Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-09-02 / 35. szám

XXI. évfolyam. 35; száír, Nyíregyháza, 1900. szeptember 2. VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és A SZABOLCSMEGYEI ÁLTALiNOS TANÍTÓEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. -i Hirdetési dijak: Előfizetési feltételek: . , . , postán vagy helyben házhoz hordva • etofizetesi pernek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, Egész évre 8 korona l

aP szétküldése tárgyában leendő felszó- 1 8

z"

rke8z

tó ciime alitt kér tn-k beküldeni. Mimién ná«««.r ..»!». . Negyedévre $ ' ^ ^adó-tulajdonos ^ °"

k ^ ^ A kLéei ievvzs' é'« tknú /„rW^C »'t "a könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám . ° V, .... .. A nyllt-tén köttenéuyek du. .oronkim 60 fillér: inté**^ 8 - x^t^^-c;^^

6 áÍi?R

1!Hl«

e,

1Í!

ga

dH

atna

k l

aPUn

k f

2"

6 3 kÍad

Ó"

hÍVatal

b^ (ÍTkerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldbe7geTA V^kslein Bernát és Altalános Tudósltő Budapesten, Haasenstem es Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp által Hamburgban. 20789

. K. 1Ó00. Hivatalos rész, Szabolcsvármegye alispánjától. Hirdetmény. A legtöbb adót fizető megyebizotlsági tagok névjegyzékének egybeállításánál alapul szolgáló adókimutatások az adóhivatalok által hozzám beterjesztetvén, értesitem az érdekelteket, hogy ezen kimutatások f. évi szeptember hó 10-éig a főjegyzői hivatalban megtekintés végett közszemlére kitéve lesznek, a mely idő alatt a netalán szükséges felszólamlások az igazoló válaszmányhoz czimzetten nálam beadhaók. Ugyanezen idő alatt fogadtatnak el a kétszeres adó beszámítás kedvezményére vonatkozó bejelentések is. Nyíregyházán, 1900. szeptember hó l-én. Mikec

z János, alispán. Választások a városnál. A vármegye alispánja, aki a kedden végbe ment városi választásoknál a képviselőtestület gyűlésén elnökölt, bizonyára nem ok nélkül intézte azt a figyelmeztetést a képviselőtestület tagjaihoz, hogy a választásoknál egyedül a közérdeket tartsák szem előtt, nem pedig személyes tekinteteket. Nagy oka volt rá a vármegye alispánjának, hogy ezt a figyelmeztetést megtegye, mert ezt a választást olyan mérvű és modorú korteskedés előzte meg, amilyen még nem igen esett meg Nyíregyházán és olyan — valóságos házalás a szavazatok után, ami bizony nagyon alkalmas arra, hogy ezt a nagyon fontos és nagyon szép autonomikus jogot, t. i. a tisztviselők választásának jogát és elvét, a uagy közönség szemében discreditálja. A képviselőtestület tagjai már hetekkel a választást megelőzőleg valóságos ostromnak A „NYIRVIDÉK

4

4 TARCZÁJA. Finnország XIX. században. Szó a mi szó, nagy időket élüak. A perzsák és görögök harcziira emlékeztető angol-bur háború vége még be sem látható s már hónapok óta dühöng egy uj ádáz h-ircz, az európaiak trójai háborúja Klíma ellen, melyről a jövő századok Homérosza ugy fog énekelni, amhlt következik: A deli khinai királyfi, Li Hung Csáng, elrabolta az újkor Helenájtt, Viktória angol királyasszonyt, s hogy üldözőinek bosszúálló keze utói ne érhesse, vértengerrel árasztot'a el fővárosámk viruló környékét. A vendégjognak e barbár megsértésén felháborodva Menelausz-Vilmos, Berlin ós Potzdam királya, harczra szólította az összes európai fejedelmeket s a szövetségesek vezetékét Waldersee Agamemnon vette át, sat. sat. Szóval az európai világosság (?) új harcza a keleti sötétség és barbarizmus ellen! Nem csuda tehát, ha ily nagy események lebilincselik minden civilisált európai ember figyelmét s ügyet sem vetünk egyéb kérdésekre. Pedig hát törlénik ám másutt is figyelemreméltó dolog s csak érző emberi sziv kell hozzá s az, a mit egykedvűen néztünk, sokkal magasztosabbnak fog feltűnni, mint az előbb jelzett nagy világesemények. Európa északi tájain, ott, hol a nap néha éjjelenként is gyönyörködik békés becsületes emberek kezemunkájában, s mig sugarai tündértánczot járnak ezer meg ezer tavacskának tükrén, hosszúra vetik a százados sötét fenyvek éjféli árnyékát: a Nagy-Medve vaskos ölelésétől körül fogva, éldegél egy jóravaló derék nép, nekünk édes testvérünk, a fián nemzet. Mióta hatalmas őseinek, a csúdoknak emberölő hosszú bárdja ekevassá a tollá változott, számban megfogvva, de az igazi műveltség erejétől szellemben megizmosodva, a béke halhalhatatlan nevű hőseit szaporítja ez a bis nemzet. Letért a nagy világesemények országútiról, melyre hajdan a svéd királyok nagyhUalmi törekvései vezették, s szavatartó, esküjükhöz hű czárok törvényes uralma alatt a voltak kitéve a pályázók és azok hozzá tartozói részéről, és igy aztán maga a választási aktus teljesen elveszítette azt az erkölcsi súlyt és méltóságot, amelylyel pedig birnia kellene. E megjegyzésünkkel nem a végbement választás eredményeit akarjuk szóvá tenni vagy épen rosszallani, de — ha egyébért nem — a jó izlés nevében is lehetetlen volt a végbement csúnya korteskedést elhallgatnunk. Alább teljes lisztáját közöljük a pályázóknak. Hatalmas számok ugyebár. Egyik-másik állásra 20—30 volt a pályázók száma. Milyen szomorú jelenség ez a nagy tolongás a hivatali állások elnyerése Körül! A megválasztott 12 uj tisztviselővel most inár — a szervezkedési szabályrendelet szerinti teljes számban meg van alakulva Nyíregyháza város tisztikara. Nagy apparatus, tekintélyes testület ez s mi biztosan reméljük, hogy az ujonuau megválasztott tisztviselők egész erejökkel fogják munkálni Nyíregyháza város erkölcsi és anyagi előrehaladását. Ugy legyen! * * * Az uj szervezkedési szabályrendeletben újonnan szervezett és részben az időközben megüresedett tisztviselői állásokat a mult kedden töltötte be a képviselőtestület választás utján. A tisztújító közgyűlésen Mikecz János alispán elnökölt, kit küldöttség hivott meg s zajos éljenz >s fogadott a nagyteremben való megjelenésekor. Mikecz János alispán classicus beszéddel megnyitván a közgyűlést, a választáshoz bizalmi férfiakul megválasztaüak Baruch Arnold, Pazár István. Pintér István, dr. Vietórisz József. A kijelölő bizottság tagjaiul a közgyűlés részéről megválasztattak Somogyi Gyula és nemzetiés általános emberi művelődés odaadó, áldozatra kész szolgálatával igyekezett a népek nagy tengerében való megmaradását biztosítani. A munka, melyet ezen a téren kifejtettek, titáni munka volt, melyben részt vett a népnek apraja nagyja, s az eredménye az lett, hogy nincs jelenleg a tudománynak, a művészetnek oly ága, melyben nagyot, figyelemre méltót ne alkotott volna, s e mellett megvan az a dicsősége is, hogy köznépe művaltebb, józanabb felvilágosultabb, a legmesszebb menő po'gári szabadságra érettebb és érdemesebb, mint bármely európai államé. És manapság, rnidón megvalósult már, amit egy Suonió, egy Castrén álmodott, midőn a finn nép a műveltség, a tudomány s a béke mindennemű műveinek terén kiérdemelte a nagy világ elismerését, s az ezen alapon biztosítva láthatta nemzeti önállóságát, a pétervári politika már megásta a sírját a finn alkotmánynak s a finn szabadságnak. A finn legénység szinét virágát muszkaföldre viszik katonáskodni 8 talán akad olyan fiatal orosz politikus is, aki azon reménykedik, hogy a bájos finn dalok helyett még majd százmássalhangzós muszka szót fog hallani finn leányok ajkáról. Nem csuda ily körülmények között, hogy uj haza keresésének gondolata is foglalkoztatta már a finn népet, mi azonban szintén nem c-uda, mert a történelem az ilyen barbársághoz hozzászoktatott már bennünket, az az, hogy e derék nemzetért még eddig egy jó szót sem szólt az európai diplomáczia, valamint hideg vérrel nézi a buroknak Szent-Iluna szigetére való deportálását. Pedig mily magasztosan nyilvánul egy nemzetiségét s szabadságát féltő népnek büszkesége, elszántsága s szellemi fennköltsége abban a hallgatag, ünnepélyes ellenállásban, melyet a finn nemzet az orosz c?ár politikájával szemben tanúsít. Arról a reményről, hogy Európának egyik vagy másik állama közbe szól s más gondolatokra tériti a* orosz czárt, a finnek már végleg lemondhattak. A jövő politikai alakulásainak esetleges kedvező fordulatában talán még bizhatnak, addig azonban a külföldi népek meleg rokonszenve lehet egyedüli bátoritójuk, buzditójuk a kitartásra. Ezt a rokonszenvet keresik is, háláson is Beniczky Miksa, az alispán által kineveztetlek dr. Meskó László és Nagy Lajos. A választás d. e. 10 órakor vette kezdetét s tartott d. u. 1 óráig. Az eredmény a következő. Az árvaszéki ülnöki állásra jelöltettek: Tuláts István, Kovács Zsigmond és Oláh Gyula. Közfelkiálltással megválasztatott Tuláts István. Az alkapitányi állásra jelölve voltak: Juhász Etele, Velenczey László, Górömbey Sándor és Mesl«r Károly. Közfelkiáltással megválasztatott Juhász Etele. Főmérnöki állásra jelöltettek: Siklósi István, Grosz Emil és Schöffer József. Közfelkiáltással megválasztatott Siklósi István. Segédmérnöki állásra jelöltettek : Vass József, Wimmer Sándor és Feldman Mór. Közfelkiáltással megválasztatolt Fass József. Az utbiztosi állásra jelölt Szuchy József, Vad Lajos, Pataky Ferencz, Lejtrik Sámuel, Kállay Béla és Görömbey Sándor között szavazás volt s Vad Lajos 79 szavazattal megválasztatott. Összesen 146 szavazat adatott be. A gyámpénztári ellenőr-könyvelői állásnál szintén szavazás volt, s a jelöltek közül megválasztatott Csapkay Géza 78 szavazattal, a beadott 174 szavazat közül. Jelölve voltak még Kovács Jimő és Szlaboczky Ernő. A két adótiszti állásra jelöltettek: Fegler János, Nagy Sándor, Tulács Liszló, Ifj. Mitulka OJón, Král András és Májerszky János. Szavazás kéretvén, megválasztattak Matulka Ödön 1 i27 és Tuláts László 95 szavazattal. A katonai nyilvántartási állásra megválasztatott közfelkiáltással Gaál Elek, mszőrendőri tollnoki állásra felkiáltással Sipos Lijos, a kézbesítő vezetői állásra Jordán József és a nyomdászi allásra egyhangúlag Kelemen András. Az uj tisztviselők sz;ptember 7-én teszik le a hivatali esküt a képviselet szine előtt. * * * A választás alá kerülő 12 állásra a kivetkezők pályáztak: Árvaszéki ülnök: Tulács István, Kovács Zsigmond, Mácsánszky János, Mester Károly, Oláh Gyula. veszik, valahányszor nyilvánítását tapasztalják. A mi nemzetünk története is buzdításukra vigasztalásukra szolgálhat és szolgál is; legalább erre vall at a lelke sédé?, melylyel a finn egyetemi ifjúság egy nem rég lefolyt ünnepség alkalmával a Hymnust és a Szízatot énekelte. Ez utóbbi eset is mutatja, mily nagy érdeklődéssel ós szeretettel fordulnak a finnek a rokon magyar nemzet felél Nyelvészeik s irodilmi férfiaik java része nemcsak ért, de beszél is magyarul Méltányos dolog tebát, hogy ezt a meleg érzést a magunk részéről is ápoljuk és megbecsüljük. Ezt a nemes Cíélt szolgálja a nyíregyházi ág. ev. főgimnázium utolsó értesitőjébon Popini Albert dr. tollából eredt hosszú értekezés is: Finnország a XIX. században, mely abból a szempontból indul ki, hogy a nemzetek kölcsönös rokonszenve csak egymái kölcsönös megismerésén, egymás erényeinek nagyrabecsülésén épülhet fe', számithat tartósságra, mig a politika-létre hozta kapcsolatok legtöbb esetben rövid tartamuak a ritkán vernek gyökeret a uépnek szivében. Felesleges volna az emiitett derék munkából idézeteket felhozni, tartalmát kivonatolni; fontos abban minden szó, s aki a finn népet és huáját meg akarji ismerni, bátran veheti kezébe a nyíregyházi főgimnázium 1899/1900. évi értesítőjét, ott mindenről szó van, ami az embert érdekelheti, még pádig nem puszta Bzónoki virágözönnel feleresztve, hioem a mi kiváló érdeme, a statisztika megdönthete len szám idataival igazolva éstámogatva. A finn saj ó őrömmel üdvöíölte a finnek iránt külföldön érvényesülő rokonszeuvaek ezen uj «bb nyilvánulását s elismeréssel adózott nemcsak az ismeretek halmazának, hanem az iró tollának is. Elismerés illeti a nyíregyházi ág. ev. főgimnáziumot is azért a költséget nem kiemélő áldozatkészségért, melylyel az emiitett értekezést oly tetszetős alakban tette a közönségre nézve hozzif irhítővé s még egy rendkivül pontos kivitelű térkép mellékletét is lehetővé tette. Minden esetre ajánljuk a nevezett értekezést a közönség becses figyelmébe! S>k ismeret, sok okulás meríthető abból ! Mai sxámunk 8 oldalra terjed.