Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-29 / 17. szám

XXL évfolyam, 1

7* 8zan

í Nyíregyháza, 1900. április 29. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP, SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATAL.OS LAPJA. ITBNEX KÖZLÖNYE. A SZABOLCS VARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLxj Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: ... ... . Az előfizetési pénzek, meqrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, ft

á

é

n

T

rr

gy y .SkoZa. lap szétküldése tárgyában leendő felszó- * MerkeMt0 C!ime aUt

t Fél évre 4 Negyed évre 2 Hirdetési dijak: „. , ,, , , , , , Minden négyszer hasábozott p-t)t sor egyszer lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos f

0K

adt!t"k e '

Smert k9íekto1 közlése 10 fillé

r. többszöri köziw esetéin « fill. könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám » , -i- . , Kíncstá

r,

i b®|!'r»

dil ttf,éb

l'

u n"

nden 9g

ve

8 A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre nánn^kv há

71 intó^nHnt- -n A kéziratok csak világos kivanatra s az i detes utau b J fii er fizettetik. • • - - - (JanOaZKy nazj intezenaok. illető költségere küldetnek v.^zi. A nyilt-téri közlemények dija soronkin 60 fillér. csak négy korona. Egy szám ára 20 fillér. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Ecksiein Bernit és Általános Tudósító által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Pragában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos rész, Szabolcsvármegye alispánjától. 10022. K. 1900. Nyíregyháza város polgármesterének! a községek elöljáróinak. Felhívom hogy az alábbi hirdetményt a szokott módon közhírré tegyék. Hirdetmény. Szabolcsvármegye közkórházai fehérnemű szükségletének beszerzése végett Nyíregyházán folyó évi junius hó 7-én d. e. 10 órakor a vármegyeháza kistermében a gazdasági bizottság részéről zárt ajánlati verseny tárgyalás fog tartatni, melyre a pályázni óhajtók azon figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy 600 korona bánatpénzt készpénzben vagy óvadékképes papírokban és a kellő anyag mintákat tartalmazó zárt ajánlataikat a jelzett napon '/, 10 óráig annál is inkább beadják, mert a később beadott ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Szükséglet. 600 drb vászon ing, 600 drb vászon lepedő, 100 drb vászon szalmazsák, 150 drb vászon asztalkendő, 200 drb vászon törülköző, 150 drb vászon köntös, 500 drb lószőr vánkos, 300 pár papucs. A fehérnemüek ára egy összegben és a visszatartott bánatpénz a szállítás megtörténte után fog a vállalkozónak a megyei pénztárból kiíizettetni. A vármegye gazdasági bizottsága fentartja magának a jogot, hogy az ajánlatok között tekintet nélkül az egység árakra szabadon választhasson. Bővebb felvilágosítás (anyag és méretek minőségéről) nyerhető a vármegye alispáni hivatalában. Nyíregyházán, 1900. április 20-án. Mikecz János, alispán. Az őrlési forgalom 8 a vidéki malmok. Budapest, 1900. április 25. Attól tartok, hogy az őrlési forgalomról meddő dolog vitatkozni, mert annak megszüntetése befejezett tény. Hogy a malmok nehezen nyugosznak bele ebbe a ténybe, ez igeu természetes, mert hatalmas és egyszersmind veszedelA „NYIRVIDÉK" TARCZÁJA Hírszerzés. Irta : Páfrány. Hat óra volt délután; márczius végi délután hat órája. Az alkonyat nesztelen léptekkel settenkedett már elő, nyugat felől igyekezve, a csendben, méltóságban leszálló nap után. A hegyoldalán kanyargó séta ut finom fövenyéu haza, lefelé igyekeztek az emberek. Vidám boldog emberek, a kiket megrészegített az enyhe levegő; vagy szótlan szerelmesek, a kik áhítattal néztek olykor egymásra, egymásban imádva a szépet teremtő Istent. Tarka-barka mulató házak derült homlokzata mosolygott az útra jobbról-balra. A zöldre, csinóberpirosra festett, apró léczekből összerakott kapu fölött, ciomóra kötött fenyőgaly himbálózott mint czégér. Az udvarokon gúlába rakva hevertek a fehér kerek asztalok. Most még fölösleges szétrakni azokat, a szabad — ég alatt még nem söröznek a hűvösség miatt, a kiránduló bécsiek. Négy bakával igyekeztem fel a Galitzinbergre. A járókelők kíváncsian néztek a kis csapatra, mert szokatlan látvány volt a sétaúton tábori felszereléssel sapkára gombolt fehér szallaggal haladó baka csapatocska. Éjjeli gyakorlatra készült az ezred a hegyek közzé, mint hírszerző járőr igyekeztem nyugat felé, hogy megtudjam nem lappang e a régi salzbergi kőbányában ellenség. Újra kanyarodott az ut. Kastélyok, villák kaczérkodtak a lombtalan fák megett, magasan az ut felett pedig komoran himbálta gályáit egy pár öreg fenyő. Haladtunk lefelé egyszerre hangzó lépesekkel. Közel az úthoz álló villa előtt mentünk el. A nyitott ablakból songoraszó ömlött ki az alkonyati csendbe. Karcsú leány állt a függönyök alatt, mögötte a szobában rózsaszínű tnessé válható kiváltságot vesztettek el beune. Meggyőződésem éppen ezért, hogy az őrlési forgalom még sokáig rekrimináczió tárgya lesz és heves összecsapásokat fog a jövőbeu is provokálni. Nem felesleges tehát röviden elmondanom, miért tarthatják -a mezőgazdák veszedelmesnek ezen eltemetett leányzó ujraébredését. Az őrlési forgalom alapja a kikészitési eljárás, amely abban áll, hogy a nyersterméuyeket egyes iparok a külföldi államokból vámmentesen szállíthatják be, hogy azt iparilag feldolgozva, ismét a vámhatáron kivül szállítsák ki. A búzára nézve a Monarchia malomipara 1S67. óta áll a kikészitési eljárás kedvezményével, de miután kezdetben a gabona behozatal vámmentes volt, illetve csak pénzügyi vámokkal volt terhelve, a kikészitési eljárás annál kevesebb jelentőséggel birt, mert Romániával vámháboruban voltunk. A kereskedelmi szerződések életbelépésével és a buza vámtételeinek emelkedésével azonban a kikészitési eljárás kedvezméuye mind több előnyt nyújtott a malmoknak, annál is inkább, mert Romániával megszűnvén a vámháboru, az 1.50 frtos gabonaváuiokat már igeu jövedelmezővé vált megkövülni. Es tényleg az őrlési forgalom czimén bejött buza 1890. előtt még elenyésző csekély volt, 1891-ben már mintegy 100,000 métermázsát tett ki és attól fogva évenként átlag másfélmillió métermázsára rúgott. Évenként tehát ily óriási mennyiségű buza jöhetett be vámmentesen, nyomta a budapesti gabnapiaczot és szolgálta a spekuláczió érdekeit Tudva azt, hogy a budapesti tőzsdének évente csak mintegy 7 millió q buzaforgalma vau. elképzelhetjük, hogy az a másfél millió tetszés szerinti időbeu mérlegre vethető búzamennyiség, ügyes és mozgékony üzletemberek kezében, uem éppen a gazdák javára befolyásolta a buza árakat. fényét szórta egy lámpa. A lány odakönyökölt az ablakra, két kezével feltámasztotta a fejét ós nézett. A járőr ruganyosabban lépett míg elhaladt a villa előtt. Ágaskodni kezdett az ut, merészen neki fordulva a hegy tetőnek. Baloldalt mély faváluban kedves csobogással suhant le egy forrás vize. A bakák lihegni kezdtek, a meredek ut háromszoros rauukát adott lábnak, tüdőnek.Oda szóltam nekik, hogy álljanak meg. — Fújjátok ki magatokat fiuk. Átmentem az ut másik oldalára. A forrás fölöt

1 palló vezetett át egy hegyi legelőre. Neki dűltem a palló guzszsal megerősített kezdetleges korlátjának és hallgattam és néztem. A forrás vize üdén frissen suhant le a sima deszkán, megkerülgetve az útjába hullott kavicsokat mint eyy pajzán leány a szeretője ö elésre tárt karjait. Közben fecsegett, fec-tegett. Lejebb lépcsője volt a deszka válunak, ott egymásba törtek az üveg tiszta sodratok. Egymásba törtek, fehérré habozódtak, buborékot vertek. Lágy zümmögését hallottam csak a víz játékának. Feke'e galydarabot hozott magával a viz, ragadta lefelé himbálva forgatva, ,.lá is merítve, mikor a zubogóhoz ért galydarab megperdült mint egy orsó és beleszökött a fehér vigalomba. Eltűnt . . . azután kiugrott a hab tetejére . . . néztem az alkonyatban . . . láttam a galydarabot, homályosan láttam, kiegyenesedett mint e^y Triton, nézett vissza rám, vissza fenyegetett és lebukott újra. Zeneszó vegyült el a viz zümmögésével, álmában szóllal igy a csalogány. Most magasabb trillák, most mélyebb rezdülés. A zongorajáték gyengült töredéki jöttek fel a hegyre a lennti villától . . . — Tovább fiuk! Mentünk az úttal a hegy vállának. Erdő sötétlett előttünk, az előőrsei, egyes fi ital fák, már sürün álltak kétoldalt. Mély zúgás töltötte be a levegőt az erdőből r Mai számunk 8 oldalra terjed. 1 Az őrlési forgalomuak igen súlyos következményei lettek, amelyek egyformán érték a búzatermelő gazdákat és a vidéki malomiparosokat. A gazdákra nézve ugyauis a gabna vámok védelme illuzóriussá vált s ezenkivül az állandó készenlétben tartott vámmentes idegen buza veszél}

res eszközéül szolgált az árak lenyomására irányuló börzei spekuláczióknak is. Eló tauubizouyság emellett a legutolsó budapesti buzariug története. A vidéki malomiparnak pedig abbau állott a sérelme, hogy vele szemben a budapesti malomipar bizonyos privilégiumot élvezett. A kikészitési eljárást theorice igénybe vehették volna ugyan a vidéki malmok is, de a gyakorlatban uem, mert a vasúti refakczionális kedvezmények is éppen a budapesti viszonylatokra nézve nyertek alkalmazást. Felp iuaszolta ezt a vidéki malomiparosok országos egyesülete is a kereskedelmi miniszternek és csodálnám, ha M. S. út- erről tudomást nem szerzett volna. Az egylet panasza különösen azt az eljárást illeti, hogy a budapesti kartel-malmok a romáu buza bekeverésével a magyar liszt hirnevén rontottak s ezt a vidéki malomiparnak kell helyrehozui. Igenis rámutatott ez az egylet is arra, hogy a malter-eljárásnak Köszönhetjük a magyar buza és a magyar liszt hitelének romlását, de már előbb két tudós vegyész, Haukó Vilmo3 és Gáspár János figyelmeztettek, hogy a román búzából lisztet ne készitsünk, mert ez aztán buza és lisztterményeink fogyasztó piaczát komolyau veszélyeztetné. Aggályuk sajnosau bevált, mert mint az őrlési forgalom megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslat indokolása egyik főargumeutuma gyanánt emliti, Németország elzárkózott a kartelmalmok lisztkivitele elől, éppen az őrlési forhallatszott. A túloldalról talán vihar rohanta meg a rengeteget, valahol messze a másik oldalán rá ronthatott a szél vadul, de az agg harczosok helyt állásán össze tört, meg tört az ereje, gyengébb, gyen„ébb lett, fasor fasor mögött állva, legyűrte, lefogta és ide csak a zúgás hat már el, abból is kevés. A karomat megérintette az egyik bakám, hirtelen hátra néztem. Károly volt, egy kemény arczu magyar. — Önkéntes ur, gyün valaki. Suttogta és balra mutatott. Csakugvan hallottam valamit. Valami gyenge galyzörgést. Lehetett őz is, ember is. R4g el hagytuk már az utolsó villát, már éppen szét akartam osztani az embereimet, nehogy egy csapatban maradva meglepjen az ellenség. Isten ments! C-ak gyakorlat., tréfa háború, de ha elfogtak volna, vagy ügyetlenkedtünk volna, bizony nem tudom mit iesz velüuk a°toi szigorú kapitányunk, legalább is kurtavasra veret. — Bújjatok el fiuk, lövésre kész fegyverrel. A bakák szét surrantak miut agyikok, pár másodperc. múlva csak a Mannlicher csövekből láttam egy, egy arasznyit kipulogni a kökéDy bokrokból. Magam előre lopóztam lábujjhegyen az ut hajlásáig. Nagy c eud lett egy kis időre, csak az erdő zúgott rr jtelmesen. Két alakot láttam az est homályában. Felém botorkáltak, beszélgettek. Két német volt. Láttam a czilindert a fejükön. Nem elletJség, nincs baj. Kiléptem az ut közepére. A két ember ijedten állt meg. tanakodtak előbb, aztán megbátorodva felém jöttek. Hátra szóltam a fiuknak. — Czibilek! Mikor hozzám ért a két ember, ép akkor bujkáltak ki a bakák a száraz kökény bokrok közül. Az aztán rémület volt, mondhatom, hogy az volt, a mi elfogta a jámbor czilindereseket.