Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-08-19 / 33. szám

ki, ha az illető hozzátartozó az elmebeteg törvényes kép­viselőjének beleegyezését hitelesen igazolja. Erről a törvényhatóságot oly felhívással értesítem, hogy intézkedjék az iránt, miszerint valahányszor az elmegyógyintézetekben, vagy kórházak elmebeteg osztá­lyain elhelyezett elmebeteget hozzá tartozói kivenni akarják, az I-ső fokú hatóság egészségügyi, vagy rendőri hatóságok azon körülményt igazolják, hogy az elme­betegeket kivenni szándékozó fél oly vagyoni, lakás és családi viszonyok közt van-e, hogy nála a beteg ugy lesz ápolható, miszerint sem köz, sem önveszélyessé nem válhatik és kellő orvosi felügyelett alatt is fog tartatni. Budapest, 1900. julius 12-én. A miniszter helyett: Széli, államtitkár. 17946. K. 1900. Szaboicsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A nagy-kikindai kir. törvényszék 3285/900. szám alatt kelt nyomozó levelét szabályszerű nyomozás végett azon felhívással közlöm, miszerint a nyomozó levélben emiitett Vithringer Borbálá-nak feltalálás esetén a nagy­kikindai kir. törvényszékhez leendő átkisértetése iránt , intézkedjenek. Nyíregyházán, 1900. julius hó 24-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 18108. K. 1900. Szabolcsvármegye alispánja. Tudomásulvétel végett közlöm miszerint Jeke község uj bélyegzőt koszittetett és vett használatba. A bélyegző „Jeke község pecsétje" körirattal van ellátva, közepén ,1900." évszám. Nyíregyházán, 1900. julius 31. Alispán, főjegyző távol: Szikszay Pál, főügyész. Szabolcsvármegye alispánjától. 17948. K. 1900! A lőcsei kir. törvényszék vádtanácsanak 307y|!)00. szám alatt kelt végzését szabályszerű nyomozás és intéz­kedés végett közlöm. Nyíregyházán, 1900. év. julius 24. Alispán távol: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 3076. 1900. B. A kir. ügyészségnek 3929. sz. indítványa lopás bűntettével terhelt Bogyik János bünügyeben. Végzés. Ezen kir. ügyészi indítvány alapján Bogyik János volt Verbóczi (Nyitrame r'ye) lakos ellen, ki alaposan gyanusittatik, hogy szolgálat-adójának, Munich Antal sz. — szombati kéményseprőnek bezárt szekrényéi 1900. ápril 9-én felfeszitvén, abból Zaány József kéményseprő segéd tulajdonát képező 45 korina értékű ezüst órát és lánczot ellopott, a nyomozó levél kibocsátása ismeretlen helyre szökése folytán elrendeltetik s annak folytán fel­hivatnak az összes birói és közigazgatási hatóságok, hogy terhelt, kinek személyeirása alább közöltetik, tartóztassák le s a legközelebbi bírósági vagy kir. ügyészség fogházába szállítsák s erről az alulírott vádtanácsot értesítsék. Születési éve 1871. Vallása róm. kath. Termete közép, Arcza hosszas, Szeme barna, Szemöldöke barna, Orra arányi., Szája arányi., Fogai épek, Haja barna, Szakála nincs, Különös ismertető jele nincs, Foglalkozása kéményseprő segéd . Lőcsén, 1900. julius 7-én. Kir. törvényszék vádtanácsa. Legeza, Hadcséga, kir. törvényszéki elnök. törvényszéki jegyző. 18260. K. 1900. Szabolcsvármegye alispánjától. A nyirbogdányi járás főszolgabírójának 6457/900. szám alatt beterjesztett körözvényét szabályszerű közhirré­tétel végett közlőm. Nyíregyháza, 1900. julius 18-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 6457/900. K. szám. Szabolcsvármegye nyibogdányi járás főszolgabírói hivatala. Körözvény. Fogel Ábrahám orosi lakos tulajdonát képező 1 drb. 8 éves pej kancza csillagos ket hátulsó lábára kesely lováról ismeretlen helyen év és hóban kiállítóit járlatot ismeretlen helyen elvesztette, megsemmisítés végett köröztetik. Kemecse, 1900. évi julius hó 26-án. Krasznay Péter, főszolgabíró. 17944. K. 1900. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város pol­gármesterének és a községek elöljáróinak. Tudomás vétel és közhírré tétel vegett közlöm, miszerint a Fisclier Lajos bezdédi lakos volt kereskedő ellen 6104194. P. számú 11-od birói végzéssel elrendelt csőd a nyíregyházi kir. törvényszék, 4822|900. P. számú, illetve a debreczeni kir. tábla mint 11-od fokú bíróság 4606|900. P. számú végzésével megszüntettelett. Nyíregyháza, 1900. julius hó 24-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat 17944. K. számhoz.) 4822|99. P. Fleischer Lajos bezdédi lakos volt kereskedő csőd ügyében a meg­szüntetés kérdésében az érdekelteknek a 2999j99. P. sz. végzés szerint eszközölt ineghallgatasa után a nyíregy­házi kir. törvényszék mint csődbíróság következőleg végzett: Fischer Lajos bezdédi lakos volt kereskedő ellen a 12534|94. P. szám alatt közölt 6404|94. P. számú 11-od birói végzéssel elrendelt csődöt a kir. törvényszék az 1881: XVII. t.-cz. 165. szakasza alapján megszünteti s a megszüntető hirdetményt enn k a végzésnek jogerőre emelkedésétől feltételezetten tömeggondnok Kovács Lajos által a „Budapesti Közlöny" hivatalos lapban egyszer közzé tétetni, valamint erről a hivatott törvény 91. §-ában meg­nevezett hatóságokat is ennek a végzésnek kiadásával ertesiteni rendeli. Egyidejűleg a csődbíróság Kovács Lajos lomeggondnoknak a csőd eljárás folyamán felmerült költségeit s kiadásait a 2999|99. P. számú kérv.ny mel­lett csatolt jegyzék szerint összesen 73 forint 76 krban meghatározza, és ebbe az összegbe a csődvagyon árve­rés utján eladasából tudomásul vett jelentés 1! szerint befolyt 9 Irt 92 krnak beadásával a csődöt kérő Szabó liai, Erb^r és Fleismann debreczeni bej. kereskedő czég hitelezőket arra kötelezi, hogy nevezett Kovács Lajos tömeggondnoknak meghatározott költsége és kiadásából fenmaradó 6 fit 84 kit az utóbbi tárgyalással felmerült 6 Irt utazási költséget 15 nap alatt végrehajtás terhe alatt megfizessenek. Indokok. A csődöt a bíróság arra tekintettel, hogy a csődvagyonként leltározott ingóságok­ból tömeggondnok által nem kifogásolt jelentése szerint csak 9 frt 92 krt folyt be, és hogy a csődvagyonként összeirt ingóságokból némely vagyonoknak elidegenítése miatt a választmány jogait és kötelességeit közvetlenül gyakorló hitelező 8105 96 p számú nyilatkozata értelmé­ben igénybe veit bűnügyi eljárás a becsatolt 672 89 > bf. számú jogerős végzés szerint eredményre nem veze­tett, a felhívott törvény értelmében azért szünteti nie cT mert eszerint a tömegnek vagyona nincs és ugy az 1881: XVII. t.-cz. 87. §-ban irt csel állott eiő, melyre tekintettel különben a csődbíróság annak id -jón a csőd eljárást is mellőzendőnek találta, és a mely esetnek u csőd megnyitása után bekövetkezése, vagy megállapítása után a csőd hivatalból is megszűnendő, adott esetben pedig a hitelezők a megszüntetésbe közvetlenül is bele­egyezőknek is tekintendők az által, hogy a vonatkozó bejelentések és kérvényezések szerint általuk fentartani kivánt csőd eljárásnak a 2999|899. P. számú végzéssel ellene fölvetett megszüntetése ellen, az e részben esz­közölt meghallgatásuk során nem nyilatkoztak. Ebből l'olyólag a bíróság a tömeggondnok kielégíttetést vagyis fedezetlen maradt költségei és, kiadásai mogténtése, a csődöt kéri hitelezőket abból az okból marasztalja, mivel a kérelmükre elrendelt csőd eljarással felmerült költsé­gek és kiadások tekintetében ezek a hitelezők a csőd­től veny értelmében felelősek, a mint hogy ezek a hite­lezők lómeggondnok ebbeli igényének jogosságát kétségbe sem vonlak. A csődhitelezőknek azt a kifogását, hogy töineggondnok költségé és kiadása megtérítése iránti igé­nyével azért volna elutasítandó mert a csődvagyon és illetve a tömeg érdekei megvédésében mulasztást köve­tett el, a bíróság figyelembe vehetőnek nem találja, mert csődöt kérők egyáltalán kinem mutatták, hogy a vagyon­hiany töineggondnok mulasztásával okozási összefüggés­ben állana, és mert a kőzhetett bűnügyi eljárást meg­szüntető 672|899. P. számú végzés indokolása szerint bíróilag megállapittatott, hogy az előbb zárlat alá vett ingóságokból némelyek arra nézve előbb szerzett köz­adó végrehajtási zálogjog alapján árvereztettek el, és vonattak le a csődvagyonból, némelyek pedig nem ké­pezték Közadós tulajdonosát. A közadós vagy mások ál­tal vagyon elrejtését illetőleg esetleg elkövetett bütető cselekményekért pedig a tömeggondnok jószerüen felelős­ségre nem vonható. Tömeggondnok felszámított kiadá­sát és költségeit a bíróság azért találta a felszámítás szerinti mennyiségben az erdekeit hitelezők általánosság­ban tartott kifogásaival szemben meghatározandónak mert annak valódiságát és számszerüségét a költség illetve a kiadási jegyzék csatolmányai az arra vonatkozó bíró­sági végzések, a fuvarbér mennyiséget és laphirdetési dijat pedig a közösmerelü adatok nyilvánvalóvá teszik. Az utóbbi tárgyalásra megjelenéssel okozott költségben a kifogásoló hitelezőket azért marasztalja a bíróság, mert eredménytelen kifogásaikkal erre közvetlenül ők szolgáltattak okot. A végzés egyébb intézkedéseit a bíró­ság a csődtörvény vonatkozó rendelkezéseivel indokolja. Kelt Nyíregyházán a kir. törvényszéknél 1899. Szeptem­ber 25. Megyery Géza elnök, Kerekes t. jegyző. 1 8379 . K. 1900. Szabolcsvármegye alispánja. érés. re nemcsak ipar fejlesztési érdekből, de az illető varniegve vagy gyáros gazdasági érdekei szempontjából is kivanatosn.k látszik, mert a szélesebb körű versenv reyen juta.iyosabb árak mellett lesz esetleg módjában szükségletét kielégíthetni. Mindezeknél fogva felhívom a torvenyliatoságot, hogy a területén esetleg előforduló közmunkák és közszállitásokra vonatkozó árlejtési hir­det menyeknek, valamint a kiegészítő rós/.üket képező terveknek, feltételeknek, szükségleti kimutatásoknak egy­egy masolali példányát, úgyszintén az esetleges minták egy-egy masolali példányát mindenkor küldje meg a kerületi kereskedelmi és iparkamarának, valamint a ma­gyar kereskedelmi muzeum igazgatóságának (V váczi­korut 32. sz.) az árlejtési hirdetmény szövegében pedi­feltűnően jelezze, hogy a tervek, feltételek, minták stb a most említett helyekm is megtekinthetők. Az árlejtés hirdetmény ily esetekben va amelyik elterjedtebb buda­pes'i műszaki lapban is idejében közzéteendő volna Oly esetekben, midőn a tervek, feltételek lemásolása, minták beszerzése jelentékenyebb költséget igényel, el-gendö, ha maga a hirdetmény küldetik meg a kerületi kereskedelmi és iparkamarának es a magyar kereskedelmi muzeumnak de \i esetben a hirdetineny szövegében feltűnő helyen tüntessék ki, hogy a tervek, feltételek stb. másolatai, a műszakból, mikor és mily árban szerezhetők meg az érdekellek által, kiknek e tárgyban érkező megkeresesei soronkivül intézendők el. Budapest, 1900. évi julius hó 10-én a miniszter helyett: Gulner, államtitkár. 18337. k. 1900. A községi elöljáróságoknak. A nagy-kallói és nyir-bátori járás főszolgabirajának a folyó évi őszi ellenőrzési szemle megtartására vonat­kozólag kiadott re ideletem tudomásul vétel megfelelő kihirdetés végett közlöm. Nyíregyházán, 1900. julius hó 3l-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másold.) Tekintetes főszolgabíró úrnak! Nagy­Kálló, Nyir-B itor. A cs. és kir. -»- ik hadkiegészítési ke­rületi parancsnoksággal egyetérlőleg az ellenőrzési szemle a védtörvény ulasitas III. Rész 35. §. értelmében — a nagy-kállói járás területén : Nagy-Kállóban november hó 3., 4., 5. Nyir-Acsádon november hó 7. és 8-án. A nyírbátori járásban: Nyir-Baklán október 26. és 27-én. Nyir-Bitorban október 29., 30., 31-én fog megtartatni. Az utó ellenőrzési szemle pedig Szatmáron a nevezett parancsnokságánál november hó 18-án lesz. Azon eset­ben, ha az ilt kitüntetett határnapok valamelyike vasár­napra, vagy ünnepre esik, a szemle a következő napon fog megtartatni. Ezen renddetem a községi elöljáróságok­kal a „Nyít-vidék uljiu egyidejűleg közöltetik. Nyíregy­házán, 1900. julius h > 3 I -én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Szaboicsvármegye ahspánjalól. A községek elöljáróinak. A magy. kir. belügyminiszter 48742. számú rende­letét, melynél fogva a középilkezések és szállításokra vonatkozó árlejtési hirdetmények közhírré tétele s illetve mikénti közlése iránt intézkedik, másolatban tudomásul vetel és alkalmazkodás végett közlöm. Nyíregyháza, 1900. julius 31-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat. 18379. K. számhoz.) Magy. kir. belügy­miniszter. 48742—III. fő. szám. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. A magyar vasművek és g pgyárak országos egyesülete a miatt emelt panaszt, hogy a vár­megyék és vidéki városoknak a közmunkák (köz építke­zések) és közszállitásokra vonatkozó árlejtési hirdetmé­nyei általában csak a megye, vagy a városházán füg­gesztetnek ki, avagy alig ismert hetilapokban, szóval oly módon tétetnek közzé, hogy a székes fővárosi nagyobb gyártelepek, — igy a gépgyárak azokról vagy egy­általán nem, vagy csak elkésve értesülhetnek. Panaszol­ták továbbá, hogy még oly esetekben is, midőn az ilyen hirdetményekről tudomást szerezhetnek, a pályázatban való részvételt megnehezíti azon körülmény, hogy a költségvetés kidolgozásához szükséges tervek, feltételek és szükségleti kimutatásoknak egy példányát a főváros­ban sehol meg nem tekinthetik s azok másolatait, jol lehet a költségek megtérítését kilátásba hdyezik, az ilktő helyi hatóságtól nem képesek levél utján megsze­rezni, a helyszintre utazás pedig igen nagy s az ered­mény bizonytalan voltánál fogva gyakran vissza nem terülő terhekel ró a főváros gyári vállalatokra. A. ma­gam részéről minden olyan esetben, midőn a Kiirasra kerülő közmunkát, vagy a szükséges iparczikkek előállí­tását, ' vagy szállítását az illető vármegye vagy varos területén lakó iparosok, vagy gyárosok elválalni nem ke­pesek azért, mert nincsen olyan szakmabeli iparoí vagy gyáros azon a területen, úgyszintén oly esetben is nndon az illető szakmában csak egy iparos, vagy gyáros van azon a területen, kívánatosnak tartom, hogy a varme­gyék és városok pályázatai szélesebb körben is közhírre tétessenek, s úgy a kerületi kereskedelmi és iparkamara iparos közönsége, inint a székes lováros fejlett ipara számára könnyebben hozzá terhelők legyenek. E czel el­Szabolcsvármegye alispánjától. 18429. K. Í90(i. Nyíregyháza város polgármesterének, a járási fő­szolgalmaknak és a községi elöljáróknak. A nyíregyházai kir. törvényszék 5938/900. szám alatt kelt hirdetményét ssabályszerü kö/.hirrétélcl végeit közlőni. Nyíregyháza, 1900. julius 30-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 5938/900. P. Hirdetmény. A nyíregyházai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy pthrügyi illetőségű Bodon István 40 éves, a kir. törvény­szék 1261/900. P. sz. jogerős Ítéletével az 1877. évi XX t.-cz. 28. §-ának a) pontja alapján gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, 1900. évi julius 9-én, a kir. tszék polgári osztályánál. Bátory, kir. tszéki albiró. Szaboicsvármegye alispánjától. 17727. 1900. A dadai alsó járás főszolgabirájának 4747|900. sz. alatt beterjesztett jelenlését, szabályszerű közhírré tétel végeit közlöm. Nyíregyházán, 1900. julius 21. Alispán, főjegyző távol: Szikszay, főügyész. (Másolat.) 4737|900. K. Tót János t.-dobi lakos birtokában levő egy drb. fehér szőrű tehenéről 84853. törvényhatósági és 1 -OS. községi szám alatt kiállított marha járlata elveszett — megsemisittetik. T.-Lök, 1900. julius 17. Dobos, főszolgabíró s. k. Szaboicsvármegye alispánjától. 18 539.. K. 1900. A beregszázi kir. törvényszék 5065/1900. szám alatt áttett, körözvényét szabályszerű nyomozás és intézkedés végett közlöm. Nyíregyháza, 1901. julius 30-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 5065/1900. B. szám. Vétkes bukás vétségével vádolt özv. Meisels Albertné szül. Benedek Amália kinek személy leírása alább közöl­tetik ismeretlen helyen tartózkodik, felhivatnak az összes birói és közigazgatási hatóságok, hogy terhelt lakóhelyet saját hatáskörükben puhatolják ki és feltalálás esetén ezen kir. törvényszéket érlesitsék. Személyleirása. Neve Meisels Albertné szül. Benedek Amália, születési helye Ungvár, illetőségi helye Ungvár, kora 40—45 éves, vallása izraelita, állapota özvegy, foglalkozása ismeretlen, beszél magyarul, németül, tótul, nagysága közép, testalkata erős, arcza kerek, arczszine fehér Haja sárgás-szőke, orra rendes, szája rendes, fogat épek, álla kerek. Beregszász, 1900. évi julius hó It-en. Arnold Sándor kir. törvényszéki elnök. Suska Gábor, kir. törvényszéki jegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom