Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-09-23 / 38. szám

IN Y 1 It V I p É: K • i — Névmagyarosítás. Dr. Stern Vilmos rakamazi lakos, gyakorló orvos vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel .Török'-Te változtatta. — Nyilvános köszönet. Kivonat a ,Nyíregyházi ref. daltársaság' 1900 év szept. hó 18 án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. — Az énekkar daltársasagi elnök indítványára : Borbély Béla, Dokupil, Kiss Gyula, Király László, Krecsák Pál, Papp Dániel és Szilágyi Gyula uraknak. mint a kik a f. év szept. hó !)-en tartott hangverseny alkalmával a rendezői tisztet elfogadni szívesek voltak, jegyzőkönyvi hálás köszönetet szavaz. Miről nevezett urakat ez uton tudatni határozta. Kelt mint fennt. Kiadta: Nyíregyházán 1'JOO év szept. 20. Friedmann Simon daltársasági jegyző. — Az önkéntességi jog megszorítása. A közös h idügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértőleg az egyévi önkéntességi jogosultság elnyerését megszorította. A hadköteleseknek, akik sorhadkötelezettségük első évének márczius 1-ső napján, valamely nyolcz osztályú belföldi nyilvános, vagy nyilvánossági joggal felruházott középiskola utolsó évfolyamába tartoztak és azt legkésőbb ugy?.uazon év október 1-jeig sikeresen elvégezték, az egyévi önkéutességi jogot a véderő-eiőirás I. része 70. §-ának 11. pontja értelmében az illetékes hadkiegés zitő kerület parancsnoksága engedélyezte. Ezután a h idkiegőszitő parancsnokság az egyéves önkéntességi jogot csakis ugy engedélyezheti, ha a jelölt az előbb emiitett középiskola u'olsó évfolyamát ugyanazon év julius l-ig elvégzi. Későbbi terminust csakis a legfelsőbb f rum adhatja meg az egyéves önkéntesjelöltnek. — Köszönet nyilvánítás. Pollatsek Ida és Ungár írét* úrnők Ungár Margit k. a. esküvői ünnepélyén 8 frt 70 krt, gyűjtvén a helybeli izraelita jótékony nőegylet részére, e gyűjtésért hálás köszönetét nyilvánítja az elnökség. — Az élelmi és iparczikkek ára száz év előtt. Azt hisszük, erdeaes lesz felsorolni, miiy ára volt száz év előtt az élelmi és iparczikkeknek. Ha ezt látjuk, megítélhetjük, mily könnyű volt abban a boldog korban nemcsak olcsón és jól élni, de meg is gazdagodni. Egy pozsouyi mérő buza 34 kr., az árpa 18 kr, a ten geri 20 kr., a zab 20 kr, egy címeres ökör 30 frt., két éves tinó 10 frt., egy birka 4 frt., 50 kr., egy ökörszekér ekével együtt 12 frt., egy közönséges kocsi 16 frt., egy falusi paraszt ház 50 frt., volt. Egy font marhahús 2'/j kr., a borjúhús 3'/a kr, a sertéshús 3 kr., a bárányhus 2 kr. Egy font viaszgyertyát 9, a fagygyugyertyát 7 kron árulták. E só minőségű bor itczéje 2'/» kr., 9 latos zsemle 1 kr., 1 nagy tyúk 4 kr., középnagyságú kakas 3 kr., nagy pulyka 42 kr., 1 font iróavaj 6 kr., egy icze tej l'/a kr. 1 itcze tejfel 5 kr. A legszebb tehén ára 22 váltóforint volt. A férfi-napszám 17, a női 15 kr., vendéglőben egy adag leves 2 kr., egy adag hus hozzávalóval 6 kr., főzelék 7 kr.. tésztái étel 16 kr. A picinyéhez a korcsmáros salátát is tartozik adni, ha p'dig többen ettek egy társaságban, minden személy fizetett 3 tál ételért 12 krt. A vendéglőben nagy utczai szobáért 48 órára 24 krt fizettek. Egy pár kordovány-, vagy zsinórozott csizma 4 frt 30 kr., női sarok csizma 3 frt, női czipő 1 frt 30 kr. Egy bélelt, zsinóros bekecs 3 frt, egy szépen varrott kaput, frakk, vagy gyalog katonatiszti uniformis 2 frt 30 kr., női díszmagyar (w?ála) öltöny, dupla csipkével kiprémezve 4 frt, német ünneplő garnírozva 3 frt, három szegieiü, legmagasabb karimájú kalap (schabesztekh) 1 frt, jóféle magyar, fekete fodros süveg 2 frt. Nyolc*»s ós tízes vászonnak rőfe 3 krajczár. — A F. H. K. E. új örökös tagjai. A Felvidéki Magyar Közmüvelódesi Egyesület örökös tagjai, akik egyszer ós miudenkorra 60—60 '-oronával járu nak az egyesület kulturális alap ókéjéhez, örvendetesen szaporodnak. Ujabban 28 án iratkoztak be az örökös tagok közé, köztük : dr. Ernmer Kornél orsz. képviselő, Beniczky Ádám zsámboki földbirtokos, id. gróf Chotek Rézsó, báró Lívay Henrik fórendi házi tag, Lukács Antal földhitelintézeti igaz

f

ea'ó, gróf Vigyázó Ferencz, gróf Szécheuyi Aladár orsz. képviselő, Thon Károly egyetemi tanár, a Magyar Kereskedelmi R T., Okoli csányi Sándor hágai követünk, Szabó-Ferraris Arthur festőművész ós még számosan. — A szamárköhögés gyógyítható. A fővárosi napilapok, köztük a Magyar Hírlap szerkesztői üzenetei között naponkint találkozunk orvosi nyilatkozatokkal, melyek egy, vagy más előfizető kérdéseire szolgálnak válaszul, di a melyek uagyrészben általános érdeküek. Igy pl. a napokban egy előfizető a/ iránt intézett kérdést, mi agyógysz ;re az úgynevezett szamárköhögésnek, melyre a nevezett lap orvosi munkatársa ugy uyilatkozott, hogy az gyógyíthatatlan betegség. Bicskay Sámuel csapi ev. ref. lelkész olvasva e sorokat, a Magyar Hirlap szerkesztőségéhez az alábbi levelet intézte: Mihelyt a gyermek a köhögés után visszahúzna lélegzetét, ez azt jelenti, hogy a gyermeknek szamárköhögése van. E beteglégben már igen sok gyermek elhalt, vagy ha nem oly súlyos is a beteglég, hat hónapig, sót tovább is elkinozza a gyermeket, az ételeket kihánja, orrán, száján vér ömlik, a szülök a gyermek megfulladásától félnek. Eddig az orvosi tudománj tehetetlen volt e borzasztó btjjal szemben, csak eDyhiteni tudták némileg, de a kinzó köhögést nem. E b. lap szerkesztői üzenetei között olvasva azt, hogy a szamárköhögés gy .gyithatatlun, ez ad nekem alkalmaarra, hogy e borzasztó betegség gyógyitismódjit közöljem az olvasó közönséggel. Bármily tokán van a beteg a kínzó köhögésnek, vegyünk a gyógyszertárból 20 fillérért »naftalint«; ez htrtyaizerü anyag moly ellen — ruhik közzé rakva használják; elte lefekvés elótt e szernek felét tegyük parázs tűzre, igy a szoba megtelik íüsttel, a maradványt kiönthetjük; ebben a füstben maradjon a beteg és gondoz-Vja Az elsó éj jel mir felényit sem fog köhögni a beteg s az sem oly kinz

1* már; igen sok esetben ezen egyszeri füstölés is elegendő ; ha még köhögne a gyermek, a következő este ismételni kell a füstöléBt s a beteg teljesen meg•zabadnl a kinző köhögéstől. Igen sok gyermek kigyógyult már e bajbél, de még nem volt rá eset, bogy harmadik este szükség lett volna a füstölésre. A betegnek nincs szüksége semmi belső gyógyszerre, mindenki bizalommal megpróbálhatja, ha a betegség mutatkozik. Megjegyzem még, a közönség megnyugtatására, hogy e szert Özvegyi Ferencz dr., volt csapi kör- és pályaorvoi rendelte oselédemnek, — néhány év előtt Csap (UngmegyeJ, 19 0. szeptember 4. Barskay Sámuel, ev. ref. lelkész. Ha az ajánlott eljárás csak nemileg is enyhiti a szamárköhögésben levők kiujnit, őszinte hálára érdemes nt Bacskay Sámuel ur, hogy fenti sorait nyilváuosságr.1 hozta. — Csőd. Vb. Rottman Arthur fűszer, festék, liszt kereskedése. Tömeggondnok dr. Erdős Bertalan ügyvéd. Tőmeggondnok helyettes dr. Zinner Simu ügyvéd. Kö" vetélés bejelentésének határideje 1900 nov. 6. felszámolás 1900. nov. 27 én. Csődválasztmány megválasztása 1900 november 30 án. — A nagyváradi m. kir. bábaképezdén az 1900—1901. evi téli tanfolyamra a beiraiaook 1900 október hó 1 —10-ig tartatnak. Felvétel végett Bzükséges okmányok: Keresztlevél, esketósi , erkölcsi-, illetőségiés orvosi bizonyítvány. Kelt Nagyváradon, 1900. szeptember 15 én. A nagyváradi magyar kir. bábaképezde igazgatósága. — Cormeliiní ki a leghíresebb bűvész névvel van kitüntetve, teguap szombat este tartott előadást a koron a vendéglő éttermében szép és intelligens közönség előtt s ma vasárnap este közkívánatra játszik i mét reményhetőleg még nagyobb közönségnek, különben a Debreczn ni Ellenőr a következőket írja róla. „Carmellini, a leghíresebb bűvész tartott tegnap eite a Hungária kávéházban előadást. Feleslegesnek tartjuk megdicsérni ezt a hires bűvészt, a kinek a ueve olyan széles körben ismeretes. Igazán bámulatos, megmagyarázhatlan és hihetetlen dolgokat produkál. Mutatványai egészen elü:nek a bűvészektől megszokott szemfényvesztésektől. Igen nagy tetszést aratott még mint ekvilibrísta és gondolatolvasó. Intelligens közönség gyönyörködött a bűvész mutatványaiban s nem győzte bámulni azt a végtelen ügyességet, melyet Carmellini kifejtett. A nagy hőség daczára, mely a klvéházban volt, a közönség mindvégig kitirtott, a mi nem is csode, mert a mutatváuyok mindegyike órdekes vo't. — ősszel elvetendő korai zöld takarmány. Egy kitűnő s legaoraibb zöidukarmauyt szolgáltat a a szöszöz bükköny s rozsnak együttes vetése A vetést augusztus végén vagy legkésőbb szeptember elején kell eszközölni. A fejlődés első időszakában kissé lassan nő, mert legelőször is a talajba, melyeu behatoló gyökérzetét fejleszti ki s ez képesili arra, hogy tavaszszal azu'áu a legnagyobb szárazsággal is sikeresen megbirkózzék. A szöszös bükkönynek míg okvetlenül ősszel kell erősen megbokrosodni, e czélból szükséges tehát egyrészt a korai vetés, másrészt a fejlődést nagyban előmozdítaná műtrágyák alkalmazása. A tzöizöz bükkönynek kiváló elónye, hogy nemcsak homok talajon díszlik, mint azt sokan tévesen gondolják, hanem kötött földön is. Miután a szöszöz bükköny ma igen keresett növény, érdemes annak magra való termelésével is foglalkozni, e czélra 12 cm. sórtávolos vetéshez holdanként 100—110 liter magra van szükségünk s azt tavasszal és pedig koráu kell elvetnünk ősszel megszántott földre. A mag ez esetben is rozszsal lesz keverendő, u^y azonban, hogy '/» rész bükkönyre ugyauannyi tavaszi rozs számíttatik, takarmányra való termesztésnél '/» rész a rozs, »/i rész a bükköny. — Magyar Gazdák Zsebnaptára. Minden téren a a gyakorlatiasság szelleme hódit. A gyakorlatiasság sehol sincs annyira helyén, mint a gazdasági mindennapi életben, hol lépten-nyomou a célszerűségi szempont kell, hogy irányadó legyen. A gyakorlati használhatóság eszméje vezette azokat a gazdákat, a kik összeálltak, hogy egy igazán praktikus zsebnaptárt állítsanak össze, melybe a praktikus gazda, illetőleg gazdatiszt első följegyzéseit megtehesse. A Lévai féle „Magyar Gazdák Zsebnaptára', mely október hó közepén kerül ki a sajtó alól, a gazdasági üzletvitel első följegyzési könyve lesz. A szerkesztőség, mely c^upa praktikus gazdákból áll, arra törekszik, hogy e naptár minden tekintetben megfeleljen a praktikus gazda igényeinek. Ezt el is fogja érni, mivel a szerkesztőség, mint az előszóbin irva van, mindenki tanácsát a naptár czélszerü berendezésére szívesen fogadja s igy teljesen be kell válnia. A Lévaiféle Magyar Gazdák Zsebnaptára diszes és tartós bekötésben kerül a könyvpiaczra ós az ára csupán 2 korona leeud azért, hogy mindenki megszerezhesse, aki a ki egy praktikus jegyzőkönyvet akar zsebében hordani. A naptár Lévai Mór könyvkiadó-hivatalában Ungvári jelenik meg ós minden jóhirü könyvkereskedésben is kaphaió lesz. A ki 2 kor 20 fillért küld postautalványon a kiadóhivatalba, annak postán bérmentve fog megküldetni. — Orvosi szaktekintélyek szerint a véleménye Keleti J. budapesti elsőrangú czég által gyártott és feltalált cs. és kir. szab. pnaumatikis sérvkötők, orthapaediai járó és nyújtó gépek, műlábak, műkezek egyenestartók, ferdenövésüeknek, haskötők a legjobbak és legmegbízhatóbbak. Keleti már évek óta azon fáradozik, hogy ezen a téren a legkiválóbbat és legtökéletesebbet nyújtsa, a külföldet és a legelső klinikákat tanulmányozta, miért is a legmelegebben ajánlhatjuk a kitűnő speczialistát az érdeklődőknek. 5—1 — A magy. kir. államvasutak igazgatóságától a következő ertesilést vénük. Az országos raktárházak részvénytársa^g szege i tárházaiban betarolt áruk után a reeipedttió kedvezményének igénybevétele esetén fizetendő retxp 'ditiónális illeték 100 kg.-kin 6 fillérről f. é. szép ember hó 15-től kezdve 100 kg.-kint 3 fillérre szállíttatik le. — A máriaczelli gyomorcseppeknek gyomorgyengeségek, étvágyt ilanságok és minden néven nevezhető gyomorbajoknál, kipróbált hatásuk miatt elterjedsége és kedveltsége nőtten nő. Kapható minden gyógyszertárban. Lapunk olvasóit ez uton is felhívjuk hirdetésünk rovatára melyben a máriaczelli gyomorcseppek ismertetve vannak. Vigyázzunk a védjegyre és aláírásra, raelylyel a valódi máriaczelli gyomorcseppek el vannak látva. — Aluczernások ápolása egyrészt a gyomitásra és a feltalaj legfelsőbb retegeuek porhanyitására, más részt azok trágyázására szorítkozik. A gyomirtást és por hanyitást az őszi és tavaszi boronálás végzi, mikor is keresztben, hosszában nehezebb boronával végigjáratják a luczernást. Főleg a régi ritkuló luczernásoknál kell a boronálást erélyesen végezni, ha itt-ott a borona egy egy tövet ki is szaggat vagy megsért, az Dem baj, azért gok csekélyen gyökerező gyomot is kitép és a luczerna a szellőztetett talajban vígabban nő. Tavasszal korán kell végezni a boronálást, mikor is a növény rügyei ,?„tl f J °

ttak klt merta filU

l hajtásokban a borona nagy kán okozna. Luczernást jml'ne legeltessünk, csak.s az esetben hajtsuk azt reá, ha késő 6iiie £uy tavassza feltörésre kerül. Ha bármely okból régi, kU veszésnek induló luczernást még 1-2 évig ki akYrnak írS i' f ,

b0r0D4?4

1 "gy skarfikátorral jól megaratjuk és bele hektáronként 30-40 kg. ola.z perjét vetünk mely azután még kielégitó termést ad. A lucternáoak jó minden évben fejtrágyázást i

B adni, s.uperfoszfitgipszet, márgát. f.h.mut, gip<zet,esetleg gyommagtól ment komposztott hozunk reá, istállótrágyát E.S r ne adjUDk re

á' » csak a füvek fejlődését mozdítaná elő. A hozam a 2-4 évben a le.. aagyobb, azután c ökken. Kedvexó viszonyok közt az évi átlaghozam h ki áronként lehet évente 60-100 a a második harmadik évben 120 q. j.. Régibb luczerná.ok kaszálásánál magasabb tarlót kell hagyni, ho^y a kasaa a növény szivét meg ne sértse Csarnok. Eíy sz^p asszonyhoz. — Csak mulasson asszonyom, csak nevesse ki jól magat hisz úgyis megfogja ezt egykor bánni: sírni, keserű ,n sírni fog ezért az óráért, saját szive fogja meg bosszulni, abban fog lakni az a gyilkos méreg, amely lassan, de mégis öl, amely leszedi arczárói azokat a szép nevetős piros rózsákat, hogy helyébe ültesse azokat a szintelene et, azokat a sargákat - a fájdalom virágait I — Ne nézzen rám olyan merően, mintha nem értené, hogy mit mondok, ne nézzen rám olyan sötéten, hisz úgyse lathat a szivembe, sürü, nagyon sürü fátyol takarja el az ott levő titkokat, nem szabad azt másoknak megismerni, mert ami nekem örömöt, ami nekem gyönyört es boldogságot okoz, az másnak csak kin és fájdalom. — Látom hogy ismét mosolyogni akar, vagy azt akarja mondani, belátok a szivedbe, ismerem annak titkait, hisz megmutattad az előbb eléggé, hogy mi lakozik benne . . . — Lásssa -- ugy-e, hogy eltaláltam a gondolatát, ugy-e, hogy jobban tudok olvasni az arczokból, mint kegyed asszónyoni! Ezek a ragyogó szemek, ezek a mosolygós szép ajkak többet elárulnak mint az én halovány arczom, mert ez csal, ez árait csak azért, hogy eltakarja azt, ami belül van. — Hiába hisz neki, megcsalta ez kegyedet is nép asszonyom! Az előbbi jelenetnél nem a szivem volt a vezér, pihent az akkor és csak az ész beszélt, ez a zűrzavaros ész, ez akart bepillantani egy pár perezre egy más világba! Meg voltam zavarodva, nem tudtam aiit csinálok: Kegyednek az ész-bontó mosolya, ajkainak csábító varázsa elfeledtettek velem mindent, elkábított az a tudat, hogy egy perezre megraboljam urának a menyországát! — Óh, de miért is mondjam tovább, miért idézzem fel újra, hisz úgyis megbűnhődtem érte eléggé! — Nem Kegyed büntetett meg, nem az a sötét tekintet, nem az a gúnyos kaczaj fájt nekem, nem ei volt a büntetésem ! Más volt ami égetett, ami égetett ami marczangolt és ez itt van belül, itt a szivem mélyében . . . ...!!... Óh! de szivem ez is meg van bocsátva, megbocsátott érte a saját szivem és Kegyednek csak köszönetet mondhatok azért a tekintetért, azért a gúnyos kaczajért, melylyel azt hitte, hogy a menyországból toszit ki, de amelylyel mégis űzött vissza, a honnét én egy perezre ki akartam lépni — az én boldogságomba, az én paradicsomomba ." . .!! — Ne jöjjön olyan közel hozzám, ne szorítsa ugy a kezeimet, forró a lehelete, bódító fürtjeinek az érintéie; üljön távolabb, félek én kegyedtől, félek azoktól a sötét szemeitől! — Ügy lássa! Zárja le szemeit, állmodozzék egy szebb világról, álmodjék szerelemről és boldogságról lássa szépnek a világot, szebbnek mint én egykoron, hogy ne tudhassa meg soha, mi a fájdalom, hogy mi a szívnek összetépett üdvössége! — Hiába néz reám ismét olyan kérőleg, nem hallgatok el, nem fogom kímélni! Kegyednek az előbbeni gúnyos mosolya és kaczaja követelik tőlem a beszédet, ezek ösztönőznek, hogy akaratom ellenére is feltárjam kissé szivemnek a titkait. Nem kímélem, elmondom e titkokat már csak azért, hogy bebizonyítsam, mikép nem kegyed büntetett meg, hanem az én saját szivem.... — Törülje ki asszonyom szép szeméből azt a könnycseppet, nem illik az oda, nem áll jól az a kegyed arczához! Törülje ki, mert majd az első csepp maga után csalja ki a többit is és ez fájni, sajogni fog! Minden könnycsepp vérből van, a szívnek a véréből, onnét jön ki és magával hozza az örömöt, a boldogságot, minden cseppet ezeknek parányi részecskéin száll el a végtelenbe, a semmiségbe....! — Igen aszonyom, ismerem én is a könnyeket, sírtam eleget! Hiszen tudja kegyed is ezt, ismeri a temetőnket, ismeri az abban levő kicsi sirhalmat, ott a két kis szomorú fűzfa alatt, az én eltemetett boldogságommal! — Igen asszonyom ott, olt a kicsi sirhalotnnál ott jártam, ott zokogtam annyiszor, ott imádkoztam fájó szívből szakadó könnyeimmel naponta! — Tudja ezt kegyed nagyon jól, megmutatta az én halovány arczom, elbeszélte fénytelen szemem élsusogták fájó sóhajim akkor az én lelki csüggedésemet! — Ne sirjon, törülje le könnyeit, űzze el szivéből a talán belopózkodott kis bánatot és fájdalmat, nevessen, kaczagjon újra, hisz ez jobban illik szép arczához, jobban mint ez a nem szívből, nem igaz érzelemből fakadó könny ! — Törülje ki könnyeit, ha talán igaz volna is fájdalma, ha talán tudna is igazán érezni, mert hiszen az igaz könnyekért meg lesz a jutalom, a bánat után újra fog ragyogni az örömnek napja, a széjjeltépett üdvösségből új boldogság fakad, látni fogja még szépnek a világot, úgy mint én is most, a ki pedig egykor semmit — semmit sem reméltem !