Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-17 / 11. szám

4 N T 1 R V I D É K azok, a felszínen azért vannak és ugy, mint az olvadt nemes érez fölén aszó ralak. Ámde a salak mögött és alatt ott forr a nemesség, az igazság, a tisztaság, a szorgalom, mind az az erő a mi egy nemzet uralá­sához szükséges. A magyar nép hazafias érzesében erös ma is. A salak hadd kerengjen a felszínen, hadd rázza rongyát. Az üres elégett szívek azért ne vezessék félre a ízemlelódót, az a mit lát, a czéda magam utogatas nem hat mélyre, az a magyar honszerelmét nem fer­tőzi be. Bena hiuU városunk szeretett polgármestere mondta az első pohárköszöntőt, sokat szenvedett édes anyánkra — a hazára. Hatalmas éljen zúgott a szép szavak után és zúgott egész estén valahányszor a Bencs nevet említették. LeffUr Sámuel beszélt azután, tovább fűzve gon­dolatvirágait az előtte szóló nyomán. Az anya fiát, a mai fiatalságot intette és buzdította Lefller Sámuel, a ki egész életét a fiatalságnak szentelte, különbnek szeretné látni az ifjúság egy jo részét, mint a milyen most. Több idealizmust, az élet komoly munkájára való lelkes elö­készülést vár az ifjúságtól. JFWti Jánot ág. ev. lelkész emelt poharat ezután a honvédekre. Gyönyörű szívtől szívhez szálló mondatok hangzottak el ajkáról. A küzdelemről elfolyt honfi vérről emlékezik. A harez tüzénél meglátta a világ, hogy mi az a magyar hazaszeretet és bár leverettünk, igazolva lelt az a mondás, hogy ne bántsd a magyart, mert baj lesz! Szive dobogása megtízszereződik mikor a honvédekre gondol és hiszi hogy ha az — immár a magyar függet­lenség géniusává magasztosult — öreg még egyszer üzenné, hogy elfogyott a regimentje, a nagy példát követnénk ma is. Feledhetetlen szép szavak és feledhetetlen szép perezek voltak azok mikor az éljenzés és pohárcsengés közt felzengett a Benczy Gyula burján a — ha még egyszer azt üzeni mindnyájunknak el kell menni I Majd a dalárda énekelte el az elhunyt zsneköltő Huber Károly .Szabadság*-át. Halon Jánot ügyvéd éltette az ünnep rendezőit és azokat akik ezen a szép napon érzelmeink tolmácsolói voltak. Éljen Lefller Sámuel, Balla Jenő, Takács Endre ! Közkívánatra Somogyi Gyula emelkedett fsl méltatva a mai ünnep nagyságai szépségét. Igen érdekes része volt beszédjének az, a hol Bencs László nevét mint a polgárság képvi.előjét koszorúzta elismerő szavakkal. A kitört általános éljenzés hirtelen fordulattal Bencs Lászlót mint Nyíregyháza város leendő képviselőjét éltette, az általános tetszés szankczionálta azt is. Végül Hoaentkal Ferenci emelt poharat. A függet­lenség egyik erőssége a gazdasági ónnálloság, az önnálló vámterület létesítését hazafias szavak közt óhajtja. Kórólbelül éjfélig maradt együtt jó hangulatban a szép társaság. Sajtópür a — magyar szóért! Nádasy Lajos úr értesítette a héten a .Nyirvidék* szerkesztőségét, hogy e lap legutóbbi számában .Magyar sió' czim alatt megjelent vezérezikk miatt sajtópört indit e czikk szerzője ellen. Nyilatkozatát — alább — közlöm is — teljes loyalilással — egész terjedelmében. Hogy nem azon a helyen, ahol Nádassy úr — szinte követeli, annak két oka van. A legelső az, hogy én, mint felelős szerkesztője e lapnak, még a ma­gam kéziratait is limitálni szoktam, hogy melyik hová valót A másik pedig az, és ez a lényegesebb, hogy .1848. márczius 15.' valamivel jelentősebb dolog, miul Nádasy úrnak ez a mosakodás. Jó helyen van azonban itt is. Nyugodt lehet az iráni, hogy olvasatlanul nem marad. Ezt én sem szerelném. Mielőtt találkoznánk az esküdtszék előtt, ahová ön engem citáltat, — mintha a magyar szónak ebben az ügyében n«m is ön, de én lennék a vádlóit — és mi­előtt következnék itt az ön nyilatkozata, két dologra figyelmeztetem. Az egyik ez: Ón, még a gondolt mértéken is tűül álló ember, kiutdgában való elfogultságában. És szeren­csétlensége, tudatlanéig* által még nagyobb, mint gondol­hattuk. Miért beszél — nyilatkozatában .orvtámadás'­ról, mikor — remélem — elég jól meg volt írva a neve, hogy hrti beszeltünk! A másik ez: Ugy látszik, ön is ,a piszkos por­felkők menedeke alatt menekülő patkányok' közül való. Miért nem embere ön annak, amit megcselekedett. Avagy nem tudta volna mit cselekszik? De láthatta, hogy az ön házából, meg a háza elől a magyar nyelv ellen való fóldühödésael ment szavazni a nyíregyházi gazdák százakra manó tömege. De azért kitűzte a hazára márczius 15-dikén a nem­zeti zászlót 1 Holott ennek a híres lulheránas választásnak idején, akárcsak bikának a vörös posztót — az Ón házáná 1 lobogtattak a .Nyirvidék*-el, a mikben a Magyar szóról írott czikkek megjelentek. Ugy e bár ön városi képviseleti tag! Sőt vezérként a hegyen 01, szemben a polgármesterrel ! Nem kdl közköltség! Ezen a ezimen szerzett népszerűsége révén csapolt föl vezetőnek az ág. ev. képviselet választásánál is. Azt hitte, hogy — mint ott a városi képviselő testületben, ahol hál' istennek van reparáló felsőbb fórum, itt is lehet játszani a tűzsal: felgyújtod egy szalma boglyái, tudatlan lévén hozza, hogy abban, benne puskapor van. Ön Nádasy ur, lehet becsületes ember, hiu, el­fogult, rajongó, képzelőd<3, önhitt, de semmiféle gyújtó kanócz nem való a kezébe. Vannak mások is becsületes emberek, okosabbak, tanultabbak, kevésbé rászorultak, hogy hiuk legyenek: hagyja ezekre a közdolgok vezetését. Az elszabadult majom, bár milyen sokat látóit is a gazdajától, bocsássa meg, hogy ismételjük ezt a hason­latot, nem lehet masiniszta még a szálkái vonaton sem. Nyíregyháza pedig haladni akar ! Még a magyar nyelv dolgában is! ón akarja ezt megakadalyoznif?! 1. L. Nádasy Lajos ur levelét itt közöljük (szóról-szóra): .Nyirvidék* czimü Szabolcsvármegye hivatalos lapja, a szabolcsvármegyei községi jegyzők es a szabolcs­megyei általános tanítók egyesületének .hivatalos köz­lönye, Nyíregyházán megjelenő heti lap tekintetes Szer­kesztőségének Nyíregyházán. Lapjának a .Nyirvidék*-nek folyó évi márczius ho 10-íkeről kelt 10-ik számaban .Magyar szó* czim alatt közlött vezerczikkében nem is kevesebbel, mint az .Urak' és a •, magyar nyelv" elleni lazítással, ezekkel kapcsolat­ban .hazaarulás*-sal is vádoltatván minden legkisebb ok és alap nélkül, idézett közieményenek ily ertelemben ellenem irányozott minden egyes kitetelet és következ­tetését merő rágalomnak nyilvánítom, a tisztelt olvasó közönséget pedig ezen az uton értesítem arról, hogy ezzel a minősithetlen orvtámadással szemben már is intézkedtem a kellő lépéseknek nevemben a legilletéke­sebb bíróság előtti megtétele iránt, és jelzem azt is, hogy a hozandó bírói itelet annak idején ugyanezen lap hasabjaín lesz egész terjedelmében közzé téve. Addig is elvárom azt, hogy ezen nyilatkozatomat lapjában, annak megfelelő helyen, hol a .Magyar szó* czimü közleménye megjelent, már a legközelebbi számá­ban szószerint közölni fogja. Nyíregyházán 1901. márczius hó 10-dik napján. Nádasy Lajos. Zörgessetek táu megnyittatik. Takard el felhófátylaiddal ragyogó orczád oh N p míg e törtéuetet hirom. . . . Vallás órán voltak az inasgyertkek. A szeuta<ya beszólt. Ajkáról mint a nektár terjedezett a szó. A hu és szeretet balzsama rsep eredinenuyel nemesitgette as insbkák bzivét. Az Ur lelke lengedezett a társaság fölött. Az alkony homályából az utczán lábujjhegyen köze­leg Gjootsz MIBÍ. E kebelt a vallás óráról. Szepegve gondol a bUutetdsre es kisded agyábau meutótervek rajzauak. E'őre reszket a büntetéstől. Gonosz Misi már ott áll az ajtó előtt. Társai fölött tdtbenu az Ur lelke leugedez, elleubeu tzegény Misi fölött idekUuu a Dimokles kardja himbálódzik. Egy »j ó nyitás es a kard letuhan ós levágja a szegény Gonosz Mihályka fejéjöt. Á n előlebbeu a pokoli fifika és az ördögi prak­tika ket csábos fantoma, erőszakkal megfogjak a Miai kezet és rabbá téve a teremben mindenkit ráfordittat jak as iskoli ajtajára erőnek erejevel a kulcsol. Szörnyű eróbzakkal szegény Misivel sbebre tetetik es sz tfjut a legteljesebb fu ó lépesben tova űzi*. Szaladj Misii Bilnöd szöruyQ, de szörnyűbbek el méd látomábi. És Misi szal&da, míg igeu mest-za nem halada. A szent férfiú nem hinti már a balzsamot. Vege ae órának menne haza. Az inaakák mennének haza, az Ur lelke még egy kicsit leugedez, aziáu menue haza. Nem Uhet ám gyere kii Az ejio zárva Van, igen erős zára van, mely alkotva nem c<sk holnapra-tuára van. Oh, oh, oh! Mály gonosz véletlen. A szentferfiu nevel ás boszaukodik egy személyben a bezárt ajtónak előtte. Kinyittatik az ablak és segély kéretik, a mi hiába tétetik, mert észre cm vételik. A:Íj elő Rontó Pál, béke gslimbja lész, kulc-ot keresni mész! Palkó szolgálat kész. Ablakon át rögvest kisukau mint szélvész. Ande mind hiába, a kálcs niscs likába, de Palkó se kába, lábat szed nyakába s távol éjszakába röhög a markába. Hétköznapi hangon ssólvs, a követ oda maradt. Miat Hut.czui Pdtert kü d:e el azelid galambként olsjtggal csórébeu, a hol haragvó hol nevető lelkipásztor. Huoczat Péter mihamar kiejté csőréből a béke olaj ágát, a mint műhelye cseudj-íbeo fokozott étvágyai «tie v.cioráját. mert ku c«kere<es helyett hsza futott. Állj elő Garázda Ferke, hozd el hát te a kuckót. á kftvet megmozgatott minden követ, de nem lelt kntcso*. hát oda maradt. Erre a asent férfin megáldá híve t és megfelelft higgadtsággal kilépett as ablakon, baj néikal leért a földre és elment v»c«orálni. nyomban e feledve a kel­lemetlenséget, megmgalhttian ataraz ával. A kis tanítványok, a szende inaskák, egymás hegyén, hátán kiszálltak a fészekből As szépsu, csend­ben rendben a mint máskor is atoklák, gondosan ki­kérő ve a pjszton áll A readórftk nádptletáit hasa lej­tettek. Atnea I (Páfrány.) Fürrdi Sándor. Nem tudom, vájjon véletlen-e. vagy természetes, de mindenesetre sajnálatos, sót jelleratő dolog, hogy Füredi Sándort a kiváló hegedű inüi szt, a sió legtzo­rmabb értelmében lói kell fe.lezuűok Fölfedeznünk akkor, mikor már sikerekben gazlaf mult áll mögötte, s mikor etóltünk, sieinAak láttára működik közel egy eszteo<m«. Ismerjünk e jelenségből első sorban a művészre, kinek fényes tehetségével csak nagy szerénysége vetek­szik; de ismerjünk önmagunkra is, kik vajmi kevés érzéket tanúsítnak a művészetek kedvelése és a művészek méltányolása iránt Már pedig e nélkül eleven, pezsgő társadalmi éle­tét s hozzátehetjük mindjárt, hogy egészséges társadalmi viszonyokat teremteni, sőt elgondolni is képtelenség. • • Fiatal művész, s máris a nagyok, sőt talán a leg­nagyobbak sorában foglalhat helyet Hubay tanítványa. Még el se végezte az akadémiát, mikor ónálló hangversenyt rendezett Budapesten, szép jövőt biztosító előkelő sikerrel. Budapestről Bécsbe ment Strauszhoz, a keringö­királyboz, kinek vezetése alatt 2 éven át annyira ki­kepezte magat, hogy a kényes becsi közönség előtt is nagysikerű hangversenyt tarthatott Ezzel sem elégedett meg. Tovább vándorolt Német­országba, s Halléban, Drezdaban, Lipcsében egy Hausitt egy Kapoldi előtt játszott úgy, hogy ezeknek nemcsak teljes elismerését érdemelte meg, de biztatást is nyert tőlük, hogy európai körútra induljon. S a művész e nagyjelentőségű elismerés és kitün­tetés közepette arra hatarozza el magát, hogy elindul — haza, mert mindenek előtt magyar művész akar maradni. • • • Városunk szülötte, a miről oly módon ad bizony­ságot hogy nyugodt exictentiát biztosító ajánlatokat visszautasítva, nálunk, itthon telepszik le egyszers­mindenkorra. Szathmárt, Pécsett Eperjesen a hol direkt meg­hívásra megjelent, mindenütt dicsérik, szeretik ; nálunk, a hol itthon van a maga hazájában, névről is alig ismerik. Pedig valóban nem méltatlan tagja annak a Friedmann-családnak, mely két tagjával (József és Samu) két professort adott a debreczeni zeneakademiának. Sőt el lehet moudanunk, hogy kiképzésére, technikájára, interpretálására és temperamentumára nezve azokat felül is múlja. De hát, úgy látszik, nálunk is beválik annak a régi közmondásnak az igazsága, hogy: .Nsmo propheta in patria sua!* • • S végül nemcsak művész, de zeneoktatásra is vállalkozik. Ennek pedig az a jelentősége, hogy gyermekeink­nek, kikben a zenére való hajlandóság idejekorán jelent­kezik, nem okvetetlenül szükséges messze idegenbe tá­vozniok iskoláztatás czéljáből, hanetn mindjárt itt hely­ben avatott kéz vezetése alatt képezhetik ki magukat nemcsupán az elemekben, de a magasabb zenében is. Míg ekként egyfelől nagy költség megtakarítást ér­hetünk el, másrészt azt is elősegítjük, hogy a művészt városunknak és magunknak megtarthassuk. Anyagi előny és morális kötelesség egyaránt sür­getik tehát, hogy érdemes földi nket nc kény szeri tsük az elköltözésre, a mi okvetlenül bekövetkezik, ha nem va­gyunk képesek részére az egyszerű megélhetés feltételeit biztosítani . . . * * Másutt a fiatal tehetségeket biztatják, nálunk mintha a közönség igényelne egy kis biztatást. Nos ez a czikk nem reklámnak, hanem egyszerű tájékoztatónak készült azok számára, kik müérzékúk ki­elégítése s a művészet pártolása czéljából egy Füredi­hangverseny rendezéséi óhajtják. Ellenei. ÚJDONSÁGOK. — Az uj római kathollkas templom ügyében Bencs László polgármester csütörtökön délután egy nagy­szabású értekezletet hívott össze a képviseltleslület tag­jaiból és a róm. kath. egyház vezérferfiaiból. Az érte­kezlelen mindenek előtt felolvasták az egyháznak a városhoz intézett kérvényét, amely lényegében három rendbeli megoldást vetett fel a templom építésére vonat­kozólag. Az egyik az volna, hogy az uj templom a mos­tani helyén építtetnék, természetesen megfelelően nagyobb területen. Ha azonban a városnak ezen terv ellenébsn akár város rendezés, akár forgalmi, akár szépészeti szem­pontból kifogása volna, az egyház kijelenti, hogy helyett* a várostól más megfelelő eminens helyen levő terűletet is elfogad s a mostani templom helyét a városnak át­engedni kész. A harmadik megoldás, — amely ugy a városra, mint az egyházra és a hívekre egyaránt a leg­kevésbbé szerencsés lenne, az volna, hogy a jelonlegi templom meghagyatnék és még egy, bár kisebbszerű uj templom épitettnék a városnak valamely más részén. Az értekezleten elnöklő polgármester kifejtette, hogy a templom építésének kérdése már nem uj dolog. Hégen foglalkoztatja a közvéleményt és általános a nézet, hogy az uj templom a mostani helyére nem építhető, mert arra a helyre ugy városrendezés mint szépészeti és for­galmi tekintetekből rá szüksége van a városnak. Ds ki­vihetetlen az a többek részéről hangoztatott óhaj Is, hogy a .város magántelkckel vásároljon meg és engedje át a templom részére, mert puhatolósásai szerint a telek­tulajdonotok olyan horribilis árakat kívánnak, hogy a város pénzügyi helyzete egyáltalán nem engedi meg a komoly tárgyalásokat sem. Ilyen körülmények között egyedül as amúgy is önként kínálkozó napipiacz helye az, amely a templom számára felajánlható. Ez szintén központon fekvő .eminens' hely s ha az uj templom megfelelő méretekben és külső kiképzéssel épen szembe fog állani a városházával, azon a helyen, míg egyrészt semmi tekintetben forgalmi akadalyt nem képez, addig másrészt a város külső szépségének emeléséhez is jelen­tekenyen hozzájárul s miga a városháztér a mostani­nál sokszorta kedvezőbb alakot nyer. Ennek a terü­letnek nagysága is megfelelő, mert a remélt nagy­ságú templom odaépitése eselén az orosi utcza sem szűkilletik meg a a templom északi és keleti oldala

Next

/
Oldalképek
Tartalom