Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)
1900-09-23 / 38. szám
Hivatalos melléklet a „Itfyirvidék" 19QQ. 38-ik számához. 1934/1900. Kb. Szaboicsvármegye közig, bizottsága. Dr. Jósa András vármegyei főorvos az 1900. lm i augusztus havi egészségügyi jelentést előadja. Határozat. A jelentés tudomásul vételik s egész terjedelmében a .Nyírvidék* hivatalos lapban közzététetni rendeltetik. Miről dr. Jósa András főorvos és a .Nyírvidék* szerkesztősége az egészségügyi jelentés csatolása mellett értesíttetnek. Kelt Szaboicsvármegye közigazgatási izottságának Nyíregyházán 1900. évi szeptember 13-án tartott üléséből. Br. Feiiitzsch, főispán. J91. 7900. Szabolcsvármegye főorvosától. Egészségügyi jelentés 1900. évi augusztus hóról. A lefolyt augusztus hóról a halottvizsgálati jegyzőkönyvek a vármegye minden községéből beérkeztek. Ezen adatok szerint a közegészségügy állása, kedvezőbb volt, mint a mult év hasonló havában. 1899. augusztus havában elhalt 7r>4 egyén, a mi évi 38. 4 halálozást mutat 1000 lakos közül. 1900. év augusztus hóban 713 egyén, a mi évi pro mille 34., halálozásnak felel meg. Elhalt nem szerint 337 fi, 376 nő. Ezek kőzzül 7 éven alóli fi 233, nő 229, összes 462, vagy az elhaltaknak 6l. s u/ u-a, 7 éven felül 104 fi, 147 nő, összes 251, az összes elhaltaknak 35.,"/,-a. A hét évenalóliak közül nem gyógykezeltetett 12.,%, a hét éven felüliek közzül 24.,, átlagosan nem gyógykezeltetett 18.,%. A halálozási arány egyes járásokban és Nyíregyházán következőleg mutatkozott: 1900. 1000 Iö99. járásban augusztus hóban lakos után augusztus hóban kisvárdai 3.„, . 4.,, tiszai 2.„, . 3.,, dadai alsó 2.,, . 2.,, dadai felső 2.„ . 3.,, bogdányi 3. 0. 3.,, nyírbátori 3.,, „ 3.,, nagykállói 3.,, „ 3. 0, Nyíregyháza város 3.,, . 2.,, Hevenyfertőző betegségben augusztus hóban megbetegedett roncsoló toroklob és lorokgyikban 10 községben 16, Vörhenyben 8 kózsegben J6, Kanyaróban 2 községben 3, Hasihagymazban 9 kózsegben 9, Vérhasban 5 községben 7, Hökhurutban I kózsegben I, járványos fültőmirigylobban 1 községben 1, összesen 37 községben 64 egyén. Szérum oltás a jelentések szerint 13 esetben eszközöltetett, ezek közül meggyógyult 10, ápolás alatt maradt 1, meghalt 2, egyik 5-ik napon oltatott, a másik torokgyíkban volt. Fertőző betegségben 1899. évi augusztus hóban 24 községben elhalt 52 egyén, az 784 elhaltaknak 6.,V» és pedig: hagymáz 2 községben 2, vörhenyben 7 községben 20, kanyaróban 8 községben 9, roncsoló torok lob 4 községben 5, hökhurutban 10 községben lti egyén. 1900. év augusztus hóban elhalt 9 községben 13 egyén, az összes 713 elhaltaknak l. g°/ u-a, és pedig: Roncsoló toroklobb és torokgyíkban Eszlár 2, Ajak, T.-Szt-Márton 1, Kenéz, Nyíregyháza I—l, összesen 5 községben 6, (4 torokgyik volt közülök). Vörhenyben Nyir-Béltek, Nyíregyháza 2—2, H ilá-z 1, összesen 3 községben 5. Hasihagymazban Veresmart 1. Hökhurutban Buj 1. Nem ragályos betegségekben a halálozás azok gyakoriságának sorrendje szerint következőleg mutatkozott: gyomorbélhurut 158, veleszületett gyengeség 106, tüdőgümőkór 78, görcsök 49, tüdőmellhartyalob 4tí, aggkór 41, gyermekaszály 33, brightkór és vizibetegség 28, gutaütés 15, agykérlob 11, szervi szivbaj 5, szövetkőzi májlob, elmebaj, erőszakos halál, öngyilkosság, veletlen esemény, hashártyalob, nehéz szülés, marasmus 4—4, gyermekágyi baj, malária, gyomorrák, kiszorult sérv 3—3, pokolvar, tüdőlégdag, evvér, angolkór, rezgör, bőrglob, bélrák, csudafa mérgezés 2—2, májrák, méhrák, hátgerincz sorvadás, agyrázkódás, eskór, gége üszök, elvérzés, gerinczvelőlob 1 — 1, ősmeretlen betegségben elhalt 62 egyén. A 7 éven alóli gyermekek gyógykezeléséről vezetett nyilvántartási könyvek beérkezett kivonata szerint mulasztás történt 38 esetben, ezek kö. ül a vizsgálat során megbirságoltatott 4, felmentetett 34. Hatósági felügyelet alatt álló idegen ápolás alatt levő gyermek volt 153, ezek közül törvényes 18, törvénytelen ágyból szármott volt 135, a legutóbb megejtett vizsgálatkor mind egészségesnek találtatott. Kőrorvosok működését a főszolgabírók által beküldött napló-kivonatokkal beigazoltatott. A himlő oltás megyeszerte még a mult hó folytán befejeztetett. Tápszerek, italok, közhelyiségek kedvező eredménynyel vizsgáltattak, csak Ujfehértón történt két esetben elkobzás (romlott gyümölcs). A szabolcsmegyei .Erzsébet" kórházban julius hóról ápolás alatt maradt 120, augusztus hó folyamán felvétetett 137. Ápollak száma 257. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 97, javulva 56, gyógyulatlan 10, meghalt 8, össze fogyaték 171, a hó végévél ápolás alatt maradt 86, ápolási napok száma 3213. A kisvárdai kórházban julius hóról ápolás alatt maradt 57, augusztus hóban felvétetett 9 1, ápollak száma 148. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 56, javulva 16, gyógyulatlan 16, meghalt 2, összes fogyaték 90, a hó végével ápolás alatt maradt 59, ápolási napok száma 1756. Törvényszéki bonczolás volt Kisvárdán és Gyulaházán 1 —I erőszakos halállal kimúlt férfi, Uombrádon egy vizbe fúlt ember. Hugyajon egy (i éves fi, és egy 7 éves leány hullája, kik csudafa mag mérgezésben haltak el Bogáton egy megégett gyermek. Nyíregyházán egy meglőtt leány hulláján. Orvosrendőri bonczolás Ibrányban egy öngyilkos csendőr, Vissen egy vizbe fult nő bulláján. Hullaszemle Szakolyban egy önmagát megmérgezett leány, Mária-Pócson egy hirtelen elhalt férfi, Bátorban egy öngyilkos nő, Nyíregyházán egy elvérzésben elhalt egyén hullája felett ejtetett. Látlelet tudtommal I súlyos, és 5 könnyű testi sértésről állíttatott ki. Nyíregyháza, 1900. szeptember hó II. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. Szaboicsvármegye alispánjától. 19756. K. 1900. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A községek és rendezett tanácsú városok levelezéseinek portómentessege ügyében folyó évi julius hó 23-án 72449. szám alatt kelt belügyminiszteri rendelet másolatát mihez tartás és szigorú alkalmazkodás végett közlöm. Nyíregyházán, 1900. augusztus 21. Mikecz János, alispán. Magyar királyi belügyminiszter. 7-449. sz. IV.-a. Körrendelet valamennyi vármegye törvényhatóságának. Hivatali elődöm az 1874. évi 7313. szám alatti körrendeletében részletes ulasitást adóit ki a községek és rendezett tanácsú városok levelezéseinek portementessége ügyében. Az évek során felmerült számtalan concrét esetből azon meggyőződés volt meríthető, hogy a községek részint a megengedettnél tágabb körű portómentes levelezési jogot tulajdonítanak maguknak, részint portómentes levelezéseiket nem záradékolják kellőképen és végre, hogy hivatalos leveleiket nem mindig adják feladó könyv mellett postára. Tekintettel ama tetemes idő es munka-veszteségre, melyet a portómentességi szabályoknak a községek részéről sűrűn előforduló esetekben nem értése, felre magyarázása, vagy figyelmen kivül hagyása egyrészt a kezelő posta hivataloknak és ezek feletles halóságának, másrészt a közigazgatási hatóságoknak okoz, a ter.skedclemügyi miniszter úrral egyelértőleg szükségesnek tartom a kózsegeket a porlómentességi szabályok pontos betartására újból figyelmeztetni. Erinelfogva a raost nevezeti miniszter úrral történt megállapodás alapján felhívom a törvényhatóságot, hogy törvény ha tósága területén az összes községek és rendezett városok elöljáróságát a kővetkező intézkedések szigorú betartására utasítsa. Községek rendezett tanácsú városok levelezéseinél a portómentesseg: I. csupán a megengedett esetben vehető igénybe, II. ilyen küldemények kellőkeppcn záradekolandók és Ili. azok feladásához postai feladókönyv használandó. I. Rész. A portómentesseg terjedelme tekintetében a törvényhatóság figyelmet a következőkre hivoin fel: A községek és rendezett tanácsú városok, mint ilyenek, poslai szempontokból a postai dijkólelezettség tekintetében ugyanoly elbírálás alá esnek, mint bármely más magan fél, vagyis saját ügyeikben a portóm seget nem vehetik igénybe. Csakis azon esetekben, midőn a község (rendezett tanácsú város) az állami közigazgatás végrehajtó közege gyanánt jelentkezik, tehát az állam allal átruházott hatáskörben allami közszolgalati ügyekben élveznek a községek (rendezett tanácsú városok) portóinentesseget. Ez a portómentesseg is általában csak a belföldi és a megszállott tartományokkal való forgalomban es csak a közönséges (nem ajánlóit) levelekre (ide értve az I kilogrammot meghaladó, sulyuk, vagy nagy térfogaluk miatt levélt ént nein szállítható: okmányokat irományo kat, számadásokat, ügyiratokai, térképeket, tervrajzokat és nyomtatványokat tartalmazó, éitéknyilvánitássai el nem látott és szállítólevél melleit feladandó csomagokat) terjed ki. Azon esetek, melyekben a községek, (rendezett tanácsú városok) az imént meghatározott portómentességet igénybe vehetik, részletesebben a következők: 1. egyrnáskőzl és a feltétlenül portómentes hatóságok, hivatalok, közegek és testületekhez a hatáskörükbe utalt közszolgálati ügyekben, 2. kereskedelmi és iparkamarákhoz, kereskedelmi és iparkamarai ügyekben, 3. hagyatéki ügyekben a kir. járásbíróságokhoz, 4. örökhagyók ingatlan birtokaira vonatkozó telekkönyvi kivonatok kiszolgáltatasa iránt a telekkönyvi hatóságokhoz, 5. iparhatósági ügyekben ipartestülelekhez, 6. anyakönyvi ügyekben anyakönyvi felügyelőkhöz és anyakönyvvezetőkhőz, 7. betegsegelyző ügyekben a kerületi betegsegélyző pénztárakhoz, 8. kazánügyekben a kazánvizsgáló biztosokhoz, 9. mértékhitelesitési ügyekb n a magy. kir. állami központi mértékhitelesítő bizottsághoz és a mértékhitelesítő hivatalokhoz, 10. anyakönyvi ügyekben a lelkészi hivatalokhoz, 11. telekkönyvi betétek szerkesztésével összefüggő érlesitvények és hirdetések küldésénél az illető községben birtokos, de ott nem lakó és ott nem képviselt egyénekhez és magánfelekhez, 12. a telekkönyvi helyesbítések ügyében magánfelekhez. 13. az uj földadó kivetése tárgyában kisbirtokosokhoz, a járási földadó bizottsági elnökökhöz, a kataszteri iga/.galósagokhoz, 14. vásárhirdetmények küldésénél egymás közt, 15. útadó ügyben vármegyei számvevősegekhez, 16. fogyasztási, italmérési, bor és sör ilaladók beszedéseéit jaró jutalékokról szóló nyugtáknak az adóhivatalokhoz beküldésénél, 17. pliylloxera ügyben az orsz. phylloxera kísérleti állomáshoz, 18. kórházi ügyben a muraszombati közkórházhoz, a sziszeki városi nyilvános közkórházhoz és a pirigyei trachoma járvány kórházhoz, 19. árvaházi ügyben a zólyom-lipcsei Gizella munkás árvaházhoz, 20. Tisza-völgy szabályozási ügyben a tiszavólgyi társulat központi bizottságához és 1884. évi XIV. t.-cz. alapján alakult vízszabályozó és árinentesitő társulatokhoz, 21. vízrendező ügyben az 1885. évi XXIII. t.-czikk alapján alakult vízrendező társulatokhoz (a vízhasználataikhoz nem , 22. faiskola ügyben Lukácsi Sándor kerté-zeli vándor tanítóhoz, 23. latenyészlési ügyben Gaál József fatenyésztésj vándor-tanitóhoz, 24. selyemtenyésztési ügyben Bezeredj Pál és Soós Sándor selyemlenyésztési felügyelőkhöz, 25. kendertermelési ügyben Bakay Nándor kendertermelési min. biztoshoz, 26. méhészeti ügyben a méhészeti vándor-tanitókhoz, 27. fatenyésztési és gyümölcsészeti ügyben gróf Schmidegg János min. biztoshoz és Spachtholcz József vándor-tanitóhoz, 28. szöllötenyóaztési ügyben Budapest székes főváros szőllő- és gyümölcs gazdasági intézőjéhez, 29. tejgazdasági ügyben az orsz. tejgazdasági felügyelőséghez, 30. telepilési ügyben gróf Szirmay Olló telepítési miniszteri megbízotthoz, 31. mivelődési ügyben az orsz. erkölcs nemesítő egylethez, 32. a községi elöljárók kisebb polgári peres ügyekben egymás közt, járásbirákhoz szolgabirákhoz, békebirákhoz, feltétlenül portómentes halóságokhoz, 33. a községi elöljáróság, mint rendőri balóság, az 1896. XXXIII. t.-czikk alapján 1899. évi deczember hó 22-én 130,000. szám alatt kibocsátott belügyi di. kir. miniszteri .Utasítás* 49. § a értelmében a terheltekhez intézett az idéző levél megtörtént kifüggesztéséről szóló értesítések küldésénél, -4. a községi kézbesítők a kir. közjegyzőkhöz hagyatéki ügyben, a bíróságokhoz igazságszolgáltatási ügyben és az árvaszékekhez árva ügyben. A porlómentesség a helyi forgalomban nem vehető igénybe, kivéve azon leveleket, melyek nem a felvevő postahivatal székhelyére, hanem a kézbesítési külkerületbe szólnak. A fenti II. 12. es 33. pontok alatt említett levelek azonban a felvevő postahivatal székhelyén is portómentesen kezeltetnek. A községek (rendezett tanácsú városok) portómentesseg: az ajánlasi dij alól való inentessegre nem terjed ki. A különben portómentes levelek ajánlva való feladása esetén tehát a községek (rendezett tanácsú városok) az ajánlati dijat megfizetni tartoznak. Kivétel «supán a fenti 11., 12., 13. és 3 4. pontok alatt emiitett levelek es a községi kézbesítőknek a fenti 34. pont szerint a bíróságokhoz és az árvaszékekhez intézett okmányokat tartalmazó levelei képeznek, melyek az ajánlasi dij alól is mentese • (a kir. közjegyzőkhöz intézettek azonban nem). Pénzküldemények tekintetében a községek (rendezett tanácsú városok) csak az állam számára szedett, vagy gyűjtött pénz. k küldésénél elveznek portómentességei, mely azonban a helyi forgalomra (a felvevő postahivatal szekhelyére és kézbesítési kerületére) egyáltalán nem terjed ki. A községek (rendezett tanácsú városok) ennélfogva a távolsági forgalomban portómentesen küldhetnek: 1. általuk beszedett, vagy végrehajtás utján behajtott, állami adopénzeket és állami illetékeket egymás közt, az adóhivatalokhoz, a budapesti közp. illetékkiszabási hivatalhoz, a pénzügyigazgatóságokhoz, a szolgabiral.hoz. 2. egyebb kö/.vellenül az állam részére gyűjtött pénz kel, ac adóhivatalokhoz, vagy inas közpénztárakhoz, továbbá v..nnegyei adópenzéket, illetve pótadókat, egymás közt, feltétlenül porlomentes hatóságok, hivatalok, közegek és testülelekhez, 3. beszedett útadópénzeket a törvényhatósági pénztárakhoz és az adóhivatalokhoz, 4. fogyasztási, italmérési, bor és sör italadók megváltásául beszállított pénzeket az adóhivatalokhoz, 5. közmunka váltsági pénzeket a vármegye pénztárba, szolgabirákhoz, 6. marha és lólevelek elárusitásából befolyt pénzeket az adóhivatalokhoz, 7. kihágási pénzbüntetéseket a szolgabirákhoz, a vármegyei pénztárakhoz, 8. katona beszállásolási, betegápolási, kőzmunkaváltsáyi pénzeket az alispánokhoz, 9. bírságpénzeket, rabtartási költségeket, bűnvádi eljárási költség téritményeket, ügyészségekhez, törvényszékekhez, járásbíróságokhoz, adóhivatalokhoz, 10. az .Országos Törvénytár", a .Magyarországi Rendeletek Tára", a .Törvény gyűjtemény* beszerzési arát szolgabirákhoz, alispánokhoz, 11. állami hatóságok felszóllitására jótékony czélokra gyűjtött pénzeket portómentes hatósagok, hivatalok, közegek és testületekhez, 12. az orsz. tanítói nyugdíj alapra befolyt pénzeket az adóhivatalokhoz. Felreértések elkerülése okából megjegyzem, hogy mindenkor rendeletekből folyólag az állani reszére szedett, gyűjtött, vagy behajtott pénz értendő, pl.: a község mint jogi személy saját állami adóját, illeték egyenértékéi, egyházi adóját stbbi, nem küldheti be portómentesen az adóhivatalba, hanem inint közvetlen adófizető a postadijat viselni köteles.
