Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-04 / 5. szám

„IN -R I HT V I D É K.* 5 Csarnok. Vén kisasszonyok. Nagyságos Bárányi Sámuel ur épen amiatt oszto­zott életpárjával, hogy miből fogják törleszteni a követ­kező n pon lejáró váltót, midőn a leányok szobájában szokatlanul nagy zaj támad. Bárányi ur félbenhagyta eme kényes ügy tárgyalását, neje pedig kíváncsian tekintett a szomszédos szoba felé, melyből a zűrzavaros lárma hallatszott. — Szegény leányaim, sóh j á őnagysága. — Talán megbolondultak, mondá bosszúsan az apa. — D.hogy bolondultak, bizonyára a szegénységen czivódtak össze. — Szegénység? A leányaid még nem ismerik a szegénységet. Eddig nem volt okuk panaszra, mert uri kényelemben henyéltek. Anyjuk nem sioktatta őket munkásságra, de elhitette velük, hogy gazdag ember gyermekei, auiknek egyedüli foglalkozásuk a henyélés, fényűzés, zongorázás és regényolvasás. — Embar, ne okolj engemet. Mig volt miből, te ÍK örömmel áldoztál leányainkra, mos', midőn az utolsó fillér is elfogyott, engem okozasz . . . A szomszédos szoba ajtaja nagy zajjal nyílott ki. Hat kisasszouy gyors léptekkel közeledett a szomorkodó szülőkhöz — Éjen a rendezőség, apa, mama, meghívót kap­tunk a tüzoltóbálra. Ide már elmegyüuk Úgyis régen voltuuk mulatságban. Igeu, igen, elmegyünk ismédé Róza, Barta, Aranka, Matild és Jolán. — Di nincs pénz, nincs ruha, sóhajtá a mama. Erre már meghökkent a szónokul szegődött Erbia és nagyot bámultak nővérei. — Nincs pénz, ismétlék a vén kisasszonyok, kik­nek legidősebbje 35, legfi italabbja 22 esztendős volt. Az apa gyors léptekkel sétált, a mama szemeit törülgetv az aggszüzek könyeztek, zokogtak eme ki­jelentésre és most egyik, majd másik ismétlé sma szomorú igazságot: Nincs pénz, pénz nélkül bálbn menni nem lehet. — DJ M ma, nekünk sohasem volt pénzünk, mégit telt arra, amire akartátok. A papa ezelőtt ruhát veti ueküuk, bálokba hordozott, kedvünket kereste, s most ti papa haragszik ránk, a mama elutasi', bármire kérünk is péuz". Mi nem vagyunk roszabbak, mint ezelőtt. Hál mért nem akartok most pár száz forintot arra á'dozni, hogy bálba menjünk, hogy kérőket keressünk és meg­szabadítjuk szüleinket hat koros leány tartáss, bálozásá imk költségéitől . . . — Édes jó Erbiám, te már 35 éves, okos leány vagy . . . — Én 35 éves? — Igen, igen, auyád előtt nem kell szégyenelned életéved nagy számát. Mondom, te 35 éves vagy, mint ilyen tuduod kellene, hogy apátok adóssággal van ter­helve, hogy hitelünk nincs. Mond, édes leányom, miből telik ilyen viszonyok mellett pár száz forint báli kiadásra ? — A szülei szeretett minden akadályt legyőz, ha bálról van szó, mert ez a leányok vására. Vagy azt akarjátok, hogy itt vénüljünk meg, hogy pártában maradjunk örökre ? — Leányaim, menjetek szobáitokba, értekezni fogok apátokkal s már most megnyugtatlak, hogy el­megyünk a tüzoltóbálba. A lányok vigau i-iettek tova. A papa álmélkodva állt ueje elébe és kérdőleg tekintett anuak báuatos arczára. — Igen, elmegyünk a tűzoltóbálba, ismétlé a mama. — De nincs pénzem . . .! — Nincs? Lenni kell! — Lenni kell? Miként értsem ezt? Birtokaim adósságokkpl terhelvék, kezest nem kaphatok, mig a legutolsó boltos sem emberrel meg egy csomó gyufáig sem. Línni kell pénznek?! Asszony, te neui akarod megérteni, hogy váltólejáratom van, hogy perelnek, foglalnak. Lehetne csak pénzünk, ha te nem lettél volna olyan fényűző, ha leányaink nem regényt olvasni, hanem dolgozni tanultak vulna meg . . . — Kérlek, ne sérteges ! Ha én költöttem, volt miből. Ha pazaroltam gyermekeimre, gyermekeimér: tettem azt. No feledd a multat, hogy én sakkal keve­sebbet költöttem, mint te, aki kártyáztál, ittál, agarász tál, aki 100 forintra 120 forint kamatot adtál, aki előre eladtad a termést, aki rá sem hederítettél, hogyan gazdálkodnak részedra. — Ebből nem viszed leányaidat bálba. — Tudom, de ha te engem vádolsz, én is meg­mondom az igazat, mert nem kívánhatod, hogy leányainkból apiczákat neveljünk és itt vénüljenek tne.-. Ha apa vagy, ejstd módjá', hogy leányaid férjhez menjenek. — Ugy beszélsz, mintha a zsebemben levő pénzt nem akarnám kiadni, pedig egy rongyos forintom sincs. — Kérj kölcsön . . . — Kitől kérjek? — Az a te dolgog ! — M ir mondtam, hogy vége az emberségnek, vége a hitelezésnek. Szegény ember nem boldogul ; mai világban, midőn az adott szóra egy fabatkát sem adnak. — Ne legyek Barauyainé őnagysága, ha leányaim­mal meg nem jelenek a tüzoltóbálban. Igen, a Bárányi kisasszonyok ugy fognak e bálon megjelenni, hogy irigyeiuk megpukkaduak a csodálat mérgétől. Hali. látni vélem, hogy a legújabb divatos ruhába öltözött, csinos leányaink után m-nnyire fognak futni a környék gavallérjai. — Asszony . . . — Már ismét a régi nóta, hogy nincs pénzed. ILI te nem tudsz, nem akarsz pénzt csinálni, teremtek eu pénzt és megmű'atom a sorsommal törődő, leányaimat irigy szemmel néző világnak, hogy vau még pénze a hajdan ünnepelt Baranyinéuak. Itt vaunak azon ékszt­rek, melyeket tőled kaptam, leányaimnak tettem félre, eladom és leányaimra, igen az ő báljukra fogom a/ árát költeni. . . . Bárányi Sámuelnek torkán akadt a szó és egy ócska karosszékbe hanyatlott s csak időmültán rebegi, hogy a legutólsó családi kincstől is meg kell vállani és pedig báli, tehát hasztalan czéira. Az asszony leányaihoz sietett, B irányi pedig zokogott, mint a megveszszőzött gyermek. Másnap a család ereklyéi a közeli városba vándo­roltak, hol az ékszerész alig tizedrész árban vette meg. B iranyiné a pénz legnagyobb részét a divatkereskedé­sekben hagyta. A hiu anyja örömtől sugárzó arczc?a sietett haza s leányainak diadallal mutatta meg a nag\ összegre rugó bevásárlásait. A leányok csókjaikkal haf­mozták el a gondos anyai kezet. Napokon keresztül szabtak, varrtak a Bárányi házában. Mig az apa sopán­kodott, sóhajtozott, a lányok és mamájuk vigan kés-ű tek a féuyesnek Ígérkező tű'oltóbálra. A tűzoltók báljára a helybeli és vidéki előkelőség nagy számmal jelent meg. A bálterem fény'ól ragyogott. Elet, elevenség, jó kedv volt mindenütt tapasztalható Baranyainé és leányai oly vigan voltak, hogy gyanitan: sem engedték, miszerint, e vigságot a családi erekly árán vásárlották meg. Voltak, akik Baranyinéékat mel lőzték, de minderre nem ügyelt a leányai mulat,ságái örvendő anya. A legvirágosabb mulatság javában folyt, midőn Baranyinét a mellékhelyiségbe szólították, ahol az egyet­len cseléd rémülten tudatta, hogy a nagyságos ur fel­akasztotta magát. A hiu asszonyt meglepte e nem várt hir, de azt jegyezte rá meg, hogy a halottat feltámasztani ugyseni lehet Reggelig a bálban maradt és gyönyörködve nézte miként mulatnak a szomorú eseményről mit. sem tud ieá nyai. - Sípos Lajos. Vasuti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak zágrábbi üzletvezetó­ségéuek központjában egy hivatalszolgai állás üresedet meg, melyiyel 600 k. azaz hatszáz korona évi fizetés ós 240 kor. azaz kétszáz negyven korona lakbér s szolgálati ruházat van egybe kötve. A polgárr alkalmaztatásra jogosító hadügyi vagy. honvédelmi miniszteri igazolvánnyal ellátott kiszolgál altisztek ezen állás betöltésénél elsőbbséggel bírván felhívjuk azon altiszteket, n kik az 1873 évi II t. c értelmében jogo-ultsággal bírnak s pályázni óhajtanai hogy az említett igazolvánnyal felszerelt folyamodvá­nyukat, melyben a vasuti szolgálatra képesítő 35 éve meg nem haladó életkoron, ép és egészséges testi szer vezefen kivül a magy ir nyelvnek írásban és szóban val tökéletes bírása s a számolás elemeiben való jártasság nem különben a magyar honpjlgárság kellően igazolandó a m. kir. államvasutak zágrábi üzletve/etőségének czi mezve ugyanott legkésőb 1900 évi február hó 15-ig nyuj'andók be. Az ezen határidőu tul beérkező kérvények figye lembe nem vétetnek. A katonaságtól közvetlenül, a szolgálat folytonos­ságának megszakítása nélkül a m. kir. államvasutak szolgálatában átlépő ígazolványos altiszteknél véglege sitésük esetében, ha az átlépés alkalmával 45 ik élet évöket még tul nem haladták, a katonai szolgálatban töltött idő az alapszabályszerü utánfizetéseknek meg felelő havi részletekben leendő befizetésemellett, nyugdíj jogosult idejükbe be fog számíttatni. Zágráb, 1900. évi január hó 28 án. Az üzletvcsetöség, GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1900. évi február üó 3-én. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza 50 kgram 6-30 tői 6 40 ig Rozs 50 n 5.30 tői 5 40 ig­Árpa 50 » 4.60 tői 4 70 ig­Zab 50 n 4 30 tői 4.40 12. Tengeri 50 X 4.20 tői 4 30 ig­Köles 50 » — tói —.— ig­Paszuly fehér 50 —.•tói —.— •ig. Szesz litereukint 37 fillér adóval 1 kor. 40 Felelős szerkesztő: INCZÉDT LAJOS. Kiadótulajdonos : JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Kégi, nagy fűszer-üzlet eladó. A Glück Ignácz hagyatékához tartozó mintegy 30 év óta nagyban és kicsinyben jó sikerrel folytatott füszer­üzlet az illetékes árvaszék és hagyatéki bíróság h itározatu alapján zárt ajánlatu verseny tárgyalás utján eladatik és ezzel együtt az eddigi üziet helyiségek 12 évre évi 1600 frtnyi bérösszegért bérbeadatnak. A zárt ajánlat, mely mellett ötezer frtnyi bánompénz készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírokban vagy az alólirt köz­jegyző által hitelképesnek elfogadandó pénzintézetek betéti könyvecskéjében is leteendő, az alólirt kir. köz­jegyző kezéhez Nyíregyházán (Tokaji-utcza 8-ik szám) legkésőbb az 1900-ilt évi niárczius hó első napjá­nak déli 12 órájáig beadandó; melynek el- vagy el nem fogadása feletti elhatározás jogát az összes örökösök magoknak és az illetékes árvaszéknek fenttartják : ellenben az ajánlatot tett félre feltétlenül kötelező és ha az ajánlatának beadása után visszalépne letett bánompénzét minden visszakövetelés kizárásával elveszti. Ezen zárt ajánlat az üzleti helyiségek bérletére nézve 12 évre és pedig évi 1600 forint bérösszegben az üzleti berendezések magvételére (állványok, elárusító padok, Wertheimszekrény stb) 600 forintnyi fikzsösszegben, ellenben a fentirt üzlethez lartozó összes és mindennemű áruczikkekre nézve akként lesz megteiundő ho?y a vevő­nek miség, minőség és mennyiség szerint leltár mellett átadandó árukért ezeknek eredeti számlákkal igazolt beszerzési árán — fuvar és vámköltségén felül a be­szerzési árnak bizonyos száztólija ("|,-a) lesz vételi ajánlat­it, k szám és betűvel kitüntelen lő. Az állolt ('régi) áruk vételárát — egyesség hiányában — 3 tat;u választolt szakértő bíróság fogja végérvényesen eldönteni. Az üzleti aktivkövetelések lehető külön megegyezés hiányában az adás vevés, tárgyát nem képezik. A beadott ajánlatnak az örökösök és az árvaszék elfogadása után 15 napon belől a vétel tárgyai és az üzlethelységek a vevőnek leltár mellett átadatnak, a ki larlo/ik a berendezések (iOO frtnyi árat egészben, az üzleti helyiségek egy év­negyedére járó 400 frtnyi bérösszegét cs az összes üzleti áruk megállapított vételárának egyenlő tele részét készpénzben az átadáskor azonnal kifizetni, a fent maradt vételári hátralékot óvadékképes értékpapírok vagy hitel­képesnek elfogadott pénzintézetek betéti könyvecskéjében egész összegben biztosítékként letenni: a fentmaradt vételári hátraléknak egyenlő felét az átadástól számítandó 3 hónap alatt es végső maradványi összegét (', hónap alatt minden­kor a hátralékos összeg 6"i„-o> kamataival egyült az alólirt kir. közjegyző nyug'ájára Nyíregyházán készpénz­ben megfizetni. A letelt bánom|énz a vételár utolsó részletébe fog beszámíttatni. A', ajánlatott tevő tartozik ajánlatát vagy sajátkezüleg irni és aláírni vagy az idegen kézzel irott ajánlatot két tanú előtlemezésével ellátva sajátkezüleg aláírni, egyszersmind az ajánlatban világosan kitenni azt is: hogy ezen versenytárgyalásnak összes feltételeit ismeri és magára nézve mindenben kötelezőknek előre elfogadja. Somogyi Gyula, 13 — 2—2 megbízott kir. közjegyző Nyíregyházán. Van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy ügyvédi irodámat Nyíregyházán Kossuth Lajos-utcza 16. megnyi­tottam. Nyíregyháza, 1900. január hóban. Tisztelettel l)r. Erdős (Englander) Bertalan. Hangverseny. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tndomására hozni, hogy folyó hó 5 én, 6-3n és 7-Ón nálam a Bessenyei kávéházban (ezelőtt Betyár) a Duna Gyöngye 2, Budapesti Elithe hírneves női zenekar hailgVcrSenyt rendez, melyre a nagyérdemű közönség figyelmét felhívom és becses párt­fogásáért esedezem. Különös tisztelettel: Engel Sámuel, (70-1 — 1) kávés. |.V 899. t k' Í Árverési hirdetminy. A nyíregyházi kir. trvszék, mint tkvi hatóság köz­hírré teszi, hogy Drössler Károly budapesti bejegyzett czég végrehajtatónak id. Kálmántzhelyi István és neje Ferencz Katalin végrehajtást szenvedettek ellen 3000 frt tőke, ennek 1898. november hó 1—tői folyó 6°/o kamatai, 66 frt eddigi és 16 forint 02 kr.-ban ezennel megállapí­tott jelenlegi s a még felmerülendő költségek behajtása iránt folyó végrehajtási ügyében az ezen kir. trvszék területén fekvő következő ingatlanok : a) az uj fehértói 218 sz. tjkvben A II. 2. sor. 10 2 hrsz. alatt foglalt sz ntóból álló ingatlanság 160 forint becsértékben ; b) az ujfehé tói 2104 sz. tjkvben 99|3.asz. hrsz. alatt foglalt szántóból álló ingatlanság 807 forint becsértékben az 1900. évi márczius hó 5-én d. e. 10 órakor Uj­fehértó községházánál megtartandó nyilvános árverésen becsáron alól is el fognak adatni. Az árverési föltételek következőleg állapittat­nak meg. 1. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. 2. Bánompénzül a becsár 10°j„-a lesz kiküldött kezéhez készpénzben vagy óvadékképes papírokban leteendő. 3. A vételár 3 egyenlő részletben s pedig az első részlet az árverés jogerőre emelkedésétől 15, a második részlet ugyanazon rnptól 30, a harmadik részlet ugyan­attól számított 45 nap alatt lesz esedékes 5"| u kamatok­kal együtt ezen hatósághoz czimzett letéti kérvény mel­lett a nyíregyházi kir. adóhivatalnál lefizetendő. A bánompénz az utolsó részletbe tudatik be. 4. Vevő köteles az épületeket a birtokba lépes nap­ján tűz ellen biztosítani. 5. Vevő a birtoknak a jogerő bekövetkeztével használatába lép, a tulajdonjog azonban csak a vételár és kamatai teljes lefizetése után log javára hivatalból bekebéleztetni. Az átruházási illeték vevőt terheli. 6. Ha vevő az árverési föltételeknek eleget nem tesz, bánompénzét elveszti s ellene az érdekeltek bár­melyikének kérelmére az 1881. évi LX. I. cz. 185. 186. §-a szerint uj árverés fog rendeltelni. Az árverési föltételek a hivatalos órák alatt a Ikvi hatóság irattáraban, továbbá Ujfehértó, Nagy-Kálló, Hajdu-Dorog, Téglás, Hugyaj, Nyíregyháza elöljáróságá­nál megtekinthetők. Ezen árverés a telekjegyzőkönyvekbe följegyeztetni rendeltetik. Kelt Nyíregyházán, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál lö'.l'J. evi deczember hó 17-en. (71 — 1 — I) Borbély, kir. tszéki biró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom