Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-27 / 21. szám

I Mirczali Henrik, egyetemi tanár, a népvándorlásról szóló kötet szerzője dr. Borovszky Samu. Egy egy kötet ára diszes félbórkötésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Rívai Testvérek, írod. Int. R\ Budapest, VIII, Ullői-ut 18) s minden hazai könyvkereskedés utján. — Margit cróiii. Kevés hölgy van az országban ki a Földes Kelemen hires aradi gyógyszerész ezen kiváló arczkenőcsét ne ismerné. Ugyanis az összes szépitó szerek között a Margit créme örvend a legnagyobb kelendőségnek, mert teljesen ártalmatlan, sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, a bőr mindennemű tisztátlanságát, szeplőt, pattanást, stb. néhány nap alatt el távolítja és az arczot S2éppé, üdévé varázsolja. Nagy tégely 2, kicsi 1 korona. Kapható a készítőnél és minden gyógyszertárban. Utánzatoktól óvakodjunk. 1—5 Színház. Komjáthy János színigazgató társulatával e héten is sikerrel műüödött városunk színházában. Lapunk tisztelt olvasóinak a következőkben referálunk. Szombat, május hó 19-én „Kurucz furfang" Ifj. Bjkor Józsefnek 100 aranynyal játalinazott színműve került színre. Régen volt már alkalmunk ily kiváló darabot látni. M igyaras zamatű nyelve, gyönyörű koropozitiója s a minden tekintetben sikerült rendezés elragadták a közönséget, mely a szintért megtöltötte. Nagy el ismeréssel kell adóznunk a derék igazgatóuak, hogy ezt, a nagyszerű dirabot színre hozta nálunk. A szereplők közül kiemelendők: Komjáthy a kurucz kapitány szerepében, a ki mindeu tudását és ügyességet érvényesítette. Sziklay Bögözdi Lőrincz szerepében igen mulatságos alak vo:t, de bizony kissé túlzott is, nem tudott szabadulni a komikustól a kéuyelmet es péuzt szerető méltóságos magyar nemes. Ruboa kis szerepében jó volt. Szacsvay a kuruci-vitéz szerepebeu igeu ügyes volt, különben Szacsvay nem kis tehetségű színész, prucise játékát már több szerepben mutatta be. Breznay Anna igen jól alakított özv. Becskyné szerepében. Bódi Ella (Ilona) különösen szép énekszámaival tűnt ki. Kállai Lujza a czimzetes grófnő szerepében ugyan elragadó volt, de itt-ott szintén tulságbi ment.JSárosi Paula kisebb szerepet játszott, de jól. Komjáthyné a Czínka Panna szerepében remek alakítást mutatott s kiváló előadást nyújtott. A többiek szintén megtettek mindent, a mit a darab tőlük megkívánt. A közönség azzal az óhajjal távozott, hogy bár csak volna alkalma minél többször ily darabokban gyönyörködni. Vasárnap, május 20-án megismételték a „Kurucz furfangot' ugyan azon szereposztással ztufolt ház előtt ugyancsak kiválóan. Hétfőn, május 21. Dr.Gu hí Soma és Hegedül Gyula „Doktor Szeleburdi* cz. eredeti bohózata került színre. É'.t a darabot szívesen elengedtük volna az igazgatónak. Maséjt) sérti ízlésűnket a egyáltalában nem találtuk beune azt a szellemességet, mint például „Napoleos öcsémben", a mely ugyan szintén pikáns darab, de egé szen más zsánerben, s a sok szellemesség, a melyen kaczagni lehet, itt hiáuyzik, a helyett azonban tele van frivolitással. Igazi szeczessiós darab. Eltekintve ettől, Tauay a czimszerepben, mely meglehetős nehéz és fárasztó, remekelt. Sziklav az ugyancsak neki való Bodollay szerepében pidig páratlanul alakított. Szigeti Lujza, H»lmi Margit, Slrosi Paula és Bárdos Irma igen jó alakítást nyújtottak. Szathmáry, Pataki és Bartha szintén jól alakítottak. A darabbal azonban nem voltak megelégedve azon hölgyek, a kik féltve őrzőit kincseiket, leányaikat vitték el ez estén a színházba és igazuk van. Kedd, május 22. Másodszor adták „ A házi békét" ugyan azon szerepiokkel szépszámú közönség előtt, most id igeu sikerülten. Szerda, május 23. „Báránykák" igen kedves 3 felvonásos operette. Irta: Liarot Armand. Zenéjét szerzette: Varney Louis. Ugy meséje, miut zeuéie gyönyörű fülbemászó. Igeu szépen énekeltek a báránykák, különösen esti imájuk szép volt. Szigeti Lujza Emeraldine szerepé ben partnerével Sziklayval igeu jól alakítottak. Rubos Környeivel igen szépen énekeltek, különösen Rubos nem várt eredményt mutatott be. Sárosi Paula mint mindig, most is igeu kedves volt. Bárdos Irma énekével igen sok tipaot aratott. Jó énekesnőt fedez üuk fel banne, csak megfelelő szerepet kell neki adni, a milyet a Biránykákban játszott. Csütörtök, május 24. „Biráoykák" másodszor szép számú közönség elóu a tegnapihoz hasonló eredménynyel. Péntek, május 25-én. .Hunyadi László" eredeti nagy opera 4 szakaszbau. Irta: E^ressy Béni, zenéjét szerzette Erkel Ferencz. Fényes kiállítás, remek zene (ma a zeue kar újra kitett magáért,) korrekt rendezés, sima előadas jellemzik nagyjából az estét. Minden szereplő felé emelkedett Bódi Ella, ki iskolázott, szép hangjával dominált, Bátran mondhatjuk, hogy ilyen énekesnőt a nyíregyházi publikum még nem hallott. Éuekéből kiemelhetjük a h*ngregistereknek kiváló kiegyenlítését, stneatók. mint a gyönyör u^y peregtek szájából, a legmagasabb fejhang >k erősége bámulatos volt. Játéka énekéhez teljesei) simul. Kállai Lujza tehetségét ragyogtatta ez estén is Gillyassy Paula kivá ó hangauyagáv tl remekül hatott, ismeri már őt a közönség az elébbi évekből, s meggyőződött arról, hogy mennyire haladt, hogy nem fecsérelte azóta idejét, ezt fényesen bebizonyította. Bár volna" alkalmunk őt többször is nagyobb szerepekben hallani' Kiracs teljeshangjávil remekelt egész estén át. Galiyasival előadott duettjük elragadó volt. Mindezekhez hozzá járult a kar precise, hatalmas éneke, különösen a templomi jelenetnél kitűnően érvényesült. Gratulálhatunk ugy a társulatnak, mint magunknak h igy ilyen operába való darabot tőle láthattunk, ezen a kis színpadon is, s ugy élvezhetjük, miut akár Pesten a/.októl az országos hirü énekesektől. Nyiregyháza város t. közönsége igazán nem paza r <lja támogatását, sőt e kiváló, igyekező társulat határozottan megérdemelné, hogy még nagyobb pártfogáshiú részesítsük, hogy érdemeihez méltóan jutalmazhassuk. Pax. INY í b v i d é k Közönség köréből.*) Teljes igazsúg. „Uram, bocsásd meg az ő vétkeiket, mert nem tudják mit cselekesznek." Igy kiáltott fel a Megváltó midőn elitéltek. Ezt mondhatom én is a nyíregyházi iparlestülelre és annak a legutóbbi közgyűlésére. Én, aki ismerem az ipartestület ügyeit, b;ijait, egész helyzetet, nemcsak ugy mint ipartestületi tag, hanem mint olyan, aki két évig ellenőre is voltam; én, aki az iparos ifjúsági egyletnek majdnem létezésetői kezdve párloló tagja, jelenleg pedig pénztárosa vagyok; s én, aki a kerületi betegsegélyző pénztárnak 7 éve alelnöke, tehát mind a három intézmény helyzetével, körülményeivel ismerős vagyok, a teljes igazságot szerény tehetségemhez képest óhajtom feltárni mindazok elölt, kiket a nyíregyházi ipartestület és az iparos ifjúsági egyesület között jelenleg fenforgo egyenetlenség érdekel. Az 1883. év őszén megalakította a nyíregyházi iparos ifjúság önképző egyletét dr. Ferlicska Kálmán úr, aki mai napig is elnöke s aki fáradságot nem kímélő nemes szívvel és tettel azon működött, hogy ebben a párját ritkító gyors fejlődésü városunkban, ahol oly szépszámú iparosság és iparos ifju-ág van, az utóbbinak állandó olthont teremtsen. S meg is teremtette! A nyíregyházi iparos iljuaág csekély egy korona évi tagsági dijért az összes helybeli lapokat, a legelőkelőbb fővárosi napi és szépirodalmi lapokat olvassa; —közel ezer kötélből álló könyvtár, 4 tekeasztal, kitűnő tekepálya áll rendelkezésére; — rendez műkedvelői előadásokai, ismerteti, kedveltet! az által az iparossággal a színházba járási, nevel színházba járó közönséget, amire hogy városunkban igen n.igy szükség van, még bizonyilgatni sem kell; gondoskodik róla, hogy nemcsak a szorosan vett egyleti tagok, hanem az összes iparosság részére kellemes s minél kevesebb kiadással járó mulatságokat rendezzen ; ha nemzeti ünnepélyről, nemzeti nagyjaink emlékezetének ünnepléséről van szó, igazi lelkesedesseJ, igazi kegyelettel ünnepel, áldoz a hazafiság szent eszméjének oltárán. Szóval az ipartestűlet méltán büszke lehelne rá, de ugylátszik, annak jelenlegi vezetősége mindezt inkább göibe szemmel nézi. S amit még leírni is láj, akadl közötlök olyan is, aki képes volt kimondani azt, hogy ö hajlandó házról-házra járni, hogy rá birjon mindenkit arra, hogy az ifjúság előadásait, ünnepélyeit, mulatságait kerüljék. Gyönyörű atyai gondolkozási mód, alti a helyett, hogy fia. előhaladásat, művelődését elősegíteni igyekeznék, attól még az arra szolgáló eszközi és módot is megvonni, lehetetlenné tenni igyekszik. Nagy-Várad, Kolo?svár s több más városok ip.irteslületei ingyen bocsátják az iljuság rendelkezésére a legkényelmesebb helyiségeket, erkölcsileg, anyagilag támogatjak az önképzés nemes munkájában s nálunk, — igazán arezpiritó dolog, m g drága pénzért sem óhajtják házukban megtűrni. .Megélt az ifjúsági egylet addig is, mig nem volt egy fedél alalt a testületlel, hiszen a jelenlegi ipartestület 1885-ben alakult, mig az ifjúsági-egylet előbb, még 1883-ban. Csakhogy az akkori ipartestületnek élén felvilágosodott gondolkozású elöljáróság állott, akik belátták, hogy az ifjúsági-egyletnek legméllóbb helye ő mell. tök, az ipartestület mellett van s felszólították az ifjúságot, hogy béreljenek ki megfelelő helyiséget együtt, s ki is béreilék a csizmadia szövetkezet épületét, ahol 3 éven keresztül az ipartestület volt a főbérlő, de a 4-ik évben már több bizalma volt a bérbeadónak az ifjúsági-egyletben, tehát annak adla ki a fóbérletet. Ekkor született meg a testületi ház felépítésének az eszméje. Mivel azonban a testületnek erre egy krajezárja sem volt, a ház felépítésére egy részvénytársaság alakul'. Az ifjúsági egylet itt is elől járt az áldozaltal, mert a ház czéljaira szolgáló telek vételehez azonnal ezer koronát adott a saját pénzéből. Az épület felépült, bele költözött a testület és az ifjúsági egylet, mivel azonban a terheket a részvénytársaság nem birta meg, a ház eladásra került. Megvehette volna az iljusági egylet is, de átengedte az elsőbbséget a testületnek, aki meg is velte, csakhogy nem a saját pénzéből, hanem oly módon, hogy az ifjúsági egylet az ezer koronájál oda hagyta a testületnek, valamint számos magán ember és a nemes város maga is, a kifizetett részvényeiket oda ajándékozták a testületnek, ezenkívül belefektelte a testület a feloszlott szabó iparosok társulatának 2036 koronáját, valamint Nyiregyháza városának 12205 korona 60 fillért kitevő kamat nélküli kölcsönét s mivel még az is kevés volt, még egy huszonnégyezer koionás kölcsönt is felvett, a melyért a jótállást szintén Nyiregyháza városa vállalta el. Nyiregyháza városa azonban eme nagylelkű adományait szerződésileg kikölött feltételekhez kötötte, a melyek közt világosan ki van kötve az is, hogy az ifjúsági egyletnek örök időkre, illetve mindaddiy mig fennáll évi 500 korona bérért az általa használt helyiségeket biztosítja. A legkülönösebb a dologban az, hogy ezen szerződést az ipartestület megbízásából ugyanaz a/, ipartestületi elnök irta alá, aki most indítványozni és megszavaztatni tudta azt, hogy az ily egyletnek a házbérlet inondassék fel. De hiszen ez az indítvány s a közgyűlés határozata végrehajthatatlan! Nem való az az állítás, hogy ez a felmondás azért történt mert a kerületi pénztár ez évi közgyűlésén az ifjúság leabezugoita s ezzel megsértetle a testületi tagokat, mert az abezug azoknak szólt akiknek nem volt szólási joguk azon a közgyűlésen és mégis azok csinálták a legnagyobb lármát, minden áron megakadályozni akarván ezzel a tanácskozás rendes és csendes menetét. Éí az abezugolók közt volt elég testületi lag is, nem csak maga az ifjúság. Van annak az ifjúságnak annyi jó érzéke, hogy jogtalanul nem abezugol le senkit. Aki pedig megkapta az abezugot, az mégis érdemelte. DJ azért ezzel sem törték be a fejét, mert abezugot kapott már nem csak ipartestületi tag, hanem igen sok nagy ember, igen sok miniszter is!! A felmondás eszméjének igazi oka még a mult év november havában születelt meg, amikor e,'yes ipar*) K rovat alatt küzlö tikért uem felelő. a s/erlíesztös í . S testületi tagok az ugynevezet „olvasókör" megalakításához lóglak. Mar ekkor kezdték pengetni, hogy az ifjúságnak leimondanak, hogy helyére az ő olvasó körüket helyezzék be. Ettől remél 1000 korona évi jövedelmet az elöljáróság? Lehetetlen, hiszen igy fentartani nem lesz képes magát az olvasókör! E miatt ugratta be magát egyesek által a testületi elnök a felmondás indítványozásába ! Igy állanak a dolgok a testület és az egylel között ezt tartottam szükségesnek elmondani, a következtetéseket a józan Ítéletre bizva. B-ke velünk ! Nagy Uéza. Csarnok. Régi történetek. I. A Patay gulyása. A 30-ís években törtéut a hires Patay-család egyik tagjával: Patay Istvánual. Őszre járt az idő. Hűvös szelek fújdogáltak. Patay gulyása beállított a niudai curiára, hogy így-amugy, elkövetkezvén a kellő idó, íustálja tehát a konven-' cziós szűr . Az öreg Patay épen rossz hangulatban volt. Végig, néz a gulyáson, rámordul: jó még a régi, ebadta! Várhatsz! A gulyás 1 udta már, hogy ilyenkor nincs tovább appellata. Elballagott. Útközben furfangos pirasztészszel azon töprenkedett, hogy fogjon ki az öreg uron ? Rövid idő multáu elkövetkezett a madai vásár. Patay kihajtatott vendeg barátaival szétnézni. Egyszer csak a sokadalomban melléjük koezog nyikorgós, kopott taligájával az „énekes koldus", (Ez is egy eltűnt species, már csak meseszóból ismerjük.) És rákezdi isten elenül reszelős, uyujtott hangon gujdolní: .Szent Mihály nap után Akirmerrtll fuj a szél ; Hideg a' . . . A Patay gulyásának Nincsen szűre: fázik a' . . I. Nem kívánom, hogy a rémséges hahotázást elképzeljék, ami erre támadt . . . Patay nem szólt semmit, hajtatott a üzürezabósátrakhaz, vett szűri. Hanem azt már mondanom is felesleges, hogy a kiénekeltetésért sem maradt »dós, olyan huszonötöt veretett a gulyásra, gyönyörűség volt nézni. II. A karczagiak legelője. Levelet küldtek a karczagiak egy debreczeni theoloiiU'hoz, felhívták, menjen hozzájuk papuuk. Persze felsorolták a dotátiót is. Ebben volt aztán többek közt egy ominosus mondat: „Ingyen legelőföld, kizárólag sajat használatra". III. Legátus meg a mustár. Nem látott még mustárt a legátus. Az ünnepi ebéden kezébe adják a mustáros üveget. Nem tudU, mit kezdjen vele. DJ azt se akarta hogy tudatlannak tartsák. Löttyentett hát a poharába, vörös bort töltött rá. A házikisasszony rémülten kérdi tóle: — Mit akar? DJ a diák gondolta: ha belekezdtem, folytatom! Azt feleli tehát: — Én, kérem, igy szeretem, — azzal fölhajtja. De még évek multáu is csikorgatta a fogát, ba mustárt emlegették. IV. A vaniliás-liqueur. Ez is vele történt. Ebéd után társas-játékot játszottak. Valami virágnevet kellett választani mindenkinek. A papkisasszonyok persze várták: mit választ a legátus ? Ő pedig szólt: — Hadd legyek én kérem: „vaniliás-liqueur., V. A Bécs-járó. 1873-ban történt, a bécsi világkiállítás idején. Valami szegény csizmadia-legény eszébe vette, h'7gy elmegy Bécsbe, a kiállítási csodákat megnézni gyalog. Nekiindult. Három hétig kutyagolt, mig elért B-cs alá. Nagy volt az öröme a jámbornak, de még nagyobb az elkeseredése, mikor Bécs előtt elcsípték, nem lévén pedig semminemű igazoló-irása, stante pede visszatolonczolták. Három hétig gyalogolt és meg be se kukkanhatott Bécsbe.; Iithou aztán elcsufolták „Bécsjáró"-nak. VI. Mi a Mvmérő? Igy határozta meg egy vidéki kisvárosi iskolából bekerült diák: „A hévmérő kívül-belül üres üveghenger, a melyiknek a vége be van espanyolviaszkozva". (T. i. a mit ő otthon látott, el volt törve, kiömlött a higanya, befoltozták spmyolviaszkkal. Tehát alkalmas volt iskolai szemléltetési czélokrs.) VII. Természeti csoda. Fizikai mutatványok órája volt, A fénytant taDulták épen. Azt akarta bemutatni a tanár, hogy a sötét szobába kis nyitáson beeső su^ár a kivül eső tárgyak fordított képét rajzolja az eléje kifeszített vászonra. Hogy érdekesebb legyen a dolog, kiküldött egy diákot, hogy álljon az udvaron az ab'akkal szemközt, tartsa magasra a két karját. A diák kiment. Berakják az ablaktáblákat, kifeszítik az ernyőt. Hát csakugyun ott a fiu, magasra nmeit karokkal — csakhogy — nem megfordítva! A tanár meghökkenve nézi. Mi a pokol?! Valami természeti csoda?! De hirtelen eszébe ötlik valami. Gyorsan fölnyitja az ablaktáblát, kinéz. Hát ott áll a diák, mint a czövek csakhogy — tótágast! Ilyenek a természeti csodák.