Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-29 / 30. szám

'etem a olyó évi julius hó 15-én megjelenendő Földmivelési Értesítőben is közöltetik. Budapjsl, 1900. évi junius hó 9-én. A miniszter megbízásából: Bárdossy s k. 55732. szám. III /2. 19 )0. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg. Állategészségügyi Értesítő. 459. szám. Ausztria. (A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok. Kérődzőknek és sertéseknek Magyarországból és Horváth-Szlavonországokból Ausztriába való bevitelére nézve érvényesített forgalmi korláiilmja va.u jrvényesitett forgalmi korlátozások.) A cs. kir. osztrák belügyminiszter ur folyó évi julius hó 7-én kiadott. 237 )9. számú rendeletevei s azonnal kezdődő érvényességgel a következő intézkedéseket léptette életbe : A) Magyarországot illetőleg. I. A ragadós száj- és körömfájás uralgása miatt tilos a hasított körmű állatoknak Ausztriába való bevitele Mosonvárniegyének az Ausztriával határos nezsideri járása egész területéről. II. A sertésvész uralgása miatt tilos a sertéseknek Ausztriába való Beregvmegyének szolyvai járása, Trencsénvármegye trencséni járása, valamint Vasvármegye muraszombati járása és Zalavármegye alsó-lendvai járása, végül Zemplénvármegye homonnai és szinnai járásai egész területéről. III. A sertésorbáncz uralgása miatt tilos a sertéseknek Ausztriába való bevitele Nyitravármegyének Asztriával határos szeniczi járása egész területéről. IV. A sertésvésznek osztrák területre történt behurczolása miatt a sertéseknek Ausztriába való bevitele jelenleg a következő magyarországi területekről tilos : Baranyavárinegye baranyavári, pécsi, siklósi és szentlőrinczi járásaiból, Biharvármegye központi és mezőkeresztesi járásaiból, Csongrádvármegye tiszán-inneni járásaiból, Fejérvármegye székes-fejérvári járásából Hevesvármegye egri, gyöngyösi és hevesi járásaiból, Eger és Gyöngyös rendezett tanácsú városokbol, Mosonvármegye nezsideri és rajkai járásaiból, Somogyvármegye barcsi, csurgói, kaposvári, marczalii, nagyatádi és szigetvári járásaiból, és Kaposvár r. t. városból, Sopronvármegye kismartoni járásából és Kis-Marton rendezett tanácsú városból, Szabolcsvármegye kisvárdai járásából, Tolnavármegye dombovári, simontornyai, tamási és völgységi járásaiból, Torontálvármegye törökkanizsai járásából, Trencsénvármegye csaezai és kisu.czaujhelyi járásaiból, Vasvármegye felső-eőri, kőszegi és vasvári járásaiból és Kőszeg rendezett tanácsú városból, Zalavármegye csáklornyai, kanizsai, novai, pacsai, perlaki és zala-egerszegi járásaiból, Nagy-Kanizsa és Zala-Egerszeg r. t. városból, továbbá: Nagy-Varad, Szeged és Székes-Fejérvár önálló törvényhatósági joggal felruházott városok területéről. B) Horvát-Szlavonorsságolcat illetőleg. I. A juhhimlőnek uralgása miatt tilos a juhoknak Ausztriába való bevitele Lika-Krbavavármegyének Ausztriá val határos dolnji-lapaci, gracaci és gospici járásaiból. II. A sertésvésznek osztrák területre történt behurczolása miatt jelenleg, a sertéseknek Ausztriába való bevitele a következő horvát-szlavonországi területekről tilos : Belovár-Kőrösvármegye gyurgyeváczi, kapronczai és krizseváczi járásaiból, Modrus-Fiumevármegye novii, ogulini, sluini, vojnici és vrbovskoi járásaiból, Pozsegavármegye pakraczi és ujgradiskai járásaiból, Szerémvármegye iloki, sidi és vukovári járásaiból, Varasdvármegye ivaneci, krapinai, ludbriegi, novimaroli, varasdi és zlatari járásaiból, Zágrábvármegye dugosellói, glinai, jaskai, karlováczi, petrinjai, pisarovinai, stubliczai, samobori, sziszeki, sveti-zelinai, vrginmosti és zágrábi járásaiból, végül Kaproncza, Karlovácz, Petrinja, Sziszek és Varasd önálló városokbol. G) Általános szabályok: A bevitelre szánt állatok az 1899. évi 75,500. számú rendelet II. része 4. pontjának megfelelőleg kiállított marhalevelekkel látandók el, a melyek igazolják, hogy a származási helyen és az ezzel szomszédos községekben, illetőleg a határos községekből álló körzetben a szállítást megelőző negyven nap alatt nem uralkodott ezen állatokra nezve ragadós és bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Ha az ily helyről származó állatok közt a rendeltetési állomáson valamely ragadós betegség állapittatik meg, ugy az ilyen állatszállítmány, — a mennyiben az állatoknak a vasúti állomással vágánynya! egybekötött nyilvános vágóhidra való szállítása meg nem engedtetnék — az erre vonatkozó különleges szabályok figyelőmbe vételével a származási hely feladó-állomására visszakúldetik. Friss hus-szállitmányoknak oly bizonyítványokkal kell ellátva lenniök, melyek igazolják, hogy az illető állatokat a hatósági állatorvos élő állapotban és a levágás után szabályszerűen megvizsgálta és egészségeseknek találta. Ezen intézkedések azonnal hatályba lépnek s egyidejűleg hatályukat veszlik az 1900. évi junius hó 18-án 21-én és 28-án kelt 49,994. ad. 52,375. és ad. 53,835. számú itteni rendeletekkel a 152., 455., és 457.számú Állategészségügyi Értesítőkben általam közzétett eddigi állatforgalmi korlátozások. A meg nem engedett módon bevitt állatszállítmányok az 1880. évi február 29-ik osztrák törvény 4G. §-ában megállapított elbánás alá esnek. Ezek folytán tehát megjegyzem, hogy az Ausztriábi való bevitelből kizárt és fent megnevezett járások és törvényhatósági városok területéről, továbbá valamely ragadós állati betegséggel fertőzött és ezekkel szomszédos községekbő, valamint általában minden oly községből, melyben ragadós állati betegség uralkodott, de a zár feloldását megelőzőleg az utolsó betegségi eset megszűnte óta a 40 napi vészmentesség igazolhatásához szükséges ezen idő még le nem telt — és az ilyenekkel szomszédos községekből az illető betegségre fogékony állatok csakis a külön kikérendő osztrák engedély alapján vihetők ki Ausztriába. Egyébként az Ausztriába irányuló állatforgalomra nézve az 1899. évi 75,500. számú rendeletben (332. szánni Állategészségügyi Értesítőben) közölt általános szabályok mérvadók. Útmutató II. részének 31. lapján előjegyzendő ugyanott a 452., 454. és 457. számú előjegyzések törlendők, a 4o2., 455. és 456. számú Értesítők, mint már tárgytalanok, áthuzandók és „lásd a 459. számú Értesitőt" jegyzettel látandók el. Budapest, 1900. évi julius hó 9-én. M. kir. földmivelésügyi miniszter. Melléklet az ad. 55732 900. sz. a. kiadott 459. számú Állategészségügyi Értesítőhöz. Az érdekelt szállító felek felvilágosítása és figyelmeztetése végett, tudomására adom az állatrakodókhoz kirendelt szakértőknek, hogy az osztrák császári és királyi belügyminiszter ur saját szempontjából, az általa folyó évi julius hó 7-én 23709. szám alatt közzételt kimutatás szerint, a következő magyar- és horvát-szlavonországi községeket és az ezekkel szomszédos községeket tekinti még olyanoknak, a melyekből ragadós állati betegség uralgása miatt, Ausztriába az illető betegségre fogékony állatokat szállithatóknak nem tart. A) Magyarországban: Sertésvész uralgása miatt: Abauj-Tornavármegyének cserháti járásában : FelsőMeczénzéf,gönczi járásában: Hernád-Kére,-Prépost, Korlát; kassai járásában: Felső-Olcsvár, Hernád-Szurdok, Semse, Zsebes; szikszói járásában: Alsó-Novaj, Bakta, Idrány, Ináncs, Kis-Kinizs, Selyeb, Szikszó. Alsó-Fehérvármegyenek alvinczi járásában: Gsüged; inagyar-igeni járásában: Krakó ; nagy-enyedi járásábin: Fel-Gyógy, Fugád, Lőrinczréve, Nagy-Enyed Aradvármegyének borosjenői járásában : Apáti, Boros-Jenő ; borossebesi járásában : Buttyin, Joszás ; nagyhalmágyi járásában : Mermesd ; pécskai járásában: Magyar-Pécska; világosi járásában : Ó-SzentAnna. Bácsbodrogvármegyének bács-almási járásában: Malykut;-kulai járásában: Cservenka ; óbecsei járásában : Bács-Föld vár ; zoinbori járásában : Bezdan ; zsablyai járásában : Nálalj. Biranya vármegyének mohácsi járásában: Izsép. Bíkésvármegyének orosházi járásában: Csorvás, Nagyszénás; szarvasi járásában : Öcsöd, Gyula rendezett tanácsú város. Beregvárrnegyének felvidéki járásában : Hátmeg, Kis-Ábránka, Nagy-Abránka, Oláhcsertész; mezőkászonyi járásában: Batyu. Mezőkászony, Som ; tiszaháti járásában: Gulács. Biharvármegyének berettyó-ujfalui járásában : Darvas ; derecskei járásában : Derecske, Hoszszupályi; élesdi járásában : Élesd ; magyar-csékei járásában : Magy^r-Cséke; szalárdi járásában: Pap-Tamási, Tataros ; székelyhídi járásában: Kiskereki; tenkei járásában Fekete-Györős, Fekete-Tót; lordai járásában Szerep. Borsodvármegyének egri járásában Sály; mező-csátlii járásában Ernőd, Mező-Csáth ; miskolczi járásában BelsőBölcs, Diósgyőr, Hirsány, Kis-Győr; ózdi járásában Gsernely; szendrői járásában Abod, Debréte, Edelény, FelsőNyárád, Rakacza; szent-péteri járásában Malyinka, Szilvás, Visnyó. Brassóvármegyének alvidéki járásában Földvár, Brassó rendezett tanácsú város. Csanádvármegyének battonyai járásában Battonya. Csongrádvárniegyének tiszántúli járásában Derékegyháza. Esztergomvármegyének esztergomi járásában Kesztölcz, Szent-Lélek; párkányi járásában Karva, Kéty, Kis Újfalu, Muzsla. Fehérvármegyének sárbogárdi járásában Kálóz; székesfejérvári járásában Gárdony, Polgárdi. Gömör-Kishontvánnegyének rimaszombati járásában Nyustya; rozsnyói járásában Gacsalk; tornaijai járásában Lévárd. Győrvármegyének tósziget-csilizközi járásában Abda. Hajduvármegyének balmaz-ujvárosi járásában Balmaz-Ujváros, Csege, HajduNánás és Hajdu-Szoboszló rendezett tanácsú városok. Háromszékvármegyének sepsi járásában Egerpatak, KisBorosnyó, Szepsi-Szent-György rendezett tanácsú város. Hevesvármegyének hatvani járásában Ecséd, Hatvan. Hontvármegyének nagy-csalomiai járásában Alsó-IpolyNyék; szobi járásában Bajta. Hunyadvármegyének brádi járásában Podele; dévai járásában Beregszó, Déva, Maros-Solymos, Piskitelep; miros-illyei járásában Lapusnyak. Jász-Nagy-Kun-Szolnokvármegyének jászsági alsó járásában Bessenszög; tiszai alsó járásában Szelevény ; tiszai felső járásában Kenderes, Szolnok rendezett tanácsú város. Kis-Küküllővánnegyének hosszu-aszói járásában Mikeszásza. Kolozsvármegyének almási járásában Almás; gyalui járásában Szász-Fenes ; mező-örményesi járásában Septer, Uzdi-Szent-Péter. Komárom vármegyének csallóközi járásában Csicsó, Ekecs, Nemes-Ócsa; gesztesi járásába.i Dad, Szend ; tatai járásában Felső-Gallaudvardi járásában Bagota, Duna-Radvány, Madár, Marczalháza, Ó-Gyalla, Szent-Péter. Krassó-Szörényvármegyének bégai járásában Bálincz ; bogsáni járásában Vasziova ; facseti járásában Igaztalva ; moldvai járásában Radimna ; temesi járásában Gavosdia; Lúgos rendezett tanácsú város. Maros-Tordavármegyének marosi felső járásában Koronka, Maros-Szent-György, Mező-Fele; régeni alsó járásában Alsóköhér. Mosonvárniegyének magyar-óvári járásában Horváth-Kimle. Nagy-Küküllővármegyének kőhalomi járásában Kőhalom : nagysilinki járásában Boldogváros, Réten ; szent-ágotai járásában Jakabfalva, Prépostfalva, Szenlágota, Medgyes rendezett tanácsú város. Nógrádvármegyének balassa-gyarmati járásában Ipoly-Kiskér, Nándor; tüleki járásában Fülek-Kelecsény, Homok-Terenne, Kazár, Kirancs-Berény. Korlát, Mátra-Verebély, Sámsonháza ; losonczi járásában Jelsőcz, Mucsiny; szécsényi járásában Halászi; sziráki járásában Erdő-Tarcsa, Heréd, Kalló, Kökényes, Terény, Zagyva-Szántó. Nyitravármegyének érsekújvári járásában Andód,Tótmegyer; nyitraijárásában Andacs; pöstyéni járasában Moravan, Nagy-Kosztolány. Pest-Pilis-Solt-Kiskunvmegyének abonyi járásában TápióSzele; gödöllői járásában Mogyorod, Peczel, Zsámbok; monori járásában Nyáregyháza; nagykálai járásában Nagykáta; ráczkevei járásában Pereg; váczi járásában Acsa; Kiskun-H ilas r. t. város. Pozsonyvármegyének szepmiczi járásában Német-Gurab. Sárosvármgyének sirokai járásában Nagy-Sáros ; topolyai járásában Szobos, Töltszék. Somogyvármegyének csurgói járásában Orlilos ; tabi járásában Endréd. Sopronvármegyének csepregi járásában Berekalja-Tompaháza, Peresznye, Répcze, Szemere; csornyai járásában Szany; kapuvári ijárásában Szárföld. Szabolcsvármegyének dadai alsó járásában Tisza-Dada, Tisza-Eszlár, Tisza-Polgár, Takta-Kenéz|; dadai felső járásában Ibrány; nagy-kállói járásában | Balkány, Napkor, Ujfehérló; tiszai járásában Benk, Gyüre, Lövő-Petri, Nagy-Báka. Szattnárvármegyének csengeri járásában Császló, Nagy Gécz, Ököritó, Uraerdődi járásában Hirip, Kraszna-Béltek, Madarász; fehér; gyarmati járásában Gseke ; mátészalkai járásában Járm i Kántor-Jánosi, Tunyog ; nagybányai járásában Erdőszáda, Oláh-Kékes, Toinánya : nagy-károlyi járásában Domabida, Csomaköz; n.-somkuti járásában Csoll, Gyökeres, Hosszúfalu, Karuja, Kolczér, Kovás, Nagyfentős, Pribékfalva; szathmári járásában Patóháza. Szebenvármegyének nagyszebeni járásában Kakasfalva, Nagy-Csűr, Nagy -Talmács, Sellemberk ; szász-sebesi járásában Pétertalva ; ujegyház, járásában Hortobágyfalva. Szepesvármegyének gölnicibányai járásában Svedlér. Szilagyvarmegyének szilágysomlyói járásában Kémer; zsibói jarásában Zsibó. SzolnokDobokavármegyL-nes bethleni járásában Sajó-Ujvárhely : zsáki-gorbói jarásában Csokmány ; magyar-láposi jarásában Csóka,; n igy ilondai járásában Nagy-Borszó, Pürkerecz. Temesvármegyének csákovai jarásaban Zsembely ; dettai járásában Temes-Buttyin ; lipai járásában Máslak ; rékasi járásában Bukovetz; uj aradi járásában Keresztes. Tolnavármegyenek dunaföldvári járásában Fadd; központi járásában Harez ; völgységi jarásában Závod. TordaAranyosvármegyének felvinczi járásában Székely földvár, Székelykoesárd, Vajdaszeg; maros-ludasi járásában Mezőuralj ; toroczkói járásában Toroczkó. Torontálvmegyének bánlaki járásábin Partos, Szécsénlalva; csenei járásában Német; nagybecskereki járásában Lukácsfalva; zsombolyai járásában Migyar-Cserny i. Udvarhely varmegyének székely-udvarhelyi járásában Székely-Udvarhely. Ugocsavarmegyének tiszán-inneni járásában Ilonok-Újfalu, TiszaUjhely. Ungvmegyének kaposi járásában Vaján; szobránczi járásában Jósza; ungvári járásában Alsó-Doiuonya, Felső-Douionya, Neivczke, Ungvár. Veszprémvármegyének devecseri járásában Nagy-Alásony, Torna; enyingi járásában Bozsok; veszprémi járásában Hajmáskér; zirczi járásában Ride, Sur; Fápa r. t. város. Zalavármegyének kanizsai járásában Uj.-Udvar; letenyei járásában Rátka, Szécsi-Sziget; pacsai járásában Pacsa-Tüttós; sümegi járásáb in Csabrendek; zala-egerszegi járásában Csatár; za'a-szont-gróli járásában Kehida. Zeinplénvármegyének gálszécsi járásában Szécs-Keresztúr, Tussá-Újfalu ; nagy•mihályi járásában Adara, Vásárhely; sátoraljaújhelyi járásában Trauczonfalva. Zólyomvánnegyének beszterczebányai járásában Libetbánya. Továbbá a következő törvényhatósági városokból: Debreczen, Fiume, SzathmárNémethi. Juhhimlő uralgása miatt: Jász-Nagykun-Szolnokvárinegyében r. t. városból. B) Horváth-Szlavonországolcat illetőleg. a) Sertésvész uralgása miatt: Belovár-Kőrösvármegyének casmai járásában Kriz; kulinai járásában Vel.-Ludina, Verőczevármegye eszéki járásában Rétfalu. Zágrábvármegyének vel.-goricai járásában Dubranecz. b) Juhhimlő uralgása miatt: Lika-Krbavavarmegyének brinji járásában Jeserana , korénicai járásában Zavalje; otocaci járásában Brlog, Dabar, Sinac, Skare, Vrhovine ; perusici járásában Kosinj, Perusic; udbinai járásában Udbina. Modrus-Fiumevmegyenek sluini járásában Dreznik, Rakovica. Verőczevármegyének verőczei járásában: SpisikBukovica. Szabolcsvármegye alispánja. 1

6972. K. 1900. A járási föszogabi ráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyírbátori járásból lávollevő hadkötelesek névjegyzékét szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedes végett másolatban közlöm. Nyíregyháza 1900. julius 12. Alispán helyett: Mikecz Dezső, fője^yyő. Nyírbátori járás főszolgabirája. : 1601/1900. kt. Névjegyzéke. A nyírbátori sorozó járásban illetékes s a folyó évi fősorozásról igizolatlanul elmaradt hadköteleseknek. I. 1879. évben szülöttek: Bilog János, Pável János, Zsiga István, B.'senyei Ferencz, Pataki József, Balog Károly, F. Szabó József, Varga István, Szilágyi Ferencz, Tóth Ferencz, Varga György, Kiss János, Grünfeld Pinkász, Horvát Bertalan. II. 1878. Rajtik János, Bíró András, Friedmann Móricz, Tóth Miklós, Borbély Menyhért, Szilágyi Miklós, Gál László. III. 1877. Molnár Mihály, Antal János, Veisz Ignácz, Orosz Béla, Rosenlhal Ábrahám, C'.apár Ferencz, Kiss Pál, Szinpak László, Heller Farkas, Schvartz Jenő, Gócs János. Kelt Nyir-Bálorban, 1900. julius 9. Dr. Leövey Elek, főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. A nagykállói járás főszolgabirájának 8824. szám alalt kelt körözvényét szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1900. julius 16. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 8S24— 900. K. Körözvény. Nagykállói lakos Kovács András tulajdonát képező 12 éves pej, kancza, félszemű és 5 éves pej kancza, vak, a ballába pókos, és Ács Lajosnak I darab 7 éves pej kancza lova eltévedt, köröztetik, feltalálás esetén ezen hivatalnál bejelentendő. Nagy-Kálló, 1900. julius 12. Főszolgabíró távol: Horkovics Sándor s'.olgabiró s. k. P. H. Szabolcsvármegye nagy-kállói járás főszolgabirája. 9548—900. K. Körözvény. Nagy-Kálló község halárában a folyó év julius hó 12-én egy darab két éves, barnapej, herélt csikó fogatott fel bitangságból, mely ki nem sajátitás esetén NagyKálló községházánál eladatni fog. Nagy-Kálló, 190n. julius 22. Péchy, h. főszolgabíró.