsú ifjúnak is arra, hogy minél többet lásson, okuljon. A nemzeti muzeum valamennyi tárlata megnyílt a lelkes fiatalság előtt a színházak oly előadásokat vettek fel műsorukba, hogy a fogékony szívben a nemzeti érzés húrjait megrezegtetve általános emberit is ábrázoljanak és igy a művészi hatáskeltés ellenállhatatlan eszközeivel az ifjú lelek és jellemképzés szolgálatába szegődjenek. A Nemzeti Színházban az .Ember tragédiáit* megtekintve nem fog-e az ifjú mindig visszaemlékezni a felségesen komoly és megindító jelenetekre, melyeknek varázshatása oly észrevétlenül lopódzik a szívbe, hogy aztan állandóan bűvös igézetében tarja azt újra meg újra fülébe súgva, ha lankadni találna ereje, a bátorító szózatot: ember, küzdj és bizva bizzál. Kétszeresen emlékezetes marad ez az előadás a fiuk előtt azért is, mert még az a kitüntetes is érte őket, hogy ama csekély szátnu kiválasztott intézetek között foglalhattak helyet, a melyeknek jegyhez jutni sikerült. A Népszínházban Blaha Lujza művészetében gyönyörködhettek, a kik idejében oda juthattak. Az előadó s ábrázoló művészethez az építő művészet csatlakozott ifjaink gyönyörködtetésére. A nemzeti nagyság felemelő érzésével hatja át a magyar haza minden igaz fiának a szivét oly monumen talis épületek látása, minő az épülő, illetve befejezéséhez közeledő uj országház, melynek kupola terme nemzetünk nagy fejedelmeinek szobraival egész multunk ragyogó fényű történ?lmét elénk tárja, korszakonként szem elé állítva mind amaz eseményeket, a melyek a magyar alkotmány fejlődését és a szabadság kivívását elősegítették. Az országház művészi hatásának ecseteléséhez hozzá sem fogok, mert sem erőm, sem kedvem nincs ahhoz én nekem. Az igazságszolgáltatás palotájának előcsarnoka, lépcsőháza is oly pazar fénynyel, kaprázlató pompával épült, hogy hozzá fogható csak nagyon kevés van a kontinensen. Ehhez képest a Magyar Tudományos Akadémia palotájának előcsarnoka, melyet azelőtt szintén fényesnek tartottunk, igénytelenül egyszerűnek lűnik fel, mintha némán azt akarná hirdetni, hogy a tudomány nem hivalkodik külső pompával hanem szerény mezben jelenik meg. Mindkét épült t homlokzatát oly szobrok ékesilik, a melyek symbolikusan jelzik a czélt, a rendeltetést, a melynek hivatva vannak szolgálni. A szobrok részletezését mellőzve csupán a kúria épületen levő hármas fogatot einliUm fel, melynek kocsiján Justitia istenaszszony lobogtatja az igazsag égő fáklyáját. Az Akadémia falába illesztett domború mű méltóképpen örökili meg azt a történeti nevezetességű nagy pillanatot, a mikor Széchenyi, a huszárkapitány a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására egy évi jövedelmét ajánlja fel lelkesült ördmrivalgásra fakasztva a jelenlevőket, Az Akadémia épülete előtt pedig fenséges szobra hirdeti a mellék alakokkal együtt amaz ihletett szavakat, a melyekkel felrázta a magyar nemzetet aléltságából, hogy a tudomány, ipar, fóldmiveles. kereskedeLm terén a nagy nyugati nemzetekkel versenyre léphessen. Különben a lánczhid magában véve is hirdetné a nagy férfiú emlékezetét, mivel e: a mű korszak akotó eszmét is képvisel, mint a mely alkalmul szolgait a nem adózó nemesség kiváltságának megtörésére s a közteherviselés elvének érvényesítésére. Annak a hídnak a közelében, a mely a két testvérvárost egyesítette, méltán foglalt helyet a Deák Ferencz szobra, oze az allamférQué, ki a nemzetet uralkodójával békítette ki, s törvény tudományával a mai Magyarország számos sarkalatos törvenyének megalkotója volt. Mögötte a politikus regény-irs br. Eötvös Jóstef szobra a rola nevezett tér közepén arról tesz tanúbizonyságot, hogy ez a nemzet lerója háláját azok iránt, a kik nigysigat a szellemi és anyagi felvirágoztatás nemes munkájával növelték. Megilletödessel áll az ifjú annak a komoly, mély erzesú poeta-leleknek a szobránál, a ki .Buc~-u*-jaban a hazafiúi fájdalomnak oly ihletet, oly bánatos tuugon adott kifejezést. E hangalatnak azonban csak addig engedheti át magát a magyar ivadék, a mig — Dana soron — tovább menve a magyar szabadság lánglelkű apostolának, Petőfinek a szobrahoz nem ér. Már testtartasaval is hatalmas benyomást tesz ez a nézőre, de mikor a gyermeki szeretetről, honszerelemről, a magyar föld rajongásig menő imádásárol daloló költeményei, a .Talpra magyar*! felidéződnek emlékezetűnkben, az 1848-iki mozgalmas idők eseményei zsibongjanak körültünk, s fülünkbe zug a dal refrain-je: .Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk*. S ekkor nem csak gondolatban, hanem valósággal is ama hely fele sietünk, a muzeum épületnek ami sarkához ahol a magyar Tyrtaeus lelkesítő dalát elszavalta s a mely helyet a derék magyar ifjúság díszes márványemlektablával a mult év marcziusának Idusán jelölte meg. A nagy kortárs, a szalontai hajdú, nagyfalusi Arany János a főrendiház ülésterméül szolgáló muzeumi épületrész előtt űl bronz székén halhatatlanná tett alakjai: Toldi és Piroska között, a ki oly váratlanul tűnt fel a magyar költeszet egén, mint a borús egen a viliimfény, a kinek — Petőfi szavai szerint — mindj rt egész koszorút kell adni, mig más levelenk nt szedi a borostyánt. Arany költeményeire, s azok ismeretére van szükség, hogy szobránál oly érzelem uralkodjék a magyar nép fun, a mily érzelemmel szokás leróni a nemzet nagy fiai iránt a tisztelet, a bámulat és kegyelet adóját, maga a szobor — sajnos — ily érzelmek keltésété képtelen. Annál fólemelőbb hatása van a budai várban a szabadság szobrának, mely megsebesült honvédet ábrázol, a mint jobb kezében kivont kardot, baljában zászlót tarl, melyet a szabadság geniusa megkoszaruz, Az egésznek alapjául törött ágyúcsövek és kerekek szolgálnak. Semmi sem fejezi ki multunk történetét egyszerűbben és megragadób an, mint ez a honvéd-emlék, mert hiszen e hazában minden ta patnyi földért vért kellett ontani, s a kiontott vérből nőtt ki a szabadságnak ezeréves fája, s él magyar áll Buda még. E szobor láttára megtanulja a magyar, mint kell a szabadság védelmére fegyvert fogni, s ha kell az életet is feláldozni a hazáért. Az igazságos-nak nevezett M»tyás király emlékezetét őrzi a Matyas-templom, melynek stíljéből díszítéséből egyaránt magyaros érzés árad, legendái jelenetekkel lévén tele festve falai. Ujabban az is hozzájárult e szent helyhez fűződő kegyelet érzésének tokozásához, hogy itt helyezték el III. Béla király és neje Antiobiai Anna hamvait, diszes sarkophagot emelve a sirbo t fölé, mely a templom éjszaki részenek fűikeje alatt van. Mindezeken kivül egész Buda vára, a Gellért-hegy, a királyi várpalota, multunk történetet regéli; a honfiúi tehát öröm és bu vegyes érzelmeitől áradoz, ha felidéződik a múltnak ragyogó fénye mellett a fergetegek zivataros boruja is, a mi mind nem vonult el nyomtalanul a hazának egén. * * * A múltból példát meríthetünk a jövő számira, a jelen gyakorlati hasznú utasítást ad annik, a ki az útmutatást megérti. Az egész főváros ipari és kereskedelmi középpont és mint ilyen, praktikusintézményeivel nagyobb élelmességre tanitja az eddig kevésbé élelmesnek ismert magyarságot. A közlekedési eszközök sokfélesége még a nyugati fővárosok lakóit is bámulatba ejtheti. E,»y óra alatt körutat lehet tenni felül és alul vezetékes villamoson, földalalat ti villamoson, propelleren, siklón, alagúton, lánczhidon, a miit az emberi tudás fejlődésének, az ember kényelmére irányuló törekvésnek bámulatos eredményei. Ha tehát az az óriási erkölcsi haszon nem is volna meg. a mivel ily felrándulás o'.tvetlen össze van kötve, még akkor is megbecsülhetetlen előny háromolnék a 'ővárosba feiránduló fiatalságra, ha csupán azokat a gyakorlati hasznú tapasztalatokat számítjuk is, a melyek szélesitik a látókört, edzik a fejlődő erőket, fokozzák a nemzeti öntudat és igy a nemzetek nagy versenyében az erőkifejtést állandóbbá teszik, a narazetet p^dig annak belátására készítik elő, hogy a fiatal nemzedékek ilyetén tanulmányi kirándulásait erkölcsi és anyagi eszközökkel előmozdítani segilsen. M. F. — NŐI szépség fenntartására legbiztosabb szer a Szilét-féle Liliom crém, használja az, ki üde kinézést, puha fehér sima arcz- és kézbőrt óhajt, gyors hatású, nem zsiros, ellünb-t szeplől, májfoltol, — teljesen ártalmatlan ; megfelel a 71012. számú belügyminiszteri leiratnak. 1 tégely 1 korona, 1 db. szappan 70 fillér, I doboz púder 1 korona. Kapható Török Gyula gyógyszertárában Nyíregyházán és Debreczenben piacz-uteza 42 szám alalt a készítőnél. ÚJDONSÁGOK. — Főgiinnázluumnk tornászat a budapesti torna-versenyen fényes eredménynyel megállották helyüket. Nemcsak külső megjelenésükért és katonás fellépésükért részesültek dicséretben, hanem u/y az erőpróba valamint a csapat- és egyéni-verseny tekintetében is diadal koszorúzta fáradozásaikat. Az erőpróbát (a magas ugrást sulydobássil összekötve) kiállván, intézetünk amtz iskolák köz :é jutott, melyek díszoklevelet nyertek. Első dijat, nagy ezüst érmet nyertek: a futárban Bartkó Jenő VIII. o. L, a függést kedésben Kerekes Pál VII. o. L, a pównamáttásban Balogh Miklós VL o. L A füle* labda verseny játékban a pápai fiukat győzték le jól alkalmazott hosszú dobásaikkal a tizes csoportnak tagjai névszerint: Bartkó Jenő. Balogh Mik ós, Belfy László, Duszik Lajos, Kerekes László, Kerekes Pál, Mikecz András, Prekupa Dániel, Székely Sándor, Vietórisz Dániel. E diadal folytán mind a liz tanalo érmet nyert. A többi versenyben résztvevők is valamennyien jó harmadiknak, illetve negyediknek érkeztek be. Az elért fényes sikernek oroszlán része első sorban termeszetesen Galli Lajos főgimnáziumi tornatanárt illeti, mint a ki a szellemi neveléssel harmonikus (esti neveiéire fordít igen nagy gondot. Különben a fiuk a verseny u'ánmégcgy napot töltöttek Budapesten, a mikor Le/ffer Sámuel es Moravstky Ferenet kisérő lanaros kalauzolása m.dlett megtekintették a főváros nevezetességeit, maradandó becsű okulást merítve a látottakból. — Előléptetés. A belügyrninister dr. Szent-Györgyi Ernő főispáni titkárt a belügyministeri segédfogalmazók létszámában, a X ik rangosztály III-ik fokozatából a Il ik fokozatába léptette eló. — A na?ykállól nyomásos gazdálkodás kérdésébenhozott várm.közgyűlési határozatot a földmivelésügyi miniszter jóváhagyta. E határozat tudvalevőleg inegsemmisítette a nagy kallói úrbéres gazdiknak a nyomásos gazdálkodási rendszer megszűntetését kimondó határozatát — Ábrányi Lajos meghalt. A magyar gentrykőrök legösmertebb arczképfeslője Ábrányi Lajos, ki, mielőtt mint festőművész Budapestre költözött, városunk lakosa volt, s itt mint lapszerkesztő működött, s egy időbe.i szerkesztője volt a Nyirvidéknek is, hosszas betegség után szerdán délelőtt Budapesten 'neghalt. Néhány héttet ezelőtt ruég több arczképét leplezték le ünnepélyesen és nagy elismer ssel adóztak szerzőjüknek. Azóta Ábrányi Erdélyből Budapestre jött, s az uj országház egyik termében folytatta munkásságát. Ábrányi Lajos Pesten született 1849. deczember 7-én. Első tanulmányait Münchenben végezte, onnan Párisba ment, a hol főképp Bonnatnak, a híres arczképfestőnek iskolájában fejlesztette tehetségét. Budapestre visszatérve, meglehetősen küzdelmes életet folytatott az akkor még nagyon sivár művészeti viszonyok közepette. Arczképeket feslett leginkább, kőztük nagy elismeréssel fogadták Keglevich Béla, Csáky Natália, Pulstky Ferencz. Vay Miklós, Sennyey Pál, Péchy Tamís képmásait, ü festette meg vármegyénk közgyűlési terme számára ő felsége és Kossuth Lajos arczképét is. Egy nagy színházi függönyt is festett gróf Eszterházy Miklós tatai szín lázába. A függönyön Mátyás király udvarát látni, az egyes alakokban híresebb kortársaink arczképére ösmerünk. Azóta is főképp az arczképfestésnek élt, s ily munkákkal vett részt a Műcsarnok kiállításain is. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. — Jóváhagyott alapszabályok. A nyíregyházi iparos kör alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyási záradékkal ellatta, — Eljegyzés. Dr. Fodor Sándor gávai járás orvos eljegyezte Borsodi Margit kisasszonyt Gesztelyből, Dr. Borsodi Miksa kedves leányát. — Deák-majális. A nyíregyházi ág. h. ev. főgimnázium ifjúsága junius hó 4-íkén a Sástón majálist rendez. A rendező-bizottság élén áll: B. elnök Porubszky Pál. B. alelnökök: Gencsy Ferencz, Grósz Sándor, Sarvay Elek, Vietórisz Dániel, pénztárnok Vadász Sándor, ellenőr Nozdroviczky Sándor, jegyző Klár András. — FőurI esküvő volt Pozsonyban. Nagykállai Kállay Friyyes cs. és kir. hadnagy a 10. huszárezredben, Kállay Benjámin közös'pénzügyminiszter fia, május 23-án delben esküdött meg a régi koronázási főtemplomban vajai Vay Ella bárónővel, báró Vay Dénes pozsonyi főispán leányával. Az esketési szertartást Hetyey Sámuel pécsi püspök végezte Zandt Ödön prépost-plébános és Igaz Béla pápai kamarás segédletével. Az esküvőn sok előkelőség volt jelen. Násznagy gróf Bethlen Pál volt. Vőfélyek: báró Vay Nusi, gróf Cziráky László, gról Esterházy Gyula, gróf Khuen-Héderváry Sándor, gróf Teleki Domokos és gróf Teleki Géza. Tanuk: gróf Khuen-Héderváry Károly, gróf Apponyi Albert, Blaskovich Elemér, báró Vay Elemér, gróf Gsekonics Sándor 'S gröf Esterházy János. Nyoszolyó leányok; Vay Zetty bárónő, kállay Erzsi, Ká'lay Lenke. Kendeffy Margit, Bánflfy Zsuzsánna grófnő, Bánflfy Judit grófnő. Ezeken kivül jelen voltak az esküvőn: Izabella főherczegnő, Mária Krisztina, Mária Anna, Mária Henrietta és Stefánia főberczegnőkkel, Kállay Benjámin és neje szül. Bethlen Vilma grófnő, báró Vay Dénes főispán és neje szül. Draskóczy Klementina, gróf Csekonics Sándorné szül. Vay M irgit bárónő, KhuenHéderváry Károlyné szül. Teleki Margit grófnő, özv. gróf Esterházy Istvánné szül. Jeszenák Gizella bárónő, gróf Csáky Jenő, gróf Csáky Jenőné szül. Stadion Rudolfina grólnő, gróf Csáky Ödön, gróf Esterházy Jánosné szfll. Tarnovszka Erzsébet grófnő, gróf Apponyi Albertné szül. Mensdorff Klotild grófnő, Blaskovich Elemérné szül. Waldeck Kornélia grófné, Brown Georgia kisasszony, gróf Bethlen Bálint, báró Vay Béla, Kállay Alibald, Inkey Antal, Kendeffy Gábor, KendefTy Lajos, gróf Csekonics István. — Gyászrovat. Özv. Kricsfalussy Sándorné szül, Gorzó Zsófia, gyermekei Kricsfalussy János nejével Guthy Ilonával, es gyermekeik: Béla, Miriska, Andor Kricsfalussy Ferencz nejével Jóna Emmával gyermekeivel Márlha Margit, Ferikével; Kricsfalussy Vilmos nejével Szűcs Laurával és gyermekeikkel Gyula és Jenővel, Kricsfalussy Ilona férjével Farkas E luárddil és gyermekeikkel Józsika és Arankával, Kricsfalussy Sándor, Kricsfalussy Jolán továbbá Kricsfassy György mint testvére, Gorzó Elek mint sógor, Gorzó Terézia férj. Petrus Jenőné mint sJgrnő, valamint számos rokonainkkal együtt, megtört szívvel és mély fájdalommal jelentik a felejthetetlen férj, a legjobb apa, gyöngéden szerető nagyatya, hű testvér és jó rokonnak Kricsfalvi Kricsfalussy Sándor földbirtokos, több éven át volt megyebizottsági tagnak, élete 62-ik évében folyó évi május 23-án Kis-Várdan történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai folyó hó 25-én d. u. 4 órkor Hodászon fognak, a gör. kath. szertartás szerint, a családi sírkertbe örök nyugalomra tétetni Az engesztelő szent-iuise az elhunyt lelki üdveért május 27-én fog az