Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-12 / 19. szám

NYÍKVIDÉK A Korona-szállóban fölteritett társas ebédhez gyülekező tanárságot Bencs László, poglármesterrel az élükön a következő derék tanügy baráták tisztelték meg azzal, hogy velük a fehér asztalnál pár órát igen kedélyes, szép pohárköszöntőkkel fűszerezett eszmecserével, eltöltöttek: Geduly Henrik, Ferlicska Kálmán, Bal la Jenő, Barzó Mihály, Czukor Vilmos, Haas Ignácz, Klár András Klár Gusztáv, Dr. Konthy Gyula, Kubassy Gusztáv, Menyhért János, Okolicsányi Gáza, Dr. Prok Gyula, Dr. Sarvay János, Szopkó Alfréd, Dr. Trajtler Soma. A sok talpra esett pohárköszöntő között, a melyen Martinyi József, Leffler Sámuel, Dóczy Imre, Geduly Henrik, Várady Károly, Ferlicska Kálmán, Domokos Jenő, Bencs László, Gulyás István, Fazekas Sándor, Serko Szabó Jószef, Schurina István és dr. Pröhle Vilmos ajkairól elhangzottak, elénk derültséget keltett dr. Victórisz József, szellemes, pattogó rigmusokba szedett diktiója. A fényesen sikerült közebéd után, — mely Nebenmayer vendéglős jó konyháját s pinczéjét dicsérte — s a melyen a vendégek csak a Benczy Gyula tüzes nótáit nélkülözték, a tanárok még vidáman elszórakoztak a vonat indulásáig, a mikor is a tanári] kar kikísérte őket az állomáshoz, hogy aztán ugy a távozók, mint a hon maradottak egy szép nap emlékét őrizzék szivükben. A dlszkard. A képvitelőhát folyosóján mulatságos esetről beszélgettek a képviselők. Az udvari bálon történt és egyik általában szerény embernek ismert honatyával esett meg az eset. Az illető — mondjuk — X képviselő állítólag sohasem vágyott semmiféle udvari szertartást látni, még kevésbé udvari bálba menni- Most mégis meggondolta a do'got és elment a bálba. Hogyan történhetett meg, arríl rossz nyelvek ezt mesélik, X. urnák aabictiózus, szép és ifjú felesége vagyon, a kinek forró vagya volt, hogy ha maga nem is megy a királyipompa cs fény közé — holott neki is joga volt hozzá, mert hiszen Magyarországon minden igaz magyar és minden derék honleány udvarképes — legalább azzal dicsekedhetsék el az otthon valók előtt, hogy az ura ott volt ám a király bálján is. Most tehát elhatározta, hogy ráveszi az urát, nenjen el a bálba. Igen ám, de nem volt díszmagyar I Lehetséges-e az ? Hát igenis lehetséges. Vannak már egészen „modern" gondolkodású embereink, a kik ugy gondolkoznak, hogy a munka századában nincs díszruhára szükség. — Nohát pedig, most csináltatsz apjuk ! — mondogatta az asszonyka És a mit egy asszony a fejébe vesz, azt ha törik-szakad is, keresztül viszi De az asszonyka csillogó, éket ruhát is akart, a férj pedig az egyszerű fekete mellett foglalt állást. — Igan, de akkor észre sem vssz téged a felséges ur! — duzzogott az asszonyka. — Én pedig azt akarom, hogy elmondhattam, tevéled még a király is szóba állott— A felséges ur nam a csillogó ruhát keresi — volt a férj válasza. Ét ebban igaza volt. Igy betzélte ezt el maga at illető képviselő. A többit már mások beszélték el. Denique, neg volt a fekete díszmagyar és X ur ott is volt as udvari bálon. A király agyán nem beszélt velő, de histen sok mással sem besaélt. Minden jól ment egészen a buffetig. Itt aztán azt örléat, hogy Visontai Soma elkiáltván magát: — Éljen a mi trónörökösünk ! — a lelkesedés elragadta a többivel együtt a mi emberünket it és a duzzadó kebel árját sietett gyöngyöző pesgővel dagasztani. Ét ivának vigan tovább. A pezsgő jó volt, a hangulat emelkedett és egyszerre csak azon vettték észre magukat, hogy itt az idő az indu ásra. — Be kár! Csak mott kezdődött volna az igazi vigasság. X. is felkapta a kalpagját és megindult kocsija keresésére. Aztán egy földivel együtt megindultak. Már a pesti oldalon voltak, a mikor az útitárs igy szól X--hez. — Hát a kardod hol van? — A kardom ? . . . Tthyű, a ragyogóját! azt a várba hagytam ! Vissza hamar ! — Hiszen jó helyen van az, majd megkapod holnap — Dejazen, nem ugy van az ! A feleségem visszakerget, ha rájön. Még azt hiszi, hogy elvesztettem. Ét ezzel indultak is vissza. Szerencsére még mindig voltak, a kik a kocsijukat keresték. Egy lakáj rögtön kézbesítette is az elveszett kardot s mott már baj nélkül értek haza. ÚJDONSÁGOK. — Az uj rém. hath. templom építése ügyében ápril 28-án megtartott róm. kath. egyház községi közgyűlés kimondta volt, hogy a város által felajánlott piaczterel a határozatban körülírt módon nem tartja ugyan az uj templom elhelyezésére alkalmasnak mindazáltal szükségesnek tarlja ; hogy az építtető Érsek úr Őnagyméltósága ezen tér viszonyai s általában az ügynek részletei és különböző esélyeiről a döntés előtt alapos tájékozást nyerjen. A közgyűlés ennélfogva egy küldöttséget menesztett dr. Samassa József egri Érsek úr Ónagyméltóságához, amelynek tagjai közül: Megyery Géza, Lázár Kálmán, dr. Kállay Rudolf és dr. Bodnár István folyó hó 4-én tisztelegtek ó Excellentiájánál, miután a küldöttség 5-ik tagja Vezár István alesperes gyengélkedése által akadályozva volt. A küldöttség tagjai teljes alapossággal föltárták az ügy állását ő Excellentiája előtt, ki a beható tanácskozás befejeztével kijelentette : hogy mielőtt e kérdésben végleg döntene, még egy kiváló műépítésztől fog ujabb szakvéleményt kérni, a kit e czélból Nyíregyházára küld. Ennek megtörténte után fogja elhatározni: hogy a város által felajánlott teret bizonyos föltételek és módosítások mellett elfogadja-e? Vagy pedig a jelenlegi templom fenntartása és renoválása mellett egy második templomot fog-é a város más pontján építtetni? — A közigazgatás egyszeri!*! ésc. Bégi bajon segít a belügyminiszter, a mikor arra vállalkozik, hogy abba a kaoszba, melyet közigazgatásnak neveznek, rendszert visz, a fölösleges sallangot lenyirbálja róla és a közigazgatásnak csak egy feladatot hagy:a közigazgatást. Az a tőrvényjavaslat, melyet csütörtökön nyújtott be a képviselőházban, mutatja azokat az irányelveket melyeken az üdvös reform fel fog épülni. Mind a 41 szakasz — ennyiből áll a javaslat — szem előtt tartja a czéit, mely közigazgatási hatóságok előtt kell, hogy lebegjen: gyorsan, pontosan és igazságosan. A javaslat hét czimből áll: Az első, mely a jogorvoslatokról szól, fixirozza a fellebezések számát — eddig ugyanis úgy volt, hogy lehetett fellebezni a végtelenségig — megállapítja, hogy két egybehangzó határozat ellen felebbvitelnek rendszerint nincs helye — a perrendtartás tervezet a bírói eljárásra is kiakarja ezt terjoszteni — és fontos újítás, hogy véletlen mulasztás esetén a raulaszó fél igazolással élhet. A második czim megállapítja a rendőri büntető bíráskodás fórumát teljes világossággal és lényeges pon'ja az, mely fölhatalmazza a közigazgatási tisztviselőt, hogy tárgyalás nélkül bizonyos ügyekben büntető parancsot bocsásson ki. A harmadik czim a kihágási bünteléspénzek hovafordításáról és behajtásáról intézkedik, a negyedik czim a kézbesítésről szól, mely lényeges újítást tartalmaz. E szerint a közigazgatási hatóságok által magánfelekhez intézett hivatalos iratok kézbesítése rendszerint postai uton történik, de a mellett a kényszer kézbesítések is érvényben maradnak. Az ötödik czim az ügyvitelről szól és ebben felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy mindennemű közigazgatási ügyvitelt az eljárásban a szóbeliség és közvetlenség lehető érvényesítésével, a telefon és távíró hálózat igénybevételével, az időszaki jelentések, kimutatások, nyilvántartások kézbesítésével, lehetőleg egyszerű nyomtatvány minták megállapításával rendeletileg szabályozzon. A hatodik czim a pénzkezelésről szól és megállapilja, hogy a közigazgatási hatóságok a közpénzeket az eddigi hosszadalmas eljárás helyett rendszerint postatakarékpénztári uton továbbítsák. A VII. czim záróhatározatokat tartalmaz, melyek általánosságban felhatalmazzák a kormányt, hogy a törvényben meghatározott alapelvek szerint rendeleteket bocsásson ki. A VII. czim záróhatározalokat tartalmaz, melyek általánosságban felhatalmazzák a kormányt, hogy a törvényben meghatározott alapelvek szerint iendeleteket bocsásson ki. — Milleniumi emlékünnepély a főgimnáziumban. Pénteken f. hó 10-én a helybeli főgimnáziumban is megünnepelték a vármegye által még 96-ban határozatilag elrendelt milleniumi emlékünnepet. Beggel 8 órakor gyűlt össze az ifjúsága díszterembe, hol a gimn. daloskör éneke ulán Leffler Sámuel lépett az emelvényre, eszmékben gazdag, az ifjúság szivéhez szóló, lelkes beszédben méltatta az ezer éves történetnek s az emléknapnak jelentőségét. A mind hangjára, mind előadására nézve gyönyörű beszéd mélyen vésődött az ifjúság szivébe, mely lelkesen tapsolta jmeg szeretett tanárát, a beszéd végeztével, még Adorján István szavalta el lelkesen Ábrányi Emilnek Erős hét cz. szép költeményét s ezzel az ünnepély végett ért. Az ifjúság ünnepén sem a vármegye sem a város részéről nem láttunk senkit sem — Uj tflrvény. A dohánytermelők és dohánykertészek közötti jogviszonyok szabályozásáról alkotott 1900 évi XIX. t. cz. e hó 15-én lép éleibe. — Dr. Madarász Gyula, a nemzeti muzeum állattárának őre, tegnap szombaton este Nyíregyházára érkezett. Vasárnap délelőtt megtekinti itt a vármegyei régiségi muzeumot s azután Beszterczre megy, ahol két hetet szándékozik tölteni, madárvilágunk tanúim ínyozása czéljából. Dr. Jósa András, dr. Horváth József és Kállay Emil urakat kérte fel, hogy a nemzeti muzeum tudós kiküldőttét ennek a feladatának teljesítésében támogassak. — S/.cszich Lajosnak, a Nyirviz-szabályozó társulat érdemekben gazdag igazgató-főmérnőkének 25 éves szolgálati jubileumát fényesen sikerült, bensős<'>g teljes ovátióval ünnepelte meg a társulat választmánya, élén Gaál Elek alelnökkel e hó 8-án. Délelőtt 11 órakor választmányi dísz ülés volt a társulat székházában, a melyen a választmányi tagokon kivül a jubiláns tisztelői közül is többen megjelentek. Gaál Elek alelnök szép szavakban méltatta az ünnepelt férfiú önzetlen munkásságát, a társulatnal szerzeit elévülhetetlen érdemeit, s azt a tiszteletet és elösmerést, melyet kiváló tulajdonai által az egész érdekeltség körében kivívott, s a választmány csak magát tisztelte meg, a mikor egy oly hű és igaz munkását a fényesen megérdemelt erkölcsi jutalomban részesiti. Majd felolvasták az üdvözlő iratokat és sürgönyöket, első sorban Darányi földmivelési miniszter leiratát, melyet ez alkalomból az ünnepelthez küldött, melyben a miniszter őszinte elismerését nyilvánítja. A miniszternek eme jóindulatú figyelmét a választmány táviratban köszönte meg. Ugyancsak sürgönyileg üdvözölték Gróf Károlyi Tibor társulati elnököt, a ki szintén meleg hangú üdvözletet küldött e napra. Üdvözlő átiratot és sürgönyt küldtek még a Tisza völgyön tnűködő összes folyammérnöki hivatalok és az összes vizszabályozó társulatok. Dr. Kállay Rudolf indítványára ezután elhatározta a választmány, hogy ugy az ünnepelt, mint Gróf Károlyi Tibor elnöknek, Gaál Elek alelnöknek és Meczner Gyula volt kormánybiztosnak arczképeit megfestelik s az ülés teremben felfüggesztik. A disz ülést bankett követte a Korona-szálló kis termében, hol lelkes hangulattal nyert befejezést a közönség ezen érdemes férfiának nem zajos, de annál bensőbb ünneplése. — A főgimnáziumi ifjúság érdekes és rendkívüli nagysikerű estélyt rendezett a mult szombaton a városi színházban. Az ifjúsági daloskör éneke volt a programm első pontja, azután Füredi Lajos és Némethy Ferencz tanulók játszottak igen szépen hegedűn, Sarvay Elek VIII. oszt. tanuló diserét zongorakisérete melleit. Kovács Lenke kisasszony igazi élvezetet szerzett remek szavalatával a közönségnek, Gencsy Béla és Csázik József tanulók pedig zongorán és czimbalmon játszottak, kitűnő iskolázottsággal. Az estély fénypontja az „Ocskay brigadéros" első felvonásának, igazán meglepő sikerű előadása volt. Részt vettek az előadásban Jósa Jolán, Bleuer Etel, Bencs Etel kisasszonyok, Sarvay Elek, Czukor Sándor, Klár András, Sipos Kálmán, Trajtler Elemér, Adorján István, Mikecz András, Szily József, Belfi László, Szép Mihály, Fialkovszki László, Menyhért László, Trajtler Tibor, Vietórisz Dániel, Kerekes Pál, Harsányi Barna, Székely Sándor, Vadász Sándor és Lédig Jenő gimnáziumi tanulók. — Műsor változás. A vasárnap délutánra hirdetett „Sulamith" helyett a .Nebántsvirág" operett kerül színre, hétfőn pedig, tekintettel arra, hogy a Barnum czirkusz délutáni előadására bizonyára tömegesen bejön a vidéki közönség, „Ocskay brigadéros" kerül színre. — Milleniumi emlékünnepély Nagy-Kálióban. Tőrvénybe igtatott örökemlékezetű, millenáris emlékünnepet május 10-én ünnepelte meg a nagy-kállói állami gimnázium, lelkes és nagyérdemű igazgatójának és tanári karának vezérlete alatt a gimnázium ifjúság, velők az elemi népiskola és közönség beláthatatlan tömege, igaz magyar szivvel hazafias lelkewiéssel. Délelőtti 10 órakor zárt sorokban nemzeti színű zászlók alatt vonult fel a trikolorral ékesített utczákon az ezredéves emlék oszlophoz a gimnázium ifjuságatanárkarával, a róm. káth. és izraelita népiskolák növendékei tanítóik vezetésével, falankszott alkotva az emlék szobor körül, melynek körében helyet foglaltak a kir. járásbíróság, főszolgabiróság, adóhivatal, tanári kar, róm. kath.,gőr.kath.és ev. ref. egyház képviselői. Az ünnepség első számát képezte Jobbágy Kálmán gimnáziumi IV. o. tanulónak lelkesen előadott .Bajza Ébresztője." Ezt követte a gimnázium igazgatójának nagy hatású, lelkes beszéde s a szép ünnepélyt a gimn. énekkar a Hymnussal fejezte be. — A nyíregyházi ev. ref. daltársaság tavaszi mulatsága. Folyó hó 4-én tartotta mzg a Nyiregyházi daltársaság ez évi első estélyét. Legutóbb a mult évi szeptember hóban rendezett hangverseny alkalmával hallotta e kis dalos sereget énekelni. Kicsiny voltuk melett is erőt tudnak kifejteni, mit különösen a legutóbbi estélyük alkalmával tapasztaltam. Különben az estély programmja ez volt: 1. Hajósdal (Ekert) Énekel e a dartársaság. 2. Párjelenet. (Gabányi) Előadták Janausch Mariska k. a. és Bán Lajos ur. 3. Magyar dalok. (Hoppé Dezső) Énekelte a daltársaság. 4. Karikatúrák S képben. Rajzolta Dokupil Gyula úr. 5. A vén bogár (Weit) Énekelte a daltársaság. 6. A tót tánezmester. (Gabányi) Előadta Murányi Géza úr. 7. Hymnus. (Erkel F.) Eltörött a hegedűm — Száz liba. (Férfi kara tette Bán L.) Énekelte a daltársas g. Végül táncz. Nem czélom ez alkalommal hosszú és részletes birálalba bocsátkozni. Minek szedjem sorra fel az énekkar előadott számait. Hiszen oly szépen, oly szabatosan voltak azok előadva egytőlegyig, hogy igazán csak, a rossz akarat találhatóit abba hibát. Hej pedig egyik-másik darabjuk alaposan megpróbálta erejüket. Ott volt pl. a Hoppé féle dalcsoport, melynek előadásához igazán erőre van szükség, hogy hatást keltő legyen. De ők kiállották a kemény tűzpróbát és énekeltek magyar zamattal, tűzzel, jó kedvvel. Vagy talán a programm többi számaiban előfordult szereplők előadásairól szóljak. Fel említsem pl. hogy a Janousch Mariska k. a. és Bán Lajos úr által előadott párjelenet, ugy szintén a Murányi Géza úr monologizálása mind mennyire tetszettek a közönségnek s h»gy megérdemlett jutalmul ujra-meg újra lámpák elé hívták őket. S talán dicshymnust zengjék Djkupil Gyula úrnak ügyeskézzel vont karikatúra rajzaiért, mit a jelen volt közönség szintén tapsviharral jutalmazott. Avagy talán végezetre arról irjak, hogy mily kedélyes lehetett az a táncz mulatság, mely ezek útán következett, s a melyen az első négyest 72 pár, a másodikat pedig hajnalban 3 óra után 40 pár tánczolta, s hogy a közönség ugy 4 óra tájban kezdett oszladozni. Mindezekről nem szólok bővebben. Csupán csak annyit jegyzek meg, hogy az ilyen egyesület, mely ily sikerült estélyeket tud adni — megérdemli a dicséretet. Egy jelenvolt. — Barnum és a nyir.gyházi fiakkeresek. Sokan örülitek ntki es nehezen várjak, sokan meg boapzaukodoak azon, hogy a Barnum féle látványosság és czirkusz Nyíregyházára is eljön. Az utóbbiak azt a sok pánzt sajnálják, amit innen Barnumék elvisznek. Pedig van ám haszna is idejövetelüknek. Lám, a nyíregyházi fiakkerek meg talyigák egyenesen Barnuméknak köszönhetik, hogy gazdlik uj mezbe öltözttettók őket. A rendőrség vagy két hete kiadta a rendeletet, hogy az utóbbi időkben botrányosan elhanyagolt külsejü fiakkerek, komfortábiik és talyigák a Barnumék ideérkezése idejére rendbehozandok, ujounau festendők, a lovak szerszáma kitisztítandó, maguk a lovak fényesre vakarandók és kefálendők. Ez a sok „andó-endó* meg is tette a hatását. A héten szerdán és csütörtökön tartotta a „vizitácziót" a rendőrség a városháza udvarán. A sok kocsi, ti lyiga, ló és szerszám csakúgy ragyogott a tisztaságtól, hogy azok a bizonyos napsugarak is hanyat vágódtak róluk. A helybeli kocsigyártok azonban ugy látszik nem voltak elkészülve a tömeges muukára. Egy néhány talyiga e miatt el is maradt a szemléről, — a legtöbb pedig olyan éktelen téglavörös színű kerékkel, rúddal jelent meg, hogy talán még a Birnuiné^ jámbor elefántjai is megvadulnak tőlük, ha meglátják. U^y látszik, minden egyéb festék elfogyott ebből volt legtöbb raktáron. Ezt a szint tehát bátran lehet „B rnum vörös* uek elnevezni. — Annyi azonban ketségtelen, bogy a helybeli fiakkerek, komfortábiik és talyigák tisztasága érdekében nem ártana, ha Barnumék évenként legalább kétszer ellátogatnának Nyíregyházára! — Drágább lesz a gyufa. A mint 100 krajezár van egy forintban, kétszer kettő négy és két krajezir a kiíli ára, azonképen megdönthetlen törvény az, hogy a gyufa meg egy krajezár. Nem ugy lesz ezután 1 A gyufákkal űzött visszaélés, mely szerint külföldön gyártott anyagot hazaiak gyanánt hoztak forgalomba arra késztette a magas kormányt, hogy a gyufa dobozokat ezentúl állami bélyegekkel lás&a el, a mi a gyufa árát 1 krral megdrágítja. Valószínűleg ez a javaslat még ez ősszel kerül a törvényhozás elé. — Gyászrovat. Fájdalommal megtört szivvel tudatjuk forrón szeretett gyermekünk, test vérünk, nagybátyánk és sógorunk gálszécsi és buttka Buttykay Jenő f. évi május hó 4-én reggel ő órakor, életének 17-ik évében, rövid szenvedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele u'án történt gyászos elhunytát. Felejthetetlen h tlottuuk hűlt teteme f. hó 5-én, d. u. 3 órakor a róm. kath. egyház szertartása szerint Gölnicxbányán örök nyugalomra helyeztetett. Az engesztelő szent mise áldozat pedig Ddbreczenben f. hó 10-én, d. e. 9 órakor fog az egek urának bemutatta'ni. Debreczen, 1901. május 5-én. Bánatos szülei: Buttykay Menyhért ét neje Fazekas Ida. Testvérei: Géza nejével Rothschnek Rózával és gyermekével Tiborral; Ida férjévél Jármy Tamással és gyermekév, 1 Margittal, Tibor, Béla, Ilooa, Margit és a nagyszámú rokonok n.vébeu is. Az örök világosság fényeskedjék neki I Kabay Imre és neje Császár Ju íánna mint szülők, Margit, Ddzső, Imre, Sándor és Erzsike mint testvérek, özv.Kabay Imréné született Szaaly Z/.ófit mint nagyanya, özv. Jakab Györgyné ós leánya Szerén, Kabay Károly és neje, valamint gyermekeik, úgyszintén számos rokonai nevében is szomorodott szivvel j^leutik a felejihetetleu