Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-09-02 / 35. szám

a NY f R v I DÉK Rendóraikapitány: Izsó György, Juhász Etele, Vincze Béni, Görömbey Sándor, Susztay József, Mácsánszky János, Karászy Ödön, Mester Károly, Velenczey László, Mikula Pál. Főmérnök: Grósz Emil, Siklósi István, Scháffer József. Segédmérnök: Wimtner Sándor, Vass József, Feldmann Mór. Gyámpénztári ellenőr: Kőmives Béla, Izsó György, Garai Lőrincz, Csapkay Géza, Krúdy Pal, Kovács Jenő, Zajzon Zoltán, Pásztor Pál, Fábritius Elemér, Szlaboczky Ernő. Két adótiszt: Mitrik Mihály, Izsó György, Javorrek Kálmán, Nagy Sándor, Nagy Kálmán, Vincié Bem, Garai Lőrincz, Krska Gyula, Deák András, Král András, Mácsánszky János, Májerszky János, Flégler János, Ru/.sonyi Endre, Zajzon Zoltán, ifj. Matulka Ödön, Bus Lajos, Tulacs Laszlo. ütbiztos: Mitrik Mihály, Fialkovszky László, Nagy Károly, Geszti Sándor, Izsó György, Vad Lajos, Lejtrik Sámuel, Pataky Ferencz, Kovács Lajos, Kapotsy Emil, Kállay Béla, Koltsál Károly, Gánié Oszkár, Vincze Bem, Palitz József, Görömbey Sándor, Gaál József, Mácsánszky János, Szűts Albert, Májerszky János, Kovács György, Szuchy József, Zajzon Zoltán, Borsos Sándor, Ivankievicz Győző. A katonai ügyosztályhoz rendszeresített írnoki: Mitrik Mihály, Kőmives Béla, Nagy Károly, Izsó György, Javorek Kálmán, Lehotzky Pál, Nagy Kálmán. Garai Lőrincz, Palitz József, Papp János, Bogdán Gyula, Repcsik J.inos, Král Anrás, Mácsánszky János, Karaszy Ödön, Krúdy Pál, Gaál Elek, Zámbó Elemér, Klubecz Pál, Májerszky János, Flégler János, Ruzsonyi Endre, Murányi Géza, Zajzon Zoltán, Pásztor Pál, Bus Lajos, Gaison Tamás, Tulács László. Kézbesítő vezetői: Mitrik Mihály, Udvarhelyi Miklós, Jordán József, Nagy Károly, Geszty Sándor, Izsó György, Javorek Kálmán, Nagy Sándor, Nyárády Pal, Hook Sámuel, Nagy Gyula, Kovács Lajos, Vincze Béni, Garai Lőrincz, Papp János, Palitz József, Bogdán Gyula, Sumichraszt Nándor, Král András, Mácsánszky János, Karaszy Ödön, Májerszky János, Flégler János, Bus Lajos. Mezőrendőri ügyeknél segédkező tollnoki: Milrik Mihály, Kőmives Béla, Sipos Lajos, Nagy Károly, Izsó György, Javorek Kálmán, Nagy Káltuan, Garai Lőrincz, Palitz József, Bogdán Gyula, Sumichraszt Nándor, Král András, Mácsánszky János, Karaszy Ödön, Krúdy Pál, Zajzon Zoltán, Bus Lajos. Nyomdászi: Kelemen András. Uazai ipar. Nagy fontosságú, eredményeiben messze ható ktlz delem indult meg a főváros és vidéki saj'ó magyarabb részében a hazai ipar oltalmazására, pártolására. Tulsjdonképen a küzdelem nem uj, mert hisz régóta olvashattuk e tárgyra vonatkozó közleményeket, mig azonban az eddig csak elvétve, rendszertelenül, hogy ugy mondjam, eseténkint történt, addig most örömmel tapasztaljuk, hogy a hazafiis sajtó rendszerként, napnap utáni közleményekben igyekszik a közfigyelmet és érdeklődést a működő hazai ipar ügyére felhívni, s azt állandóan ébren is tartani. Meg is lesz, sőt már részben meg is van e mozgalom eredménye, mert mig az eddigi felszólalások nagyrészben a pusztában elhangzó szóhoz hasonlítottak, addig a mostani küzdelem elsősorban kihívta az osztrák gyárosok ős nagykereskedők irigykedétsét, miután saját óletérdekeiket látják veszélyeztetve ; másodsorban pedig — s ez reánk a fontosabb, — az egész ország minden hazafiasan gondolkozó polgárának a figyelmét elhanyagolt hazai iparunkra fordította. Az a kérdés most már, mi a további teendő e téren. Hogy lehet elérni azt, hogy a felköltött közfigyelem és érdeklődés ismét el ne apadjon, hanem az a hazai iparra gyümölcsözővé, jövedelmezővé tétessék ez által az iparosok sanyarú anyagi helyzete megjavittassék s igy egy nagy és megbecsülendő társadalmi osztály megélhetése biztosittassék. A kereskedelmi és iparkamarák, mint ezen a téren illetékes közegek, jelentéseikben évről-évre sürgetik az állam hathatósabb támogatását, továbbá a szövetkezeti ügynek minél szélesebb körben való kiterjesztő sót, s ez által remélik vajúdó iparügyüuk jobbra fordulását elérhetni. Természetes, hogy mindkét ajánlott tényező nagy fontosságú, s megvalósülása már is nagy haladást jelentene a mai állapotokhoz képest. Azonban az állam iparpártolása sohasem lehet oly terjedelmű, hogy az mindenki igényét kielégíthetné, s nem is szabad azt várni, hogy az állam mint legfőbb hatóság, melynek feladata a felügyelet és az igazgatás, a túlságba menó aprólékosság által eredeti feladatától eltérittessék. Itt vannak aztán a szövetkezetek. Kezdi ugyaD már társadalmunk a sok keserű tapasztalat árán szer zett elfogultságát a szövetkezetekkel szemben levetkezni, azonban még hosszú idő, és sok balfelfogásnak kell addig tisztulnia, mig a szövetkezetek áldásdús működése éizrevehetővé fog válni; ide pedig gyors segítség kell, mert az ébes, elgyengült ember többre becsül egy azonnal nyújtott darab kenyeret a másnapra igért bőséges ebédnél. Hogyan segitsüuk tehát gyorsan és bizto-an ? Ugy, hogy magunk álljunk a segélyezés élére, mi magunk kezdjük meg a gyámolitást az által, hogy a forgalomba hozott hazai termékeknek a külföldi felett mindig éc mindenben elsőséget adjunk. Amig azonban azt látjuk, hogy maga az iparos osztály idegeuből szerzi be síűkségleteit, ne várjuk, hogy e téren változás áljon be, mert ha a czipész karlsbadi csípőt hozat készen, az asztalos és a szabó, ha valam jót, fiuomat akarnak áruba bocsátani, annak külföldi származásával kérkednek, annak magyar voltát letagadják : addig ugyan czélt nem érünk. S^hol sem láttam meg Nyiregyházáa, hogy valami iparczikk felett a „hazai ipar" fölirás díszelegjen, mert vagy nem tartják erdemesnek a felírás kifüggesztését, vagy pedig szégyenlik az árura vonatkozólag annak származasát beismerni. Sokat tehetne e részben egy árumintaraktár felállítása, ahol tisztáu ily hazai czikkek volnának elárusithatók, persze a hazai czimen az árakat uem volna szabad felcsigázni; igy a közönség a hazai ipart ős kereskedelmet megkedvelvén, a megszokott jót később sem hagyná oda. Föl tehát: .segíts magadon, az Isten is megsegít.' TANÜGY. Felhívás, a „Szabolcsvármegyei általános tani tó-egyesület" rendes tagjaihoz. Az Eötvös-alap országos tanítói segély-egyesület egynegyed századon át 369 esetben nyújtott már segélyt, 550 esetben pedig ösztöndijai és 401 tanuló számára szerezte meg Budapesten az ingyen déli étkezés jótéteményét s igy mindössze 1380 tanító családot részesített mar áldásában, ezek szerint az eddigelé nyújtott jótéteménynek értéke pénzben kifejezve meghaladja az ez éviekkel a 200.000 koronát. Daczára azonban e nagy mérvű jótékonyságnak, magasztos czélját még sem valósithatja meg oly mérvben, mint azt az évenkint folyamodók igénybe venni óhajtják. Nem, meil a tanitósag legnagyobb része megfeledkezvén önmaga és hozzátartozóival, még csak tudomást sem vesz ezen reánk nézve áldást hozó jótékony intézményről. Vagy pedig ha már mielőbb elérkezettnek látja egyik-másik az időt, hogy igénybe kell vennie ezen alap jótéteményét, be lép ugyan a rendes tagok közé, de azonnal is igényli a jótékonyságot. Igy van ez igen tisztelt tagtársak egyesületünk kebelében is. Alig vagyunk húszan, kik éveken át támogatjuk 2, illetve ma már 3 korona évi tagdijainkkal ezen a tanítókra nézve közhasznú intézményt, ujabban pedig a kik mellénk sorakoznak. mindjárt igénybe akarják venni a jótéteményt; sőt több éven át óhajtanák azt elvezni. Már pedig ez, oly pártolás mellett mint a mily mértékben csak a Szabolcsvármegyei lanitók is részesitik az Eötvös alapol, teljes lehetellen. De ha minden magyar néptanító és tanitó-egyesület meghozta volna 25 éven át az áldozatot ez alappal szemben, hiszem, sőt megvagyok győződve, hogy ma már mindazon tanítók gyermekei, kik felsőbb iskolákban végzik tanulmányaikat, bizonyos mértékben élvezhetnék annak jótéteményeit. Ezen körülmény, de meg mull évben hozott ama egyhangú határozatunk is, mely szerint a Tanítók Hazában 4000 koronás szobaalapitványt szavaztunk meg, és hogy ma inár nemcsak mint alapító egyesületnek; hanem nagyságos Dr. Farkas Balázs, Harsányi Menyhért és Rézler György egyesületünk nagyerdemü tiszteletbeli tagjainak áldozatkészsége folytán az Eölvös-alapnál három részes-jegy tulajdonosának lehetőleg figyelembe veszik ajánlatunkat — bár eddig sem utasítottak vissza soha, sőt legutóbb is mind a negy ajánlottunk részesült jótéteményben — indítanak engem; hogy az Eötvösalap intézményére ezúttal is felhívjam egyesületünk rendes tagjainak szíves figyelmet, teljes bizalommal arra kérve: hozzák ineg minél többen lietenkint azt a hat fillér áldozatot, melynek befizetésével rendes tagjai lehetnek ezen jótékonyczélu országos segély-egyesületnek s e mellett legközelebb ezimökre megküldendő aláírási íven gyűjtsenek körűkbsn a már eddig befizetett 531 korona szoba-alapilványunk 1901. évi részletének gyarapítására legalább egy-két koronát, hogy igy mielőbb abba a helyzetbe juthassunk, miszerint egyesületünk tagjainak Budapesten tanuló gyermekeit a Tanítók Házában saját helyiségünkben díjtalanul helyezhessük el Minthogy pedig az Eőtvős-alip egyesület Osztóbizottsága ez év aug. 17-én javaslatom folytán a pénztári ügykezelés, de meg a tagok érdekében is, hogy tudniillik jótéteményekre az egyesületek ajánlataikat megtehessék, kívánatosnak mondotta ki, miszerint a vidéki egyesületek tagjai, a hol az Eötvös-alapnak helyi gyüjtőbizoltsága van ott fizessék ezen országos segély-egyesületi tagságidijaikat, — még arra is felkérem érdekelt tagtársainkat, hogy az Eötvös-alapba fizetendő évi rendes dijaikat, 40 koronás örökös tagsági-dijaik esedékes részlet t, avagy részesjegyeik árát (50 korona) Pazár István helyi gyűjtőbizottságunk elnökének Nyiregyhá án adják át vagy küldjék be. Ne hogy jövőben is abba a helyzetbe jusson az Osztóbizottsági gyűlésre kiküldendő képviselőnk mint én legközelebb tagtársunkkil, kiknek szánlékát, hogy fiók érdekében ők is folyamodlak jótéteményért elkésve, az utolsó pillanatban tudtam meg. Egyesületünk rendes tagjainak mindezeket ismételve különös figyelmébe ajánlom. Nyíregyházán, 11)00. szeptember 1-én. Orsovszky Gyula, egyesületi elnök. A nyíregyházi gör. kath. iskolában a beiratások szeptember 4-től 10-ig tartatnak. Tandíj 4 korona, melynek fele, és 30 fillér tanitói nyugdíjra eső dij, beiratáskor fizetendő. Nyíregyháza, 1900. augusztus 28. Sesztay János, v. tanitó. Értesítés. A nyíregyházi kereskedő tanoncz-iskolában a beiratáso'c szeptember hó 9-én délután 2—4-ig eszközöltetnek. Jelentkezési hely: a központi ág. ev. népiskola IV-ik fiúosztályának tanterme. Az igazgató választmánynak az 1897. évben hozott határozata értelmében: a társulati tagok tanulói egész évre 10 koronát a többiek pedig lti korona tandijat fizetnek. Ez összegnek fele része a beiratáskor, a másik fele része február 1-én fizetendő. Ezen kivül minden tanuló beiratási dij fejében 2 koronát a könyvtárra pedig 40 fillért fizet. Beiratáskor minden tanuló tanonezszerződését s ezenkívül lehetőleg a születési és ujraoltási bizonyítványát is tartozik felmutatni. A javitó vizsgálatok szeptember hó 16-án délután két órától fognak megtartatni. Javitó vizsgálatot tehetnek azon tanulók, a kik egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kaptak. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi rn. kir. miniszter ur által az 1897. évi május hó 24-én 25,314. sz. a. kiadott „Szervezetnek" következő pontjaira hívom fel a t. főnökök becses figyelmét: 11. p. Mihelyt valamely növendék ifjú kereskedő tanonczczá lesz, főnöke köteles őt azonnal a kereskedő tanoncz-iskolába ilyennek hiányában az általános iparos tanoncziskolába, beíratni. Ily iskola hiányában a tanuló kötelps a népiskolához tartozó ismétlő iskolába járni (1884 évi XVII. t.-cz. 62 §. cz. pontja.) Az elkérve történő bejelentés mulasztásnak tekintetik, mely bünteles alá esik. 13. p. A kereskedő tanonczi kola első osztályába a népiskolai mindennapi tanfolyamot, vagy ennek megfelelő polgári .illetve középiskolai másodikosztályt sikeresen végzett 12-ik életévöket betöltőit kereskedő tanonezok vehetők fel. 15. p. A tanoncz mindaddig mig tanítási ideje a főnöknél tart, köteles a tanoncziskolába járni. (1884 évi XVII. t. cz. H25) Ez a kötelezettség a kikötött próbái időre is szól. Azonban a III-ik osztályt sikerrel végzett tanoncz, ha tanítási ideje meg le nem járt, a tanoncziskola látogatása alól a kir. tanfelügyelő állal felmenthető. 18. p. A tanoncziskolába, a rendelkezésre álló helyhez képest, segédek is fölvétetnek. Ezek a segédek rendtartás és fegyelem tekintetében ugyanazon szabályoknak vannak alávetve mint a tanonezok. Felhivatnak a t. főnökök, hogy tanköteles tanulóikat a fent jelzett időben múlhatatlanul Írassák be, mert a későbken jelentkezők a „Szervezet* értelmében mulasztóknak tekintetnek s az illetékes hatóságnál megbírságolás végeit lesznek feljelentve. Nyíregyháza, 1900. augusztus ho 28-án. Ruhmann Andor, igazgató tanitó. É

rlesilés Államilag segélyezett alsofoku iparos tanoncz-iskolánkban jövő tanévi tanköteles tanonezok beiratása szeptember hó ÍJ-én veszi kezdetéi, a tanév ünnepélyes megnyitása pedig szeptember 23-án dél után 3 órakor fog megtörténni. Felhívatnak a t. szülők és iparos mester urakk miszerint az ipartőrvény 62 és 82. §. értelmében inas-tanonczaikat, 14 nap alatt alólirott igazgatónál beíratni, a kitűzött tanórákra rendesen jára'ni és kellőleg ellenőrizni hazafias kötelességnek tartsák. Nyíregyházán, 1900 évi szeptember hó 1-én. Pazár István, iparos tanoncziskolai igazgató. Értesítés A nyíregyházi közs. polg. leányiskolában a beiratások folyó hó 3-án 4-én és 5-én d. e. 9—12 óráig az igazgatói irodában eszközölhetők. 1. A polgári iskola 1. osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet: a) ki legalább 10-ik évét betöltötte; b) kinek az elemi népiskola IV. osztálya számára kiszabott tantárgyakból elegendő jártassága van s ebbeli ismereteit rendes bizonyítvány nyal, vagy az e végre elrendelt felvételi vizsgálattal igazolja. 2. A polgári iskola bármely osztályába fölvehető oly növendék, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik s ezen osztályban megkívántató előkészüllségről fölvételi vizsgálat ulján bizonyságot tesz. 3. Tandíj egész évre 40 korona beiratási dij 2 korona, könyvtár dij 2 korona. 4. Tandij elengedésért oly tanulók folyamodhatnak, kik jómagaviseletüek s az előző tanévről legalább „jó* bizonyilnányt nyertek. 5. A folyamodvány a községi iskola-székhez czimzendü s mindjárt a beíratás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. 6. A kervényhez csatolandó: a) Iskolai bizonyítvány az előző évről. b) Szegénységi bizonyítvány. Tanítók ezen bizonyítvány csatolását mellőzhetik. A szegénységüket kimutató növendékek tandijat nem fizetnek, egyéb dijak a beíratás alkalmával fizetendők. Beiratás alkalmával köteles minden tanuló keresztlevelét és ujra-oltást igazoló bizonyítványát is bemutatni. Nyíregyházán, 1900. szeptember 1-én. Bölcsházy Vilma, polg. isk. igazgató. Vidéki levél. Damecser, 1900. augusztus 30. A demecseri ev. ref. egyház orgona alapja javára, folyó hó 26-án rendezett hangversenynyel egybekötött tánczmulatságra kevés számú, de diszes, válogatott közönség gyűlt egybe, igy ha anyagilag nem igen sikerült is, annál több hasznot hozott erkölcsileg; igazolván: hogy itt is lehet kedélyes szép mulatságot rendezni. Különben az egész mulatság lefolyása a következő: A hangverseny fél 9 órakor vette kezdetét a „Nemzeti ima* eleneklésével. A műkedvelő énekkar, melynek tagjai: Balogh Gizike, Isaák Ilonka, Lengyel Juliska, Nemetli Juliska és Sárika kisasszonyok és Szilágyi Dániel, Teremy Ferencz urak. Karvezető Kún Szabó Gyula — igazán rászolgáltak a dicséretre. A darab kitűnően sikerült, mit különösen einelt — a szokatlanság miatt kissé fátyolozott hang. A szép 4 szólamu éneklés méltán megérdemelte a közönség tapsait, s „hogy volt" kiáltásait. A második pont a „Lili valzer" hegedű duette volt Kún Szabó Gyula prim, s Soldos Bertalan terz. hegedűn adták elő mély érzéssel, igazi művészettel, teljesen kivívták a közönség tetszés nyilvánítását. A lót tánczmesterrel Teremy Ferencz remekelt oly jó alakítással, hogy a közönség kívánatára többször kellett megjelennie. Mély figyelemmel hallgatta a közönség Balogh Gizike zongora szólóját, a nyugodt s tiszta játék, melylyel a szép magyar ábrándot előadta, teljesen lebilincselte a közönséget, hosszas taps s többszőrös éljen