Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-17 / 11. szám
C! N Y 1 B T I D É K — Homok talajok mivelése. Eddig csak az a nézet uralkodott, hogy nehéz talajok hálálják meg legjobban a mély mivelé3t, az ujabb tapasztalatok szerint azonban nyilvánvaló dolog lett, hogy a homoktalajok még jobban értékesítik a mély mivelés munkáját. A mély mivelés állal egyrészről a mélyebben fekvó talaj rétegeket szándékozzuk a növénygyökerekuek hozzá férhetővé tenai, másrészről a nedvességet conserváljak, nagyobb készletet gyűjtünk össze. TévedUuk, ha azt gondoljuk, hogy a homok a mély mivelés folytán talán még több vizet fog veszíteni vagyis a mélységbe el szivárogtatni. A kísérletek szerint a mélyebben mivelt homoktalaj alsóbb rétegei kevésbbé száradnak ki fel téve, ha száraz időben nem bolygatjuk, H a lazább al talajból több vízpára száll fel s pótolja azt, mi a fe ü létről elpárolgott. A homoktalajok mély mivelésnél kővetkező szabályok állíthatók fel: 1. A feltalajt csak akkor mélyítsük, ha elegendő trágya áll rendelkezésére ós az altalaj elmáló homok. 2. A mélyítést a homok nál is fokozatosan eszközöljük, egyszerre ne mélyítsünk 3 cm. nél többet. 3. A mélyítést soha se eszközöljük rozs előtt, mert ez a nyers, el nem mállott homokot nem szereti, kivéve, ha a rozsot tiszta nyár előzi meg, mikor a felhozott altalajnak van elég ideje elmállani. 4. A mély mivelést a homoknál is lehetőleg őszszel eszközöljük s r«á következő tavaszszal burgonyát, csillagfürtöt esetleg takarmány répát is ve.hetünk. 5. Természetes a homoktalajon sem szabad a trágyát melyen alászántani, mert a homok kis absorbeáló képessége folytán a tápanyagokat le nem köti és igy köunyeu ki mosathatnak a növény gyökerek hatásköréből. Eddigi tapasztalatok szeiiut a homokon termő gabonanemüeií hálásak a káli és foszfor trágya iránt. A zab ellenben a teljes ásványi trágya daczára is caenevesz marad ha nem kapott nitrogéu trágyát. — Hirdetmény. Ásvány—szénküldeményeknek díjszámításának megváltoztatása a bakócza—felső-mindszent— komlói h. é. vasúton. A magyar királyi államvasutak kezelésében levő bakócza—felső-mindszent— komlói helyiérdekű vasúton a II. kivételes díjszabás d) puntja alatt felsorolt ásvány—szénküldemények fuvardija folyó évi április hó 15-től kezdve nem a II. kivételes díjszabás, hanem az kivételes díjszabás díjtételei alapján fog számíttatni. Budapest, 1901. évi márczius hó 4-én. AJ igazgatóság. _ A kézbesithetleu és fölös szállítmányok a vasúti üzletszabályzat 70. §-a értelmében nyilvános árverés utján d. e. 9 órakor az alább felsorolt állomások teheráru raktáraiban a kővetkező napokon kerülnek eladásra, melyhez a t. közönség ezennel meghivatik. Budapest dunapart állomáson f. é. márcz. 22-én. Kassa . . . 22-én. Győr , , , 26-an, Szeged . , , 26-án. Szatmár-Németi , , . 27-en. Budapest Józsefv. , , . 27-én. Arad , . , 28-án. Nagy-Várad , „ , 28-án. — Montagne-rozs. Ismeretes dolog, hogy a rozs az összes gabonafelék közül a leghamaránb fajtázik el. Vá fajai nem igen vannak, közöttük az eisa helyre alluható a még mindig uem eléggé elterjedt Montagnerozs. A Monta^ne-rozsot az óvári akadémia gazdasága nagyban cultiválja a legjobb eredménnyel; óvarröl e.torjedt az egész kis magyar alfóldöu, hol a kedvezőtlen, szeszélyes ciimatikus viszonyok között a Momague rozs bizouj ult a legjobbnak. Számos összehasonlító kiserlet tanúsága szerint hasonló miveiési és taiaj viszonyok között a Mjntagne rozs ad a legnagyobb termést. Magbosrosodasi képessége uagy, szalmája bosszú és erős, ú^y hogy megdőios sohasem vagy igen ritkán fordul csak eíó; halászai föltűnően nagyok, átlag 14—15 cm. — hosszúak, da nem ritkaság, ha 18—20 cuo.-re is megnó. A Montague rozsot csak ugy keil miveini mint a többi rozsot; <>zep.ember eiejeu vetik kataszt rilis holdanként eiegt. ndó 120 liter. Túlságosan sovány talajba azonban kár vetni Montagne-rozsot, mert ez a trágyát igen meghálálja nagy termést ád és a megdúltísuel nem fenyeget. Ep ezért a buza főidre szánt istállótrágyát inkább adjuk a Montagae-rozs ula, csak arra legyünk tekintettel, hogy a trágya ne a vető szántással kerűjöu a talajba, hanem korábban, mert az nyers trágya ártalmára van a rozsnak, bármily sovány is legyen a talaj. Jó erőben lévő, jól cultivált talajon azonban nem czélszerű a rozsot friss trágyába vetni, mert sok lesz a szalma a szem termés rovására, l.yen esetben nélkü özhet>t>nnek tartjuk a foszfortrágyákat A mik a túlságos nitrogén hatását jobban érvényesítik az által, hogy a magképzést tökeletesebbé fejlesztik. A Montagne-roz?, Poter-Pálra bizton aratható és holdanként az óvári tiz éves átlag után 15—16 bliter termés remélhető. 1881-ben 17 hl. 29 liter szemet és 23 q. 28 kg. szamát adott Magyar-Ovárott. Zo.d.akarmáuy termelésére a Miatagne-rozsot őszi babot vagy őszi borsóval keverve vetik és pedig egy holdra 0.60 hl. rozsot 0.60 hl- babot, borsót. A Montagne-rozs fel túuŐ gyorsan nő, április végén etethető é3 Kiváló nagy termést adhat. Csarnok. Egy ötlet. Éu pedig azt mondom neked, édes fiim, hogy nekem más asszonyt, mint Nagyréti M iriskát nem hozol a házhoz. Gazdag, c.inos, ügyes l<ány; meg lehatsz a választásommal elégedve. Óhajtom és akarom, hogy ezen tervemet minél előbb megvalósítva lássam. Most pedig arra kérlek, hogy hólnsp menj át Z községbe Dani bará'.omékhoz és a családnak bemutatkozzál. Ezzel Sárváry Andor, G. község földesura, választ sem várva, ott higyta fiit, kihez ezen h itározott szavakat intézte. Ez p8dig ezen atyai parancs felett gondolkozva, sehogysem találta méltányosnak és igazságosnak, hogy neki a< atyji válasszon feleséget. Ezért erősen elhatározta, hogy ebben a tekintetben csakis a saját esze szerint fog eijárni és atyja óhajtását uem fogja teljesíteni. Ifj. Slrváry nrm rég jött haza Hohenheimból, hol a felsőbb gazdasági intézetet látogatta és miután az öreg urnák több gyermeke nem volt, nagyon szerette volna egyetlen fiát minél elébb megházasitani és még fla távollétében kiszemelte neki anem régen oda költözött szomszédbirtoko , Nigyréty Díniel leányát feleségül, ki neki ugy gazdasága, mint személye révén igen meg tetszett. Fia önérzetét sértette ez az önkényes eljárás és ép8n ezért nem akart róla hallani sem. Igy muitak a napok és az ifjú még mindig nem volt hajlandó az első látogatást megtenni, miért is apja a következő tervhez folyamodott, ho ny a fiatalokat össze hozza. Éppen aratás ideje lévén, elhatározta, hogy annak befejezéseül egy nagyobb szabású ünnepélyt fog rendezni melyre meghiv egy nebány családot ős Nagyrétyéket is. Másnap reggel Slrváry Andor elkészité a meghívókat és á'adá egy szolgának, hogy vigye ezeket rendeltetési helyökre. Ifj. Sárváry látta, hogy a megismerkedés elől nem szabadulhat s igy azon ötlete támadt, hogy megelőzve apja tervét egy Bzolga személyében a meghívót maga fogj * átadni ós igy legalább megismerheti a Nagyréty családot a maga valóságában, valamint a cselédektől megtudhat olyasmit, a mivel esetleg apjának előállhatna a házasság ellen. Hogy apja őszre ne vegye, hogy mit szándékozik tenni, ugy találta keresztülvihetőnck a dolgot, hogy a szolgát egy lováazöltözettel előre küldi a z—i erdőben lévő vadászlakhoz, hol át fog öltözi és a meghívót is magához veszi. Andor pedig megnyergeltető lovát és a szolga után lovagolt. Z. község déli oldalát egy igen szép fenyő erdő övezte, melynek kellő közepén vezetett G.-ből Z. be az országút. E'.en kies erdőcskében feküdt a nevezett vadászlak, hol kalandos természetű ifjúnk a szolgát megtalálta és azonnal hozzáfogott terve keresztű'viteléhez. Midőn átöltözött magához vette a Nagyrétyéknak szóló meg hívót és útnak indult. Mintegy husz perczig lovagolhatott, terveket gzőve ifjú hősünk, midőn Z be érkezett. Z. község csinos kis falucska egyöntetű házaival, melyek közül nem nagy nehézséget okozhatott ifj. Sárvárynak, hogy Nagyrétyék Bzépen épitett kastélyukat felismerje. Megérkezve a kastély csinosan parkírozott udvará a lováról leszálva, megpillantott egy csinos barna leáoyt, egyszerű piros carton ruhában, fején kendővel, a miut a virágokat öntözte, kit ő a házhoz tartozó nőcseléd nek gondoiva átadá a meghívót azon felszólítással, hogy hogy azt az uraknak adja át. Mariska, mert ó volt a kis kertésznó, elmosolyodott és bevitte a levelet. Odabent anyjával elolvasta azt és e felett örömüknek adtak kif* jszést és anyja mondá, hogy adasson annak a szolgá nak egy pohár bort. Mariska, kiben fiatal éveinek pajkossága gyakran megcsillant, ezúttal is arra a gondolatra jött, hogy ő személyesen fogja a lovásznak átadni és meghagyja ót tévedésében, ügyesen kifogja kérdezni ura személye felől. Ugyanis Mariska előtt sem volt ismeretlen az öregek terve. Miriska tehát kiment az udvarra és fölszólitá a lovászt, hogy jöjjön a pinczébe egy pohár bort inni, mert urnójs meghagyta neki, hogy őt megkínálja. Andor barátunknak szemet szúrt a csinos szoba cziczus és készséggel követte őt. Apinczébe megérkezve szobacziczus megkínálta a lovás?t egy pohár borral és kórdé tőle, hogy milyen ember sz ő ura ifj. Sárváry, jó ember-e?, nem amolyan részeges, lump ember, mert úgy hallja, hogy az ő úrnőjét óhajtja feleségül venni. Andor erre kereken kijelenté, hogy bizony az ő ifjú ura nem valami jó, sem pedig szolid ember. Hát a maga úrnője minő leány? olyan szép mint magácska bizonyára nincsen. Mariska e rosz híreket véve, ugy gondolkozott hogy neki is ugy kéne nyilatkozni úrnője, maga felől, miért is ő is koiholá úrnőjét. A mint a lépcsón egymás mellett fölfelé mt ntek, az ál lovász hirtelen csinos szomszédnéjához h.jolt, hogy egy csókot nyomjon annak rózsás arczára. Ez azonban észrevette szándékát ós gyors mozdulattal megfordulva e^ry csattanós nyaklevessel jutalmazta a merényletet. Ezzel ijjadten fölszaladt szobájába, hol leveté msgat a pimlagára és uagy kaczagáBba tört ki, miközben elgondolé, hogy a lovász milyen csinos ós (iránylag) intelligens kinézésű ember. Sárváry Andor a kapott jutalmat zsebre vágva könnyedéu lován termett és a történtek fölött goudolkozva hazafelé baktatott. Azünnepély reggelén szobájában látjukifjabarátunkat fel ós le járni és a mai nsp következményei fölött gondolkozva, arra az elhatározásra jutott, hogy semmi szín alatt nem fog Nagyréty Mariskához közeledni, csak annyira, a mennyire az udvariasság megkívánja. Végre gyülekezni kezdttk a vendégek, a fogatok egymás után gördű tek a kastély udvarába és köztük megérkeztek Nagyrétyék is. Andor a kocsi mellé lépett, hogy az érkező Nagyrétynét és leányát a kocsiról lesegíts^ éa midőn Mariskához lépett, mindkettőjük ajkáról a meglepetés felkiáltása hangzott el; ugyanis köl csönösen felismerték egymást és hirtelen felvillant agyukban a gondolat, hogy mindketten egy ős ugyanazon csellel akartak czólt érni. Mig Mariska egyre pirult, addig Sárváry ur zavara sem volt csekélyebb, mig végre mindketten elnevették magukat. Az öregek csodálkozva fordultak feléjük és kérdezték: — Hát Mariska, te már elébbről ismerted ifj. Sárváry urat ? hiszen ezt soha 8em említetted. — Oh, nem, felelt Mnriska, hirtelen feltalálva migát, de Sárváry ur igen hasonlít valakihez, ki\el tavaly Ilonka nővéremnél ismerkedtem meg. ót p?dig valószínűleg az én meglepetésem hozta zavarbf. Az ünnepély kedélyesen és vigan folyt, a lakoma után a fiatalság táuczra perdült, a társaság egy része pedig a lampionok'-al kivilágított kerben élvezte a juliusi est szépségét. Eiy kerinpő t-ltánczolása után, ifjúnk is ide vezeté tánczosoőjét, Miriskát, hogy végre kimagyarázhassa magát. Hogy mit beszéltek, azt c-ak a paik susogó fái hallották, kik pedig nagyon jó titoktartok, de midőn feljöttek, mindkettőjük arcza sugárzott a boldogságtól. Másnap pedig az ifjú ur e szavak kai lépett be apja szobájába: — Most pedig én mondom, hogy Mariska lesz a feleségem, vagy senki. És egy hét múlva a fényes eljegyzésen e szavakat súgta a mennyasszonya fülébe: „Végre hát fel válthatja az eljegyzési cók a foglalóul adott nyaklevest." Piaczi árak. Nyíregyháza, 1901. évi márczius hó 16-án. A nyíregyházi terményosarnoknál bejegy»ett termény árak Az árak 100 kilogrammonként, a minőségi adly hektoliterenként Nevezetesen Minőség Piaczt Ar Nevezetesen Minőség legalant legfent 0 69—70 70—71 660 670 Rozs 71—72 670 680 72 — 73 73—74 74—75 0 72—74 74—75 75—76 680 690 Buza 76—77 690 700 77—78 78—79 79—80 80—81 0 59-60 Árpa 60—61 540 550 61—62 62—63 440 63-64 0 675 680 Zab 44—45 Tengeri 510 515 Köles Szesz nyers 43, finomított 1.46 Szerkesztői üzenetek. , a ix Va n" e 0,4hs Asr Szabolcsvár megye területén l Erre a kérdésre kérnek tőlünk feleletet, egyszerre két levelezó-Upon il, ozepsiből. Válaszunk ez: Olahság Szabolcsvármegye területén nincs. .Tisztin oláh község* szintúgy nincs Szabolcsvármegyében, üar milyen hihetetlenül haugozzék is, még is volt, pár évvel ez előtt oláh kérdés ebben a magyar vármegyében. T. i NyirAdonyba-j, mely g. k. egyház a nagyváradi g. kath. püspök fönnhatósága alá tartozik. Többi g. kath. egyházaink a munkácsi g k. püspök hívei, tiszta magyar jó faazafiik. Adonyra azonban, néhány evvel ez előtt, épen a » Nyírvidéki fölszólalása alapján, a tanfelügyelő figyelmes lett s az iskolában a tanító asxUlán a Tribunát találta s oláh nyelvű abc táblákat w iskola falán. Erélyes vizsgálatot indított a vármegye, amelynek vége az egyenesen ellentszegülő tanítónak közigazgatási uton való eltolonczoztatisa lett. Nem tudom mi réven érdeklődnek Önök, egyszerre ketten is, e kérdés iránt. Sejtem, hogy valami fogadás. De, ha erről van szó, az nyert, aki azt mondti, hogy oláh község Szabolcivármegye területén nmes. A nyiradonyi eloléhoiitő törekvés dugába dőlt. Egyébként a két ieve.'ezó-lapot átadom a kir. tanfelügyelő Úrnak Sz. M. úrkölgynek, helyben. Bár mennyire cinikusnak Ex ja x", e z * £elfü |« á 8> 8IUTe s ügyeimébe ajánljuk, hogy aktuális kérdésről csak addig lehet írói, míg az a kérdés aktuális. A másik tárcza-czikkéről az a véleményüuk, hogy akinek olyan igazán ét becsületesen érző szíve van, ha csak — ami ebből hiáoyzik — egy kis történetet, egy kis valóságot fog el az életből, amihez hozzá kösse a m iga idealizmusát, mindjárt ezr'pet, jót és okosat írhat. Öntől sok és becses telik, de nézzen széjjel legalább ebben a mi kis világunkban. Kovács Jenő Úrnak, Anarcs. Az anarcsi t. biró vagy penzkezeJó mindenesetre nem helyesen cselekedte, hogy a pipázásra olyan jő, de annyira tilalmas szúz dohányodat épen a község Wartheim siekrényébe zárták el. Miut ahogy ön, nekünk, miért miért nem, megírja? Mert hát miért akarja, hogy ezt kiírjuk az újságba. Valószínűleg csuuyább dolog ez az ön kivánsaga, mint az, hogy a törvénybiró vagy a pénzkezelő eldugott magának egy kis pipázni valót. Nem igaz uton járó ember ön, hogy nem elégszik meg ezeknek a szegény embereknek a fininezok által való megbüntetésével. FelelŐB szerkesztő: INCZÜDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA £LEK. Nyilt-tér, Tudomásul! Táncztanitásomat folyó 1901. évi ápril hó 15-én föltétlen megkezdem Nyíregyházán, folyó 1901. évi márczius hó 18-án pedig személyesen fogom tiszteletemet tenni, azon mélyen tisztelt szülőknél, akik eddig szívesek voltak gyermekeiket nálam tanitványokul beíratni. Budapest, 1901. márczius 16. Mazzantini Lajos 190-1-1 táneztanár és ballet-mester. női Kitűnő hatású Va«Arsen-viz betegségeknél, Idegbajok |és erras vérszegénység ellen, bőrbajoknál, stb. stb Kapható minden ásványvizkereskedésben, szertárban és gyógyfűkereskedésben gyógy145-20-2 I
