Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-23 / 51. szám

Hivatalos melléklet a „Itfyirvidék" 1900. 51-ik számához, Szabolcsvármegye közönségének az 1900-dik évi deczember hó 21-én báró Feilitzsch Berthold cs. és kir. kamarás főispán elnöklete alatt Nyíregyházán tartott közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. Bgy. 842.30177—900. K. Olvastatott a vármegye alispánjának a vasúti állomásokhoz vezető törvényhatósági vámos utak kiépítése iránt folyamatba tett ügyben 26423—900. K. sz. alatt beadott jelentése. Határozat. Amennyiben a vármegye közönségének 202—99. Bgy. számú határozata azon részében, mely szerint a fényes-litkei, kisvárdai, Thass-pátrohai, demecseri, halász- i kemecsei, vasmegyer-kemecsei vagy a műiratok szerint kemecsei; rakamazi, kálló-semjéni, nyírbátori, tisza-löki, Tisza-Bűd, szent-mihályi, tisza-dobi, tisza-dadai utak a tőrvényhatósági vámos utak sorába felvétettek, a kereskedelemügyi magyar kir. miniszter 7629—I. számú leiratával elvileg jóváhagyattak, e tekintetben intézkedés szüksége fenn nem forog; miután azonban a kereskedelemügyi magyar kir. miniszter a dombrád—vasmegyer— kemecsei útnak a vámos utak közé való felvételére vonatkozó elhatározását a dombrád—sóstói helyi érdekű vasút létesítési kérdésének mi módon leendő eldöntéséig függőben tartotta, s miután továbbá hivatkozott számú leiratában arra hívta fel a vármegye közönségét, hogy ezen vasút ügyével kapcsolatban tegye újból megfontolás tárgyává, miszerint a dombrád—pátrohai, vagy dombrád—kemecsei útnak kiépítése volna-é szükségesebb? vagy mindkét ut kiépítése, a jelzett vasút létesülése esetén el volna ejthető ? s tekintve végül, hogy a vármegye közönsége a törvényhatósági közutak tovább fejlesztése tekintetében reá háramló nehéz kötelezettségre és a nevezett miniszter 66155—I. számú leiratában foglalt kijelentésre, tekintettel 514—900. Bgy. számú határozatával a helyi érdekű vasutak segélyezésének kérdését a viszonyok kedvezőbb alakulásáig elejtette, s igy tehát, miután az úgynevezett .Rétköz" közlekedési viszonyain való segítés sürgős szükséget képez, bekövetkezett azon időpont is, amidőn az emiitett két út valamelyikének, mint vámos útnak kiépítése tárgyában dönteni kell: a vármegye közönsége a vármegye alispánja által tett előterjesztésnek elfogadásával, s igy a 202—99. Bgy. számú határozat ide vonatkozó részének megváltoztatása mellett, a dombrád—vasmegyer-kemecsei ut helyett a dombrád—pátrohai ut kiépítését rendeli el; mert eltekintve attól, hogy a dombrád—kemecsei 21 km. hosszú útvonalnak kiépítése 512468 korona kiadást igényelne, mig ezzel szemben a dombrád—pátroha—thassi egész útvonal kiépítési költsége csak 316108 koronára rug, a dombrád—vasmegyer—kemecsei ut helyett a a dombrád—pátrohai ut kiépítése javasoltatik még azért is, mert az előbbi útvonal több helyen a felső szabolcsi tiszai ármentcsitő és belvíz-levezető társulat fő- és mellék csatornáit szelvén át, a létesítendő nagyobb méretű hidak felépítési, de különösen fenntartási költségei oly tetemes kiadást igényelnének, melyeket fedezni még a comulativ vám kezelés esetén sem lehetne, mert továbbá azon helyen, hol a domdrád—kemecsei ut létesíttetni terveztetik, az ut kellő szélességben kihasítva nincs is, s igy az ut létesítési költségeit, a tervezésnél még számításba sem vett kisajátítási költségek nagymérvben emelnék s mert végül a dombrád—kemecsei ut csupán négy község közforgalmának kielégítésére szolgálhatna, mig a dombrád—pátrJ.J vonal kiépítése esetén a pátrohai állomásra nem csak az ezen vármegyéhez tartozó Dombrád, Kanyár, Kékese és Berencs községeknek, de a szomszédos Zemplénvármegye több községének kereskedelmi és gazdasági forgalma is tereltetnék, s csak igy lehet ezen vonalat oly jövedelmezővé tenni, hogy a befolyó vám jövedelem a létesítési és fenntartási költséget fedezné. De nem lehet figyelmen kívül hagyni ezen kérdés elbírálásánál még azt sem, hogy a dombrád—pátrohai vonal kiépítése esetén a Dombrád, Kanyár, Kékese, kisvárdai községi közlekedési (vicinális) ut kiépítésének szükségessége is el esik, mert ezen vidéknek nemcsak gazdasági forgalma van a pátrohai vasúti állomáshoz való akadálytalan hozzá juthatással, sokkal rövidebb uton. mint Kis-Várda felé biztosítva, de biztosítva van a lakosságnak Kis-Várdával, mint járási székhelylyel való könyebb érintkezése is, s ez által a fent jelzett vicinális ut nem lényegtelen kiépítési költségének terhe és súlya, ugy az érdekelt községek mint a vármegye vállairól leesik. Végezetül ezen kérdésnek a fentiek szerint eldöntésénél nem mulaszthatja el a vármegye közönsége, miszerint kifejezésre ne jutattassa azt, hogy ámbár a Domrád—Beszterecz—Vasmegyer—kemecsei ut kiépítését elejti és az ezen útvonal által érintett vidék közlekedési igényei figyelmen kivül, ugyanezen ügy keretében, egyáltalában nem hagyatnak — mert az úgynevezett kemecsei vasút állomáshoz vezető ut, az iratok között fekvő műszaki leírás szerint két irányban, oly módon terveztetik, hogy az egyik, az úgynevezett déli szakasz, Kemecse község nyugoti kijáratától a Halász felé vezető közlekedési útnak a község belterületétől számított 1400 m-re eső pontjánál, a másik, az úgynevezett északi szakasz pedig, a község északkeleti kijárásától, a Vasmegyer felé vezető útnak a község belterületétől számított 900 méternyire eső pontjánál veszi kezdetét s igy nyilvánvaló, hogy az előbb jelzett útvonal által érintett községeknek is, a kemecsei vasúti állomáshoz kiépített uton való hözzájuthatása részben biztosítva, s igy közlekedési igénye is részben kielégítve lesz. Hogy a vármegye terülelén lévő vasúti állomásokhoz vezető törvényhatósági vámos utak hálózata teljes legyen, a vármegye alispánja által tett javaslatnak elfogadásával, elhatározta továbbá a vármegye közönsége azt is, miszerint ezen utak sorába, a már kiépítve lévő Nagy-Kálló, és úgynevezett Királytelek—tiszalöki, valamint a kiépítetlen szentgyörgyábrányi vasúti állomáshoz vezető utat is felveszi: mert az első helyen megjelölt s a vármegye által már cyklops burkolattal kiépített nagyforgalmu útnak fenntartása, de főleg újból való kiépítése, a vármegye közúti pénztárra igen nagy terhet ró, mert továbbá a Királytelek—tiszalőki Mac Adám rendszerrel kiépített ut az azt övező nagyobb uradalmak tekintélyei szállításai által szintén oly nagy mérvben rongáltatik, miszerint méltányos, hogy a fenntartási költségekhez ezen uradalmak nagy birtokosai a vámfizetéssel hozzá járuljanak : s mert végül a Nagy-Kálló—szentgyörgyábrányi törvényhatósági kőzut alkarészél képező szt.-gy.-ábrányi vasúti állomáshoz vezető ut, a nagy-károly—debreczeni törvényhatósági közutba torkolván bele, annak kiépítése esetén ezen vidék közforgalmú érdekei nagyban előmozdittatnának, a melyre pedig tvh. közúti alapunk, jelenlegi helyzeténél fogva, akkor a midőn öt éves útépítési munka programmunk is csak 42 km. hosszú útvonal kiépítését ölelheti fel, évtizedeken át képtelen volna. A jelen határozat, mint közérdekű közhirré tétetni, M ennek megtörténte után a közhirré tételt igazoló bizonylatok kapcsán jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez felterjesztetni rdndeltetik, s ez okból a járási főszolgabirák, Nyiregyháza város polgármestere, és a községek elöljárói felhivatnak, hogy a meghozandó határozatot, a hivatalos lapban történt megjelenése után rögtön közhirré tegyék, s az ennek megtörténtét igazoló községi bizonylatokat a községek elöljárói illetékes járási főszolgabiráik utján, Nyiregyháza város polgármestere pedig közvetlenül, tekintettel az ügy sürgős voltára, s 8 napon belől a vármegye alispánjához okvetlenül beterjesszék. Miről a vármegye alispánja, a járási főszolgabirák, Nyiregyháza város polgármestere és a községek elöljárói, utóbbiak a vármegye hivatalos lapja utján jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Sípos Béla, tb. főjegyző. 2331. K. 1900. Szalóka község elöljáróitól. Hirdetmény. Szalóka község határában, folyó évi deczember hó 8-án, egy darab 6—7 évesnek látszó, szőke szőrű fennálló szarvú, magyar fajta, balfarán ismeretlen bélyeggel ellátott mintegy 120 korona értékű tehén fogatott fel bitangságban, igazolt tulajdonosa alantirt elöljáróságnál 1901 évi január hó 16-ig annal is inkább jelentkezzék mert ki nem sajátitás esetén az 1894 évi XII. t. cz. 105. §.-a alapján Szalóka községházánál 1901 évi január hó 17-én délelőtt 10 órákkor nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek el fog adatni. Kelt Szalókán, 1900. deczember 17-én. Makay, Somogyi József, körjegyző. főbiró. 30155—1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Közhirrététel végett közlőm, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minister ur 87982/900. számú leiratával Balkány község kérelmére megengedte, miszerint a f. év deczember 25-re és az 1901. év január l-re eső heti vásár kivételesen deczember 24., illetve 31-én; tartassék meg. Nyiregyháza, 1900. deczember 19. Mikecz János, alispán. 29884—1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Szent-György-Ábrány községben 1 drb. kutya veszettség miatt kiirtatott s ez okból a községben levő kutyák zár alá helyeztettek. Nyíregyházán, 1900. deczember 16-án. Mikecz János, alispán. 29991 — 1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi junius hó ll-én kelt 14411/900. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Demeeser községben járvány szerüleg uralgott sertés orbáncz folytán elrendelt zár folyó évi deczember hó 16-án feloldatott. Nyíregyházán, 1900. deczember 17-én. Mikecz János, alispán. A kisvárdai járás főszolgabirája. 13781 K. 1900. Körözvény. Klein Sámuel ramocsaházi illetőségű szoba-festő segéd, foglalkozás nélküli csavargás miatt toloncz uton szállíttatván, f. hó 16-án Ajak községben kísérőjétől megszökött. Nyomozandó s feltalálás esetén ezen hivatalhoz előállítandó. Személyleirása: Termete közép, Arcza hosszas, Haja sötét barna Szeme sárga, Orra szája rendes, bajusza ütköző. Kül. ism. jele nincs, beszel magyarul, németül, öltözete viselt, polgári. Kisvárda, 1900. deczember 19. Angyalossy, főszolgabíró. 13679—1900. K. sz. Körözvény. Zajácz Lajos kis-várdai lakos József nevű fia, a f. évi deczember hó 8-án házától elment, s ez idő óta elő nem kerüt. Személyeirása: Korra 11 éves, termete nővőben, arcza hosszas> szeme sárgás, szemöldöke fekete, orra rendes, haja barna, ruházata kopottas hamu színű rövid kabát, ugyan ilyen színű mellény — és csizmába húzott nadrág, és fekete puha kalap. Nyomozandó, s feltalálás esetén ezen hivatal értesítendő. Kis-Várda, 1900. deczember hó 15. Virányi, szolgabíró. 29366—1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Beregvármegye alispánjának 22437/900éi 22438/900. számok alatt kelt körözvényét szabályszerű nyomozás és közhirré tétel végett közlöm. Nyiregyháza, 1900. deczaeiber hó 10. Mikecz János alispán. 22437—K. i. szám Beregvármegye alispánjától. Valamennyi törvényhatóságnak. Juhász Mihály gulácsi .Lapos* tanyai lakos folvó evi augusztus hó 34-e óta nyomtalanul eltűnt. Nevezett 6o eves, magas szikár alakú, haja és bajusza őszes szemei szürkék, arcza hosszas, orra, szája rendes Eltűnésékor fekete nyári ujjast és mellényt, fekete kalapot csizmát és vászony gatyát viselt. Nevezett köröztetéséí tisztelettel kérem. 22438. ki i. Ifj. Lakatos Lászlóné szül. Zsigó Mária v.-naraénvi elmezavarodott nő folyó évi szempember hó 2-án valószínűleg a mária-pócsi búcsúsok közzé ciapódva — elkóborolt. * Nevezeit 35 éves, közép termetű, orra, szája rendes haja fekete, arcza kerek. Eltűntekor barna karton ruhát viselt. Beregszáz, 1900. november 26. __ Jobsity, alispán. 29350—1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza váró* polgármesterének és a községi elöljáróknak. A aagy-kállói jár* főszolgabirájának 16200/900 szám alatt beterjesztett körözvényét szabályszerű közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1900. deczember hó 10-én. Mlkeez János, alispán. Szabolcsvármegye n.-káliéi járás főszolgabiróiágától. Körözvény. Drubova János dohány kertész balkányi lakos tulajdonát tevő s Nyírbátorban f. év márczius 29-én Harcsa János encsencsi lakostól vett 1 drb. 4 éves szenyes szőrű, fenálló szarvú jegea bélyegtelen tehenének járlat levele elveszett. A járlat levél száma nem tudatik, csupán, hogy Nyírbátorban 1569 vagy 1571 szjton alatt 900, márczius 29-én íratott át, nevére, s hogy Encsencs köztég elöljárósága által állíttatott ki. Körözése elrendeltetik. Nagykálló, 1900. deczember 7. Zoltáu, főszolgabíró. Vasúti ügyek. ^ magy. kir. államvasutak igazgatósagától. 168425/900 sz. L-crövíd-hb ós legolcsóbb utazás Olaszországba. A Fiume Veleneze ós Fiume-ADCoua költ közlekedő termes gőzhajók meuetrendje. Érv uyes 1900. évi november 1-től 1901 évi oklóber 31 ig. Fiume-veleuczei vonal: Éjjeli járatok. Fiúméból indulás mindet) kedden ós szombaton este 8 órakor, Velenczéből indulás miudeu hétfőn éa csütörtökön eate 7.30 órakor. Nappali járat, márczius 16 tői október 31-ig. Fiúméból indulás minden csütörtököu reggel 7 órakor Velenczéből indulás miudeu szombaton reggel 7 órakor. Velenczében érkezés és íudulás a Szt. Márk téren. Menettartam 10 óra. Fiume ancouai vonal. Nappali járat: Fiúméból indulás minden hétfőn reggel 7 órakor Anconából indulás minden szerdán reggel 7 órakor. Éjjeli járat: Fiúméból indu ás minden csütörtökön este 8 órakor Anconából indulás minden szombaton este 8.30 órakor Meuettartam 10 óra. A gyorsvonatok Fiúméban a góchajók kikötőhelyéig és onnau közlekednek. A termes gőzhajók mindkét vonalon egész éven át (tehál a téli időszak tartama alatt is) hetenként kétsser közlekednek. A nyári hóDapok tartama alatt, márcziut 16-tól október 31 ig a fiume-velenczei vonalon ezenkívül nappal való utazással hetenként még egj harmadik járat is berendeztetik. A termes gőzhajók catlakozásban közlekednek a Budapest Fiume közt forgalomban levó gyorsvonatokkal, valamint a Róma, Nápoly, Bari, Brindin, Bologna, Milano stb. felé induló, illetve onnan érkező vonatokkal. Menetdíjak: A gyorsvonatok használatárá jogosító menetjegyek árai a hajó átkelési díjjal együtti a Budapestről Dombovár-Fiumén át Velenczébe vagy Anconába vagy viszonyt: gyorsvonaton I. o«t. éu a gőzhajón I oszt. 34 korona, gyorsvonaton II. osct. éa a gőzhajón II. oszt. 26 korona. A budapeat-velencaei vagy aronai jegyeknél a gőzhajókon egy ágyért 2 korona utánfiietendő. b) A gőzhajókon Fiúméból Veleuczébe v. Auconába vagy viszont: díszterem, bálóhelylyel együtt 16 korona I. osztály, hálóhelylyel együtt 12 korona 111. osztály, (fedélzet) együtt 6 korona További k»phat(tk még ezen utirányou érvényes Olaazurszágba szóló conbinálbató mérsékelt körutazási jegyek is. A gyorsvonatok használatára jogosító közvetleu menetjegyek árai a hujó átkelési dijával együtt: Budapestről I őszi. II. oszt. Kómába vagy viszont 73 frc. 75 c. 54 frc. 05 c. Nápolyba , . 100 frc. 55 c. 72 frc. 85 c. Flórenzbe , . 73 frc. 50 c. 53 frc. 90 c. Genuába , , 89 frc. 25 c. 64 frc. 90 c. Milánóba , . 69 frc. 95 c. 51 íre. 40 c. Turinba , . 89 frc. 10 c. 64 frc. 80 c. Kínába , , 113 frc. 75 c. 81 frc 95 c. Marseille-S. Charleiba v.v.138 frc. 80 c. 98 frc. 90 e. Lvon-Perrocheba v. v. 128 frc. 25 e 91 frc. 50 c. Ezen jegyeknél a gőzhajókon egy ágyért 2 korona után fizetendő. Menetjegyeket kiadnak ós kőielebbi felvilágosítással szolgálnak" a m. kir. államvasutak állomásai ós városi raeuetjegyirodái valamint a Cook Tamás és Fia czég összes utazási Irodái. Budapest, 1900. november 22. A m. k. államvasutak igazgatósága. Folytatása a főlapon.