Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-21 / 16. szám

N Y I R v i o É H — Á főgimnáziumi ifjnsá? estélyét, mely f. hó 27-ére volt tervezve, csak május 4-én fogják megtartani. Az elhalasztásnak az az oka, hogy a Komjáthy debreczeni társulata két napra városunkba rándul s folyó hó 25. és 26-án előadást fog tartani a színházban. Ifjaink igy próbát ép az utolsó napokban nem tarthatván, eslélyüket egy héttel elhalasztották, május 4-ére. Az előadás különben igen érdekesnek Ígérkezik, a fiuk szorgalmasan gyakorolják mind az egyes számokat, mind az Ocskai brigadéros!. S ami nem egészen mellékes dolog, az ifjúság a tanári kartól engedélyt kapott arra is, hogy a jótékonyczélu előadás után tánczmulatságot tarthasson. — Iskolai ünnepély. Az 1848 ik óv április hó 11.én szentesitett 31-ik törvénycikk évfordu ója alksl mából, a nyíregyházi alsófuku á. amilag segélyezett iparos-tanoncz iskola folyó év ájuilis 14-én a római kath. iskola egyik tantermében d. u. 3 orakor hazafias ünnepelyt tartott. Jelen voltak: az iparbizottság képviseletében Bencs László polgármester, elnök, — a város képviseletében S-x y Gyula tanügyi tanac<os, — StollerFerencz ipartestületi elDök, körű belől löipuossai egyetemben, az ipartanoncziskola tanitó testülete s mintegy 200 iparos tanuló. Nem mulaszthatom el e helyütt megjegyezni azt, hogy az ipartestület ez idén — a multakhoz képest — sokkal szebb és nagyobb számban képviseltette magát, a mely körülmény örveude tesen jelzi azt, hogy az iparostsnoncziskola iránt melegen érdeklődnek s annak minden mozzanatait éber figyelemmel kisérik. Az ünnepély a „Hymnua* kétéuekversenek eléneklésével kezdődött. Azután Pazár István igazgató tanitó jelzvéu az április 11 -Iki nemzeti üt nepélyónék footosságt, hivatkozván a vallás es közok'atásügyiminiszteráltal kiadott rendeletére az ünnepélyt megnyitóinak nyilvánította; majd a szót Stitfin I/jos, iparostanoncziskolai tauttónak adta át, ki rövid, de mégis tártalmas, a figyelmet lekö'ó beszédben emlékezett meg az 1848-ik évi márcziusi nagy és mozgalmas napokról s abból kifolyólag az Április 11-én történt 31 -ik törvénycziknek szentesítéséről s annak ünne pélyes évfordulójáról. Azután 5 iparos tanu'ó szavalta el hazafias tartalommal átszőtt verseit, kik közül két tanuló daczára annak h)*-y otthon az önművelődésre, alig &ao idő, mig meglehetősen, számba vehető h ngelejtéssel adta eló sz-ívjllatát. Ezeku án a .Szóza." két ének versének elémkléséval az ü u pély b;rekesztu ett. Itt megjegyzem azt, hogy daczára a sok nyers és éretlen hangnak, mégis az ipiros tanulók az előadott énekdarabokat elég jól s a fület nem sértő módon adrák eló, a mi Kubacska István ipirostanoncziskolai tanító érdeme, a ki e nagy tömeggel azemlite t énekdarabokai egyszerű, megeróltotés nőikül alkalmazott vezénylőivel ily sikeresen képes volt előadatni. A szt^z it elhangzása után Benei László p > glrmes:er intezett az ifjúsághoz meleg hangú, as ünuepély sikerességét nyilvánító, mim jövendőbeli iparosok és e haza polgárai előtt álló kötelességeik hü teljesítését melegen ajánló besz de' különösen lnngsu'yozá előttük első sóiban a haza szeretete', a koronás király iránti hűségét és a köte lességek lelkiismeretes teljesítését, másodsorban, mint ez iskolának tanulóit intette szorgalomra, tanítóik iránti szófogadásra, a kik őket annyi sok szépre és jóra oktatják, hogy ha meglett emberekké válnak, az éle ban boldogulhassanak. Vé„ül P.zár István igazgató-tanító köszönetét nyilvánitá ugy a városi, iparhatósági bizoti•ág, valamiut az ipir'estület tagjainak szíves tre jelenésükért — az ünnepélyt berekesztette. Egy jelen volt — Nyilvános köszönet. A nyíregyházi nőipariskolai felügyelőbizottság az ápr. 9-én tartott tombolaestély rendezése alkalmából hálás köszönetét nyilvánítja az estély rendezésében közreműködő házi asszonyoknak u. m. Fráter Aladárné, Imre Jánosn Mann Józsefné, Sexty Gyuláné és Szhbóczky Imréné úrnőknek, — nemkülönben az egész rendezőségnek s különösen az ezek élen álló dr. Keresztessy Gyula és Kovách Győző uraknak, továbbá Nyíregyháza város tanácsának a „Korona" szálló nagytermének díjtalan átengedéseért. Mindnyájan fogadják az iskola őszinte és mélységesen hálás köszönetét. — Nyíregyházán, 1901. ápr. 18. A nyíregyházi nóipariskola felügyelő-bizottsága. — Tavaszi mulatság. A nyíregyházi ev. ref. daltársaság f. é. május 4-én tartandó mulatságára az előkészületek nagyban folynak. Az estélyre szóló meghívók már elhagyták a nyomdát, e hét közepéig szét is kü detnek. A daltársaság elnöksége, hogy az estélyen megjelenő közönségnek igényeit lehetőleg mindenben kielégítse, ez alkalomra is gondolkodni fog mérsékelt áru étel s italokról. Sót ezen felül felkelte még Rátvay János ezukrász ural is, hogy a közönség .ebbeli igényei is kielégíttessenek. Szóval az előkészületek arra engednek következtetni, hogy a daltársaság ezen mulatsága is egyike lesz a legjobban sikerült estélyeknek. — Esküvő. Butykay László, az egri káptalan gazdatisztje, holnap 22-én tartja esküvőjét Batta Ignácz gégényi földbirtokos kedves leányával Mariska úrnővel. — A Sóstó, a mi kedves és egyedüli szórakozási és üdülő helyűnk f. évi április hó 28 án vasárnap, ha az idő is kedvez, megnyílik a fürödni vágyó n. e. közönség számára, ellenben a vendéglőben már az addig is kirándulni vágyó közönségnek a legkitűnőbb magyaros konyhával s Krávzel Ottó sóstói lelepi kitűnő borával szolgál a figyelméről s előzékenységéről általánosan ismeri vendéglősünk Tolnai Sándor. — Csodás eredményeknek nevezhetők a gyógyítás terén azon sikerek, melyeket a ciuz és köszvényes betegek érnek el a hírneves Z)ltán-féle kenócscsel. Oly betegek, kik évek óta különböző szereket és gyógy fürdőket eredménytelenül használtak és kísérletet tettek e csodásnak nevezhető szerrel, meggyőződtek arról, hogy a Zoltán-féle kenőcs manapság a c«uz és köszvóayes bajok egyedüli bi'.tos gyógyszere. Városunk lakó sai közül is már sokan eldicsekedhetnek azzal, hogy e szar adta vissza nem remélt egészségüket, s meleghangú levelekben mondottak köszönetet e sz«r készítője Ziltán Béla budapesti gyógyszerésznek, kinél mint egyedali készítőnél kapható üvegenként 2 koronáéit. — Halálozás. Rosenberg Sámuel nyugalmazott tanitó, dr. Rosenberg Emil helybeli orvos édesapja e hó 16-án Debreczenben meghalt. Holttestét hazaszállították Nyíregyházára s itt szerdán délután nagy részvét mellett temették el. — Felhívás. Van szerencséin a n. é. közönség tudomására adni, hogy a nőipariskolában fehérnemű varrást pontosan és jutányos árak mellett eszközlünk. Kérem ezért b. megrendeléseikkel minél sűrűbben felkeresni az iskolát. Kégly Szerena. — Muzziintini Lajos budapesti táneztunár f. évi ápril hó 16-án az iparlesület nagytermében megkezdte táneztanitását, figyelmébe ajánlja azonban a nagyérd mű közönsegnek, hogy a felnőttek számára külön tanfolyamot nyíl, ahol a legújabb táneznemeket fogja tanítani. Beiratásokat Ferenczi József könyvkereskedő elfogad. — A vegyileg tiszta „Kaiser-Boraxxal" a hölgyvilágnak egy nagy jelentőségű segédeszköz lesz nyújtva, mely ugy a testbőr és egészség-ápolásnál, mint a háztartásban, megbecsülhetlen előnyei által csakhamar nélkülözhetetlenné fog válni. Ez előnyök részben a rendkívüli olcsóság —másrészt az alkalmazás könnyű kezelhetősége sok, igen kedvező hatáskan állanak. Mtr azon tulajdonsága a .Császár Boraxnak," hogy az arezbör szépülésének egy megbízható eszköze rendkívül értékessé teszi, napi mosások a Boraxxal az arczbőrnél gyöngédséget s üdeseget kölcsönöznek, s eltávolítják a bőr tisztátalunságait. Egészségügyi vonatkoz isban a Császár-Borax: Sebápolásnál, meleg fürdőknél, hideg lemosásoknál, a száj, fogak és Inj ápolásnál, továbbá mint legbiztosabb szer lábizzad.is ellen és mint fertőtlenítő szer is tekintetbe jöhet. Határtalan azonban használhatósága a háztartásban. Különösen kitűnőnek bizonyul a Császár Borax, ezüst és érc/neműek, tükrök, ablakok, polírozott vagy lakkirozott bútorok, ajtó s ablakfélék, kályhák, padló s linóleum, üve

c', porczellán, szőnyegek s ruhanemüek — szóval mindenféle házi s konyhaeszközök tisztításánál. Tisztiló és fertőtlenítő tul jjdonainál fogva a legkitűnőbb mosóeszközöknek is nevezhető; inás mosási eljárásokkal szemben hihetetlenül előnyös és kevesebb fáradsággal jár a Csis .ár-Boraxxal való mosás. Valóban, más szer ínég csak távolról sem kepe? a háziasszonynak olyan előnyöket biztosítani mint a Cászir-Borax, mely a legtöbb Droguei iában s füszerüzletben kapható. Vásárlásnál mindig csak igazi Császár-Boraxot kérjünk vörös dobozokban és ne elégedjünk meg annak utánzatával, mely doboz nélkül gyakran nem reális üzletekben Császár-Borax név alatt árusittatik. E/.1 csakis Mack Henrik czégnek speczlalis készítménye Ulmb in s Ausztria Magyarországon Voith Guttlieb altal képviseltetik Bécsben. A Császár Borax csupán vörös dobozokban 15, 30 és 75 fillérért egy különösen tinóin, hófehér por alakjában jön forgalomba s mindég egyforma kitűnő minőségű. Minden csomag Császár-Boruxlioz egy kis kanál, továbbá egy kimerítő használati utasitas járul, mely különösen értékes jegyzeteket tartalmaz a Császár-Boraxnak sokoldalú felhasználhatóságáról, mely ugy is mint szépítő-, Gyógy- és Tizstitószer beválik. Csarnok. Szeget szeggel. Minden házasság után bizonyos visszahatás i-zokott kövakezni. Eiobb vagy u óbb, kisebb, nagyobb mertekben, de ezt uem lehjt kikerülni. Ezen a megpróbáltatáson mind a ket fe;uek át ked esni, kü ö ben nem lenne uyugodt és elegedett további házaséletük. Fenyvesi E eket hazassága harmadik évében érte utol ez a me próbáltatás, addig a legjobb, legszeretőbb fér|< k egyike volt. Ekkor halt meg kedves kis fiuk, akit mind kelten az imádásig szerettek. Ez a su yos csapís bü'ia merítette uiiud a kettőjüket, de kü önösen Márta, a fiatal anya nem tudott megvigasztalódni, — sót azokra is haragudott, a kik vigasztalni akartak. Hogy tudná ó valahi tlfeledui, az ő egyetlen kinc-it, szív uek, lelkentk minden reménységet ? Mély bánata anuyira erót vett egész lenyen, hogy meg az urával sem sokat lörodöit. Az hitte, hogy azt épen ugy elfogta ja közös banttuk, mini őt magát. Azt nem gon d>lt» meg, ho

cy a feifi szive sokkal erósebb, s nem engedi magát egyetlen erze em által tökéletesen leírni, unut a uói szív — mely egyetlen igazi érzéstől áthatva, egybeolvad, bána avil, vagy szerelmével. Fenyvesi megpróbálta elvonni feleségét bánatos gondolataitól, de mikor látta, hogy minden igyekezete basz talan, egy nemev I a féltékeny ntheztelesnek vonult VÍSSZÍ ó is, — s mindinkább ridegebt n-k szokatlanabb nak tüut fól előtte hizi tűzhelye. Elvágyódott hazu ról, mint a kit a végzet ragtd magával, — s mivel nem volt, a ki tartóztatta volta, a ki mind eddig, még a gondilatát is eióre eltaiá j*, nagyon gyakran időzött a házon kivül. Márta uem vette C-szre a í je felett lebegó vészes felhőket, napról napra egyforma heves fajdalommal siratta elkö. özött kedvenczét — s nem ért rá egyebbre gondolni sem. Ebben az időben tűnt fel egy üj c-illag a kis városka társadalmi egén; a szép Agneb özvegy Rivainé személyében, ki roppiut vagyonáról hírei' bankár felesége volt, a ebbe a cseudes városkába költözött, hogy a gyászév u án meg egy ideig élvezhesse a c endes egyszerű e.e et, melytől enyhülést, vagy gyógyu'ást remeit. Maga te tudta, talán őt is a végzet vezette. R-v.iné, vagy mint az urak nevezték, a sz'p tündér, nagy feltűnést kelteit, ugy szólván felzavarta az egész várost, mindenkit, értve a férfi világot, egyszerre meghódított. Nemcsak szépsége, de élénk szellemes modora is olyan voh, hogy az urak nagyon szívesen hódoltak neki. N gy és nyilt házat tarrott, szerette a zajos társaságokat, de feltűnően kerülte a nóket. Igaz, hogy azok sem szerették, nem is igen beszélek ró!a; jót legalább nem, s ha néha egyuiáközt fzóba került, c ak a vészmadárnak nevez ék, erről a névről ismerték legjobban. Et az elnevezés nagyon találó vol% mtrt a p jkos tündér, c akugyan veszedelmesen szép volt. Természetes, hogy legelsőnek Fenyvesit hódította meg — s bár köouyen rabjlvá telte — legszívesebben tüntetett Fenyvesivel, ő volt az elismert szivkirály. Feny vesi ugy meevolt bódulva, hogy minden mást feledve, fo y;on a szép Ágnes mellett töltötte az idót. Együtt sétáltak, lovagoltad, kirándulásokat tettek, mintha a szegény Mártha a világon sem lett volna, ugy hogy az egész város botrányt kiáltott. Csak Mártha nem- tudott semmit; előszedegette kis fia apró holmiját, - azokat nézegette, rakosgatta, miközben szívszaggató fájdalommal nézett az üres bö'c-őre. Végre megsajoálta 'néhány barátnője, s c-upa szeretetből — felvilágosították sze gényt a dolgok állásáró

1. Márta nyugodtan hallgatta végig őket, sőt még meg is köszönte a szíves részvétüket. Az u-ának azonban nem szólt semmiről egy szót sem. Önkénytelenül érezte, hogy ez lenne ránézve a ie.veszedelmesebb a világon. Dd komolyan gondolkozni kezdett és számolt magával; nagyon, nagyon szerette az urát, kimondhatatlanul sajnálta meghalt kis Nfiát, most már mit csináljon ? Vagy erőt vesz bánatán vagy elveszti az urat. Nem ! nem, nem — Istenem légy velem ne hagyj el! — Mintha a sors segítségére akart volna jönni, egyik ismerősük egy házibálra hivta meg őket. Márta azt mondta, hogy ő még nem megy el ilyen z jos mulatságba, de nincs ellene, ha az ura el akar menni. Fenyvesi most nagyon ritkán volt otthoi), de ha otthon volt, szokatlanul gyöugéd és kedves volt felesége iránt. Márta tudta, hogy mindez ellene vall, és hogy csak ámítani akarja ót, saját szivét pedig szerelné megnyugtatni; de se az, se ez nem sikerült, mindtn a régi maradt, és Márta hallgatott; de bízott a jó Iitenb n, mert tudta, hogy Elek nem rossz, de megbódult egy kic-it. Most is azt mondta, hogy csak azért megy el, hogy épen ott legy< n, pedig már rög készült Águessel erre a mulatságra. Fenyvesi érezte, hogy felesége engedékenysége nagyon megkönnyíti a szép tündérrel va!ó viszonyát; de tudja Isten, nem tudott ennek az engedékenységnek örülni, bár erősen vonzódott a szép asszony bűvös körébe. Márta most folyton azon gondolkozott, milyen módon hódítsa vissza az urát ? Ránézve minden kcczkán forgott, mindeu lépését meg kellett fontolni. Nagyon sokat bű ú t, de abban egy perczig sem kétkedett, hegy vissza fogja hódítani őt. Ismerte neki minden gyenge oldalát nagyon jól. Végre azt határozta, hogy ó is el fog menni a bálba, még pedig egyedül. Szeget szeggel. Erre az alkalomra gyönyörű felgyász öltözéket rendelt magának — mellyel egy jó nevü szabó nagyszerűen remekelt. Az estély napján Fenyvesi egész nap nem volt otthon. Az egész napot R-vainénál töltötte és este együtt mentek az estélyre. Márta későn kezdett öltözködni, nem jól érezté magát, szívesebben mar dt volna otthon, de mégis csak össze szedte min den erejét, lebilincsel'e gondolatait, s még egyszer -zigoru szemle alá vette öltözékét. Nem talált benne hibát, szabója jól megértette az eleja adott rajzokat. Mikor készen volt öltözékével s a nagy álló tükör elé állt, kénytelen volt eli-merni, hogy igazán nagyon szép, Mártának gyönyörű alakja volt, melyre kecsesen simuit az utolsó divat szerint szabott selyem ruha. Hófehér uyakát még vakióbbá tette a keskeny fekete bársony, sza'ag a p.czi. y gyémánt csillaggal. Gizdag, szőke haját művészien tudta rendezni, a miért sok irigye akadt. A mint a bálterembe lépett, legelőször is sz urát iátta meg, a szép özvegygyei a karján; mélyen elpirult, de oly hamar körül lett véve ismerősei és tánczoaai áital, hogy kénytelen vo t szerepére gondolni. Három táucz fenntartásával valamennyi tánezra foglalkozott. Jó kedvvel mulatott s Lö.ül rajongatta magát. A szép tündér azonnal észrevette vetélytársnőjét, tudta hogy kemény tusa fog folyni köztük, vakon rohant a harezba, ki akarta erőszakolni a győzelmet. Fenyvesivel szemben oly sokat eigedett meg magának, hogy az végre tiltakozni kezdett, szeme folyton a feleségét követte, s alig tudott magához térni a meglepetéstől. S ját magának sem akarta elhinni, hogy az ünnepelt gyönyörű asszony, azokkal a ragyogó szemekkel, kipirult arc/czal — az ő felesége, a kit ó otthon sönt ruhákb.tn, kisirt szemekkel szokott lálui. Már a harmadik táucz u án mellette termett a tánezra kfrte. Nagyon sajnálom uram, válaszolt Márta ingerlő mosolylyal. De már minden táncra foglalkozva vagyok. Fenyvesi nem tágított, s mint kitüntető kegyet kérte a következő keringőt. Mirta engedett, a körül rtpülték a táncz

fermet. Úgy illettek egymáshoz s oly remekQI tánczot ik, hogy minden szem feléjük fordult. Feny veöi tudta, hogy Márta szeret táDCZolni, de bogy ilyen aranyos tánezosnő, nem is álmodta. Mikor a helyére veiette, még két tánezra kérte. Márta rá nézett, aztán hirtelen mondá : „A id ide édes a tánezrendedet." Elek erre a kérésre nem volt elkészülve, de azért, mint egy csínyen ért iskolás fiu pirulva nyújtotta oda a p

:czi könyvecskét. Tele voit A betűvel, még a vacsorára is elő volt jegyezve. Márta szó nélkül kitörült két betül, s a maga nevet irta h lyére, azt a beczéző nevet, a mit ciak ók kelten ismertek. Aztán könnyedén meg legyintve az urát. a vissza adott tánczrenddel, mosolyogva nyujtá karját váraiozó tánezosának. Fcuyvesi u'ánnuk nézett — s vissza ment a szép Á^ueshez, de olyan szórakozottan mulattatta, hogy R vainé kéuytelen volt elismerni, hogy minden igyekezete, melyiyel vissza akarta hűtlen lovagját hódítani, kárba veszett, a játékot elvesztette, de azért még oem mondott le egéfzen. Mlrta még egyet tánczolt az urával, azután egy atlik mélyedésben beszélgettek . . . Mit mondtak egymásnak, mit végeztek, nem tartozik ide, de, hogy bol dogok voltak, az látszott sugárzó szemeik mosolyáról. Mikor a szünórát jelezték, Márta az öltözőbe ment, az ura pedig a koc i után nézett. Vissiijövet R vainéval találkizott, ki már türelmetlenül várta. Fenyvesi kissé zavarba jött, de összesze vo mt.'át, udvariasan bocsánatot kért, — a f*de-égét akarja hazakísérni. Márta épen kilépett az öltözőből. Hosszü köpeuyével s fehér selyemsállal lejecskéjén, a boldogság édes mosolyával rózsás ajkaiu, — igazán igéző képjt nyújtott Az ura meglepetve nézett rá. (Ezt az aaszouyt kicserélték, — gondolta magában, — ilyen szépnek még sosem láttam." Fenyvesinek igaza volt, a boldogság a leghatalmasabb szépítő szer a világon. Márta pedig nagyon boldog volt; — vissza nyerte az urát., a kit kimoud hatlaiul szeretett.