Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-01 / 26. szám

Hivatalos melléklet a „Nyirvidék" 1900. 26-ik számához. Szabolcsvármegye alispánjától. J4717. K. 19007 A járási t'öszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nagymélíóságu ra. kir. belügyminiszter urnák 7774. eln. számú körrendeletét közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1900. junius 17-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. A dr. Komáromy András és Pettkó Béla országos levéltári fogalmazók szerkesztéseben megjelenő ,Nagy Iván" czimű családtörténeti értesítő, mely a mult évi február hó l-én 7719. szám alatt kelt körrendelettel a törvényhatóság figyelműbe ajánltatott, a folyó évben második évfolyamába lépett. Miután ezen folyóirat eddig megjelent első évfolyamának tartalmából arról győződtem meg, Hogy e vállalat az általa annak idején kitűzött czélt helyes irányban munkálja s közleményei teljesen megbízható és nemcsak gyakorlati, hanem gyakran tudományos értékű adatokat is nyújtanak: indíttatva érzem magamat arra, hogy a történettudomány és nemzeti művelődés előmozdítására irányzott eme vállalat támogatását és minél szélesebb körben leendő terjesztését a törvényhatóságnak ujabb figyelmebe ajánljam. Az augusztus és szeptemher hónapok kivételével havonkint megjelenő folyóirat évi 10 korona előfizetési ára a „Nagy Iván* kiadóhivatalába (Budapesten, Vár, Országos levéltár küldendő.) Budapesten, 1900. évi junius hó 11-én. Széli s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 15207. K. 19

00. A járási föszolgabi ráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 46511—900. számú körrendeletének másolatát tudomás vetel, alkalmazkodás és közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1900. junius 21. Alispán belyett: Mikecz DeEsö, főjegyző. (Másolat.) 15207—900. K. szhoz. 465 11 -900.-VII1.-1. szám. M. kir. földmivelésügyi miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak (kivéve azokat hol szőlőmivelés nincsen.) Értesítem a törvényhatóságot, hogy közben járásom folytán, hogy az olyan kénpor küldeményekre, melyek kizárólag a lisztharmat (oidium) nevü szőlő betegség ellen való védekezésre vannak rendelve és az országos magyar gazdasági egyesület, a magy .r mezőgazdák szövetkezete, vagy valamely a rendeltetesi hely szerint illetékes és erre feljogosított vármegyei, illetve vidéki gazdasági egyesület, továbbá törvényhatósági varosok polgármesterei Budapest székes fővárost, illetőleg a kerületi elöljárók, illetve a törvényhatósági közigazgatási bizottságok utján a vármegyei alispánok által kiállított igazolványok alapján kerülnek feladásra, a m. kir. államvasutak vonalain tetszés szerinti mennyiség feladásánál az A) osztály díjtétele vagyis ugyanazon vitel díj kedvezmény al ;almaztassék, mely a philoxera és p>ronospora viticola ellen való védekezésre használt szénkéneg, kekgálicz, vasgálicz stb. küldeményekre az emiitett vonalakon a m. kir. államvasutakon érvényben levő helyi árudijszabásban foglalt XIX. sz. kivételes díjszabás szerint rendszeresítve van. A m. kir. államvasutak igazgatóságát egyidejűleg utasította a nevezett miniszter úr, hogy a szóban levő küldemények után ezennel rendelkezésre bocsátott viteldíj kedvezmény eletbe léptetése iránt intézkedjék. Miről a törvényhatóságot tudomás vétel és a szőlősgazdáknak minél szélesebb körben leendő tájékoztatása végett értesítem. Budapest, 1900. junius 12-én. Darányi s. k. 15288. K. 1900. Szabolcsvármegye alispánjától. A nagy-kállói járás főszolgabírójának 7475/900. K. számú körözvényét közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1900. junius 21-én. Alispán távol: Mikecz, főjegyző. 7475—1900. K. Körözvény. Buday György szt.-gy.-ábrányi lakos a s-zt.-gy ábrányi elöljáróság által 37/900. községi és 158488/899. hatosági szám alatt nevére kiállított és I drb. mocskos szőrű koros kancza jobb szemére vak lovára kiállított járlatot f. évi május hó 24-én Érmihályfalváról hazajövet elvesztette. Megsemmisítés végett köröztetik. Nagy-Kálló 1900. junius hó 18-án. Zoltán János, főszolgabíró. 13645. K. ~ 19oa Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak ! A földmivelésügyi m. kir. miniszter 45803/1900. számú rendeletét alkalmazkodás és közhirrététel végett közlöm. Nyíregyházán, 1900. junius l-én. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Magy. kir. földmivelésügyi miniszter. 45803./1900. III.-2. Folyó évi május hó 7-én kelt 38968. számú körrendeletem hatályon kivül helyezése melett a kérődzőknek és sertéseknek Magyarországból és HorváthSzlavonországokból, Ausztriába való bevitele tekintetében azonnal érvénybe lépő intézkedéseket tartalmazó 443. számú Állategészségügyi Értesítőt kellő számú példányban kihirdetés és a mai halevélkezelők és kirendelt szakértők azonnali megfelelő utasítása végett oly megjegyzéssel küldöm meg, hogy ezen rendeletem a folyó évi junins hó l-án megjelenendő Földmivelesi Értesítőben is közöltetik Budapest, 1900. évi május hó 28-án. A miniszter megbízásából: Lestyánszky s k. 4 ")803. szám. III /2. 1990. A m. kir. kereskedelemügyi m niszter urral egyeturtőleg. Állategészségügyi Értesítő. 443. szám. Ausztria. (A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok. Kérődzőknek és sertéseknek Magyarországból és Horváth-Szlavonországokból Ausztriába való bevitelére nézve érvényesített forgalmi korlátozások.) A cs. kir. osztrák belügyminiszter ur folyó evi május hó 25-én kiadott. 18092. számú rendeletevei s azonnal kezdődő érvényességgel a következő intézkedéseket léptette életbe : AJ Magyarországot illetőleg. I. A ragadós száj- és körömfájás uralgása miatt tilos a hasított körmű állatoknak Ausztriába való bevitele Mosonvárniegyének az Ausztriával szomszédos nezsideri járása, valamint Nyitravármegyenek az Ausztriával szomszédos szakolczai járása egész területéről és Szakolcza rendezett lanácsu városból. II. A sertésvész uralgása miatt tilos a sertéseknek Ausztriába való Beregvármegyének s/.olyvai járása, Sopronvármegyének nagy-martoni járása, valamint Vasvárrnegyének szentgotthárdi járása egész területéről. III. A sertésvésznek osztrák területre történt behurczolása miatt a sertéseknek Ausztriába való bevitele jelenleg a következő magyarországi területekről lilos: Baranyavármegye baranyavári. pécsi, siklósi és szenllőrinczi járásaiból, Biharvármegye központi és mezőkeresztesi járásaiból, Csongrádvármegye csongrádi és tiszán-inneni járásaiból, Hevesvármegye egri, gyöngyösi és hevesi járásaiból, Eger és Gyöngyös rendezett tanácsú városokból, Mosonvármegye nezsideri és rajkai járásaiból, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunvármegye kiskun-félegyházi járásából és Kis-Kun-Félegyháza rendezett tanácsú városból, Somogyvármegye barcsi, nagyatádi és szigetvári járásaiból, Sopronvármegye kismartoni és soproni járásaiból és Kis Marton rendezett tanácsú városból, Szabolcsvármegye kisvárdai járásából, Torontálvármegye törökkanizsai járásából, Vasvármegye felső-eőri és kőszegi járásaiból és Kőszeg rendezett tanácsú városból, továbbá : Kecskemét, Nagy-Varad, Sopron és Szeged törvényhatósági joggal felruházott varosok területéről. BJ Horvát-Szlavonországokat illetőleg. I. A juhhimlőnek uralgása miatt lilos a julioknak Ausztriába való bevitele Lika-Krbavavárinegyének Ausztriával határos dolnji-lapaci, gracaci es gospici járásaiból. II. A sertésvésznek osztrák területre történt behurczolása miatt jelenleg, a sertéseknek Ausztriába való bevitele a következő horvát-szlavonországi terülelekről tilos : Belovár-Kőrösvármegye gyurgyeváczi, kapronczai és krizseváczi járásaiból, Modrus-Fiumevármegye novii, ogulini, sluini, vojnici és vrbovskoi járásaiból, Pozsegavármegye pakraczi és ujgradiskai jarásaiból, Szerémvármegye iloki, sidi és vukovári járásaiból, Varasdvarmegye ivaneci, krapinai, ludbriegi, novimaroli, varasdi és zlatari járásaiból, Zágrábvármegye dugosellói, glinai, jaskai, karlováczi, petrinjai, pisarovinai, stubliczai, samobori, sziszeki, sveti-zelinai, vrginmosti és zágrábi járásaiból, végül Kaproncza, Karlovácz, Petrinja, Sziszek és Várasd önálló városokbol. C) ÁltaUinos szabályok: A bevitelre szánt állatok az 1899. évi 75,500. számú rendelet II. része 4. pontjanak megfclelöleg kiállított marhalevelekkel látandók el, a melyek igazoljak, hogy a származási helyen és az ezzel szomszédos községekben, illetőleg a határos községekből álló körzetben a szállítást megelőző negyven nap alatt nem uralkodott ezen állatokra nézve ragadós és bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Ha az ily helyről származó állatok közt a rendeltetési állomáson valamely ragadós betegség állapittatik m

eg> ugy az ilyen állatszállítmány, — a mennyiben az állatoknak a vasúti állomással vágánynyal egybekötött nyilvános vágóhidra való szállítása meg nem engedtetnék — az erre vonatkozó különleges szabályok figyelembe vételével a származási hely feladó-állomására visszaküldetik. Friss hus-szállitmányoknak oly bizonyítványokkal kell ellátva lenniök, melyek igazolják, hogy az illető állatokat a hatósági állatorvos élő állapolb in és a levágás után szabályszerűen megvizsgálta es egészségeseknek találta Ezen intézkedések azonnal hatályba lépnek s egyidejűleg hatályukat vesztik az 1900. évi május hó 7., 12 és 21-én kelt 38,968, 39,767, és ad 43,702. számú itteni rendeletekkel a 432., 437. és 440. szamu Állategészségügyi Értesítőben általam közzétett eddigi állatforgalmi korlátozások. A meg nem engedett módon bevitt állatszállítmányok az 1880. évi február 29-ik osztrák törvény 46. §-ában megállapított elbánás alá esnek. Ezek folytán tehát megjegyzem, hogy az Ausztriába való bevitelből kizárt és fent megnevezett járások és törvényhatósági városok területéről, továbbá valamely ragadós állati betegséggel fertőzött és ezekkel szomszédos községekbő , valamint általában minden oly községből, melyben ragadós állati betegség uralko lott, de a zár feloldását megelőzőleg az utolsó betegségi eset megszűnte óta a 40 napi vészmentesség igazolhatásához szükséges ezen idő még le nem telt — és az ilyenekkel szomszédos községekből az illető betegségre fogékony állatok csakis a külön kikérendő osztrák engedély alapján vihetők ki Ausztriába. Egyébként az Ausztriába irányuló állatforgalomra nézve az 1899. évi 75,500. számú rendeletben (332. számú Állategészségügyi Értesítőben) közölt általános szabályok mérvadók. Útmutató II. részének 30. lapján előjegyzendő, ugyanott a 432, 4i7. és 440. számú előjegyzések törlendők, a 433., 437. és 440. számú Értesítők, mint már tárgytalanok, áthuzandók és „lásd a 443. számú Értesítőt" jegyzettel látandók el. Budapest, 1900. évi május hó 28-án. M. kir. földmivelésügyi miniszter. Melléklet 45803\900. sz. a. kiadott 443. számú Állategészségügyi Értesítőhöz. Az érdekelt szállító felek felvilágosítása és figyelmeztetése végett, tudomására adom az állalrakodókhoz kirendelt szakértőknek, hogy az osztrák császári és királyi belügyminiszter ur saját szempontjából, az általa folyó évi május hó 25-én 18092. szám alatt közzetelt kimutatás szerint, a következő magyar- és horvát-szlavonországi községeket és az uzekkel szomszédos községeket tekinti még olyanoknak, a melyekből ragadós állati betegség uralgása miatt, Ausztriába az illető betegségre fogékony állatokat szállithatóknak nem tart. A) Magyarországban : a) Ragadós tüdőlob uralgása miatt: Nyitravármegyének nagy-tapolcsányi járásában: Nyitra-Németi (Nemtsitz.) b) ragadós száj- és körömfájás uralgása miatt: Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város. c) Abauj-Tornavármegyének fűzéri járásában : Zsadány; gönczi járásában: Hernád-Kérc-i-Prépost, Korlát; kassai járásában: Felső-Olcsvár, Hernád-Szurdok, Semse Zsebes; szikszói járásában: Alsó-Novaj, Bakta, ldrány', Ináncs, Kis-Kinizs, Selyeb, Szikszó. Also-Fehérvármegyenek alvinczi járásában: Gsüged; magyar-igeni járásában: Krakó ; nagy-enyedi járásabin: Fel-Gyógy, Fugád Lőrinczréve, Nagy-Enyed Aradvármegyenek borosjenői járásában : Apáti, Boros-Jenő ; borossebesi járásában : Bullyin, Jószás ; nagyhalmágyi járásában : M rmesd ; pécikai járásában: Magyar-Pécska; világosi járásában: Ó-SzentAnna. Bácsbodrogvárrnegyének bács-almási járásában: Mélykút ; kulai járásában : Gservenka ; óbecsei járásában : Bács-Földvár ; zombori jáiasában : Bezdan ; zsablyai járásában : Nálalj. Baranyavárinegyének mohácsi járásában: Izsép. Bekésvármegyének orosházi járásában: Csorvás, Nagyszénás; szarvasi járásában : Öcsöd, Gyula rendezett tanácsú város. Beregvármegyének felvidéki járásában: Há!meg, Kis-Ábránka, Nagy-Ábránka, Oláhcsertész; mezőkászonyi járásában: Bátyú, Mezőkászony, Som ; tiszaháti járásában: Gulács. Biharvármegyének berettyó-ujfalui járásában : Darvas ; derecskei járásában : Derecske, Hoszszupályi ; élesdi járásában: É.esd; magyar-csekei járásában: Magyar-Gséke; szalardi járásában: Pap-Tamási, Tataros ; székelyhídi járásában : Kiskereki; tenkei járásában Fekete-Györös, Fekete-Tói ; tordai járásában Szerep. Borsodvárinegyenek egri járásában Sály; mező-csáthi járá'sában Eniőd, Mező-Csáth ; miskolczi járásában BelsőBölcs, Diósgyőr, Harsány, Kis-Győr; ózdi járásában Csernely; szendrői járásában Abod, Debréte, Edelény, FelsőNyarad, Rakacza; szent-péteri járásában Malyinka, Szilvás, Visnyó. Brassóvármegyének alvideki járásában Földvár, Brassó rendezett tanácsú város. Csanádvarmegyének battonyai járásában Battonya. Csongrádvármegyének tiszántúli járásában Derékegyháza. Esztergomvármegyének esztergomi jarasában Kesztölcz, Szent-Leiek; párkányi járásában Karva, Kety, Kis Újfalu, Muzsla. Fehérvármegyének sárbogárdi járásában Kálóz; székesfejérvári járásában Gárdony, Polgárdi. Gömör-Kishontvármegyének rimaszombati járásában Nyustya; rozsnyói járásában Gacsalk; tornaijai járásában L>.'várd. Győrvármegyének tósziget-csilizközi jarásában Abda. Hajduvármegyének balmaz-uj városi járasában Balmaz-Ujváros, Csege, HíjduNanás és Hajdu-Szoboszló rendezett tanácsú városok. II iromszekvármegyének sepsi járásában Egerpatak, KisBorosnyó, Szepsi-Szent-György rendezett tanácsú város. Hevesvármegyének hatvani járásában Ecséd, Hatvan. Hontvarmegyunek nagy-csalomiai járásában Alsó-IpolyNyék ; szobi járásában Bajta. Hunyadvármegyének brádi járásaban Portele; dévai járásában Beregszó, Déva, Maros-Solymos, Piskitelep ; maros-illyei járásában Lapusnyak. Jasz-Nagy-Kun-Szolnokvármegyének jászsági alsó jarasában Bessenszög; tiszai alsó járásában Szelevény; tiszai felső járásában Kenderes, Szolnok rendezett tanácsú város. Kis-Küküllővármegyének hosszu-aszói járásában Mikeszásza. Kolozsvármegyének almási jarásában Almás; gyalui járásában Szász-Fenes; mező-örményesi járásában Septér, Uzdi-Szent-Péter. Komáromvármegyének csallóközi járásában Csicsó, Ekecs, Nemes-Ócsa; gesztesi járásába.i Dad, Szend; tatai járásában Felső-Galla; udvardi járásában Bagota, Duna-Radvány, Madar, Marczalháza, Ó-Gyalla, Szent-Peter. Krassó-Szőrenyvármegyének bégai járásában Bálincz ; bogsáni járásában Vasziova ; facseti járásában Igazfalva ; moldvai járásában Radimna ; temesi járásában Gavosdia; Lúgos rendezett tanácsú város. Maros-Tordavarmegyének marosi felső járásában Koronka, Maros-Szent-György, Mező-Fele; régeni alsó járásában Alsóköhér. Mosonvármegyének magyar-óvari járásában Horváth-Kimle. Nagy-Küküllővármegyének kőhalomi járásában Kőhalom; nagysilinki járásában Boldogváros, Réten ; szent-ágotai járásában Jakabfalva, Prépostfalva, Szentágota, Medgyes rendezett tanácsú város. Nógrád vármegyének balassa-gyarmati járásában Ipoly-Kisker, Nándor; lüleki jarásában Fülek-Kelecsény, Hoinok-Terenne, Kazár, Karancs-Bereny. Korlát, Mátra-Verebély, Sámsonhaza ; losonczi járásában Jelsőez, Mucsiny; szécsényi járásában Halászi; sziráki járásában Erdő-Tarcsa, Heréd, Kálló, Kökényes, Terény, Zagyva-Szántó. Nyitravármegyének érsekújvári járásában Andod,Tótmegyer; nyitraijárásában Andacs; pöstyéni járásában Moravan, Nagy-Kosztolány. Pest-Pilis-Solt-Kiskunvmegyének abonyi járásában TápióSzele; gödöllői járásában Mogyorod, Peczel, Zsámbok; monori járásában Nyáregyháza; nagykalai járásában Nagykáta; ráczkevei járásában Pereg; váczi járásában Acsa; Kiskun-Halas r. t. város. Pozsony vármegyének szepmiczi járásában Német-Gurab. Sárosvármgyének sirokai járásában Nagy-Sáros ; topolyai járásában Szobos, Töltszék. Somogy vármegyének csurgói járásában őrtilosj tabi járásában Endréd. Sopronvármegyének csepreg; járásaban Berekalja-Tompaháza, Peresznye, Répcze, Szemere; csornyai járásában Szany; kapuvári |járásában Szárföld. Szabolcsvármegyének dadai alsó járasában Tisza-Dada, Tisza-Eszlár, Tisza-Polgár, Takta-Kenéz; dadai felső járásában Ibrány; nagy-kallói járásában Balkány, Napkor, Ujfehértó; tiszai járásában Benk, Gyüre, Lövő Petri, Nagy-Baka. Szatmárvarmegyének csengeti járásában Császló, Nagy-Gécz, Óköritó, Ura; erdődi járásában Hirip, Kiaszna- Béltek, Madarász; fehérgyarmati járásában Cseke; mátészalkai járásában Jármi, Kántor-Jánosi, Tunyog ; nagybányai járásában Erdőszáda, Oláh-Kékes, Tománya; nagy-károlyi járásában Domahida, Csomaköz; n.-somkuti járásában Csolt, Gyökeres, Hosszúfalu, Karuja, Kolczér, Kovás, Nagyfentós, Pribékfalva; szalhmári járásában l'atóháza. Szebenvármegyének nagyszebeni járásában Kakasfalva, Nagy-Csűr, Nagy -Talmács,