Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)
1900-10-21 / 42. szám
Hivatalos melléklet a „IMyirvidók" 19QQ. 42-ik számához. 2203/1900. Kb. Szabolcsvárniegye közig. bizollsága. Dr. Jósa András vármegyei főorvos az 1900. évi szeptember havi egészségügyi jelentést előadja. Határozat. A jelentés tudomásul vétetik s egész terjedelmében a .Nyírvidék" hivatalos lapban közöltetni rendelletik. Miről dr. Jósa András vm. főorvos és a .Nyírvidék" szerkesztősége az egészségügyi jelenlés csatolása mellett értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási ' izottságának Nyíregyházán 1900. évi október 11-én tartott üléséből. lír. Feilitzsch, főispán. 1011. 1900. 2-s, 2-19, Szabolcs vármegye főorvosától. Egészségügyi jelentés 1900. évi szeptember hóról. Az elmúlt szeptember hóról a halottvizsgálali jegyzőkönyvek a vármegye minden községéből beérkeztek. Ezen adatok szerint a közegészségügy állása a mult év szeptember havával összehasonlítva kedvezőbb volt. 1899. szeptember havában elhalt G9G egyén, a mi évi 33. 6 promille halálozásnak felel meg. 1900. szeptember hóban elhull 29 i li, 290 nő, összesen 588 egyén, a mi évi 28 8 pro mille halálozást jelent. Elhalt 7 éven alóli 207 li, 189 nő, összesen 3:i6, az összes elhaltaknak 67.,%-a, 7 éven felüli 9l li, I0I nő, összesen 192, az összes elhaltaknak 32.," „-a. Gyógykezelésben nem részesült a hét éven alóli.ik közül ö. 8, azaz 14 6%, a hét éven felüliek kuzzül 44, az az 22. g%. Átlagosan nem gyógy kezeltetett l7.,"/ u. A halálozási arány egyes járásokban és Nyíregyházán következőleg mutatkozott: 1900. 1000 1899. járásban szeplemb. hóban lakos közül szcplemb. hóban kisvárdai 2. 8 9, , 3.,, tiszai dadai alsó dadai felső 2.„, „ 3. 7, bogdányi 2. 7. „ 2 g, nyírbátori 2. 5 9, „ 3. 0, nagykállói l. 9 s, „ 2. g, Nyiregyháza város 2. 0, , 2. 1 9, Hevenyfertőző betegség a bejelentések szerint előfordult Vörheny 11 községben 35, roncsoló loroklob es torokgyik 14 községben 24, Kanyaró 1 községben I, Hasihugymazban 9 községben 21, Hükhurut 1 községi)- n 1, Vérhas 3 községben 4, Bárány himlő I kőzs gben 1, fültőmirigylob 1 községben I, Trachoma 1 községben I, összesen 41 községben 90 eset. Diplitéria elleni oltásrol 14 esetben érkezeit jelentés, 12 gyógyult 1 ápolás alatt maradt, I meghilt. Járvány egyedül N.-Halászban van: Vörh ny. Hevenyfertőző betegségben 1899. évi szeptember havában elhalt 25 községben 51 egyén, az összes G9G elhaltaknak 7. g"/o-a, és pedig: hagytuázban 1 községben 1, vörheny 12 közsegben 35, kanyaró 4 községben 5, roncsoló toroklob 9 községben 10 egyen. Ilynemű betegségben 1900. szeptember hóban elhalt 12 községben 19 egyén, az összes 5^8 elhaltuknak 3. a°/o-a, és pedig: Hasiliagymáz Kisvárda, Piricse, l'ócs-IVtri 1 — 1, összesen 3 községben 3. Vörheny Nyir-Béllek 3, Nyiregyháza, N.igy-IliLLz 2—2, Kisvárda 1, összesen 4 községben 8. Roncsoló torolclobb és torokgyik, Enc^encs 2, TiszaLök, Eszlár, Vencsellő, Napkor, Acsád, Nyiregyháza I—I, összesen 7 községben 8 egyén, (ezek közül t torokgyik.) Nem ragályos betegségekben a halálozás azok gya koriságának sorrendje szerint következőleg mutatkozott: veleszületett gyengeség 101, gyomorbélhurut 100, görcsök 55, tüdő-gümőkór 51, tüdőmellhártyalob 50, gyermekaszály 32, aggkór 31, brightkór és vizibetegség 25, gutaütés, szervi szivbaj 8—8, véletlen esemény, agykérlob, hörglob G —G, öngyilkosság 4, malária, angolkór 3—3, tüdői 'gdag, kiszorult sérv, görvélykór, marasmus, égési sebek, szivhüdés 2—2, gyomorrák, inéhrák, elmebaj, hashártyalob, evvér, villámütés, vizrák, b'lsorv adás, gégelob, köldök zsinórlob, genybub, Werlhoff féle betegség, bélrák, kölszövetlob, hát^erincz sorvadás, eskór 1 — 1, ösmeretlen betegségben elhalt 48 egyén. A 7 éven alól gyógykezelés nélkül elhalt gyermekek gyógykezeléséről vezetett nyilvántartási jegyzőkönyvek kivonata szerint mulasztás történi: a kis-várdai járásban — esetben, bírságolás — esetben a tiszai 2 — a dadai alsó 2 — a dadai felső „ 9 „ , — , a bogdányi 9 „ 1 a nyírbátori — — a nagykállói — , - , Nyiregyháza városban — „ , — „ Összesen: 22 „ „ l „ A jelentések szerint a szülők 2 I esetben a vizsgálat alapján felmenteitek. Hatósági felügyelet alatt álló idegen ápolásban adott gyermek volt törvényes 31, törvénytelen ágyból szárinott 185, öss esen 219, özek közül egészségesnek találtatott 211, meghalt 2, anyji által visszavéti 11 G. A körorvosok működése a főszolgabirák által beküldölt napló-kivonatokkal beigazoltatott.. Tápszerek, italok, közhelyiségek kedvező eredménynyel vizsgáltattak. Az „Erzsébet" közkórházban augusztus hóról ápolás alatt maradt 8G, szeptember hóbin felvétetett 110. Ápollak száma 19G. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 84, javulva 20, gyógyulatlan G, meghalt 3, összes fogyaték 113, a hó végévél ápolás alatt maradi 83, ápolási napok száma 2921. A kisvárdai közkórházban augusztus hóról ápolás alatt maradt 59, szeptember hóban felvétetett 88, ápollak száma 147. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva Gl, javulva IG, gyógyulatlan 11, meghalt 3, összes fogyaték 90, a hó vegével ápolás alatt maradt 5G, ápolási napok száma 17 74. Törvényszéki bonezulás Ibrányban egy vízbe fúlt férfi., K.-Semjénben egy megégett gyerm k hullán. Orvosrendőri bonczolás nem volt. Orvosrendőri hullaszemle Thass égési sebekben elhalt gyermek, Kisvárdán szivhüdésben elhalt férfi, MezőLidányban villáin állal megölt férfi, Nyir-Acsádon egy háztetőről lebukolt fór li, Nyíregyházán egy öngyilkos férfi és egy törvénytelen gyermek hullán. Látlelet ludlomnial 10 könnyű és 5 sulyos, testi sértésről ada!ott ki. Nyíregyháza, 1000. október 9-én. l)r. Jósa András, vármegyei főorvos. Szabolcsvármegye közönségének báró Feilitzsch Bertliold cs. és kir. kamarás, főispán elnöklete alatt Nyíregyházán az 1900. évi október hó 10-ik napján folytatólagosan lartotl őszi rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 514 900. Bgy. 20S77-23528-23973 - 23983 900. K. Tárgyalás alá vetetclt a vármegye 1901—1902 évi közüli költségelőirányzata, továbbá ezzel kapcsolatban a kereskedelemügji ni. kir. miniszternek, a lörvényhalósági közüli l.álózat megállapítására, ezen hálózat fejlesztésére, a vármegye kö/.önsége által igényelt államsegélyre s a nyiregyháza vásáros-numényi h. e. vasút támogatására vonatkozó 66155 1. sz. leirata; végül Kotnis Ferencz bizottsági tagnak a költségvetés ellen bcudotl felszólamlása es a dadai alsó járasban törvény hatósági közutak creálása tekintetében benyújtóit indi'ványa. Határozat. A vármegye közönsége a 192/900. B c'y. számú határozatában loglalt reidelkczéseliez i s ;i kereskedelemügyi m. kir. miniszter 11771 J. 900. sz. leiratában foglalt kijelen léséhez képest az állami adó 10' ,-.il képező útadónak a 3 kban megállapított kézi é- ti koronában megállapitott útadó minimumnak, mint bevételi alapnak -zá nilásl a vétele mellett összeállított 1901-1902. évi közúti köllségelőirányzatot, az 1901-ik évre 471761 korona 87 tiílér bevétellel, 198250 kor. 11 fillér ki.dással, 23188 kor. 27 fillér liiánynyal, uz 1902 ik évre pedig 2961/5 kor. 87 fillér bevétellel, 335086 kor. 28 fillér kiadással s 38710 kor. 41 ti lér hiánynyal elfogadja, s II szabályszerű közhírré tétele után az c tárgyban hozandó határozatnak jóváhagyás végeit a keresk' delemü r'yl III. kir. miniszlcrhez felterjesztéséi rendi li. A/.on aggályra voratkozul.ig, mely a költségvetés re.ilitasira és az 1900-ik év végevei mutatkozó pénztári maradván)mik 1500U kuiouab.in történt megállapítására, nemkülönben arra von.ilkozólüg, ho^y ily összegű pénztári maradvány feltüntetése dacz.in törvényhatósági közüli alapunk 1027638 korona 20 lilli rt tevő vagyonnd s bitéiként elhelyezve levó 386183 kor. 20 111 lér keszpnz tőkével rendelkezik, a 66155 I. szánni keresked -leinügyi mini>zt< ri leiratban kilejezésre jultitva van. a vármegye közönsége a következés mind'n kételyt > los/Ltni hivatott felvilágosítást kívánja megadni. Igaz leli t ugyan, Imgy a varmegye útadó alap állása a f. év szcplemb r hó 15 én felterjesztett jelentése sierint készpénzben 7917 kor. 9 fillért, betetben es értékpapírokban 1027638 kor. 20 Iliiért leheléit ki. melyből a különböző vármegyei pénzintézetekben 386138 kor. 20 fillér volt elli lyozve, — iga/, ugyau az is. hogy a f. evi szept. hó 17-iki rovancsolási h i t eredményeként ezen alap állisa készpénzben 28809 kor. és 51 fiiért, készpénz beletben 218158 kor. és 75 fillért, vasúti törzsrészvényekben pedig 613200 koronát mulatóit fel: még is kétségtelen, ho,;y a költségvetési) n a pénztári maradvány 15000 koronában tényleg egészen li dyesen lett feltüntetve s e tekintetben a költségvetés realitása ellen kifogás semmi tekintetben nem emelhető; meil ha ezen a folyó évi szept. hó 17-én jclentkez-tt rovancsolási lelet eredményéi képező 28809 korona 51 fillér ké.-zpénz és 218458 kor. 75 fillér készpénz letel va.-yonhoz, melyben a folyó 1900-ik évre kivetett útadóból cz ideig már befolyt 20882 kor. 77 fillér is benn foglaltatik, a f. évre kivetett útadóból m'g befo'ylutó 45000 koronát hozzá számítjuk, útadó alapunk vagyona készp n-ben 292268 korona 26 fillért tehet az év végéig legjobb esetben ki, s ha ezen összegből a f. évi költségvetés lerhekint a kifizetetlen személyi járandóságra 10570 korona, ulfentarlásra 16000 korona, uj utak építési költségeire 60100 korona, a telephon hálózat létesítésére 25915 korona 26 fillér, megál apiloll viczinális ut segélyezésére 4000 koronát, a törvényhalósági közutak törzskönyveinek elkészítése után járó s kiegyenlítetlen kereseti összegre, s ezen törzskönyvek elrendelt hitelesítési eljárása l'olylán felmerülő költségekre 4000 koronái, előre nem látható kiadásokra 9000 koronái, továbbá a nyíregyháza—balsa— rakamazi törvényh ilósági közút venc.-cllő—gávai, a lokaj—kolozsvári törvényhatósági közút nyírbátori átkel si és a thuzsér— nngy-lónyui törvén) haló-ági közül thuzsér — mándoki, a vármegye közig, bizottsága állal az 1899 — 1900. évi közüli költségelőirányzat keretén belül eszközölt megtakarítás terhére és egyes költs'gvotési télelek átruházása folylán eszközlendő kiépítéséhez előirányzóit, de illetékességi szempontból a törvényhatósági közgyűlés elhatáro-, zása alá boc-átani rendelt, s igy n törvényhatóság elhatározása szerint felli isznála idó I 173S3 koronát levonjuk, mely összegek a fulyó evbeii lellek és lelte'< volna felhasználandók: nyilvánvaló, hogy ezen kiadási tételek számításba vélel: és fi lhasznalása esetén a maradvány többet, mint 15000 koronát ki nem tehet. Kétségtden továbbá az is, hogy a 613200 korona értéket képező vasúti törzsrészvény törzsvagyon ugyan, de útépítkezéseinkre vonatkozó sz-imitásainknál figyelembe nem vehető, — s kétségleien az is, hogy útadó alapunk készpénz állása a f. evi szeptember hó 15 én felterjesztett kimutatas szerint 7917 korona 9 fillért, a készpénz belét pedig 386438 kor. 20 fillért tehetett ki, de miután a vármegye teiületén jelenleg több irányban folyó utépitkezések tetemes kiadást igényelnek, könnyen megmagyarázható, hogy ezen alap állása 28809 kor. 51 fillér készpénzre és 218453 korona 75 fillér készpénz hétéire mi okból szállolt le. Az itt előadottakból kifolyólag könnyen állát haló, miszerint téves a kereskedelemügyi miniszter úr leiraiubói I ivehető azon fellevés is, hogy S/abolcsvurmegyenek államsegély iránti kerelme talán indokolatlan volna; mert ha tekintetbe vesszük, hogy a vármegye közönsége szerény öl éves útépítési programmja mellett, csak 42 kilométert tevő törvényhatósági ut kiépítésé esetén is és 70000 korona államsegély számításba vétele melleit költségvetését tekintélyes hiánynyal zárja le, s ha tekintetbe vesszük, hogy 409 87 kilométert tevő törvényhatósági közulunkból esik 122 92 kilométer van kiépítve, s még ezen öt éves munka programm végrehajtása esetén is 245 kilométer kiépítetlen törvényhatósági közülünk fog maradni: nem lehet feltételezni sem, hogy a nagyméltóságú m. kir. kereskedelemügyi kormány azon riehéz és saját erejéből nem szanálható helyzetet, melyben Szabolcsvármegye közön-ége van, be ne lássa; s éppen azért a fenti összegű és ezen kisebb jelentőségű ulépítési munka programul teljesítésénél sem nélkülözhető államsegély megadására a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ismételve annál is inkább feliraton felkérni határoztulik, mert hiszen a vármegye közönsége törvényhatósági útadóját az 1890: I. t.-czikkb> n megállapitott legmagasabb mértékre azon okból emelte hl, mert ez a nevezett miniszter úr által uz államsegély megadásának feltételeként f it kikötve. Ugyancsak téves a Nagyméltóságú kereskedelemügyi in. kir. miniszter ur hivatkozott leiratában foglalt azon kijelentés is, mintha törvényhatósági utludózatuiik nem volni megállapítva; s igy téves természetszerűleg az tzen fellevésen alapuló azon felhívás is, melyben a törvényhutó-ág úthálózatának megállapítására utasitlalik; mert ig.z ugyan, hogy a vármegye közönsége a: úthálózatnak reducliójál, éppen azon körülményre tekintettel, hogy kellő anyagi ereje az ez n úthálózatban levő utak kiépítéséhez nincs. 419 és 860|^99 B 0'y. számú határozatával czélba vclle, miután azonban a nevezett miniszter ur 117711. 900. számú leiratában világosan kijelenletle, hogy törvényhatósági közúti hálózatnak teivbe vett reductiójához, semmi szin alatl hozzá nem járulhat, nyilvánvaló, hogy a ken.skeielemü.jyi in. kir. miniszter ur 59713,99 sz. leiratával megállapított úthálózat inai napig is, az ükkor megállapított terjedelemben megvan. Ugyanazért éppen azon körülményre tekintettel, hogy a kereskedelemügyi rn. kir. miniszter ur a törvényhatósági úthálózat czélba vett dekUssif.cálasához hozzá nem járult, s csupán a tokuj-vásáros-nauiényi törvényhatósági ul, kótuj-bog.lányi szukassánuk a halózataból való kihagyásahoz volt hajlandó engedélyt adni, s tekintettel arra, hogy ezen útnak éppen a Széke y községtől kiinduló szakasza neiu bir a tapasztalat szerint se mini nemű forgalmi jelentőséggel; a vármegye bizottsága a törvényhálós igi u hálózatot jelen alakjában és terjedelmében meghagyni határozza. Elhalározlalik továbbá, hogy a törvényhatóság a 111900. Bgy. számú határozattal megállapított útépítési munka programmjál fenntartja: meri eltekitve áltól, hogy u vármegye közönsége egy nagyobb terjedelmű építkezés keresztül viteléhez még kevésbbé rendelkezik a kellő anyagi erővel, s eltekintve attól, hogy törvényhatósági úthálózatnak kölcsön ulján való fejlesztésére a jelenlegi pénzügyi viszonyok nem alkalmasak : — egy nagyobb méretű tervezet készítése, mely az összes törvényhatósági közutak kiépítését felölelné, éppen a Nagyméltóságú kereskeskcdclcmügyi m. kir. kormánynak, vármegyénk fői-pánja által tolmácsolt azon útmutatásként szolgáló kijelentése miatt mellőzendő, mely sz»rint az úthálózatnak nagyobb mérvű fejlesztéséről az 1905-ik évig, a midőn e tekintetben a kormány részéről g)ökerese 'b intézkedés és segítő közbelépés és várható, ellehet tekinteni. II i azonban a Nagyméltóságú m. kir. kereskedelemügyi kormány e tekintetben a 661551.-9 >0. sz. leiratában foglalt kijelentéséhez ragaszkodna, kinyilatkoztatja a vármegye törvényhatósága, hogy egy az 1905-ik éven túlterjedő munka programm elkeszitésébe bocsátkozni is a leirat ezen részének is, az 1901 190í-ik évi munka programúi beváltása ulán esetleg kölcsön felvétele által, készségesen eleget tenni hajlandó. A mi végül a hivatkozott számú kereskedelemügyi miniszter leiratnak a Nyíregyház i-vásárosnaményi h. é. vasút lörvén) hatósági segélyben való részesítésére vonatkozó kijelentést illeti, habára vármegye közönségének ide vonatkozó határozata sem felülbírálva,sem megváltoztatva, sem felo'dva nincs, — a vármegye kö önsége a nevezett Miniszter úrhoz intézendő feliratban kijelenti, hogy noha a vármegye közönsége mai nap is meg van győződve úrról, miszerint közúti feladitának teljesítésében ől, ezen valamint a Dombrád-sóstói és más h. é, vasutak létesítésének segélyezése, — a sokkal nagyobb költséget igénylő utak kiépítésének elhagyása és ezen sokkal nagyobb költséggel kiépítendő utak végnélküli fentartási költségeinek más útak kiépítésére való fordilhatása által nagy mértékben elősegítené, s noha eze i h. é. vasutak segélyezése annál is inkább kevesebb terhet róna a vármegye közönségére, meri hiszen az 1901/1902 évi költségelőirányzatba a Nyiregyháza-Balsa-rakamazi és Nyiregyhazanyir-baklai törvényhatósági közút tovább építésének folytatására felvett összegek már a h. é. vasút segélyezésérevolnának fordíthatók ; — mindazon által ezen h. é. vasutak segélyezésének tervéről, miután nevezeit miniszter ur kívánságához képest azt, hogy közúti feladatainak teljesítése után is úti rendelkezésére ezen vasutak segélyezésére szükségelt összeg kimutatni nem tudja, — a viszonyok kedvezőbb alakultáig eláll. A Kornis Ferencz bizot-ági tag által, a költségvetés t-llen beadóit felszólamlás figyelmen kivül hagyalik, az általa beadod indítványban foglalt kérelem teljesítése pedig megtagadtatik, mert elős ör a dadai alsó járásban volt törvény hitósági kö/.utak a T.-Polgár-nyiregyházi h. é. vasútnak 500000 koronával történt segélyezese következtében, miután a segélyezés épen rz>n feltétel kikötése m.'llett történt, a törvényh ilósági úthálózatból jog és végérvényesen kihagyattak, s igy nyilvánvaló, ho p'y a közúti alap az e/.en járásban levő utak jókai ba helyezésére, vagy kiépítésére igénybe nem vehető ; meri másodszor a törvényh dóság akkor, a inidőn az ezen járásban levő vasúti állomásokhoz vezető utaknak törvényhatósági vám is utakként le.-n lő kiépítését 20Í99. Bgy.
