Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)
1900-07-08 / 27. szám
Hivatalos melléklet a „Wyirvidék" 1900. 27-ik számához. 16370. K. 1900. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Szabályszerű közhírré tétel végett értesítem, hogy az országgyűlési képviselő-választók az 1901-ik évre érvénynyel birando névjegyzéke ellen irányulólag beadott felszólamlások és észrevételek elintéz íse tárgyában hozott központi választmán) í határozatok Kornis Géza választmányi jegyző és tb. főjegyző hivatalos helyiségeben a folyó évi julius hó ^O-ától julius hó 30-ig tartó határidőben közszemlére kitétetnek, érdeklődők által a hivatalos órák tartama alatt megtekinthetők s a közszemlere tőrtént kitételt kővető 10 nap alatt, vagyis augusztus ho 10-ig bezárólag a kir. curiához intézett, de a központi választmányhoz beadott iraton megfelebbezhető. Nyíregyháza, 1900. junius 4. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 1S97 6. K. 79007 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A hesseni légy ellen való vedekezés tárgyában mult év julius hó 29-én 1409. sz. alatt elt rendeletemmel közölt 49993—90. számú földmivelésügyi miniszteri utmutatás szövegét közölve felhívom az elöljáróságot, hogy amennyiben az említett rovar a község határában tényleg mutatkoznék, abban az esetben az ellene való óvintézkedéseket tartalmazó ezen utmutatás szövegét velők közölje s őket ennek betartására serkentse. A főszolgabírókat és a polgármestert pedig utasítom, hogy a védekezési eljárás pontos végreh íjtását ellenőrizze s annak megtörléntét hozzám jelentse be. Nyíregyháza, 1900. junius 30. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat. 49998—99.-IV.-3. számhoz.) Rövid útmutatás a csalogató vetések alkalmazására s a hesseni légy ellen való védékezésre. A hesseni légy (Cecidomyia destructor) egy szúnyog forma kis legyecske, mely úgy Európáb in, mint Amerikában a búzatermésben már többször egész vidékekre, sőt országokra terjedő pusztításokat okozott. A jelentéktelen kinézésű rovar oly módon válik kártékonynyá, hogy kukaczai a fiatal buzaszárakat megrongálják es tönkre teszik; csekélyebb mértékben élősködnek a rozs és arpa vetésekben is. A rovar nősténye ugyanis parányi peteit ősz elején szeptember havában a vetések leveleire tojja : a peték kikelvén, a kis kukaczok a szár és a levélhüvely közzé vándorolnak be és a levélhüvely tövében megtelepedve, a gyönge szár nedvét kiszívják. Az ily nagyobb mértekben megtámadott zsenge növénykék ennek folytán elsárgulnak. elfonyadnak és kivesznek. A hesseni légynek őszszel (augusztus elejétől, október hó közepéig), hogy ha az időjárás meleg és kellőképen esős is, ket esetleg több ivadéka is lehet (hiszen egyik-másik ivadéka 14—16 nap alatt is érheti el teljes fejlődöttségét.) És ebben a gyors és tömeges szaporodásában rejlik a veszedelem. Nem csoda ezután, hogy a szépen kikelt vetés 2—3 hét lefolyása után tökéletesen kipusztul. A hesseni légy kukaczai (teljesen kinőtt korukban 3 mm. hoiszuak) a szárakban a levélhüvely védelme alatt telelnek át és ott hosszúkás idomú barnás bábokká változnak, melyekből a 3 mm. hosszú fekete legyecske április havában búvik elő. Alig hagyta el a kis légy bábtakaróját, csakhamar párosodik s a nőstény azután haladéktalanul megkezdi a peterakáit. E czélra a már szárba indult őszi vetéseknél az alsó leveleket, a tavasziaknál pedig a gyökérleveleket választja ki es barnás petéit azoknak felső lapjára helyezi. A parányi petékből, melyek szabad szemmel alig I thatók, a fiatal kukaczok már néhány nap múlva kikelnek és azonnal az illető levél tövéhez vándorolnak : oda érve megállapodnak s a levélhüvely védelme alatt töltik álcza-állapotuk egész idejét. Hogy ha meleg és esős a tavasz és akad kevésbé fejlett buza, akkor a hesseni legy tavaszszal is 2—3 nemzedéket ad; eze!< azonban nem egyszerre rajzanak, hanem csoportonkét ugy, a hogy az idő kedvez nekik. Egy része a hesseni légy bábjából elhever egész nyáron át és nem kél ki; más része, a melyet esetleg harmat, -eső ért és az idő is meleg, kikel és szaporít. Ez adja tehát magyarázatát annak, hogy a zöld tarló, vagy pl. jégeső után az árva rozs is nyár derekán (julius végén, augusztus elején) is igen fertőzött lehet e rovartól. A tavaszszal megtámadott őszi vetéseknél tehát a hesseni légy alulról fölfelé az első, vagy második bütyök fölött található ; a tavasziaknál ellenben éppen ugy, mint őszkor, az őszi vetéseknél tapasztalhatjuk, közvetetlenül a gyökér fölött van megtelepedve. Mig azonban őszszel a megtámadott gyönge szárak, mint említve volt, mind kivesznek, addig az tavaszszal nem esik meg, mert a kukaczoknak rendesen nem sikerül inar a megerősödött növényt egészen elöli. A növényszár tovább nő, tehát, de a tápnedvét szívó kukaczok letelepedése helyén anynyira meggyengül, hogy későbben nem birja el a szalmaszál súlyát, hanem előbb-utóbb eltörik. Az ilyen gabonaföld aztán olyan, mintha valaki készakarva össze-vissza gázolta volna: a gyöngén fejlődhetett kalászok is jóformán mind üresek. E szerint a hesseni légy kárt tehet ősszel és tavaszszal is: hogy a kettő közül melyik nagyobb, az attól függ, hogy a hesseni légynek mikor kedvezett az időjárás jobban? Annyi bizonyos, hogy a kár egyaránt nagy lehet akár őszszel, akár tavaszszal. Habár a hesseni légy ujabban M.agyarországon nem okozott károkat, mégis egyrészt, hogy a veszedelem újból való elhatalmasodásának, másrészt hogy a netalán mégis itt-ott lappangó kis fertőzésnek eleje t vegyük, feltétlenül szükséges, hogy minden gabonatermő vidéken az ezen kártevő ellen legolcsóbb, de egyúttal legjobb eredményt adó eljárást évről-évre állandóan alkalmazzuk. Ez az előzetes eljárás a csalogató vetéseknek alkalmazása, alkalmazásuk ideje pedig az aratástól az őszi vetés ideje közzé eső időszak. A csalogató vetések abból állanak, hogy minden táblában, mely gabonanemüvel be volt vetve, vagy a mely mellett az ilyennel bevetett tábla volt, már augusztus utolsó, vagy szeptember első napjaiban több helyen néhány barázdányi őszi gabona, vagy árpa vetendő, mely czélra a legsilányabb minőségű, de minden gyommagtól és kivált a golyó üszögtől (Tylenelius Angnillutától) tiszta vetőmag is használható. Ezek a csalogató vetések arra valók, hogy a hesseni legyek ezekbe rakják petéiket. Minthogy pedig ősszel (augusztustól október közepéig) a hesseni légynek — mint láttuk — két esetleg több ivadéka is lehet, azért tanácsos a csalogató vetést is 2—3 ízben megismételni. Az ilyen csalogató vetés azután, ha a hesseni légy fehér kukaczát (álezáját), vagy barna bábját benne talaljuk azonnal, de okvetlenül a rendes vetés előtt, vagy legkésőbb a tél beállta előtt jól alászántandó, ügyelvén arra, hogy az összes csalogató vetés s annak minden szála tökéletesen föld alá kerüljön és így belőle a légyraj sem az ősz folyamán, sem a jövő tavasz elején ki ne szállhasson, hanem föld alalt elpusztuljon. Igen ajánlatos az ilyen alászánlott csalogató vetések lehengerezése is. A csalogató vetéssel egyazonos jelentőséggel bir az aratás után kizöldült szántólöld vu. n. zöld tarló, árva buza, árva rozs), a mennyiben a nyár végén vagy ősz elején rajzó hesseni legy ellepi ezt a zöld tarlót is és ugy él benne, mint a csalogató vetésben. Ez oknál fogva tehát az ilyen vetés (zöld tarló) a rendes őszi vetés előtt vagy még korábban csak ugy szántandó alá, mint a főnnebb ismertetett csalogató vetés. Minthogy a légy második nyári nemzedéke szeptemberben szokla petéit lerakni, tanácsos az őszi vetés minél későbbre (október 12-ik után) halasztani, hogy mire a vetés kikel, a legyeknek már semmi nyomuk se legyen. A nagyobb mértékben megrongált és tönkretett vetéseket legczélszerűbb kora tavaszszal minél előbb jó melyen beszántuni, ezzel nem csak azt érhetjük el, hogy a légy bábjai megsemmisülnek, hanem hogy az illető földterületet, amelyről külömben is silány termés lett volna várható, még másképpen is ki lehet használni: nevezetesen kapás növények termelesére fordítani. A nyári nemzedék kipusztítására ajánlható a tarló leegelése, amennyiben pedig a bábok a gabona szárak alsó bütykén vannak elhelyezkedve, előnyösebb hosszú tarlót hagyni, hogy ekként lehetőleg valamennyi báb elégethető legyen. Sokkal c/élszerübb ennél a tarlót aratás után azonnal minél mélyebben beszántani, a mely eljárással a legyek további fejlődését megakasztván, az őszi vetések a legy támadásai'ól lehetőleg megóvatnak. Mindezeknek a védekezéseknek azonban csak akkor lesz kellő eredménye, ha azokat nemcsak egyes gazdák hanem a megtámadott vidéknek lehetőleg valamennyi birtokosa alkalma/za. Budapesten, 1899. junius havában. M. ki . állami rovartani állomás. Szabolcsvarmegye alispánjától. 15932. K. 1900. ~~ A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Tisza-Polgár községhez tartozó Polonkai Endre télé tanyan 1 drb sertés sertésorbáncz miatt elhullott, s ez okból a tanyán levő serlésállomány zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1900. ev junius hó 29-én. Alispán helyeit: Mikecz Dezső, főjegyző. Sza> olcsvármegye alispánjától. 15929. K. 1900. A nyirbogdányi járás főszolgabirájának 5635/1900. K. számú jelentése alapján tudatom, hogy Beszterecz községnek .Beszterecz község pecsétje 18?8" körirattal bírt, régi pecsétnyomója hasznavehetetlenné vált s a hasz álatíól kivétetett, helyébe pedig ez évi junius hó 23-ikától egy ugyanolyan alakú „Beszterecz község pecsétje 1900" körirattal biró rézmetszetü pecsétnyomó vétetett használatba. Nyíregyházán, 1900. junius 29. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 15977. K. 1900. A bogdányi járás főszolgabirajának 5693—1900. K. szám alatt érkezett körözvenyét közhírré tetei végett közlöm. Nyíregyházán, 1900. junius hó 30-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Nyirbogdányi járás szolgabiró hivatalától. 5693—1900. K. Körözvény. Berkesz község belterületén a folyó hó 23-án 1 darab 4—5 éves pej szőrű jegytelen kancza ló bitangságban felfogatott, tulajdonosa Berkesz községházánál átv°heti. Kemecse, 1900 junius 28-án. Krasznay Péter, főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 16271. K. 1900. A nyíregyházi kir. törvényszék 16271/900. K. «z. a. érkezett 4148/900. P. szánni hirdetményét közhirrététel védett közlöm. Nyíregyhá. án, 1900. julius 4. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 4148. 1900. P. Hirdetmény. A nyíregyházi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy nyirbalkányí születésű és illetőségű Székely Béla a 824790 . P- számú ítélettel az 1877. évi XX. t. cz. Q8. §-ának a) pontja alapján gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, a kir. törvényszéknél, 1900 április 30. Szabó László, tszéki biró. Szabolcsvármegye alispánjától. 15231. K. 1900. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a folyó évi májás hó 3-án kelt 11526. sz. értesítésemre, tudomására hozom, hogy a T.-Dada községben felmerült veszettségi eset folytán elrendelt zár folyó évi junius 18-án f lóidat ott. Nyíregyházán, 1900. év junius 23. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcs vármegye alispánjától. 15232. K. I'JOO. Értesítem, hogy aT.-Lik kő/.séghez tartozó .Nagyfás" tanyán Báró Vay Arnold kárára 112 drb sertés sertösvész miatt elhullott, s ez okból a községben és tanyán levő sertésállomány zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1900. junius 23. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánja. 15937. K. 1900. Hivatkozva a folyó évi május hó 16-án kelt 12160. számú értesítésemre tudomására hozom hogy a Napkor községben fellépett sertésvész folytán elrendelt zár folyó évi junius hó 27-én feloldatott. Nyíregyháza, 1900. junius 29. Alispán távol: Mikecz Dezső, főjegyző. 15845 K. 1900. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Zsurk községhez tartozó majorban Moskovics Márton karára 18 drb sertés sertésvész miatt elhullott, s ez okból a községben és tanyán levő sertésállomány zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1900. junius 28. Alispán távol: Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcsvarmegye alispánjától. 15139. K. 1900. Hivatkozva a folyó evi május hó 26-án kelt 13123. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Lövő községben felmerült veszettségi eset folytán elrendelt zár folyó évi junius hó 15-án feloldatott. Nyíregyháza. 1900. junius 20-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 1 5191 . K. 1900. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a Tímár községben Makula Gusztáv 1 darab lova rühkór miatt zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1900. év junius 20. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 15827. K L 19 oo: Hivatkozva a folyó évi junius hó 5-én kelt 15847. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a TiszaPolgár községhez tartozó „Tuka Szilágy" tanyán fellépett sertés orbancz folytán elrendelt zár folyó évi junius hó 23-án feloldatott. Nyíregyháza, 1900. junius 28-an. Alispán távol: Mikecz Dezső, főjegyző. 15222. K. 1900. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, liogy Nagy-Kálló községben Varga András kárára I drb sertés sertésvész miatt elhullott s ez okbol a községben levő sertésállomány zár alá helyeztetett. Nyire yliázán, 1900. junius 21-én. Alispán helyett. Mikecz Dezső, főjegyző. 15931. K. I 900. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a T.-Polgár községhez tartozó Munk féle tanyán 1 drb sertés sertésorbáncz miatt elhullott, s ez okból a tauyán levő sertésállomány zár: alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1900. junius 29. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 15838. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Nagyfalu községben Feldheim Emánuel kárára 1 drb ökör lépfene miatt elhullott, s ez okból a nevezettnek szarvasmarha állománya zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1900. junius 28-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 1900. lat 14. K. 1900. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Kenézlő községben Bereznai Imre és Benkő Józsefné kárára 2 drb. sertes sertésorbáncz miatt elhullott, s ez okból a nevezett sertésállomány zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1900. junius 23-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. A kisvárdai járás főszolgabirája. 7034. K. 190a sz. Körözvény. Éliás Ábrahám komorói lakos által f. évi juniu9 hó 27-én l drb 3 éves, pej csillagos homlokú, hátul balról V. P. bélyegü kancza ló fogatott fel bitangságban
