Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)
1900-09-30 / 39. szám
N T 1 R VIDÉK igazával Poncziustól Pilátusig kell szaladgálni, hogy a rendészet, a közegészség, a népnevelődi, az ur, a köztisztaság és a szegényügy, a községekben csak statiszt ;ce létezik; vagy csak amúgy immel-ámmal hajtatik vegre azért, mert ninc-; aki azokat végrehajtsa; azok pedig a kikben megvolna az akarat és a képesség azok végrehajtására — az Íróasztalhoz vannak láuczolva, mint gályarab az evezőpadhoz. A belügyminiszter urnák, a közigazgatás egyszerűsítésére irányuló akczióji uiár közelebb jár bajaink kútforrásához; de egyszersmind bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy a kőzigazgatá unk várva várt gyökeres reformja, a közeljövőben nem remélhető; s bizonyítékul szolgál arra is, hogy maga a belügyminiszter ur is, közigazgatásunk ez időszerinti gyarlóságát a végrehajtó szerveknek nem szellemi, de a fizikai szolgáltatási képesség fogyatékosságával hozza kapcsolatba; 8 ezen a bajon a nélkülözhető bürokratikus munka kiküszöbölésével akar segíteni. Központi országos egyletünk választmányának határozata folytán, a közgyűlésnek alkalma leend ezzel a kérdéssel foglalkozni, 8 hozandó határozatában javaslatait megtenni; én csupán egyéni nézetemnek akarok kifejezését adni ha azt mondom: hogy részemről a községi közigazgatásnak ügyviteli keretén belőli ilyetén egyszerűsítésétől reánk nézve számba vehető eredményt nem várok; s csak egy csillapító szernek tekintem, mely a mindnyájunkat gyötrő, s munkaerő hiányából származó betegségünkben némi enyhülést adni lesz hivatva, de a mely — mint minden palliativ orvosság — nem gyógyitand, csak elodázandja a gyökeres orvoslást Ha nézeteink e téren találkoznak, akkor azok folyamányaként egy másik kérdés elé állíttatunk, az elé tudniillik; hogy a jegyzői segéd munkaerő szervezése, vagy a mi ezzel egyértelmű: a segédjegyzői állások létesítése iránt, egyletünk által megindított mozgalmat tovább folytassuk-e? vagy pedig, az ez irányban kifejtett tevékenységűnk csekély eredményének, jobban mondva: eredménytelenségének lankasztó hatása alatt — lemondjunk a további akczióról. A gyűlési tárgysorozat ide vouatkozó tótelének tárgyalásánál kérem figyelembe venni jelentésemnek alább következő rőszét; mely megvilágítja az ügy menetét annak kiindulási pontjától kezdve; s mai állását ugy, a mint az reánk gyakorolt hatásaiban nyilvánül. Mult 1899-ik évben e byletünk egy kérvényben arra kérte Síibolcivármegye törvényhatóságát: hogy a kér véDyben foglalt indokok alapján írjon fel a kormányhoz a jegyzők teendőinek kisegítésére szolgáló, s államsegélylyeljrendszeresitendő állások létesítése iránt; s hogy ezen akczió támogatására kérje fel a társ-törvényhatóságokat. Éten kérvényünk kedvező elintézését bizton remélhettük már csak azért is, mert: kérvényünk irányadó helyeken kedvező fogadtatásban részesült; s mert a törvényhatósági közgyűlések által helybe hagyott alispáni jelentések, mindenkor kiemelték a jegyzői munkaerő szaporításának szükségességét; az 1898 ik II ik félévi jelentés pedig, kifejezetten a kérvényünkben elfoglalt álláspontunkra helyezkedett akkor, a midőn VH-ik feje zetében azt mondja ,a nagyobb lélekszámú községek, a segédmukaeró javadalmazása egy részének, a belügyi tárcza terhére történt átvállalása által anyagi támogatásban is részesittettek, mely támogatás kiterjesztését annyival is inkább kérnUnk kell, mivel a községek által eddig tett intézkedések, inkább csak ideiglenes segítség, mint végleges rendezés jellegével bírnak.* Annak daczára, hogy ezen kijelentés efíektuálásánál egyebet mi sem kértünk — a törvényhatósági bizottság 505| 1899. Bgy. számú határozatával kérvényünk fölött napirendre tért, h a pár hóval elébb helybe hagyott alispáni jelentés fentidézett részének mintegy megczáfolásával, határozatát azzal indokolta meg: hogy jegyzői segédállások rendszeresítésére, illetve a községeket támogató államsegély kiterjesztésére „ a jelenlegi körülmények között szükség nincs." Minthogy én, az igy megokolt határozatot megnyugvással tudomásul venni sehogy sem tudtam ; s megtudandó, hogy ezeu indokolás számszerűleg mily adatokra támaszkodik? — a kartársakat az ezen kérdést szabályozó adatoknak velem való közlésére felkértem, s a beérkezett adatok nyomán van szerencsém jelenteni a következőket; A nagy községeket, illetve a jegyzői köröket hét csoportba osztottam, a szerint, a mint a jegyzői segéderő tartás tekintetében csoportosíthatók. Az első csoportba tartozik 57 nagy község illetve jegyzői kör 147,357 lakossal, esik egy jegyzóségre átlagos számítással 2585 lakos. Segédjegyzői fizetés czimen fizetnek a községek évi 23,386 koronát, mely összegből 410 k. 28 f. esik egy-egy segédre. Ez ellenében fizetnek a jegyzők a segédeknek évenkint a) készpénzben: 27,427 koronát; tehát a községek hozzájárulásánál 4041 koronával többet. b) Ezenkívül élelmezésben, fűtésben, világításban, néhol lakásban szolgáltatnak a segédeknek: 25,958 koronát; mely összeg, a 4041 korona pénzbeli <ul kiadással együtt kitesz: 29,999 korona évi kiadást, a jegyzők évi javadalmazásának terhére. c) Ezen jegyzőségekben, állami segély és anyakönyvezető helyettesi tisztelet dij czimen fizet az állam összesen; 6060 koronát. Összehasonlítva ezen számokat kitűnik, hogy a jegyzők 29,999 korona évi tul kiadásával szemben fizetnek a községek 23386 koronát, az állam fizet. 6060 koronát, összesen a kettő 29,446 koronát, vagyis: a jegyzők a sajátjukból 553 koronával többet adnak ki e czimen, mint a községek és az állom együttvéve. Az egyes jegyzők javadalmazásáról számszerű adatokkal nem rendelkezvén — azt, hogy azok fiietégük mekkora hányadát fordítják a segédek fizetésének pót lására — csak vagylagos arányban számíthattam ki. E szerint, ha a jegyzők évi javadalmazását egyre máéra 1200 koronára tesszük, akkor ezea javadalmazásuk 43 M/no száz'óliját fizetik ki a segéderő fizetésének pótlására; ha 1400 koronára, akkor 37«°|,„ száztóliját; ha 1600 koronára, akkor 32» 9|,„ száztóliját; ha 1800 koronára, akkor 29»«| l 0, száztóliját; ha pedig 2000 koronára, akkor 36"|,„ százalékát. (Az azóta beérkezett adatok szerint ezen jegyzők összes pérzbeli fizetése: 58,640 korona; a igy pénzbeli fizetésüknek 51" 1,,, százalékát adják ki segédeik fizetősének pótlásául. A közlő.) A második csoportban van négy jegyzőség 5793 lakossal. Az ezen csoporthoz tartozó községek összesen c*ak 920 koronát adnak segítségül; s ezen díjazás csekély volta miatt éven át csak 2—4 hónapon keresztül alkalmazhat a jegyző segéderőt. Ho.y milyen lehet ezen időközi segéderő? — azt elképzelhetjük. A harmadik csoportban van 3061 lakost számláló két olyan község, mely segédjegyző czimén 300—300 koronát vett fel költségvetésébe. Ezen összegek fel nem használtatnak, mert ily caekély fizetés mellett segéderő kapható nem lévén — a jegyző ilyet nem is alkalmaz. A negyedik csoportban van 4 község 9216 lakossal. Ezen községek segéderő fizetésére semmit eem áldozván — ilyen nem is alkalmaztatik. Az ötödik csoportot egy 2565 lakost számláló község teszi, mely aegédjegyzői fizetést nem ad. A jegyző a saját költségén két segédet tart, hogy mekkora fizetéssel? — azt nem jelentette. A hatodik csopor ban vau 43232 lakost számláló hót község mely segéd munkaerőről maga gondoskodik. A hetedik csoportot teszi 4 jegyzőség 6407 lakossal. Ezen jegyzőaégektől értesítés nem érkezett. Mélyen tisztelt közgyűlés! Az itt közölt adatokból kiviláglik, hogy mennyiben állhat meg a szabolcsvármegyei bizottsági közgyűlés 505/899 B. gy. számú határozatánák azon indoklása, hogy a jegyzői segéderők szervezésére „a jelenlegi körülmények között szükség sincs" a hogy a törvényhatóság a jegyzők „anyagi jólétéről s a reájok háramló tehernek, a lehetőség szerinti megosztásáról, a rendelkezésére álló minden eszköz igénybe vételével segitni igyekezett.' Kiviláglik továbbá, hogy a jegyzők, anyagi erejüket meghaladó mértékben, nagyobb áldó zatot hoznak az adminisztráczió érdekében, mint az adminisztrált közönség és az adminisztráló állam együttvéve. Hogy keleti fatalizmussal tovább türjük-e ezen igazságtalanságot, vagy pedig minden tőlünk telhetőt megtegyünk annak megszüntetésére ? — ezen kérdésekre a feleletet, a mélyen tisztelt közgyűléstől várom. Kiváló tisztelettel vagyok a t. közgyűlésnek alázatos szolgája: Moravek Gusztáv elnök. A nagytetszéssel fogadott elnöki jeleutés után áttért a közgyűlés a tárgysorozat többi tárgyaira. E határozta, hogy a segédjegyzők rendszeresítése tárgyában megkezdett akcziójával nem hagy fel; — ha nem ujjolag kérvényezni fog a vármegye bizottságánál, s meg bizta az elnökséget uj felirat szerkesztésével. Az országos központi egylet elnökségének, a közigazgatás egyszerűsítésére vonatkozó javaslatait — nagy részben — magáévá tette a közgyűlés. Igy különösen — pártolólag — hozzá járult azon javaslatokhoz, — melyek az adóügynek a jegyzők ügyköréből leendő teljes kivételét, — s azokhoz melyek a nyugdijuknak az egész országban leendő egyöntetűségét — tárgyalják. Elfogadták a központi egylet elnöki javaslatainak azon részét is, mslyek az ügykezelés egyöntetűségére, s az ebadó, útadó és tanköteles gyermekek összeírásánál eddig követett eljárás egyszerűsítésére vonatkoznak. Speciel — a szabolcsvármegyei községi ügykezelés tekintetbe vételével, a közgyűlés intézkedéséből kérvéuyeztetni fog az alispáni hivatalnál, hogy a köz ségek anyagi érdekeit nem érintő egyszerű jelentesek aláírása alól, a községi birók kötelező aláírása mellőztessék; mivel ez a községi jegyzőségekben is, de különösen a körjegyzőségekben, az ügykezelést hátráltatja, — s arra bénitólag hat. FelUl vizsgálta ezután az egylet Simák István e. pénztárnok 1899 évi számadását, 8 azt helyben hagyva, neki a felmentvényt megadta. Az egylet vagyona e szerint maradványban 380 frt. 54 kr. Az 1900 évre előirányzott bevétel 1047 k. 08 fii lérben, kiadás 584 k. 08 fillér rendelkezési alappal, — szintén 1047 k. 08 fillérben állapíttatott meg. Az országos központi egyleti gyűlésre képviselőkül : Moravek Gusztáv dombrádi; Majos Ferencz thassi — és Kéky László bogáthi — jegyzők választatván meg: — elnök a gyűlést, — még mindég az elnöki jelentós hatása alatt levő és az elnököt éljenző egyleti tagok ismételt üdvözlésével, — délután 1'/, órakor bezárt & Majos Ferencz, e. jegyző. TANÜGY. Meghívó. A szabolcsvármegyei általános tanító-egyesület központi választmányának Nyíregyházán folyó év október 11-én délelőtt 10 órakor tartandó őszi gyűlésére. Tárgysorozat : 1. Évnegyedes jelentés az egyesület működéséről. 2. Pályakérdés és vitatételek kitűzése. 3. Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelőjének 1588/900 szám alatt kelt átirata. 4. Az egyesületi pénztár állapotának feltüntetese. 5! A jövő évi XXV. jubiláris közgyűlés megtartása tárgyában intézkedés. 6. A tanitók országos bizottsága és az Eötvosalap osztóbizottsága ez évi gyűléséről beszámoló. 7. Az egyesület 4000 koronás szobaalapitványa 1901. évi részletének gyarapítása. 8. A nógrádmegyei tanítótestület elnöksegenek felhívása. , 9. Reisner Emánuel művegyészeti gyufagyaros kérelmének előterjesztése. 10. Az Eötvös-alap helyi gyüjtőbizottság módosított s a julius 4-iki közgyűlés által elfogadott alapszabályának bemutatása. felhívása. A k° l0zsvárm e^ e i általános tánitó-egyesület nek átiraté EótvÖ S' alap orsz á* o s egyesület elnökségé13 Az egyesület alapszabályának módosítására vonatkozó közgyűlési határozat. moaositasára 14. Indítványok tárgyalása. Kelt Nyíregyházán, 1900. szeptember 25 Orsovszky Gyula, Werner Gy B, eln01 c- főjegyző. Lapunk e száma utolsó lévén az évnegyedben, tisztelettel kérjük az előfizetések szives megújítását. Azon tisztelt előfizetőinket, akik az előfizetési díjjal esetleg hátrálékban vannak s közöttük a községek t. elöljáróságait is, a hátralékos előfizetési dijak beküldésére tisztelettel kérjük. A .Nyirvidék" kiadó-hivatala. ÚJDONSÁGOK. ~ A tlsza i hltv. ev. egyházkerület a lefoly 1 héten tartotta meg évi rendes közgyűlését Eperjesen. A Tiszavidéki egyházmegyét Dr. Meskó László e. m. felügyelő, Materny Lajos főesperes, Paulik János és Kozlay József lelkészek és Májerszky Béla s Pazár István világi küldöttek kőpviselték, a kik a több mapig tartó tanácskozásokban élénk részt vettek. A napilapok közléseinek pótlásául felemlítjük, hogy az erdélyi püspöki czim használata ellen irányuló feliratot az értekezleten előterjesztett előadói javaslattal szemben a Dr. Meskó László indítványa és általánosan helyeselt felszólalására fogadta el az egyházkerület, mely a nyiregyházi egyház szervezkedési szabályrendeletét több lényepe módosítás eszközlése végett visszaküldték. — A vármegye állandó választmánya az évi október hó 9-én s kővetkező napjain tartandó őszi közgyűlés tárgyainak előkészítése végett október hó 3-dik napjának d. e. 9 órájakor a vármegyeháza kistermében ülést tart. — Képviseleti közgyűlés. Nyíregyháza város képviselete a héten, pénteken délután 3 órakor közgyűlést tart, melynek legnevezetesebb tárgya a nagylaktanyai pótépitkezések kérdése lesz. — Ülés a vármegyén. A vármegye állandó választmányának pénzügyi szakosztálya a törvényhatóság f. évi őszi rendes közgyűlésén érdemlegesen elintézendő községi számadások és költségelőirányzatok előkészítése czéljából a vármegyeháza kistermében október hó 1-tö napján d. e. 10 órakor ülést tart. — Gazda és dohányos. A m. kir. belügyminiszter egy előfordult pauasz alkalmából határozatával kimondta, hogy a dohányos és gazda közti panaszos ügyek a cseléd törvény alapján el nem bírálhatók, s es által a vármegye közönségének 125/77. Bgy. szám alatt alkotott szabályrendeletét hallgatólag hatályon kivttl helyezte, kimondta egyidejűleg a hivatolt határozatban, hogy a dohányosok az 1898. évi II. t. cz. órtelmében gizdtsági munkásoknak tekintendők, — azonban a létrejött szerződés alapján ugy a gazda, mint a dohányos részéről támasztható panaszok elintézése csak az esetben tartozik a közigazgatási hatóságok hatáskörébe, ha a szerződés alaki tekintetben a törvény követelményeinek megfelel, máskülönben érdekeltek panaszuk elintézését a törvény rendes utján kérelmezhetik. — Miután ugy a gazdaközönségnek mint a dohányosoknak érdekében van az, hogy esetleges panaszaikkal — a gyors elintézésre való tekintetből, egyenesen az illetékes hatósághoz, illetve bírósághoz forduljanak, s érdekükben van tudni ait, hogy az eddigi gyakorlat szerint a közigazgatási hatóságok működését miként vehetik igénybe; felhívom czimet, hogy lehetőleg a legkiterjedtebb módon hozza tudomására a közönségnek, miszerint a dohányos és gazda közli szerződés alapján felmerült panaszok elbírálására a közigazgatási halóságok csak az esetben illetékesek, ha a szerződés az 1898. év II. t. cz. szerint előirt módon köttetett, a vagy ezen törvény 17. értelmében utólag a községi elöljáróságoknak bemutattatott. Feltétlenül szükségesnek tartom a türgöt kihirdetést azért, mivel a dohányoaok szerződtetése a illetve fogadása már kezdetét vette, s a dohányosok elszámolása rövid idő múlva megkezdődik. Nyíregyháza, 1900. szeptember 19. Mikece János, alispán. — Szabolcsvármegye Pátroha községében ,Pátroha" elnevezéssel 1900 ev okiúber hó 1-én postamesteri kezelés alatt teljes fel- és leadáBi szolgálattal működő postahivatal lép életbe. Ezen postahivatal postai összeköttetését a pitrohai pályaudvaron a Nyíregyháza és Ungvár kőző t mindkét iTányban naponként közlekedő 59 és 60 számú kalauzpostákkal és a thassi postahivatallal fogji kapni. A postahivatal postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt is fog működni. A postahivatal bérbesitési kerületébe Berenc« ós Pátroha községek, valamint Bajorhegy, Lencsés és Szöveten tanyákat osztattak be. —- Hazafias meghívás. A Siabolesmegyei 48-a honvéd egyesület részéről, az 1849 év október 6-ik« napján Aradon a rendithetetlen haza szeretökért vértanú halált szenvedett, dic.ő szabadság harciunk 13 vitéz tábornok bajtársainknak kegyeletes emlékére, f. évi október 6-án a helybeli ag. ev. templomban d. e. 10 órakor gyászos isteni tisztelet fog tartatni. Kren nemzeti gyászos isteni tiszteleten leendő résztvótelre a tisztelt honpolgárok és honleáuyok hazafias tisztelettel felkéretnek. A szabolcsmegyei 48 as honvéd egylet nevében Krúdy Gyula 48-as honvéd százados egyleti elnök. — Kinevezés. A belügyminiszter a nagy-kállói állami elmegyógyintézetnél megüresedett másodorvosi állásra dr. Dósai Mihály garam-szent-benedeki körorvost nevezte ki.
