Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-07 / 1. szám

előintézkedések megtételére egy hét lagu bizottságot küldött ki, mely a tanitók ezen a múltban is mindig •ikerült tánczmulatságát a farsang vegén szándékozik megtartani. — öngyilkossá?. Lidi Mihály 17 éves su zter inas a napokban gazdájanak a padlásan felakasztotta ma­gát s mire észrevették, halva volt. — Eszméletlen állapotban találtak szornbiton reggel egy Boros Iinre nevü napszámos embert a helybeli vasúti induló háznál.Beszállították a rendőrségre, ahonnan este a felesége hazavitette, d: még ai«kor sem tirt magához. — Bolond statisztika. A nagykállói országos őrültek házábau a mint ev „végen 329 beteg eltaéjü egyén volt elhelyezve. — Állami mének kiosztása. A vármegye terüle­tén megállapított fedeztetési állomások részére, a kijelölt számú állami mének kiosztása Turia-Remetén február hó 1-én fog megtörténni. — A Czirn balom Szalon második évfolyamának most megjelent neg;edik száma ismét egy szép szóra­koztató füzetet nyújt a czimbalmozi közönségnek, mert nemcsak, hogy 5 olyan kedveit és ismert magyar dalt hozamik még czimbalomra átírva nem jelentek meg, hanem azonkívül benne van a most oly népszerűvé váll „A burok szabidságdala" és egy magyar ábránd cóncert át­iratban, mely szinte egy regen érzett hiányt pótol a czimbalom irodalom terén. E'.en ábránd oly eredetien és hűen van czimbulomra átírva, hogy a legjobb játékost is teljesen kielégíti és a hallgatóságot p?dig valósággal elbűvöli. Előfizetni lehet a Gíimbalom Szalon kiadóhiva­talában Budapesten, Károly-körút 2. szám alatt negyed­évenként 3 koron íval. E b'yes száma 1 korona 20 fillér. — Nélkülözhetetlen házi^yógyszer a Pserhofer­féle vérlisztitó iapdacsok, melyek számtalan bijnál a leggyorsabban és legbiztosabban hatnak. A leghir sebb orvosok is ajánlják oehéz emésztés, gyomorbaj, kólika ideges fejfájás, sápkor stb. betegsé éknél, S íját érde­kében cselekszik mindenki, ha állandóan kés/Jetben tartja e labdacsokat, melyei; számtalan esetben csodá­hatásuaknak bizonyultak- 1 tekercs, mely 6 doboz á 15 labdacs 1. 05 frt. A pénz előzetes beküldése u áu l 3 tekercset 1. 25 írtért, 2 tekerc-;et 2. 30 írtért, 3 tekercset 3. 35 frtért kü d bérmentve Pserhofer J gyógyszertára, Bécs I. Sínger.-trasse 15. 6 — 1 — A Tisza-löki ,Olvasó-Kör" február hó 3 .In a közpanti nagyveiidéglö helyiségeiben házépítési alapj i javára zártkörű táncmulatságot rendez. Belépti díj: személyenként 2 korona, családjeg/ 5 korona. Felü ­fizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáz­tatnak. Kezdite este 8 órakor. Vidéki veudégek elszál­lásolásáról a rendzezőség gondoskodik. — A nyíregyházi ev. rel'. íuiik (ívelő daltár­saság mint lapunk legutóbbi számában már megiriuk Bán Lajos karmester vezetése alatt, 20-in, szombaton az ipartestület dísztermében tánczczal egybekötött dal ­estélyt rendez. Személy-jegy 1 korona 20 fillér, család jegy 3 korona. Feiü'tizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag ny ugtáztatuak. Kezdete este 8 órakor. M >rsé­kílt áru étel és italokról jelenbeu az egyesület gondos kodik. A műsor a következő : 1. A hiza . . . Abt Ferenci' öl Énekli a daltársaság, 2. Migyar népdalok Énekli a dal­társaság. 3. Komoly szavalat. Tirtji Szabó László ur. 4. Frauczia csatadal. Éiekli a daltár aság. 5. Cíimbilom solo. Horváth Bertalan joghalgató ur által előadva. 6. Étlap. Ziller Károlytól. Éiekli a daltársaság. 7 Víg monológ. E őadj i Nagy B 'la joghallgató ur. 8 Juhász, nóták. Férfi karra alkalmazta Hodossy Béla Énekli a daltársaság. — A főváros tűzbiztosítása. Budap st székes­főváros mult hó 27-én tartott rendkívüli közgyűlésen a mintegy 20 millió korona értéket képviselő épületei és ingóságai tűzbiztosításával csak nem egy hangulag az Osztrák Elemi Biztosító részvénytársaság budapesti fiók­igazgatóságát bízta meg Ezen intézet karlellen kivül állván, a szövetkezett biztosito intézetek ajánlata ellenében tetemesen o'csó b dijat ajánlott fel. A székes-főváros ezen határozata annál figyelemre méltóbb mert azt az említett intézet megbízhatóságának és vagyoni biztonsa­gának megvizsgálása után hozta. Ugyanez alkalommal megemlítjük, hogy Sopron kir. szab. város épületeit es ingóságait 10 évi időtartamra csak 2 millió korona érték erejéig szintén az Osztrák Elemi Biztosító részvény­társaságnál biztosi olta lüzkár el én. A vármegyei régiségi muzeum minden szombaton és vasárnap d. e. 10 tol 12 óráig nyitva van s Ingyen megtekinthető. - A muzeum katlia­logusa 30 krért ugyanott megszerezhető. Gsarn o h. A vámfeliigyelö. Az alkalmatosság alkalmatosság, amelyen szomorú utamat a Lavezzi szigetekfelé megtettem, az „Emila" volt. Régi vámhajó volt ez, P Vecchióból, melynek födélzetén a szél, a hullámok és az eső ellen való védelmül rozoga sátor szolgált, alig elegendő egy asztal és két pad számára Mitrózaínk a rosz időjárásnál nem sokkal ktllömbek voltak, uzadt orczáik, nedves ruháik, mint a száritóban fölaggatott ruhadarabok gőzölögtek: a legzordabb téli hidegben a szerencsétlenek egész napokon s éjszakákou át összekuporodtak a nedves padokon és csatakos ruháikban megverte őket a hideg, Mert a fedélzeten nem volt szabad tüzet gyújtani, a partra meg csak ri kán szállottak. É< még sem panasz­kodott volna egyikük sem. A legförtelmesebb időben egyformán jókedvű volt a száaandó vám'uívatalbeli matróznépség. Míjdnem mindegyik feleséges ember volt már, né­melyiknek gyermekei is voltak és mégis hónapokon keresztül távol kalaudoztak családjaiktól e körű! a vesze delmes partvidék körül. Táplálékul alig kaptak egyebet „ JN Y í R V t D É íí penészes kenyérnél és foghigvmánál. soha epv pohárka bar vagy hus mert hisz a b u- is, hus is drága es soha­sem keresnek meg többet 500 franknál éveute. E kép­zeihe'ő, milyen kunyhóba laktak odahaza családjaik s mily pőrén fukosnak a gyerekeik. És mindamellett ezek az emberek egész megelé gedetteknek látszottak. A kormány mellett nagy eső vízzel telt kád állt, a melyiyel a legénység trónját oltotta s a jóleső „oh* mely minden korty u áu f ­hangzo't a szegény ördögök ajkáról, még máig is fülen­ben cseng. Ajólesés e kifejezése oly nevetséges, de mind­amellett oly megindító is volt. A legmegelégedettebb közülük egy bouif ez ói fiatal szálas legény, akit társai Pilombonak hívtak. Lnt legyen szép idő, vagy legförielmesebb vihar, egyaránt jó kedvű volt, fütyült, d UoP. S rnig a többiek görnyedtek a hul­lámok által hánya ott baj) egyeusuiyának belyreál:i á-án uyujodau cseudült Palombo hangja: Nem, jó uram, ne tessék, Túlságos nagy tisztesség. LÍ2ett okos kis leány, Nem megy tul a faluján. Fútyü betett a déli szel, meg-megrecsegtelve a« árboezokat, a vimfelügyelö uótája egyforma vi.ati c en­dü t be.e a vihar bö.nbölésébe Ejy n'apou azoubtu nem hillottam hangját, bár vihar volt s az eső hatalmasan zuhogott a fedelzeten. Annyira fel tünt a di'og, hogy kidugva fejem a sátorból, kérdezősködtem : — Nos, Palombo, hol marad a nóta? Pa'ombo nem felelt. Mozdu'atlanul feküdt a kor máuy k rék melle t. Fogai vaczogtalf és egész testet a hideg rázta. — Puuturája vau, mon'doták a társai szomoiuin. A mit ók puoturának neveztek, az mel.hártya­vagy ílidőgyu adas. A hideg, a szél és a hajó riugása csak fokozták betegségét. Félre beszélt s mi sürüu nktuk rí a b irogatásokat. Estefelé roppint erőfesz ­tesek árán egy elhagyott kuötöbe eveztünk, ahol a.ig adott mis életjelt, magáról, mint egy néhány ragadozó madár. Köröskörül koplr sziklák meredtek a parton, leüt, majdnem a vízben pedig a vámház állt. Eiben a felelmes egyhangúbban ez, a számozott hivatalos épii e bizonyos titokzatos jellegűnek tünt fel. Ide vittek a szegény Palombót, —szomorú húrhíz a beteg számára'. A vám fel ügyelő családjával az asztalnál ült. Miadnyá­jukiuk sápadt arcza volt, s lázasan fénylő szemük. A (inal asszonyt, aki csecsemőjét ringatta karján, a hideg rázta, mialatt velünk szóba ereszkedett. — Szörnyű egy hely, szólt csendesen a felügyelő, minden második évben más vált fel benuünkef, mert a láz egymásutáu pusztítja ei az embereket. Most fődolog volt, orvost keríteni. A legközelebbi azonbau nyolcz mértföldnyire lakott. Mihez fogjunk? A matrózok holt fáradtak voltak, s uem tehet tok meg az u'at. Az asszony ekkor ki szólt, az ablakon, mire egy, erős csoutos legény lepett be. Valódi mintaképe a banditának. Már a partraszálláskor feltűnt nékem. — Ei az én bátyám, szólt a vámfelügyelő neje, amint Cecco, kissé kipirulva a szobába lépet'. Rendkívüli bátot^ága meg látszott njtn A?, asszony haikan beszélgetett a legényuye), köz'oeu-közben a betek felé mutatva. A tiu fejével helyeslőleg bólintgatott, aztán anélkül, hogy csak egy szót is szólt volua, vállára vette puskáját, s a sziklás utou néhány perez múlva eltűnt az éj sötétjében Közben a gyerekek, a kik ugy látszott, nem a legszívesebben látták az atyjukat otthon, elköl ö ték szegényes vac órájukat. Milyen jó esett volua a szegény férgeknek egy kis bor! Oh, a nyomor! Az asszony eltávozott velük, lefektette őket! A férj meggyujotta a lámpáját, hogy körüljárja a pirtot, mi p;dtg helyet foglaltunk a tűzhelynél betegüuk mellett, aki nyugod'an feküdt, a lócíáu, mintha most is a tengeren, a hajó fedélzetén nyugodnék. Hogy ponturáját kissé enyhítsük, táuyérokat és téglákat melegítettünk és mellére, meg a lábára raktunk. Acniac, hozzáléptem, megismert a szerencsétlen es hál ndó tekintettel uyuj'otta felém forró k -zét, hevesen megszori va az enyémet. Szomorú virrasztás! Ott küun a vihar egyre jobban ordított, a sziklák­hoz verődő hullámok egyre jobban csattogtak, mint csaták tüzeben a kardok, Időről-időre hitalmas szé'­rohamjött a teuger felől és megreszkedtette házikónkat. A tűzhely zsarátnoka fel fellobbant, megvilágítva a matrózok sötét, sápadt ábrázatát, akik némán merően bámultak a levegőbe. Palorabó kebléből olykor-olykor mély sóhaj tört elő. Mindnyájan feléje fordutak ilyenkor elgondolva a társuk szánandó sorsát, a ki most távol övéitől, messze szeretteitől a halállal vívódik. 0 ykor-olykor egyikök mélyen felsóhajtott, a maga állapotára gondolva. Se nmi pinasz, semmi keserűség, egy sóhaj — semmi má^. M Jgis . . mégis . . . mintha csalódnám. Amint egyikük mellett elmentem, hogy egy fahasábot hozzak a tűzre, keserű hangon szólalt meg. — Llssa uram, hébe korba nagyon nehéz a mi sorsunk Alphonse Daudet. KÖZGAZDASÁG. Foglalkozzunk magnemesitóssel. Valóban horivilis árakat íízetünk a kü'.földuek. nemesitett magvakért. Láttam magam is mikor egyik fölbirtokos 60 frtot, fizetett ki eay métermázsa angolor­szági p^erles árpáért. Különben Németországnak adózuuk nagy összegekkel az ő nemesített inagvaiert. a melye­ket pedig különösen Magdeburg tájékán a piraraszt is ermel széltében hosszában. S ha a német paraszt meg­tudja termelni, miért ne tudnók mi is. Talán a földje sokkalta jobb Magdeburg vidékének, mint teszem azt nállunk a dunáutulnak vagy Nyitramegyének ? Avagy taláu a németeknél a paraszt is gazdasági akadémiát í jár? Vagy talán uagy tőkével drága gépeket szerez be, me.yek feltétlenül szükségesek a vetőmag nemesítéshez? Nem; a földje Magdeburg vidékének sem jobb mint a dunántulm.k, a paraszt ott se jár több iskolát mint nállunk, sőt aunyi természetes észlel siucs megalkotva mint a mienk, a ládafia annál sincs, tele pénzzel, s a magnemesitéshez sem ott, sem itt alig kell jó ekénél jó ökörnél e^yéb gép Hanem azért van a úémet paraszt­ban valami, a mi a magyar pirasztban sokalta kisebb mérvben van meg, a szorgalom, az ernyedetlen mun­kásság; nem is tartja magat a világ legokosabb embe­rének, s kesz magánál okosabb embereket u ánozni nem idegenkedik az újításoktól, hanem mihelyt meg­győződik. hogy a fö:des uránál bevált, in-iga mindjárt követi. Persze a földes urtk gazdasági iskolát végeznek - uei u jogot, s igy a gazd i kodá^hoz is jobban érthetnek az öreg béresnél. E mondom hát röviden, mit c-dnál az a német gazda, liogy szebb és töké etesebb magvakat nyerjen, mikor búzáját, árpája , s azt a 100 és 100 féle magot, a milyen onnat behozunk teme.siteui akarja. Hat e.ös/ör is megszántja azt a földet becsülett­sen, megszán j i egyszer c tkélyen, azután még egysztr nagyon mélyeu, megint középméljeu, meghengerezi boronálja annyiszor a mennyiszer kell, hogy nzon egyetlen egy göröngy se legyen. 0 yannak kell aunak a főidnek lenni mint a kerti föíduek, s ehez kell a jó ló, a jó ökör meg a jó eke. E'.ek nélkül a magyar gazdi sem boldogu hat. Ez azonban még nem elég. Mégis trágyázza azt a fődet mielőtt bevetné. Istálló trágyát közvetlenül csak igen ritkán alkalmaz buta alá, hanem az előveteménjt latji el azzal. Közvetlen trágyázásra mindég műtrágyát használ, löbnyire KÍU perfosztátott, s ott a hol szükséges felUltrágyázásul Chilisalétromot. Vetőmagul termésreteseu cssk váloga tottat, kifogástalauul szép szemű rangot használ. A búzát is többnyire ritka sorokban veti, kapálji. A vetőmagnak szánt gabonát azu áu kicaéplés elólt a c-ürhen hagyja, nsig teljesen meg uem izzadt, s több nyire nern géppel, hmera kézi cséppel csépli ki, s igy nyeri a legnagyobb s legértékesebb szemeket; ax erősen bent ülő, vagy az éretlenebb szem a másodsrori cséplés alkalmával veze nek ki. Ila géppel veti el a búzát, azt erősen megszeleli, s ismétlen megtriörözi, i jly módon választja ki & legsr.ebb szemeket. Ha évekeu kérész ül ilyen módon járunk el, olyin vetőmagot léte.i'hetüuk, a mely minden tekintetben kimagaslik a többi közzül, s a mely jó tulajdonságai miatt jóval magasabb árou értékesíthető mint más közönséges mag. Vasúti üpyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. Uj személy éspodyyiísz díjszabás életbeléptetése a: Alvincz— Nayy-Szebcn— Vöriistoronyi vasúton. E'.en vasúton 1900, február hó 1 én uj személy és podgyász díjszabás lép élétbe melyiyel az 1898. évi jtuuár hó 1 én életbelépett dijszibás érvényen kivül helyeztetik. Az uj díjszabás a magy. kir. államvasutak dij^zabás elárusító irodájában (Budapest Csengeri-utcza 33. sz) 20 fillérért kapható. A Brassó állomásról dé'líitán 2 óra 10 perczkor induló és Ágostonfalvára d. u. 4. óra 51 perczkor érkező 581 sz. tehervonat, mely jelenleg naponta közlekedik személy tzállitással, f. kó 15 ike útin csakis a pénteki napokon fog személyeket szállítani. Az ez idő szerint. Kecskemé ról reggel 6 óra 10 perczkor induló és Budapest ny. p. udvarra d. e. 8 óra 45 perczkor érkező 713. sz. személyvonat f. évi januárhó 15-től kezdve Félegyháza állomásról kiindulólag fog közlekedui a honnét reggel 5 óra 37 perczkor fog indulni. Egyidejűleg a Kis-Kun-Majsáról reggel Félegy­házára közeledő 6411. sz. vegyes vonat 20 perczczel korább in indíttatik azon czélból, hogy Félegyházán a csatlakozást a 713 sz. Budapest felé elérje. Az 1898 évi január hó l-'ól érvényes díjszabás I. rész áruosztályozása szeriut C 32. a.) tétel alá tartozó czukorküldeméuyekre melyek Péck állomáson teijes kocsirakományban feladattak s Kolinban az „Uvrcni bauka" tárházábiu betároltattak, onnan pedig a Duna jobb és balpartjáu fekvő budipesti állomásokra, valamint Ó-Buda Filatorigát állom son reexpediáltattak, a re­expeditió kedvezménye 1900. január hó 1 -tői vissza­vonásig, de legkésőbb 1900. deczember hó végéig engedélyeztetik. Miuden reexpediált küldemény után 100 kgkint 6 fillér (hatfillér) reexpeditionális illeték számittatik, egyebekben pedig a Magyarország és Ausztria tárház libán betárolt és azokból reexpediált áruk ktzelésére és el­számolására 1900 január hó l-'ól érvéDyes határoz­máuyok mérvadók. A reexpeditiónak leg'-ésőbb a betárolás napjától számítandó 12 hónapon belől kell megtörtéunie. 1395/1900 A M T. V. szerb, bolgár és török va^u'ak Konstanstinápoly és Budapest keleti p. udvar között f. évi január hó 13-tói te/ulve a for 6alomban levő gyorsvonatokkal négy tengelyű '/» osztályú köz­vetlen szeonéiy kocsikat helyezuek forgalomba, melyuek a legújabb szabvány szeriut épültek és a legnagyobb kéuyelemmel vannak berendezve. E közvetlen kocsikban a belgrád-konstantinápolyi vonalou az I osztályban 3, és a II. osztályban 2 frank pótilleték lefizetése ellenében az utasoknak az éjjeli időre nyugvóhelyek fognak rendelkezésre bocsáttatni. A közvetlen kocsikat továbbító vonalok közleke­dési ideje a következő: , I idulás Kontanstinápolyból este 8 óra 15 perczkor érkekezés Budapest k. p. udvarra a. u. 1 óra 5 perczkor indulás Budapest k. p. udvarról d. u. 2 óra 40 perczkor 1 érkezés Konstantinápolyba reggel G óra 28 p?rczkor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom