Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-10-28 / 43. szám

Hivatalos melléklet a „Itfyirvidék" 1BOO. 43-ik számához. AJ minta. 1900. évi Magyar kir. földmivelésügyi miniszter. . . . . szám. A község t. elöljáróságának 21211 —1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi magy. kir. miniszter foljó évi 04388. sz. rendeletét, hivatkozással a m. évi szeptember hó 30-án kelt 27734. sz. rendeletemre a mellékletekkel együtt oly felhívással közlöm, hogy a szőllőszeti és borászati felügyelők állal küldött kérdő iveket pontosan kitöltve az illető felügyelőnek kellő időben küldje el. Nyíregyháza, 1900. október 17-én. Mikccz János, alispán. 64388/900.-VIII.-1. sz. M. kir. földmivelésügyi minister. A filloxera állal elpusztitolt szőllők felujilásának előmozdítása és általábaa a szőllőmivelés és a bortermelés fejlesztése erdekében mult évi november hó 12-én 73870. sz. alatt az 1883. évben befejezett kataszteri felmérés alkalmával felvett és azóta elpusztult, vagy bármi okból felhagyott s az ugyanezen idő óla ujon létesített és felújítóit szőllők kiterjedéséről szőllészeti és borászati felügyelői kerületenként rendszeres nyilvántartás készítését és annak évről-évre való kiegészítését rendeltem el. Idézett rendeletemmel felhívtam a törvényhatóságot, hogy az e végből kibocsátott s közvetlenül az érdekelt községek elöljáróságainak és illetőleg a városi hatóságoknak megküldött kérdő-ívek gyors és pontos kitöltése iránt intézkedjék. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak (Kivéve Árva, L'ptó, Túrócz. Szepes, Zólyom, Sáros, Máramaros, Brassó, Csík és Háromszék vármegyék s az ezek területén levő városok lörvényliatóságait.) A községek egyrésze a kerületi szőlészeti és borászali felügyelők által közvetlenül megküldött kérdő-iveket pontosan ki is töltötte, egy igen jelentékeny része azonban vagy egyáltalán nem, vagy csak késedelmesen és a valóságnak meg nem felelő képtelen adatokkal kitöltve származtatta azokat vissza. Erre való tekintettel egyidejűleg a hiányos és téves adatokat tartalmazó nyilvántartási könyvek helyesbítését és az 1900. évre vonatkozó adatokkal való kiegészítését rendelvén cl, felhívom a törvényhatóságot, hogy a hatósága területén érdekelt községek elöljáróságait és városi hatóságokat utasítsa szigorúan, hogy a helyesbítés és kiegészítés végett a kerületi szőlészeti és borászati felügyelők utján közvetlenül megküldött régi és illetőleg ujabb kérdő-iveket pontosan és lelkiismeretesen töltsék ki s a kitűzött batáridőn belül az illetékes kerületi szőlészeti és borászati felügyelőknek mulhatlanul szolgáltassák be. A községi elöljáróságokhoz és illclőlrg a városi hatóságokhoz intézett felhívás és kérdő-ív egy-egy példányát ide mellékelve megküldöm. Budapest, 1900. augusztus 3-án. A miniszter megbízásából: Dokokay Lajos, s. k. Szaboicsvármegye alispánjától. A szőlőmivelés állapotát feltünlelő nyilvántartási könyvbe bejegyzendő adatok beszolgáltatása iráni a in. évi 73870. sz. alatt kelt felhívásomból kifolyólag felhívom (a czimet), hogy a szóban levő nyilvántartási könyvbe folytatólag bejegyzendő adatokra vonatkozólag összeállított és idemellékelt kérdő-ivet a rendelkezésre álló adatok felhasználásával megfelelően kitöltve legkésőbben a vételtől számított 30 nap alatt ahhoz a kerületi szőlészeti és borászáti felügyelőhöz (ille'őleg vinczellériskolai vagy telepigazgalósághoz). a ki (vagy a mely igazgatóság (czimnek) azt megküldötte, múlhatatlanul származtassa vissza. Felhívom egyszersmind az előljáróságol, hogy a kérdő-ivet, a mennyiben a kivánl adatok rendelkt z *sre állanak, vagy a kiiűzött határidőn belül megszerezhetők, teljes pontossággal, ellenkező esetben lelkiismeretes bejárás, az illető szőlőbirtokosok megkérdezése és felbecslés alapján akként töltse ki, hogy az azok alapján összeállítandó nyilvántartás a hazai szőlőmivelés tényltges állapotát lehetőleg pontosan tüntesse fel. Budapesten, 1900. augusztus hó. M. kir. földmivelésügyi miniszter. B) minla. Kérdő-iv vármegye járásába tartozó község szőlészeti viszonyaira nézve. 1.Az 1899.évben még művelés alatt állott szőlőterületből az 1900. év folyamán mennyi pusztult el vagy hagyatott művelellenül? . . . kat. hold . . . •öl. 2. Az 1900. év tavaszán létesíttettek- e a község határában uj szőlőültetvények, s ha igen: a) mennyi abeoltás czéljából létesített (de még be nem oltott) amerikai fajtájú szőlőültetvény? . . . kai. hold . . . •öl. b) mennyi a szőlőollványokkal beültetett vagy helyben való oltással beállított ollványszőlő ? . . . kat. hold . . . •öl. c) mennyi a szénkénegezéssel való fentartás czéljából létesített új erurópai fajtájú szőlőültetvény ?* . . . kat. hold . . . •öl. d) mennyi az immúnis homoktalajon létesített új európai fajtájú szőlőültetvény? . . . kat. hold . .. •öl. * Ezen pontba sorolandó minden új európai fajtájú (nem amerikai fajtájú, sem nem oltvány) szőlőültetvény, a inely kötött talajon (nem immúnis homokban) létesült. 243f)6—1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Érlesitem, hogy Nagy-Kálló községben Toldi István kárára 1 darab tehén lépfene mialt elhullott s ez okból nevezettnek 2 darab lova, 11 darab tehene zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1900. októb r 13-án. Mikecz János, alispán. 2441 1. K. 1900. ~ A községek elöljáróinak ! A földmivelésügyi ni. kir. miniszter 79195 1900. számú rendeletét közhirréletel és alkalmazkodás végett közlöm. Nyíregyházán, 1900. október 11-én. Alispán lielyetl: Mikccz Dezső, főjegyző. (Má-olat.) Magy. kir. földmivelésügyi mini-zler. 79490./ I9O0. III.-2. 9oo. sz. Valamennyi vármegye ali?pánjának és valamennyi thjf. váios tanacsának. Folyó évi szeptember hó 10-án kelt 74 i47., valamint szeptember 24-én kelt 75342., tovább i októb. r -'-án kelt 7i432. és végül október 5-én kelt 78 01 számú körrendeletein hatályon kivül helyezése melletl, a kérődzőknek és sertéseknek Magyarországból és ldoi vátli-Szlavonországokból, Ausztriába való bevitele tekintetében azonnal érvénybe lepő intézkedéseket tartalmazó 4 14. s/.ámu Állategészségügyi Értesítőt kellő számú példányban kihirdetés és a maihalevélkezelök és kirendelt szakértők azonnali megfelelő utasítása végeit oly megjegyzéss d küldöm meg, hogy ezen rendeletem a folyó évi október hó 14-én in •„'jelenendő Földinivelesi Értesítőben is közöltetik. Bu I 41 'I, 1900. évi október 9-én. A miniszter megbízásából: Lestyánszky s k. 79495. szám. 111/.'. l'jjO. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg. kllategésnitgüjyi leütő. 494. szám. Ausztria. (A bírodihui tanácsban k pviselt királyságok és ország jk. Kérődzőknek és serteseknek Magyarországból és llorváth-Szlavonors/. igokból ALI zIriaba való bevitelére nézve érvényesített forgalmi korlátozások.) A cs. kir. osztrák belügyminiszter ur folyó evi október hó ti-án ki dőlt 30020. s/áinu rendelelevel s azonnal keulődő érvényességgel a követkéz 1 i ilézítd iseket léptette életbe : AJ Mujjarorsságot illelő'cy. I. A sertésvész ui dgisi uiiill lilus a sertéseknek Ausztriába való bevitele Beiegvdnnegyénrk Ausztriával határos s/.olvvai járásiból, M iraniarosvannegye visoi járásából, S irosvarui-,*v .• felső- lárcsai és makoviezui járásaiból, Kis-Szebeu r. I. \ i:Oaból, Sopronvármegye felső-pulyai járisábó, S/. -p > vármegye késmárki cs szepes-szoinbati jírásaiból,, ugy Ke-mark, Sz pes-Bela, Leibitz és Poprád r. t. városokból, Troncsén vármegye trencséni járásából, (Jngvártncgyc bre/.nai j írásából, Zalavármegye alsó-lendvai járásából, végül Z ;tnplénvánncgye homonnai és szinnai járásaiból. II. A serlésorbáncz uralgásj miatt tilos a serléseknek Ausztiiaba való bevitele: Liptóvármegyénck Aszlriávul haláros liptó-ujvári járásából. Nyitravárniegye szakolczai és szeniczi járásaiból, valamint Szikolcza r. t. városból, l'ozsonyvmegye rnalaczkai és pozsonyi járá-ábil és Szl.György r. t. városból és Sáros vármegye felső-tárczai és szekcsői járásúiból, Birlla és Kis-ázcbon r. t. városokból, végülSepesvármegye ó- Jublói, szepes ófalvi j írás «iból. III. A sertésvésznek o ztrák területre történt bchurczolása mialt a sert esek n k Ausztriába való bevitele jelenleg a következő magyarországi területekről lilos: Alsó-Fehér vármegye alvincd és ma^y.irigeni járásaiból és Gyula-Fehérvár r. t. varosból, Bics Bodrogvanne/ye bácsalmási, hódsági, kulai. o-becsci, topolyai, újvidéki és zombori járásaiból, Baranyavarm egye biranyavári. pécsi, siklósi és szent-lőrinczi járásaiból, B .-regvármegye tiszaháti jár saból, Beregszisí r. I. városból, Biliarvánnegye központi es mezőkeresztesi j írásaiból, G-ongradvármegye csongrádi és tiszáu-inneni járásából, Fejérvármegye szekes-fejérvári járásából, Győrvm gye pus/.ta járatából, Hevesvinegye egri, gyöngyösi és hevesi j írásaiból, Eger és Gyöngyös r. t. városokból, Hunyadvármegyei szászvárosi járásából es Szászváros r. t. városból, Ko nárotn • vármegye csallóközi és gesztcsi járásaiból, Moso:ivarmegye nezsideri és rajkai járásaiból, I'est-Filis-Sjli-Kiskuuvánnegye kiskun-félegyház ii járásából és Kiskun Felegyháza rendezett tanácsú varosból, Somogyvmegye csurgói, kaposvári, inarczalii, na,'yiláli es szigetvári járás úból, és Kaposvár r. t. városbol, Sjpronvármegye kisin irton, járásából és Kis-Marton rendezett tanácsú városbóli Szaboicsvármegye kiso irdai járásából, Szalin irvárinegye fehérgyarmati es szatmári járásaiból, Szebenvánnegye szászsebesi járásíbil és S/.aszsebes r. t. városból, To 111várinegye dombovari, siinontornya', tam'isi és völgységi járásaiból, Torontálvárinegye törölik mizsai járásából, Trencsénvármegye csaczai és kisu.czaujbelyi járásaiból, Ugocsa vármegye tiszán-inn eni és tiszántúli j.írásaiból, Vasvárm'gye felső-eőri, kőszegi és visvári járásaiból és Kős/.eg reniczell tanácsú városból, Z ilavar.negye csaklornyai, kanizsai, novai, pac-ai, p rlaki és zala-egerszegi járásaibó', Nagy-Kanizsa és Z ila-Egerszeg r. t. városból, továbbá: Debreczen, Kecskemét, Komáro 11, Nagy-Varad, Szabadka, Szeged és Siékes-Fejérvár önálló törvényhatósági jog,'al felruházott varosok t u ule érői. B) lloroát-Szlavonors zugokat illetőleg. I. A julihimlőnek uralgása miatt tilos a juhoknak Ausztriába való bevitele L'ka-Krbavavármegyé.i k Ausztriával li itaros gospici járás iból. II. A sertésvésznek osztrák területre lörtént behurczolása mialt jelenleg, a sertéseknek Ausztriába való bevitele a következő horvát-szlavonországí terülő

1 ékről tilos: Belovár-Kőrösvniegye belovári, c.isinai, garesniczii. gyurgyeváczi, grupisnopoljei, kapron :/.ai és krizsevác/.i járásaiból, Pozsegavuiegye pakraczi, pozsegai és ujgradiskai járásaiból, Szeréin vinegye iloki, initroviczai, ruinai, sidi és vukovári járásaiból, Varas Ív iruiűgye klanjeczi, krapin ű. ludbriegi, noviuuroli, pregradai és varasdi járásaiból, Verőezevármegye eszéki, nasicei, slalinii és verőczei járásaiból, Z ígrábv irinegye d 1,'osellói, jask.ii, karlováczi, kostajniczai, petrinjai, stuliliczai, sziszeki, sveti-ivan-zelinai és zágrábi járásaiból, végű lí dovár, E<zék, Ivanicz, Kaproncza, K irlovác/., Kostajnicza, Milrovicza, Pelrinja, Sziszek és Varasd önálló városokból. C) Allahínos szabályok: A bevitelre szánl állatok az 1899. évi 75,500. száinu rendelet II. része 4. pontjának inegfelelőleg kiállított marhalevelekkel látandók el, a melyek igazoljak, hogy a származási helyen és az ezzel szomszédos községekben illetőleg a határos községekből álló körzetben a szállítást megelőző negyven nap alatt nein uralkodott ezen állatokra nézve ragadós és bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Ha az ily helyről származó állatok közt a rendeltetési állomáson valamely ragadós betegség állapittatik meg, ugy az ilyen állatszállitminy, — a mennyiben a', állatoknak a vasúti állomáss il vágánynyal egybekötött nyilvános vágóhidra való szállítási inog n<em engedtetnék — az erre vonalkozó különleges s/.abályok figyelembe vételével a származási hely feladó-állomására visszaküldetik. Friss hus-szállitminyoknik oly bizonyítványokkal kell ellátva lenniök, melyek igazolják, hogy az illető állatokat a hatósági állatorvos élő állapot!) in és a levágás után szabályszerűen megvizsgálta és egészségeseknek találta. E/.en inlézkedések azonnal hatályba lépnek s egyidejűleg hatályukat vesztik az 190 ). évi szeptember 24-én október 2-án és október hó 5-én 74347., 75342., 784-52'. és 78051. számú illeni rendeletekkel a 480., 489, 491. és 493. száinu Állategészségügyi Értesítőkben általam közzétett eddigi állat forgalmi korlátozások. A meg nem engedett módon bevitt állatszállítmányok az 1880. évi íebruár 29-ik osztrák törvény 40. §-ában m"gállapitolt elbánás alá esnek. Ezek folytán t li it megjegyzem, hogy az Ausztriáb 1 való bevitelből ki/.írt és fent megnevezett járások és törvényhatósági városok területéről, továbbá valamely ragadós állati betegséggel fertőzött és ezekkel szomszédos köíségekbő , valamint általában minden oly községbal, melyben ragadós állati betegség uralkodott, de az ir feloldását megelőzőleg az utolsó betegségi eset megszűnte óta a 40 nipi vészmentesség igazolhUisíhoz szükséges ezen idő még le nem telt — és az ilyenekkel szomszédos községekből az illető betegségre fogékony állatok csakis a külön kikérendő osztrák engedély alapján vihetők ki Ausztriába. Egyébként az Ausztriába irányuló állatforgalomra nézve az 1899. évi 75,500. számú rendeletben (332. számú Állategészségügyi Értesítőben) közölt általános szabályok mérvadók. Útmutató II. részének 31. lapján előjegyzendő, ugyanolt a 480., 489., 491. és 493. számú előjegyzések töilendők, a 430., 439., 491. és 493. számú Értesítők, mint már iárgytalanok, áthuzandók és „lásd a 494-. számú Értesítőt" jegyzettel látandók el. Budapest, 1900. évi október hó 9-én. M. kir. földmivelésügyi miniszter. Melléklet a; ad. 7D495 900. sz. a. kialolt 494. számú Állategészségügyi Értesítőhöz. Az érdekelt szállító felek felvilágosítása és figyelmeztetése végeit, tudomására adom az állatrako lókhoz kiren lelt szakértőknek, hogy az osztrák császári és királyi belügyminiszter ur saját szempontjából, az általa folyó évi október 6-án 360JO. szám alalt közzételt kimutatás szerint, a következő magyar- és horvát-szlavonországi községeket és az ezekkel szomszédos községeket tekinti uiég olyanoknak, a melyekből ragadós állati betegség uralgása miatt, Ausztriába az illető betegségre fogékony állatokat szillilh itóknak nem tarl. AJ Magyarországban: a) ragadós száj- és körömfájás uralgása miatt; Bics-Bodrogvár.negyének ze:itai járásában Bács-Martonos O-Kanizsa. b) Serlésvés/. uralgása miatt: Abauj-Tornavármegyének cserháti járásában : AlsóG igy, Felső-Meczenzéf, Beste, S'.emere, Szepn; fűzéri jarasában Abaujvár, Csiny, Panyok; gönczi járásában Alp.ir, Bodókő-Uj.alu, F.-Dobsza, Fony, Gibárt, GönczBuszka, Kér, Korlát, Pere, Vilmány, Vizsoly; szikszói jarásában Alsó-Méra, Alsó-Szend, Alsó-Vadász, Aszaló, Bikta, Eucs, Fancsal, Felső-Vadász, Garanna, HernádS'.ent András, Hemirogd, l Irány, Jánosd, Kis-Kinizs, Kupi, Nyésta, Selyeb, Szikszó, tornai járásában SzentJakab. Also-Fehervmegyének alvinczi járásában Borbánd, Gsüged; nagy-enyedi járásábin: Fel-Gyógy, Fugád, Lőrinczréve, Nagy-Enyed Aradvármegyének borosjenői járásában: Apáti, B iros-Jenő; borossebesi járásában Buttyin, Jos?ás ; nagyhilmágyi járásában : Mermesd ; pécskai jarásában: M igyar-Pecsk i; világosi járásában : O-SzentAnna. Bácsbodrogvármegyének bács-almási járásában: M 'lykut; kulai j írásában : Cservenka ; óbecsei járásában : Bács-Földvár ; zoinbori járásában: Bezdán ; zsablyai járásában : Nálalj. B iranyavármegyének mohácsi járásában : lzs<p. Bíkésvármegyének orosházi járásában: Csorvás, Nagyszénás; szirvasi járásiban: Öcsöd, Gyula rendezett, tanácsú város. Beregvármegyének felvidéki járásában : Hátmeg, Kis-Ábránka, Nagy-Ábránka, Oláhcsertész; mezőkászonyi járásában: Bityu, M;zőkiszony, Som; tiszaháti járasában: Gulács. Bdiarvárinegyének berettyó-ujfalui járásában: Darvas; derecske; járásában: Derecske, Hoszszupílyi; élesdi járásában: Élesd; magyar-csekei járásában : Magyar-Gséke; szalárdi járásában: Pap-Tamási, Tataros ; székelyhídi járásában : Kiskereki; tenkei járásában Fekete-Györös, Fekete-Tót; tordai járásában Szerep. Bjrsodvármegyének egri járásában Sály ; mező-csáthi járás iban Einőd, Mező-Gsáth ; miskolczi járásában BelsőBilcs, Diósgyőr, Hirsány, Kis-Győr; ózdi járásában Gsernely ; szendrői járásában Abod, D bréle, E leleny, FelsőNyárád, Itikacza; szent-péteri járásában Malyinka, Szilvás, Visnyó. Brassóvárm egyének alvidéki járásában Földvár, Brassó rendezett tan'icsu város. Gsanídvármegyének Borosnyó, Szepsi-Szent-György rendezett tanácsú város, Hevesvármegyének hatvani járásában Eeséd, Hatvan. Hontvármegyének nagy-csalomiai járásából Alsó-lpolyNyék; szobi járásában Bajta. Hunyadvármegyének brád, battonyai járásában Battonya. Gsongrád vármegyének tiszántúli járásában Darékegyháza. Esztergomvármegyének esztergomi járásában Kesztölcz, Szenl-L^lek; párkányi