Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-20 / 20. szám

valamint alakítása, testtartása s az ősi mocsoktalan kabátja, nein kü önben kitűnő mimikával elmondott viczczei halálra kaczagtatták a közönséget. Komjáthy János Tállyay szerepében elegáns s minden bajból ügyesen kibúvofiskálisvoit. Palaki Bila a szerelmes s mindannyiszor felsült tolakodó utczai hősi ige.i sikerülten alakította. Sziklay: Fülöp színházi sugó a megcsalt férj szerepében gyávaságával, czitatumaival, melyekkel mindannyiszor a súgás terere ment át, oly ügyesen s szinte észrevétlenül, kiváló s kaczagtató alakitassal jáiszott. Ifj. Szathmáry: Maczák a büszke, 10 évi börLönt ült gyilkos igen ügyes volt kirohanásaiban. Fái Flóra, a kiváló tragika ugy látszott nein nagy kedvvel játszott a nem neki való Lili szerep ben, azonban játékaval még igy is meg voltunk elégedve. Jó volt Halmi Margit a csapodár asszony szerepében. Egyszóval a szombati előadás minden tekintetben kitűnő volt. Vasárnap, május 13. Sajnos, ho

0'y ugyanezt nem mondhatunk ez előadásról. Dóczy József pénzügyigazgatósági titkár, Liliom Klári eredeli népszínműve 3 felvonásban került szinre, a kiváló darabot a népszínház is elfogadta műsorába s mint halljuk imga Blaha Lujza is oly elismerő levelet irt a szerzőnek, hogy már régen volt alkalma ily eredeti jó darabban az ujak között szerepe.rn. A s'.erző szinten rn ;gj ;lent s a felvonások után, töbjször a lámpái elé hívtak. Nos n;in is ő a hibás, de a színészik sein, Innem a mi színpadunk, a melyen ilyen nagyobb darabok it jól, simán előadni szinte tehetetlen. Volt alkalmunk u^yamzjn dacabot s ugyanezen szjreplóktő, Iái ni a djbreczeni szinpidon, de a két előadast ÖSSZJ sem leint hasonlítani. Ott olyan liatast értek el vele, ho„'y a közönség egészen meghatva távozott a házból. Nálunk a/.onban egészen elmaradt ez a hatás, s mi egyedül a szerencs :tlenül kicsinek épült szinpalnik rovjuk fel a hibát, a melyen alig lehetett mozogni. Igaz, hogy bizony az előadás is kissé vontatott volt,s zavarólag hatolt a t. karzati publikum viselkedése. A szereplők ugyan igyekeztek segíteni a színpadi hiányokon, de kevés eredinénynyel. Jól játszottak: Komjáthy, Karacs, Környeí, Sziklay, Fái Flóra nagy hatást éri el az első felvonás vegén átkával és harmadik felvonásban játéka val. Sárosi Paula igen ügyes Verus volt s Rubos-s tl együtt jól alakítottak, líiss Irén az arogáns Száli szerepében jól alakított. Hétfő, máju,s 24-én szinre kerüli Audrau D. áltil zenésített 4 felvonásos operelle: A biba. Sárosi Paula mutalkozolt be mint pnmidon.ia az Alézia szerepéb.m. Jatéka igen kedves, minden mozdulat i ügyes, d ; h ingja kissé gyenge ínég, idővel ha majd megerősödik jó primadonna lesz belőle. Az ember a'.onban szivesen elnézi neki ezt a gyöngeséget, ha összjátékát s törekvését veszi ligyelembe. Kállai Lujza Lincelot szerepében remekelt, ugy tökéletes alakításával mint énekével. Szigeti Lnjza szintén jo volt alakításával, sőt néha még a volt primadonna is kitetszik belőle. Sziklay kissé tuzolt Hilárius mester szerepében, nagyo í kirit belőle a komikus s/.inász. Környeí Bola (Maxiinin atya) jó volt, nagy hitássil enekelte a megáldj én:ket, do az előadás harmidik felvonásában elejiette azt a fonilat, a melyei me/ kellelt volna tartani szerepében. Ki kell még emilnünk a barátok preczis karénekét, de meg kell rovnunk újra a zenekart, a mely még hangszereit sem hangolta össze becsületesen. Ve,;ül a harmadik felvonásban előforduló Bárdos Inna és Makrainé által előadott „Polka-táncz" szintén megérdemli a dicsérelet s tel szelt is a közönségnek s azért meg is újrázták. Kedd, május 15-én Bisson és Leclereg darabját „A házi békét" adlák Kürthy Emil fordításában. Újdonság a nyíregyházi színpadon. A milyen kiváló a darab, oly kitűnő volt maga az előadás. Tanay és Halmi Margit ragyogtatták tehetségüket az egész estén ál. Mintha csak reszükre írták volna a szerzők a darabot. Pataki Béla és Bárdos Irma igen jók voltak. Hubos Árpád a kedvencz színész kiváló gazdát mutatott L Brunois szerepében. Sokat mulatott a ház ifj. Szatlunáryn, az idősb. Brunois szerepben, ki különösen mimikájával s a helyzet fordulatain tanúsított ügyességével kiváló alakítást produkált. Kiss Irén méltó segitó társa volt. A többi szereplők s ezek között is első helyen Szigeti Lujza, ki jó zsémbes vén csel'det alakított, mind sikeresen működtek az összjáték ozhangzatosságán. Szerda, május 16-án Garmaranó Salvator nagy operája: ,A Troubadour" került szinre. Ha eddig azt hittük hogy a zenekar nem tud játszani jól, most magi a zenekar ránk czáfolt, mert ez estén bebizonyitotla, hogy tud, ha akar. És lényleg akart, mert igen jól játszott, sem nem erőlködött, a hol. nem kellett, de nem is aludt mint néha. Hanem az egész estén át játs'.ntt és jól. Ügy az előadás mini a rendezés kifogástalan volt, sőt mondjuk ki egész nyíltan hogy meglepő. A kar, a mely különben mindig jól énekel, most sem maradi el s nem kisebbítette előbbi érdem üt. Bődi Ella második darabban mutatkozott be s most a Leonorát énekelte s iskolázott s kellemes hangja nem is olyan gyöngének bizonyult, mint az első fedépése alkalmával hitlük, ellenkezőleg mindenkit * ielégitelt teljes mértékben. Kállai Lujza a czigánynőt nem csak hogy kitűnően énekelte, de remekül alakította is. Bárdos Irina minilu e kettőnek a sikerein felbuzdult volna, kisebb ének számút szintén szépen énekelte. Környey és Karacs elemükben voltak s egész előadás alatt megtartották hangjuk teljességét és erősségét. Egyszóval a milyen tartózkodással mentünk el a színházba, azt gondolván magunkban, hogy bizony nem lesz valami élvezet a nyíregyházi s/.inpadon operát vegíg hallgatni,oly meglepetve és örömmel jöttünk ki, azzal a jól cső érzéssel, bogy nagyon szép és kitűnő volt. Csütörtök, május 11-én P. Gavault operetteét „A Barnett lányok"-at adlák, zenejét szerzette: Varney. Hiába iúrdette a színlap: Itt először! Újdonság! Ennél a darabnál nagyon csalódott a közönség, mert nagy várakozással ment, és lehűtve jött. Sem cselekmény, sem valami kiváló zene. Sőt ugy látszott hogy a zenekarnak sem nagyon tetszett, mert a karmesterrel együtt majd elaludt, ha valami altató dalra kezdtek volm, talán a közönség is elaludt volna. A szereplők ugyan igyekeztek de hát nem volt mit mondaniok egymásnak, jól is énekeltek volna ha szép ének, szép dallam letl volna. Pataki, ifj. Szalhináry, Itulios jók vollak ma is. Az öt B u nott leány. 2 Gserényi lány, Galyassi, Bárdos, Sáro-n, igen Y t II v t D fí K fessek voltak, jól énekellek. De bizony tapsokat nem igen arathattak, mert a darab nem engedte. Csodálkozunk, hogy Peslen oly nagy sikert aratolt, csak nem lett itt megnyirbálva?! Péntek, május 18-án Csiky Gergyelnek a tudományos akadémia Teleki-pályázatán 100 aranynyal jutalmazott eredeti szomorú játéka: „Két szerelem" kerüli szinre. Mintha csak kárpótolni akart volna az igazgató a tegnapi ért. A darabnak gyönyörű meséje, kiváló kompozitiója, nagyszerű rendezése s mindezekhez méltó előadás felejthetetlenné tették az estét, a házat megtöltött kö/.önségnek. Komjáthvné mutatkozott be ez estén Vajda Judit szerepében. Ismerjük már régebben nagyszerű játékát, sok babért szerzett mar Nyiregylnz in is, s ezen babérjait egy gyönyörűvel szaporította ez alkalommal. Elismerésül egyik ismeretlen tisztelője szép csokorral lepte meg. Fai Flóra; Teréz szerepében trngikai fényes tehetségének kiváló tanúbizonyságát adta ez úttal is. Breznay Anna és Kiss Irén jo anyák voltak. Szacsvay, Komj Uhy, Csatár, Pataki és Tanay valamint a többi szereplők is a kiváló darabot minden tekintetben érvényre jutatták. Komjáthyn ugyan ugy látsiolt, hogy a III. felvonásban kifáradt nehéz szerepében. Midőn e heti referádánkat ezz'l bez Írjuk, tesszük azt annak constatálásával, hogy Nyíregyháza varas közönsége tőle telhetőleg támogatja a derék színtársulatot. Legyen ezen támogatás tarlós s az egész idényre kihaló. Pax. Kö/öüsóg körébői.'"*) Tekintetes Szerkesztő ur! Becses lapja folyó evi I9-ik számában „Közönség köréből — Szégyenfolt" — czim alatt egy czikk jeleni meg, a mely, czikkre, engedje meg, hogy tiszteletit 1 felkérjem, miszerint jelen válaszomat elfogadni és h cses lápjába közzé lenni, illetve közölni méltóztassék. Az igen tisztelt czikkiró ur ugy látszik, hogy a nyíregyházi ipartestületnek nyilt ellensége, inert durva és sértő kifakadásait közzé télét ni merte. Ez egy könynyelmü meggondolatlanságból származhatott, vagy azt kell következietnein, hogy czikkének közzé tételekor annak liordképességéről nem voll tisztába, vagy „tul dus eszme" menetellel rendelkezik, amelyeket korlátozni nem lud vagy nem képes? Legyen tehát válaszom róvid, és vegye tudom ísul a czikk iró ur azt, hogy egy erkölcsi testület holmi badarságot nem fog közgyűlése elé terjeszteni s különösen olyan testület, amelynek feletles halóságai vannak, s hogy annak intézkedése törvényes legyen, kellő felügyeletet gyakorol felette, hanem tudomására kívánom hozni azl, hogy az ily durva sértéséért, amelyet czikkeben kö/.zételt, ugy ipartestületem tagjai, valamint annak elöljárósága nevében is, a törvény rendes utján szerzek elégtetelt. Nyíregyházán, 1900. május 16. Stoller Ferencz, ipartestületi elnök. Osarno.k Takarodó. Az árnyékok addig nőttek szövekedtek, keszekuízálódtak, mig végtére elfoglalták a n.p'ól az utolsó tenyérnyi he'yet is — öreg este lett. Csendes zsibongás reszketett a levegőben Zíjgás járta beaz óriási kaszárnya minden zegét zugát. Tizenkét bikaszázad legéuysége élvezte nehéz napi fáradalmak után az esti semmittevést p

;paszó, csendes beszélgetés vagy danolázás mellett. Ebben a uagy népességben nyelv, kor temperamentum i szerint minden ember talált társaságot. A hirmadik emeletről a tizenhatodik század tájékáról töredékekben hallik, a haza vágyódás nótája. . . . Szenvedett ó, ezredes ur Három évig eleget Áldja meg az áldó Isten Eressze el ha lehet ... Kit eressteu? Hova eresszen? Hát magától értetődik, hogy Faddi káplárt a kinek ugy ki hallik a nótára termett hangja az éneklésből. Ő szenvedett, őt eressze haza az ezredes ur Bicsországba a rózsájához. A tizenkettesnél guzlicza pengés mellett a ráezok melankolikus düunyögése htngzik. Ugy elsiránkozuak, hol torok hol orrh.ngon ümmögve hao-haá>va, hogy miuden szöveg nélkül is kifejeznek a zsibongásukksl örömet bánatot. A második omRle^eu a mi százidunknál ma nagyon c endesek a fiuk. Diiután 5 órakor juiottunk c-ak ebédhez, mert a század elkülönítve nagyot mirsolt reggel 5 órától. Igy hát könnyen megérthető miért nem zajos ma i négy szakasz szobája. Áz ablak előtt, apró katona ládákon ű' félkörben Jgy csoport., pipázgntva, szót is ejtve néha. A szoba elsötétedik lassacskán a homályban látszik < mint meg-megpirosodik a szívásra a pipakukpik ezifrázott nyílása és a tűz pirossága enyhültén, hosjy kanyarodik ki vékony sávokban a kékes dohányfüst. HI/UTÓI beszélnek. Igy estetdm ha összeülnek, egészen megcsendesednek a fiuk, nyugodtan beszélgetnek minden htuyavetiség nélkül. A mit az — édes szüle tanított meg a— mester odahaza, az felülkereke lik azon a tudományon a mit a — hapták — alatt sajátítottak el. Nem vágnak egymás szavába hauem rendre mint ottbol az öregek a malom ilatt, előbb egyik beszél, aztáu a következő a melyik 'etette a garast. Szálas kemény magya fiuk. E^yik másikból biró válik majd a falujában Mikor igy összeü uek a/, öreg szentségek a nyug'alanabb v rüek nem mernek benn hanezuzni, hauem künn a széles tornáczon gyomrozsiák egymást, du'akodva a mig mozogni birnak. *} E rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerkesztősig. —• r Bálta Péter szólt most. — Kis Veres Józ-inak evütt a levelében az o'ödikhez tennap, bpgy Néma Feri házat rakat az alvégen. Az a fiu sokra vitte egész meg módosodon már. Zöld Miklós kivette a szájából a pipát és bozzászólít. — A cservenkai dűlőben tiz holdja került az öregapjáról. Bitta folytatta. — Azt is irják, hogy jegyet váltott vón Sugác Katóval. — Micsoda? Csodálják és ijednek rá hárman is Hit Su^ár Kató elfelejtette már Zírmos litvánt ? — Ujy látszik, uem imák hacsak fióbeszéd vón. — No Zirmos István neked b .-tették az ajtót, — C ak — törvény — ne legyen a dologból. Ltván kuruc/, gyerek, meg igen számított a Katóra, hogy kivárja. Októberre szabadul. A napos káplár benyitoit a szobiba ós bekiáltott. — ímhol vagytok uiind? — Mind! Kiált vissza Bátta Pétér, mert ő a — czimmerlcomendás — Aztán oda szólt a társasának. — Feküdjünk fiuk, felejtjük el eít a napot. A bakák felugrálnak, elrakják » pipát. A vaságy alá tolják a ládát, az án egy kettőre megvetik az ágyat. Egy fogásra inegforditják a szabályos hasábra formált — strózsákot — aztáu szét teritik a durva lepedőt rajta, ráteszik (a fejvánkost) a — kopázztert — és mindezt beborítják a takaróval, még a takuró végét legyömöszölik a szalmazák és az agy vas rámája kőié, hogy meleget tartson a lábnak és kész az egyszerű nyughely a min mégis édes a pihenés a nehéz fáradságok után édesebb mint sok dologtalan ember derék aljas pelyhes ágyán. A kaszárnya tornyában ütni kezd az óra. Előbb négy fertályt véknyán, azián az órát vastagon. Az első vastag ütésre, az őrség előtt kiállítót sorompőr égnek fordított arczczal. — Gewe-e e ehr he-e-e-ra-a-a u-u-ust üvölt. Minél rettenetesebb az ordítás anuál iukább megvan elégedve magával a baka. A Müezzimek sruhrája nincs ilyen uagy hanggal mint az az őrség fegyverbe hivás, a mit a magyar baka produkál. Az ordításra kiugrálnak a bakák az őrszobából, vállra kapják a Mannlichert. Az őrség kommandáus, fulyba majd lábhoz vezényel és a kürtös rázendít a takarodóra. A kürtszó behat a kaszárnya minden 'Ugába. Csengó, zengő lépéssel járja végig a nagy tornáczokat bekukkan a szobákba, bekószál a város f<)lő intve a künu betyárkodókat a hazatérésre. Fel rezeg a reszkető csillagokkal borított ég felé, mint egy hatalmas, éreztorkou mezendült ima, viszi magával azokat a suttogásokat is a mit innen-onnau összeszedett az alvás előtt. — Miatyánk Ur Isten ki a mennyekben vagy-ott suttogó ajkakról. Hosszasan zeng a kürtszó a baka ezred imája. Mikor elhaigzik csend lesz utána, mély cseud. A szik a regiment. Az égen mind több csillag gyul, i ragyogó szálakkal hímzett sötét palást védőn borul a csendes vidékre. Az éj takarója nagy nagy csodás bűvös takaró. Elnyúlik messzire keletre — délfelé. A másik vége a Nyirségeu a nagy alföldöu Bicsországon is végigterül. Miriádnyi csillag reszket benne, miriáduyi látó égi szem. A mit ezek látnak itt fölöttünk vad idegeu földön, tovább juttatják a szomszéd ikuak Látnak a csillagszemek és beszélnek, reszketnek, viszik hozzák a hírt, és megszólal álmában a baka. — Éles szülém. Messze nagyon messze, szó kél álmában egy öregedő asszony ajkán. — Fiam! A csillagok látnak, reszketnek, beszélnek, hirt visznek és hoznak, tán Sugár Katónak is beleszólnak az álmába. Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÖBA ELEK. Nyílt-tér. „MARGIT" GYÓGYFORRÁS. MargiI forri. s-te iep (Bereg "t'ÍÍ.V)A budipesti m kir. ejy t -m vegyelemzéi • szerint kevés sz»bad széns av .t, ellenb>n so« szinsivis nátriumot é» iithinmot tartarmiz. iizen tutaj.ions ig ti azok, m -lyek a hisoa'ó ö.sz"téte!ü vizek fi é emelik. líitUnó h ti>ú n légrttak s tüdő hurut,os állapotain il, különítsen s/.ivis váladék esetén ; tiidövészesekuél, lit vérzésre való híjlaud)ság vau is jelen, a „Margit-viz" iue<i>ecsfllüetetieu «•» guatokat tesz kevés zziba.l -aémaváoil fo.;va. Kiváló hatist látni tőle a gyomor és belek linrutus állapotainál, fölei zon es^te <ben, hol fö'ös meiinyiíégb-n képzelődött sav oka a rosz emésztésnek. A. hú-ysavis sík lerikodásit akadályozván, beejei szolgálatokat tesz tovább, a hólyag-hurutos biMalmainil, a kö-és homok-képződés eseteiben, rai rt is H budapesti és bécsi egyetem orvostanárai, mmt az orrosrlláf egyéb előkelőségei a iegs/.iv '.e . -en b nzná'jtt, előnyt adnak a „Marglt"-forrismk a bozzi ü»s>uli ösizetetelii gyógyvizek fölött. sssr Mint ivóviz kiválj óvószernek bizonyult járványos betegs gek idején, főleg typhus elleti. Mint borvíz általános keilveltségnek örvend. Főraktár: ÉDESKUTY L. áíványiíiznag/kereskedés cs. es kir. udvari száliitJ BUDAPESTEN. Kapható minden gyógyszertárban, fuszerkeresked *beu és vendéglőben. iM-ll-!