Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-03 / 9. szám

n N T I K V I D E K keresztapai tiseteletet elvállalói « keresztanyának is valamely ő«nemes uriaiazoayt kér föl a büsske família. l)a milyen uagy volt a ciodálkozái, mikor a keresste­lőre Nonueumicher Jakab »»áb földműves jelent meg az élete pirjival s ereket irták it be a matrikulába, •int Kállay Márk keresztszülői'. Kállay István rendesen reggel négy óra előtt kelt, ugy télen, mint nyáron. Gyorsan tlkOliött reggelije után axonual irósiobájába ment, csöngetett huszárjának ét hivatta valamely alantai hivatalnokát, hogy egyről­máiról referáljon. Édesatyáro, ki a negyvenes évsk közepén kincs­tári tiszttartó, tshát a gazdaság iutézóje volt, legtöbb­ssör résieaalt abban a szerencsében, hogy a hajnali elő­hivattak közé tartozzék. Egy izben Sándor bátyám, ki akkor az elemi oistályokat végezte, abban a szerencsében réizesOlt, hogy bemutatták a nagy urnák. Killy István, ki rec­desea nagyon komoly férfiú volt, beszélgetésbe eredt a kii taoulóval i azt kérdezte: — Mi akarnál lenni, ha feloóíz P — Úr! — válaszolta a kérdezett. — Olyan ur, mint az édesapád? — Nem olyan ! — Hát milyen? — Olyan ur, mint a bácsi I Kállay István jóízűen elnevette magát i tovább folytatta a kérdéseket: — Miért akarsz olyan ur lenni, minő éu vagyok a nem olyan, mint az apád? — Mert az apán sohsem küld a bácsiért reggel uégy órakor, de a bácsi mindig akkor hivatja apát, mikor édeiapa még alszik. — No, okos, derék fiúcska vagy ! — szólt a mél­tóságos ur és odament sok ezer kötetet tartalmazó köuyvtáráho*, kiemelt egy szép történeti munkát és e szavakkal adta át : — Olvasd el fiam, ha majd megnősz és emlékez­zél a bácsira, aki az apádat mindig reggel négy óra­kor költette föl. Jo darabig ezután nem jött a huszár reggel négy órakor, ugy hogy édesapám megkérdezte főnökét: mi lehet az oka ? — Az az oka, hogy nagyon félek a kis fiától, nehogy ismét rámpirition! A megtestesült finomság volt minden mozdulata, egész lénye i ilyen volt a felesége is. A szigeti piacion levő kincstári palotában a negyvenes évek divatja dominált, ezreket érő mahagoui szekrények, a százfió­kos szekreterek, a szmirua-szónyegek, csipkefüggönyök, a családi ékszerek, kiucses gyüjtemenye mutatta az urimódot, melynek megszerzésére uagy magánvagyou is kellett. Kállay Istvánék estélyei, jótékouyságai sokat fölemésztettek, pjdig sohsem tévesztették szemök elől a takarékosságot. Az estélyek után a vendégek csakis a főlakosz tálytól félreeső dohányzóban szivarozhattak, pipázhat tak, mert a házigazda még Jikab angol királynál is nagyobb ellensége volt a dohánynak. Mikor vendégei a dohányzóba felrevonultak, Kállay István mindjárt el is búcsúzott, mert a dohányzóba soha be nem lépett. Különösebb szokásai közé tartozott a nagytekin­télyű udvari tanácsosnak, hogy a dupla mássalhangzók elleu irtó hábornt indított. A vezetékuevet sam respek­tálta, i ahol Krammer vagy Müller név fordult elő, az egyik kettósmássalhangzó áldozatul esett. Az egyik jókedvű fiatal hivatalnok egy beadvá­nyára aztán alkalmilag a következőket irta: Méltóságos nagy-kálói Kálay István udvari taná­csos urnák, több vármegye táblabirájának stb. Killay István amint elolvasta a hibás föliratot, össteránceoija homlokát s behivatja az illető tiszt viielót: — Tanuljon meg korrektül írni! — Tudok, méltóságos uraml — Hát ez itt mi? — mutatja a beadványt. — Ez korrekt? — Azt gondoltam méltóságot uram, ha a Miller­nek, meg Kramernek elég jó az egyszerű magáuhangzó, aMkor Killay it beérheti egy I betűvel. Kállay István megbiczctentette a fejét, a kihall­gatásnak vége volt; de ezután a Krammer éa Műller név pardont kapott. Ezek azonban csak apró szeszély' k voltak a sr.iv nagy erényei mellett. Ahol lehetett, ugy ő mint neje titokban segített; a szegényebb tisztviselők gyermekei karácsonykor olyan gazdag ajándékokat kaptak, hogy miod"" ilyen háznál nagy volt at öröm. Megköszönni természetesen nem lehetett, mert Kállay Istvánék a hálálkodást el nem fogadták. A jótékonyság gyakorlásában Killay Istvánné, Blaskovics Amália, ez a nagyműveltségű, gyöngéd, finom lelkű, magyar úrasszony állott férje melleit a valódi jótékony angyala volt a szegénysoroknak, ugy, bogy mikor 1846-ban távoztak Szigetről s az igazgatósági palotába mint konsiliárius Geramb Károly báró és neje Füleky urnő költözködött be, nem egy sóh.j azál lott a távozók u'áa, kik a minmtmiakról a főváros­ban sem feledkeztek meg. Kállay István 1847-ben a legerőteljesebb féiá­korát élte, mikor hirtelen megbetegedett s csakhamar meg ii halt. Meggyászolták Máramarotban, s a részvét olyan mértékben nyilatkozott meg, hogy a mélyen gyászoló özvegy a máramarosiak szeretetére mindig hálásan emléketett vissza. Kállay B;ni közös pénzügyminiszter megeléged­hetik a maga nagy munkásságával, de szüleire is büszke lehet. Szépfaludl ö. Ferencz. KÖZGAZDASÁG. Van-e hatása a műtrágyának a gyiimlöcsö3ban ? Egy érdekes s a gyakorlatban még uem eleegé megvilágított kísérlet eredményéről számo unk be alábbi sorainkbau, melyeket egy megyéukbeli pomoiógus boc-áj­tott reude kötésünkre oly kérelemmel, hogy azoknak lipunkban helyet adjunk. Készséggel teszünk a kérelem nek eleget, mert tudjuk azt, bogy az olvasó kö/öoség •zivesen veszi a gyakorlat merejéről érkezett köz emé­nyeket. A pomológus, ki iukoguitóját szigorúan megőrizni óhajtja, három év óta tanulmányozza a legnagyobb szakszerűséggel ama kérdést, hogy érdemes-e gyümölcs­fák alá műtrágyát alkalmazni, a ht igen, — a trágya­kereskedők árjegyzékeiben egyaránt fennen dicsért mű­trágyák közül melyik az, a me'y tényleg hasznosít­ható? A kérdés nem oly egyszerű, mint a minőnek az első pillauatra látszik, mert hiszen tudvalevő, hogy egy gyumö.esősben sokkal, de sokkal nehezebb n ind­azon tényezők befolyását kellően mérlegelni, miut a melyekre az adandó tápiuyagot megválasztásánál figye­lemmel keli lennünk. Tudjuk például azt, hogy mennyi tápanyagot igényel i tényleg mennyi tápanyagot vesz lel egy körtefa, egy almafa, vagy egy szilvafa, szóval bármiuő gyümő.'c-fi, de nem tudjuk, hogy e fák kötül melyik minő tápinyagot tud legnehezebbeu áthasoni­taui, s melyik iniuő könnyűséggel képes a kűlöiböző tápauyagot felvonni; vigyisuem tudjuk azt, hogy minő tápinyagot pótolhatók ós potolandók mesterséges trágya alakjában s minő mértekben? Mar p dig nálunk, a hol a gyümölcsterme ésre kedvező talaj es klimatikus viszonyokkal birunk, nem egészeu utolsó dolog ezen ismeretek birása is, mert hiszen a gyümölcsben egy jelentékeny exportcsikket birunk, a melyljel nagy mér­tekben képtsek vagyuuk gazdaságunk jövedelmezőségét emelni. Miudenesetre örvendetes jelenség tehát, ha a gyümölcstermés fokozására iráuyuió törekvés mindinkább fokozódik, s ha mind számosabban akadnak uly terme lók, kik időt, fáradtságot a költséget nem kímélve, a legbehatóbb tauu'mányozás tárgyává teszik az e tekiu tetbeu teendő intó?koiósek sorozatát. Jelen esetben — miként a beküldött adatok mutatják — egy sík fekvésű gazdaságról van szó, mely­nek kötött miuőségü szántőfödjei körte, alma és szilva­fákkal vannak szegélyt zves a melyek részin: félmagasak, részint magas lörzsüek s egymástól 12 méter távolságra vannak ültetve. A fák kora a gazdasig egyes dűlőiben eltérő; részben 6 részben 8. részbeu 10 évesek. Trágyául szuperfoszfát, chilisalétrom és kénsavas káli használtatott fel oly módon, hogy a szuperfoszfát és káliból mindeu fira egy kilogram vétetvén, az jól összekevertetett s három évvel ezelőtti augusztusban olazóratváu a fa koronáji alatt elterülő földrészen, jól bekapáltatott, illetve a fa alj i felása'ott; & chitisalétrom­bol pedig a következő tavasszal fél kg. hintetett el, de csak mint f-j'rágya. Minden második fa trágyázatlan maradt. A trágyázás évében a fik gjö yörüen hajtottak, bóveu virágzó tak. a termőrügyek erőteljesen fejlődtek H a trágyázatlau fákkal szemben a szilvafa átlag darabonként 48 kilogrammal, az almafa , , 37 „ t s a körtefa , , 34 , adott többet. Második esztendőben a aű'ágyázás hatása még mindig jelentékenyen konstatálható volt a mennyibei'. a szilvafa átlag darabonként 24 kilogrammal az almafa , , „ 18 , , s a körtefa , . , 17 , , termet többet. A most lefolyt esztendőben szintén dúsabban vi­rágzottak a mütrágyázottak, de már nem volt oly fel­tűnő az eltérrs, a végeredményt pedig sajnos nem lehetett ósslelni a bekövetkező t fagy miatt, mely »z összes fák termését tönkretette. 24496-1901. srám. Pályázati hirdetmény. A szilágysági h. é. v. Taeuád, Alaó-Szopor ét Ztlah állomásain levő épületek bóvi ési muukáiuak teljesítésére ezennel nyilvános piljázatet hirdetünk. A verseny feltételek szerint kiállított és felbélye­gezett ajánlatok legkésőbb f. é. inárczius hó 15-án déli 12 óráig nyújtandók be a m. kir. államvasutak deb­reczeni üzletvezetóségéuea titkárságánál. Késóbb be­érkező ajáulatok nem lúgnak figyelembe vetetni. Az ajánlatok tárt boritekbau küldendők be, mely kűl­czimezése fölött „ajáulat a szilagysági h. e. varut epü et bővítéseire" felírással látandók e'. Bánatpénz fejébeu legkésőbb f. evi márcziut hó 14-én déli 12 órág 800 azaz uyo.císzáz korona lueudó le készpénzben vagy állami le.étekre alkas er ékp pí­rokban az üzletvezelóség debreczeui gyüjtópénttáiáuál. A készpénzben befizetett báualpenz uiau kamat uem követelhető. Az értékpapírok a budapesti, illetó>eg becsi tőzsdén jegyzett utolsó uapi árfolyam szerint, 4« a névértékét meg uem haladó értékben fogadtatnak el. A teljesítendő muukákra vonatkozó tervek, költség­számítás, szerződési tervetet és egyéb feltételek as Qzletvezstőség pályafeutariási és epitén oszt áljánál (Debreczen piacz-u:cza 18.11. em. 19) es Nagy Károly b.a a in. á. v. osztály mérnökség hivatal >s belyiségébeu a hivatalos órák alatt inegtekiuthelók és ugyanott az ajánlát és auuak mellékletét kepszeudó költségszámítás szövegn megszerezhető. Debreczen, 1901. február havában. íeielÓB szerkesztő: 1KC2EDT LAJOsi Kiadótulajdonos: JOBA KLfcK. Nyilt-tér. liber forrás Kltflne hatáaá Vai­Ar«on - vli vérszegénység ellen, n(i betegségeknél, idegbajok és bórbajoknál, stb. stb. Kapható minden ásványvizkereskedésben, gyógy­szertárban és gyógyfűkereskedésben. 145-20-1 Uyirbátor legszebb helyén fekvő, II modern, nagy boltll»lyÍNé(C tágas pincze és raktárhelyiségekkel, külö­nösen nagybani fűszerkereskedésnek alkalmas, több évre kiadó. — Értekezhetni a tulajdo­nos Mindül I)i/8Óvel Nyírbátorban. 13&-P-2 30011901. v. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré leszi, hogy vagyon bukott Fábry Károly csődtömegéhez leltározott, összesén 1456 kor. 46 fillérre értékelt activ követelések nyilvánoi árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a nyíregyházi kir. járásbíróságnak 1901. V. 282. számú kiküldetést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Nyíregyházán a kir. törvényszék árverelő helyiségében leendő eszközlésére 1901. évi márezius hó 12-llt napjának délelőtt i>'/ 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékszók ezen­nel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az árverésen, az 1881. évi LX. t.-cz. 107. g-a értelmében a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz. 108. §-ban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházán, 1901. évi február hó 28. napján. 158—1 — 1 Szántó Ármin, kir. bír. végrehajtó. •—Árverési hirdetmény. 2645 1901 Nyíregyháza város tulajdonát képező vasúti ven­déglő, Csillag (Bundi), Sas, Morgó, Három rózsa, t zédulaház és nagyeserkesil épületek rolyó 1901. évi máj" hó l-től három esetleg hat évre leendő bérbe­adása czéljából folyó évi inárczins hó 14-ik napján délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében nyilvános árverés fog tartatni. Az árverési feltételek, hivatalos órák alatt a fő­jegyzői hivatalban megtekinthetők. Kelt Nyíregyházán, 1001. évi február hé 28-dik napján. 157—2 — 1 Benn László, polgármester. Szőllő és ház eladás. Néhai Moe^Z Adolf hagyatékához tartozó s az ú-szólló* kertben levó 2705 •-<>'/ teriilet melynek egy része nemes faja sz öllö vessz ~t­vel van kiülfetve; továbbá a pazonyi-utezán levó 10-ik szánra a több lakosztályt magában foglaló ház, szabadkézből azonnal eladó. Vevók értekezhetnek az örökösökkel, pa­zonvi-utezk , 10-ik szátn alatt, 156 2— t Apró Hirdetőiek feltétetnek f f Apr6 Hlrdetéaek felvétetu-k kiadó-hiviita'u-ikban iskola- I R R A IIIURPTPAFII kUd'-hivtta'uikbaa i k»U­Mcza 8-dik szám, tovibbá 1111111 II I II 11 I I IMII/ itcia 8-dik iiia, Ut.^l. Jakobovltl Kaany kii.mony II P K II H I K II T I f" ^ I" H JakeboTlti Faany kii.íszoiiy dobinyttiiadé )ében. Ili MII II III III II • I I 11 dohányt* idejében Kii hirdetés otÍD mgyn lapot VII IIW II I II W la I b W k II ÖU«d UÓO f«IQ! t l.pot fii orm adunk. áron adjuk. Apró Hirdetőiek rgjia^ri köiléie 10 izói( 40 fillér, mind a toribbi isi 4 fillér. Ai e'ei él Tiitig betilrel ized-tt ixtvak kétueruea •akmitutoik Hirdetéiek po<t« atiia it beküldhetik, a Uxléii dlj kéiipjaz RTGY lsTélbélye(ek<)ei >• illékleadj. Miudau birddUirdl • kiadóhivatal intvén *d f^'Tiláfeiititt. L-rélbeli felTilá(oi:tii c.tk a hirdetés i rilaiabétyet bekílldéia laellatt aditik. Ilyen betűvel szedve 10 szóig 60 fillér, minden további szó 6 811. Az első és vastag betűvel szedett szavak kétannyi. Ilyen betűvel szedve 10 szóig SO flllér, minden további szó 8 fillér. Az első és vastag betűkkel szedett szavak kétszeresen számittatnak. Be van bizonyítva, hngj a legjobb és legolcsóbb krtz-j 1 »etitfí az apró hirdetés marad. A ki gyorsan én elóOTAsea tuzal, birtokot, üzletet, ámt venni: vagy eladni akar. ' A kl bármiféle alllst vagr foglal 1 kozást keres, kl társat. pénzkólcsAnt stb. tere" biztomn é- leggyorsabban el éri czélját, ha igénybe részi a „NYIRVIDÉK" Apró hirdetijek rovatai, a hol minden sió esak i fillér. A ligileiihb forrás aranyórak. ékszer dús választékban, ép ugy inga és fali ébresztő, konyha ó .il nagy vála-ztékban.Árak ébresztő óra 3 korona 'KI fillér, nikkel z^eb-, óra «i korona ">0 fillér. Ezüst órák dupla fedéllel II korona -VI fillér, arany gyOrük fi koronától feljebb i -aki- Sulyok K. ékszerésznél kap b^tók Pazonyi utru 2. ••">-1. Oload ruhát Jót él elegáns eaivll SltSay it> koronától feljebb ugy>zintéii mindenfc-le egyearahil kedvezi) flaetéal felt-tetak taell-tt Is. tegvlcióbbaa késdt Ci«a le« Károly polgári é] katona egyen-' ruha készitó, Nviregrliázác pizonvi Htrza 10. 33-10-1 A kereskedő bál ruhaU rában egy fekete csipke-kendó el­veszett. aki megtalálta, szívesked­jék oi egyleti szolgához (Iskola­ntrza) felküldeni. 32-1-1 k homoki borok loo­klválóbbja %31d szllvani 1 liter 52 kr ttnnin rizling 1 liter 46 kr kóvidinka 1 liter 40 kr burgondi vörös 1 liter 50 kr kerti vinkó 1 liter 3t> kr Holfaaan Adolf üzletében (Korona é pület .) 21—3—? PaKoayl atcza 50. az alatt levő asztalos műhely kiadó. L'gyan csak a berendezés összes szer-szá­mokkal dtv<-hetó. ü5—1—? Távbeszélő 6eaz*kótt«< tés IzaboloimipyévsI.V.D szerencsém a n. t. közönség figyel­mét felhívni, bogy torták és sü­temények megrendelése Nyírbátort Nagyiálló, Kemecse, Kóűj, Kis, Várda és ezek vidékére, vaUnün­helyben leggyorsabban Uvbeázélii utján eszközölhető, a tá vb az Ali szama W. Tisztelettel Tester La­jos ezukrászata Nyíregyházán. 29 —3—4 Egy Moiégép, egy IréaaiUi és egy réz lit, valamint egyébb ingóságok szabad kézből vebelok pazonyi-nteza 10-ik szán alatt. 36-2—1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom