Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-19 / 20. szám

Hivatalos melléklet a „Nyirvidék" 1901. 18-ik számához. 10022—1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. A járási föszolgabi ráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A n.-kállói járás főszolgabírójának 5281—901. sz. a. beterjesztett kőrözvényét szabályszerű közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1901. május hó 4-én. Alispán helyett: Mikecz Dez»ö, főjogy/.ő. Szabolcsmegye nagy-kállói járás föszolgabiróságálól. 5281—901. K. KörözTéuy. Béres János balkányi lakos f. év április 25-én a n.-kállói vásáron 1215—901. községi 12717 vámügyei szám alatt egy ket hónapos bika borjúra Balkányban kiálltott és ismeretlen száin alatt Nagy-Kallóban egy drb. 6 éves szőke szőrű fenálló szarvú tehenére kialitolt járlat leveleit elvesztette, megsemmisítés vegeit köröztetik. Nagy-Kálló, 1901. április 30-án. Horkovics Sándor, szolgabíró, főszolgabíró h. t. 10060—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A nyir-bogdányi járás főszolgabirájának 3065/901. sz. a. beterjesztett körözvenyét szabályszerű közhírré tél el végett közlőm. Nyíregyházán, 1901. május hó 8-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 3065-901. K. Körözvény. Burger Mihály orosi lakos kárára a folyó 1901. április hó 26-án 1 drb. 3 éves pej szőrű kancza csikója balraarján M. B. bélyeggel Oros községből elbitangolt, fellalálas esetén Oros község elöljárósága, esetleg a nyir­bogdányi járás főszolgabirajahoz bejelentendő. Keinecse, 1901. évi április hó 29-én. Krasznay Péter, főszolgabíró. 4880—K. A kisvárdai j föszolgabiróságálól. Körözvény. Allnian Ede döghei lakos luezernásábol folyó év május hó 3-án egy körülbelül 5—6 éves pej hunit lovat bitangságból felfogott, különös ismertető jelt i, hálulsó jobb lába sima plevel van bevasalva. Igázok tulajdonosa Dögbe községházánál 1901. évi junius ho 4-ig annál is inkább jelentkezzék, mert ellenesetben a jószág Dögbe község házánál a fent jelzett napon délelőtt 10 órakor nyilvános árverésen elfog adatni. Kisvárda, 1901. márczius 9. Angyalossy, főszolgabíró. 10240—1901. K. Szabolcs vármegye alispánjától. A nagykalloi járás főszolgabirájanak 5371—901. szám alatt beterjesztett körözvenyét szabályszerű köz­hírré tétel végett közlőm. Nyíregyházán, 1901. május hó 6-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcsmegye nagy-kállói járás föszolgabiróságálól. 5374—901. K. Körözvény. Nyir-acsádi lakos Rózenzámen Hermán tulajdonát képező 3 éves barna pej hátulsó bal körmén kesely kancza csikója f. évi április 26-án a községből Nyir­Acsád felé elszaladt és azóta fel nem található, köröz­tetik, felhivatik annak felfogója ezen hivatalhoz jelen­tést tenni. Nagy-Kálló, 1901. május 2-án. Zoltán, főszolgabíró. 681—1901. K. Árverési hirdc mény. Alólirott községi elöljáróság részéről ezennel köz­hírré tétetik, miszerint Tisza-Bűd község határában fekvő s a kisbirtokosok tulajdonat képező 1863 hold 8451 öl területnek vadászati joga a folyó 1901. év junius hó 3-án délutáni 2 órakor Tisza-Bűd község házánál lar­tandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek az 1901. évi augusztus hó 1-étől egymásután következő 6 évre^ vagyis 1907. évi julins hó 31-éig haszonbérbe fog adatni Kikiáltási ár gyanánt a jelenlegi haszonbéri összeg 31 kor. 20 fillér lett megállapítva. Az árveresi feltételek Tisza-Bűd község jegyzői hivatalában a hivatalos, órák alatt megtekinthetők. Kelt Tisza Bűdön, 1901. év május hó 1-én. Suhajda Béla, Zékány István, jegyző. főbiró. 9584—1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. Járási föszolgnbl ráknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községi elöljáróknak. A N.-Kanizsa városi és a novai járási teljesen is­meretlen hadkötelesek névjegyzékét puhatolás végeit oly figyelmeztetéssel közlőm, hogy feltalálás esetén a városi tanacs és illetve a járási főszolgabíró értesítendő. Nyíregyházán, 1901. ápril hó 30-án. Alispán helyett: Mikez Dezső, főjegyző. (Másolat.) Zalavármegye Nagy-Kinizsi sorozó já­rás. A teljesen ismeretlenek lajstroma. Friedinann Béla, Kohchek Nándor, Kovács Ferencz, Lacii Henrik, Mernek Károly, Nagy József Márton, Nachberht Gyula, Tálon Zsigmond. Wittmann Rezső, Büki Lajos, Bendics Jenő, Czok József, Fabsicz László, Piocs Sándor, Pekoli Já­nos, Skof Lipót, Tar István, Csinált István, Gruber Károly, Herr Károly, Heinrich József, Horváth István, Neumann József, Nagel Kálmán, Pepita Viktor, Sueb György, Vajda Károly. Nagy-Kaniz-án, 1901. márczius 31. Sterbeczky Ferencz, s. k. a városi katona ügyek elő­adója. Ezen másolat hiteléül: Záborszky József, Zala­vármegye kiadója. (Másolat.) Zalamegye novai sorozó járás névjegy­zéke az 1901. évre összeírt teljesen ismeretlen hadköte­leseknek, Kovács József, Lonrser Károlv, N<»vák Ferencz, Németh Istváu, Mihalkó József, MaUi János, Nagy Fe­rencz, Gauszter Zsigmond, Juhász Imre, Magyar Pál, Ráber Viktor, Zsoldos Peter, Péter János, Kispap Károly, Jorváth János, Völler István, Németh István, Végit István, Horváth János, Takács János, Balog Péter, Bog­dán János, Vig István, Kovács József, Tóth József, lgnácz Mátyás. Ezen másolat hiteléül: Záborszky József, Zalavármegye kiadója. 8367 — 190 . K. Szabolcsvármegye alispánja. A járási föszolgabiráknuk, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A zalaegerszegi járásban összeirt teljesen ismeret­len hadkötelesek névjegyzékét puhatolás végett közlőm. Feltalálás esetén közvetleuül a zalaegerszegi járás fő­szolgabiraja értesítendő. Nyíregyházán, 1901. április lt. Alispán helyett: .Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 0796—901.-ni. számhoz. Kimutatás a zalaegerszegi járásban illetékes teljesen ismeretlen had­kötelesekről. Császár István, Boronyák Gyula, Herczeg János, Léránt István, Ola>z Ferencz, Szukony Ferencz, Nagy Gyula, Peilsch Ottó Honu.tnn, Tasler István, Horváth György, Sebesten Ferencz, Paragi László, Bogár Péter, Redezi József, Dénes, Tóth István, Bognár Islván, Nagy Imre, Tóth József, Petrovics Sándor, Horváth Vendel, Lakatos János, Cziráki Vendel, Horváth László, Pipics István, Kovács Zsiga, Gyarmati Sándor, Fekete Géza, Dugovics István, Tukacs János, Németh Sándor, Szabó József, Sipos Károly, Horváth József, Németh István, Kozma Islván. —I 8657—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróknak. A földniivck'sügyi magyar kir. miniszter folyó évi 32898—UI.-2. szánra rendeletét közhírré tétel és alkal­mazkodás végeit közlöm. Nyíregyházán, 1901. évi április hó 18-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Magyar kir. földrnivelésügyi miniszter 32898—111.-2. sz. Folyó évi márczius hó 26-án, április 1 én és 5 -én kelt 26006. 27900. és ad. 30889. sz. kör­rendeletem hatályon kivül helyezése mellett a kérődzők­nek és serléseknek Magyarországból a llorvát-Szlavon­országokból Ausztriába való bevitele tekintetében azonnal érvénybe lepő intézkedéseket tartalmazó 562. sz. .Állat­egészségügyi Érlesitő"-t kellő szánra példányban kihir­detés és u marhalevél kezelők és a inarharakodó állo­másokhoz kirendelt állalorvosok azonnali megfelelő uta­sítása vcgell oly megjegyzéssel küldöm meg, hogy ezen rendeletem a folyó évi április 21-én megjelenendő „Fóld­mivelési Értesítő"-ben is közöltetik. Budapest, 1901. évi áptilis h > 12-én. A miniszter inegpizásából: Csabay, s. k. 32898. szám. III / J. 1901. A in. kir. kereskedelem­ügyi miniszter úrral egyetértőleg. Állategészségügyi Értesítő. 562. szára. Au.s/.tii.t. (A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országuk. Kérődzőknek és sertéseknek Magyarországból és Horvátli-Szlavonországokból Au-z­triába való bevitelére nézve érvényesített forgalmi korlá­tozásod.) A cs. kir. osztrák belügyminiszter ur folyó evi április hó 11-diken kelt 12661. számú hirdetményével a következő intézkedésekel léptetle életbe: A) Magyarországot illetőleg: I. A sertésvi sz uralgása mi itt tilos a sertéseknek Ausztriába vaió bevitele: Pozsony varmegyének Ausztriá­val határos malaczkai járásából, végül Zemplénvárraegyé­nek Ausztriával határos homonnai és rztropkói járásából. Seitésorbánc/. uralgása miatt tilos a sertéseknek Ausztriába való bevitele: Pozsonyvármegyének Ausztriá­val határos malac/.kai járásából ós Szepesvármegyének Ausztriával határos késmárki járásából, valamint Késmárk cs Leibilz rend. tan. városokból. II. A sertésvésznek osz'rák terf'letre történt be­Imrczolása miatt a sertéseknek Ausztriába való bevilele j-lenleg a Kóveike/.ő magyarországi ter. letekről tilos: Alsó-Fehérvármegye balázsfalvi, marosujvári és nagyenyedi járásaiból és Nagyenyed r. t. vaiosbol; Aradvármegye pécskai járásából. Árvavármegyd námesztói, trsztenai és vári járásaiból. Bács-Bodroyvárniegye kulai, ó-becsei, iopolyai és újvidéki járásaiból. Baranyavármegye hegyháti és pécsi járasaiból. Békésvármegye békési, bekés-csabai, gyomai, gyulai, orosházi, szarvai és szeglialomi járásai­ból és Gyula r. t. városbó^. Beregvármegye tiszaháti járá­sából és Beregszász r. t. városból. Besztercze-Naszódvár­megye besenyői járásából. Biharvármegye központi és mezőkeresztesi járásaiból. Brassóvármegye alvidéki, fel­vidéki és hétfalusi járásaitól és Brassó r. t. városból. Csanádvármegye b.ittonyai, kovácsházi, központi és nagy­laki járásaiból és Makó r. t. városból. C-ongrádvármegye tiszán-inneni járásaiból. Győrvármegye puszlai, sokoró­a jai és tósziget-csilizközi járásaiból. Hevesvármegye egri, gyöngyösi és hevesi járásaiból, valamint Eger és Gyön­gyös r. t. városokból. Jász-Naj?yku;i-Szolnokvármegye tiszai felső éstiszii közép járásaihói és Kisújszállás, Kar­cag, Mezőtúr és Túrkeve r. t. városokból. Kis-Küküllő­v irmegye dicső-szcntmártoni és hosszú iszói járásaiból. Kolozsvármegye tekei járásából. Komárom várraegye csalló­közi es gesztesi járásaiból Maros-Tordavármegye régeni alsó és régrni felső járásaiból, valamint Szász-Régen r. t. városból. MosonvárniPgyo nezsideri és rajkai járásaiból. Pesl-Pilis-Solt-Kiskunvárme-ye abonyi, alsó-dabasi, kis­kun-félegyházai, kun-szent miklósi, monori és nagykátai járásaiból, valamint Czegléd. Kiskun-Felegyháza és Nagy­Kőrős r. t. városokból. Pozsonyvármegye felsőcsallókőzi és pozsonyi járásaiból, valamint Szent-György rend. t. városból. Somogyvármogye csurgói, igali, kaposvári, lengyeltótii, marczalii, nagyatádi es tabi járásaibó 1, vala­mint Kaposvár r. t. városból. Sopronvármegye csepregi, felső-pulyai, kismartoni, nagymartom és soproni járásai­ból, valamint Kis-Marton és Ruszt r. t. városokból. Szatmárvármegye fehérgyarmati, nagysomkuti és szatmári járásaiból. Szilágy vármegye szilágy-csehi és zsibói járá­saiból. Tolnavármegye dombovári, simontornyai, tamási és völgységi járásaiból. Torontálfárinegye török-kanizsai járásából. Ugocsavármegye tiszán-inneni és tiszántúli járásaiból. Vasvármegye felsőőri, kisczelli, körmendi, kő­szegi, németujvári, szentgotthárdi, szombathelyi és vasvári járásaiból, valamint Kőszeg és Szombathely r. t. városok­ból. Veszprémvárinegye devecseri, pápai és veszprémi járásaiból, valamint Pápa és Veszprém r. t. városokból. Zalavármegye csáktornyai, kanizsai, keszthelyi, pacsai, sümegi, zala-egerszegi és zala-szent-gróthi járásaiból, valamint Nagy-Kanizsa és Z .la-Egerszeg r. t. városokból, továbbá: Fiume, Győr, Kecskemét, Komárom, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Sopron, Szabadka és Szeged önálló tör­vényhatósági joggal felruházol! városok területéről. B) Horvát Szlavonországokat illetőleg. I. A sertésvésznek uralgása miatt lilos a sertések­nek Ausztriába való bevilele Varasdvármegyének Auszt­riával határos krapinai járásából. II. A sertésvésznek osztrák területre történt be­hurczolása miatt a sertéseknek Ausztriába való bevitele a következő horvát-szlnvonországi területekről lilos: Belovár-Kőrösvarniegye gyurgyeváczi éskutinai járásaiból, Modrus-Fiume vármegye cirkvenicai, delniczei, ogulini, susaki vojnici és vibovszkói járásaiból, továbbá Buccari r. t. városból. Sierém vármegye vinkovezei, vukovári és zupanjai járásaiból. Varasdvármegye ivaneci, varasdi és zlatari járásaiból. Zágrábvármegye jaskai, petrinjai, sisaki, stubicai, sveti-ivan-zelinai és zágrábi járásaiból, valamint Petrinja és Sisak r. t. városokból és végül Varasd önálló törvényhatósági joggal felruházott városból. C) Általános szabályok: A bevitelre szánt állatok az 1899. évi 75,500. szánra rendelet II. része 4. pontjának megfelelőleg kiállí­tott marhalevelekkel látandók el, a melyek igazoljak, hogy a származási helyen és az ezzel szomszédos községekben, illetőleg a határos községekből álló körzetben a szállítást megelőző negyven nap alatt nem uralkodolt ezen állatokra nézve ragadós és bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Ha az ily helyről származó állatok közt a rendel­tetési állomáson valamely ragadós betegség állapittutik meg, ugy az ilyen állatszállítmány, — a mennyiben az állatoknak a vasúti állomással vágánynyal egybekötött nyilvános vágóhidra való szállítása meg néni engedtet­nék — az erre vonatkozó különleges szabályok figyelembe vételével a származási hely feladó-állomására vissza­küldetik. Friss hus-szállítmányoknak oly bizonyítványokkal kell ellátva lenniök, melyek igazolják, hogy az illető állatokat a hatósági állatorvos élő állapotban és a levágás után szabályszerűen megvizsgálta és egészségeseknek talalta. Ezen intézkedések azonnal hatályba lépnek s egy­idejűleg hatályukat vesztik az 1901. évi márczius hó 26-án, április ho l-en és 5-én 26006., 27900. és ad. 30889. szamu illeni rendeletekkel az 551., 554. és 561. számú Állategészségügyi Értesítőkben általam közzétett eddigi állatforgalmi korlátozások. A meg nem engedett módon bevitt állatszállít­mányok az 1880. évi február 29-ik osztrák törvény 46. §-ában megállapított elbánás alá esnek. Ezek folytán tehát megjegyzem, hogy az Ausztriába való bevitelből kizárt és fent mognevezett járások ás törvényhatósági városok területéről, továbbá valamely ragadós állati betegséggel fertőzőit és ezekkel szomszédos községekből, valaminl általában minden oly községből, melyben ragadós állati betegség uralkodott, de a z.ir fel­oldását megelőzőleg az utolsó betegségi eset meg­szűnte óta a 40 napi vészmentesség igazolhatásához szükséges ezen idő még le nem telt — és az ilyenekkel szomszédos községekből az illető betegségre fogékony állatok csakis a külön kikérendő osztrák engedély alap­ján vihetők ki Ausztriába. Egyébként az Ausztriába irányuló állatforgalomra nézve az 18'J9. évi 75,500. szánra rendeletben (332. szánra Állategészségügyi Értesítőben) közölt általános szabályok mérvadók. Útmutató II. részének 32. lapján előjegyzendő, ugyanezen lapon az 551., 55i. és 561. számú előjegyzések töilendők, az 551., 554. és 561.számú Értesítők, mint már tárgytalanok, átlrazandók és ,lásd az562. szánra Értesítőt" jegyzettel látandók el. Budapes', 1901. évi április hó 12-én. M. kir. földrnivelésügyi miniszter. Melléklet a 32398\901. sz. a. kiadott 562. számú Állategészségügy' Értesítőhöz. Az érdekelt szállító felek felvilágosítása és figyel­meztetése és szigorú miheztartás végett, tudomására adom az állatrakodókhoz kirendelt szakértőknek, hogy a/, osztrák cs. kir. belügyminiszter ur saját szempontjából, az általa folyó évi április hó 11-én 12,661 szám alatt közzétett hirdetmény szerint, a következő magyar- é» horvál-szlavonországi községeket és az ezekkel szomszé­dos községeket tekinti még olyanoknak, a melyekből ragadós állati betegség uralgása miatt, Ausztriába az illető betegségre fogékony állatokat szillithitóknak nem tart. Ebből folyólag tehát és a fent hivatkozott hirdet­detményhez képest, ezen községekből és az ezekkel szom­szédos községekből a cs. kir. osztrák belügyminiszter ur külön engedélye nélkül Ausztriába kivitt s az illető beteg­ségre fogékony állatok az 1880. évi február hó 29-én kelt osztrák állategészségügyi törvény 46. §-a alapján elkobzási eljárás alá esnek. A) Magyarországban: a) Ragadós tűdőlob uralgása miatt: Trencsénvár­megyének illavai járásában Dubicz. b) Sertésvész uralgása miatt: Abauj-Tornavárme-gyének cserháti járásában Szeszta, fűzéri járásában Pálháza, tornai járásában Jánok. Aradvármegyének aradi járárásában Zsigmondháza. Bács­Bodrogvármegyének bácsalmási járásában Mélykút, zoru­bori járásában Keernyája, Ó-Szivácz. Barsvárraegyének garam-szent-kereszti járásában Garara-Szent-Keresz lévai járásában Aghó, Hölvény, Nagy-.VIilos, Nagy-ÓJ, verbélyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom