Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-18 / 7. szám

„N V R V I I> E K" — Postai gyűjtőhelyek. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter a nagyobb kiterjedésű népesebb és élénkebb forgalma városokban postai gyűjtőhelyek felállítását határozta el. A magyar kir. posta gyüj tőhelyein föladhatok: a bárhova szóló ajánlott levelek, nyomtatványok, áruminták b. belföldi, Ausztriába, Boszma-IIerczegovinaba és Németországba szóló legfeljebb 400 korona értékű közönséges csomagok, Hétköznapokon d. e. 8-12ig, d. u. 2 - O-ig, vasárnapokon és hétköznapokra eső ünnepnapokon d. e. 9—10 ig fognak ezen postai gyiijtőhe'yek a közönség rendelkezésére állani. A posta- és távirda-igazgatóságok az ily postai gyűjtőhelyeket dohánytőzsde tulajdonosoknak, kiskereskedőknek, vagy más erre vállalkozó és alkalmas helyiseggel rendelkező egyének nek fogják engedélyezni és őket az általuk elért forgalomhoz képest megfelelő díjazásban részesíteni. Jövőben tehát a nagyobb városokbna a közönségnek az emiitett küldemények föladására a postahivatalokon kivül a postai gyűjtőhelyek is rendelkezésére fognak állani, ami elejét veszi a postahivatalokban élénkebb forgalom idején beálló torlódásoknak és felmenti i közönséget, hogy küldeményei feladása végett nagyobb utat tegyen és esetleg a hivatalban hosszabb ideig várakozzék. Reméljük, hogy ezt a nagy jelentőségű reformot városukban is életbe léptetik. — A magy. kir. államvasutak által közhírré tétetik, hogy a nagyvárad-szegedi vonal 1GG5/1673. szelv. között Algyő állomás mellett épitendó Tiszahid alapozó falazó ős biztosító munkáinak végrehajtására 10149/1900 sz. alatt hirdetett versenytárgyalás határideje elhalasztatott, minélfogva a versenytárgyalás, nem f. é. február hó 20-án, hanem f. é. márczius hó 13-án fog megtartatni. Ehhez képest a bánatpénzek is a verseny tárgyalást megelőző napon vagyis legkésőbb f. é. márczius 12-én déli 12 óráig teendők le a magy kir. állam vasutak főpénztáránál. A pályázatra vonatkozó összes egyéb feltételek változatlanul érvényben maradnak. — 605,970 korouát fizetett a trlesti általános biztosító társaság (Assicurazíoni Generáli) a Sopron Iráni kastély leégett lakberendezési tárgyaiért. Ily óriási összeget hazánkban egy lakásban levő bútorokért még nem fizettek. Ai a körülmény, hogy még egy várszerű kastélyban is lehetséges egy ilyen óriási tüzeset, leg jobban bizonyítja azt, hogy mily fontos mindenkire, hogy lakás berendezését tűzkár ellen biztosítsa, különösen akkor, midőn a Generálinál az ily biztosításért fizetendő dij oly szerfelett olcsó. Minden bővebb felvilágosítással szívesen szolgál a triesti általános biztosító társaság itteni főügynöksége: Silberstein László. — Gazdák és kertészkedők ügyeimébe. Hildek J. magkereskedése és heremag kiviteli üzlete a mult napokban küldte szét főárjegyzékét, melyből ismételten meggyőződtünk arról, hogy a régi jóuevu c<ég, József kir. főherczeg udvari szállítója, minden telhetőt elkövet arra nézve, hogy a magyar gazdákat kitűnő csiraképemagokkal lássa el. A főárjegyzék ez idén nem oly vatag mint a mult évben, ennek oka abban rejlik, hogy a clisék hiányoznak, de hát Ilaldek áruit rajzok nelkQl is ismeri a közönség, s ez intézkedésével 1250 koronát takarított meg a czég, mely összeget a „magyar gazdatisstek és erdőtisztek* országos egyesületének adta át. A főárjegyzéket, levelezőlapon nyilváoitott óhajára bár kinek íugyen ós bérmentve megküldi a derek czég. (Budapesi, VII., Károly-körut 9 sz.) Csarnok. Egy koporsónál. — B. Z. volt tanítványom ravatala mellett. — Beh megvert az isten 1 Beh nagyon megvert, Hogy ön magad ellen Emeltél fegyvert. Sietteted 9 eljött Gyorsan a halál. Dolgába az urnák Mért avatkozál ? Beteg volt, fájt lelked ! — Hívtad a jött a vég. Szerettid, ha látnád: Most fájna az még 1 Három kicsiny árva . . Egy szegény asszony : Elég, elég, jaj I hogy Könyre fakasszon. Egetvíró jajja Szifüuk átjárja, S elborítja lelkünk Keservek árja. Némasága jéggé Fagyasztja vérünk. Mega/ugovást neki Hiába kérflnk. Tekintete tompán Az égre mered; Tárja szegény, a kit Örökre szeret. A mit némiin hallgat, Vagy kitör j íjba : Ha láttád, a szived Szakadna rajta ; S ha volt ide alant Fájdalmad tengerj. Végtelen voln' ott fenn Oh szegény ember I Erdélyi Imre. Z. J. barátom sirján. Csak néhány rövid nap mult el még azóta, Hogy együtt beszéltünk, szegény jó barátom ! Még akkor életkedv csillogott szemedben ; Néhány nap! . . . S a rózsa elhervadt orczádon. Mint virágzó tőn a feslő rózsabimbó, Nyilt szivedben már az ifjúság virága, ügy fűződtek hozzád a legszebb remények, Mint a zöld levélkék a viruló ágra. Szép derült tavasznak enyhe napsugára Ragyogta be lelked, élted gondtalan volt; Még előtted hosszú pálya állt futatlan, De a végzet szava róla visszatartott. Hideg téli nap volt, a mikor lehunytad, A mikor bezártad szemedet örökre, Gyászt hoztál, sötét gyászt uj remények helyett, S fájdalmat a téged szerető szivekre. Zokogott mindenki, köny hullt a szemekből, A midőn a végső útra kikísértek, Sírt a gyönge nő ott! Sirt az erős férli ! És koporsód mellett megrendült a lélek. — Hogy viselhető el a kinos búcsúnak, Az örök válásnak gyötrő gondolatja? Hogy ne lássuk többé ? Hogy hihessük el, hogy Örökre lezárult már beszédes ajka ? Oh! Csak most érezzük, mennyire szerettük, Lelkünk mennyire a lelkéhez volt forrva. Leszállott egy része a hű, jó baráttal, Le a sir ölébe, le a koporsóba! Ugy nyomja a lelket a nehéz búbánat, S nem apad, nem apad a könnyek forrása! Kitör, s leszivárog halvány arczainkon, S nem vegyül a vigasz szivünk fájdalmába. Megsárgul a fának zöld viruló lombja, Elhervad reményünk szép zöld koszor íja ; Isten veled sirban nyugovó barátom, A míg majd meglátjuk ott f n egymást újra! . . _ S. 1). KÖZGAZDASÁG. Idb. Gróf Zedwilz Kurt „Fremdenlatt" 1900 január 15-iki számában a biztosítás államosításáról: Miután a biztosítás államosítását a törvényhozó testületekbea ismételten megpendítették, mindenesetre jogosult annak nyilvános szóvátétele, a minek az a legjobb módja, ha a mi osztrák- magyar viszonyainkat olyan más állambeliekkel hasonlítjuk össze, a mely államokban az államosítás már régebben megtörténi. Ilyen a tűzbiztosítás tekintetében Szászország. Ennek biztosítási rendszere a kölcsönösségben alapszik s ezért ott meghatározott (fix) dijak nincsennek.Egész sora vanott a kocíkázati osztályoknak, a melyek egyikébe vagy másikába való beosztás szerint, a biztosítandó 'árgyakra építkezésükhöz és helyzetükhöz képest az érték ü'áu számított több vagy kevesebb biztosítási egységet kizárják, ugy hogy a rosszabb és veszedelmesebb helyzetű épületet egyazon értékért több, a szilárdabb kevesebb veszedelemnek kitett, épületet pedig kevesebb egy-ég terheli. Miután a biztosított a kárnak egy mér sókéit hányadát tartozik viselni, az igazgatás ptd'g lelkiismeretes takarékos és jó ellenőrzés alatt áll, azt hinnők, hogy a díjnak lényegeseu alacsonyabbnak kell lenni mint Ausztria- Magyarországban. És még sincs igy — legalább a tisztességes, le kiismeretec, becsületes biztosított felekre nézve nincs, mert az állam igenis osztályozhatja a tárgyakat, de nem osztályozhatja azok birtokosait. Szolgáljon bizonyságul a következő összehasonlítás ; Oichatz, egy Szászországban igen vagyonos vidéken fekvő földbirtok, melynek több tanyáján az épü'elek egyáltalán szilárd épitkezétü-k és cserépfedelüek s értékük 210,300 márkára, eléghető részeik érteké pedig 127,800 márkára vau becsülve, 12134 egységgel rovatván meg, az utóbbi években 242 és 364 márka közt fizetett évi dijat, átlagban pedig évi 308 márkát tehát minden 1000 márka érték u'án 1.9 és 2. 85 közt átlagban pedig 2.335 márkát. Egy teljesen hasooló földbirtok Magyarországon a Várvölgyben 10o0 frtérték után a cserepfedél és eléghető részek a biztosításáért !'/» frt évi meghatározott (fix) dijat fizetett egy má»ik pedig Csehország német videkeu Karlsbadban 1'/, forintot — tehát kevesebbet mint a szász birtok a legolcsóbb esztendőben. Kiviláglik ebből hogy a mi megbízható bistositó társaságaink üzletversenye elég uagy arra, hogy a dijat illendő mértékre nyomja le. Ha e mellett meggondoljuk hogy a károk becslésénél a biztosító társaságok kiküldötte többnyire méltá nyosan jár el, mert a biztosítottat a jövőben is megkívánja társasága részére tartani, mig a kötelező állami biztositóuak kiküldöttét ez a tekintet nem köti; továbbá, hogy Szászországban a nagy, szilárdan épült s jó tűzoltói intézményekkel ellátott városok, folytou panaszkodnak a nagyon magas dijak ellen, melyekkel daczára kedvező osztályozásuknak megrovatnak s melyek nincsennek arányban a kártérítésekkel, melyeket kapnak; s ha még azt is meggondoljuk, hogy különösen az államosítás első évében a kis, rosszul épült helységek merőben aránytalanul nagy és sok tűikárát a jobb biztosito'tak költségére kellett megtéríteni; akkor a tűzbiztosítás államosításának haszna igen kétségessé válik Az egyetlen a mi mellett szólna, az a körülmény lenue, hogy igy majd a kis. gondatlan birtokosok is kötelesek lesznek biztosítani. A mennyire azonban a viszonyokat én ismerem, ma már a kicsinyeskedők közt is csak vajmi kevés akad, a ki házait ne biztositauá — s nekem az nem tetszenék méltányosnak, hogy egy — két hanyag, gondatlan birtokos miatt a tisztességes, jó biztosító felek nagy tömegét egy nekik hátrányos kényszerhelyzetbe szorítsák. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 242GG/1900. sz. ( Osztrák— magyar—franczia kötelék) Folyó évi márczius ho 1-evel a fennti kötelekben egy uj díjszabási közös füzet, továbbá az 1894. évi julius hó 1 je óta érvényes köteléki díjszabás IV. rósz, 2 fűzet és pótlékai (kivételes díjszabás faküldeményekre) helyett egy haaonczimü uj kivételes díjszabás fog kiadatni. A fenut említett közös füzet az általános haiározmányokat a kilométer mutatót és a szállítási határ időtáblát tartalmazza. 22174/1900 sz. Pályázati hirdetmény. Az alulírott igazgatóság a magy. kir. államvasutak részére 1900. és 1901. évbeu szükségelt vonatok villamos világítására alkalmazandó akkumulátorok szállítására ezeunel nyilvános pályázatot hirdet. Ezen szállításra vonatkozó részletes módozatokat tartalmazó ajánlati felhívás a magy. kir. államvasutak igazgatóaága El. szakosztályánál (Budapest VI Andrássy utcza 73 sz. III em 27 ajtószám) kaphatók. A szabályszerűen kiállított, ivevkint 1 korona m. k. okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve, legkésőbb f. évi márczius hó 15 iki déli 12 óráig a m. kir. államvasutak gépészeti főosztályában itadandék, illetőleg posta utján oda küldendők és a boríték ezen kűiczimmel látandó el: Ajánlat a 22174/1900 siámhot Az ajinlott accumulatorok összértékének 5*/.-al felérő báuatpénz legkésőbb f évi márcziua hó U-iki déli 12 óráig a m kir. államvasutak budapesti főpénztáránál leteendő. Bánatpénz nélküli vagy később benyújtott ajánlatok valamiut olyanok, melyek nem pontosan és részletes módozatok betartása mellett állíttatnak ki, figyelembe nem vétetnek. Budapest, 1900. február havában. Az igazgatóság. 11185. F. évi április 1-én. az osztár magyar-román vasúti kötelék részére uj díjszabás lép érvénybe, m. p az osztrák állomások forgalmára vonatkozó II. rész 1 füzet a magyír állomások forgalmára vonatkozó II. ré»z 2 füzet ós végül a gabona stb. szállítására szóló 6. sz. kivételes díjszabást tartalmazó III. rész. Egyúttal az 1895 évi januir l-'ól érvénjei hasonnevű díjszabás, II. rész 1. és 2. füzete, összes pótlékaival együtt hatályon kivül helyeztetik, ezen díjszabás díjtételei azonban, amennyiben az uj dijszabái d jfelemeléseket vagy forgalmi megszorításokat tar'almaz, még 1900. május l-ig érvényben maradnak. Az uj díjszabás példányai rövid idő mu'va a részes vasút igazgatóságoknál lesznek megszerezhetők 2407 (Uj személy és podgyász díjszabás életbeléptetése az Ujszász—Jászapáthi h. é. vvsuton. Ezen h. é. va-uton évi márczius hó l-én uj szemely és podgyász díjszabás lép életbe melylyel az 1896. évi január hó l én életbelépett dijezabás ervényeu kivül helyeztetik. Az uj díjszabás a magy. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Budapest Ciengery utcza 33 ez 20 fillérért kapható. 23130 sz. (Uj személy és podgyáse díjszabás életbeléptetése a Garam—Berzencze—Lévai h. é. vasúton.) Ezen h. é. vasúton f. évi márczim hó l-én uj személy és podgyász díjszabás lép életbe, melylyel a megnyitás napján életbelépett dij szabás érvényen kivül helyeztetik. Ez uj díjszabás a magy. kir. államvitutak díjszabás elárusító irodájában (Budapest Csengery-utcza 33 sí) 20 fillérért kapható. GABON'A-CSAKXOK. Nyíregyháza, 1900. éri február hó 17-én. A Kabona-csarnoknal bejegysett árak. Uuza 50 kgram 6 70 tői 6.75 ig Rozs Árpa Zab Tengeri Köles Paszuly fehér 50 50 50 50 50 50 5.60 tői 4.70 tői 4 40 tői 4 70 'ól — trtl —.tói 5.70 ig. 4.80 ig. 4.50 ig. 4 80-ig. —.— ig. if?Szesz líterenkitit 37 fillér adóval 1 kor. 40 fill Szerkesztői üzenetek. i'app Sándor uruak Ilalkány. A beküldőit czikket csak ia •iláiráaukkal közölhetjük. Körjegyző urnák Ér-Sreat-Klrály. Bir mennyire amerikaia» is ez a türt>net — még ia viló. Szereplói csakugyan itt jártak köaöttűnk, tiiaouyságául, hogy ciodik is történnek még ebben a világban. Felelős szerkesztő: líiCZEDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Kiadó úri lakosztály. A puzoiiyi-utczai 20-ik számú házamban egy úri lakosztály, 5 szoba és üveg-gang. kouyha, kamara, pincze, fáskatnara, ÍIMJUS I-sejctö 1 kiadó. Értekezhetni ugyaoott Koráéit Tei'í/. tulajdonosnövel. 89 — 1 — 1 fajtiszta Obern dorfi répaw mag kapható méterraázsáukéut 100 koronával (50 frt) Groák Lajosnál Bujou, vagy Groák Zsigmond czéguél Nyíregyházán. 47—5—4 50,000 darab egy éves akáci-csemcte eladó, S korona ezre, Bleiier Bélánál KállóSemjón. 96-3—1 Hirdetmény. A Kisvárda vidéki Gazdakör folyó évi márczius hó 11-én Kis-Várdán — a vasút állomás mellett — vásári czéllal összekötött tenyész apaállatkiállitást rendez. Kiállíthatok juhok (kosok) sertés kanok, tenyészbikák — magyar s nyugati fajba . Felkérelnek a tenyésztők, hogy eladásra szánt s tenyésztésre alkalmas apaállataikat lehetőleg február hó 22-ig a Gazdakör titkárához Kisvárdán bejelenteni szíveskedjenek. A községek értesíttetnek, hogy szükséges apaállataikat e kiállításon legelőnyösebben s állami kedvezmény igénybevételével is beszerezhetik. A kiállítás márczius 11-én d. e. 9 órakor k. zdődik s azon nap d. u. fél 5 óráig tart. Kis-Várda, 1900. február 13. 98-1 — 1 A reudesö-blKOltHág.