Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-25 / 12. szám

JN -V í K V I D É li Fogadd ez alkalomból leglelkesebb üdvkivánatainkat és legélénkebb hálánk és baráti ragaszkodásunknak kijelentését. Kelt Budapesten, 1896. évi szeptember hó 8-án. A budapesti kir. közjegyzői kamarának tagjai és barátaid. (Következnek a közjegyzők arczképei, névaláírásaikkal.) A mult évben leköszönt kir. közjegyzői állásáról is, visszavonulván az igazán megérdemelt nyugalomba. S egy évre rá — néhány nappal ez előtt — meghalt! Szabolcsvármegye közönsége kegyelettel őrzi emlékét. Maradandóvá teszik azt közöttünk azok az alkotások, melyek az ő nevéhez fűződnek, annak a 20 esztendőnek hazafias, áldozatkész, soha nem lankadó tevékenysége, melyet, még itt közöttünk élt, a vármegye kulturális előrehaladasának érdeké ien — elől járva - kifejtett. Áldá9 emlékezetén! Tanitó bál. A nyíregyházi tanítói járáskör által február 25-ére tervezett, de fontos, közbe jött akadály miatt elnapolt jótékony czélu batyus-tánczvigalom folyó hó 17-én zajlott le a központi népiskola dísztermében ; daczára annak, hogy szokatlau időben, a farsangi idényt túlhaladva tartatott meg, mégis ugy anyagi, inint erkölcsi tekintetben a legfényesebben sikerült. Ott volt a jótékony czélokért mindenha lelkesedni tudó városuuk derék családjaiuak színe java. Összehasonlítva ezen táuczvigalmat a mult években tartott hasonczimű tánczvigalmakkal, elmondhatjuk: hogy ez ugy a külső fény, mint a jókedv tekintetében felülmúlta amazokat. A ki ott volt, nem bánta meg, hanem mindég csak a jó Oldaláról fog megemlékezni, a kik nem voltak ott aajuálui fogják, hogy nem veitek részt ily szép. minden tekintetben sikerűit féuyes tái.czmulatságban. A rendezésben laukadatlan szorgalommal munkálkodó tauitók elnyerték fáradazásaiknak méltó jutalmát. Nyíregyháza városa művelt közönsége lelkesedéssel és őrömmel jelent meg, hogy ezen tábczvigalmat szives megjelenésével az elit bálok niveaujára emelje s hogy a tauitoság által kitűzött nemes és jótékony czelt anyagi hozzájárulásával is biztosítsa. Hala és köszönet ezért! A tanító-testület jóleső örömmel gondolhat a jövőre, mert városunk közönsége, különösen annak intelligens társadalmi rétege megmutatta a jelen alkalommal is, hogy egy testületnek igazi, uemes törekvéset elősegíteni, diadalra vinni kedves kötelességének ismeri. A tánczvigalom népességére elég legyen annyit jeleznem, hogy az első négyest 70 pár tánczolta. Éjfél után órakor az egész muhtó tarsaság levonult, a kűlöu o czélra berendezett étterembe (tornaterem), a hol a szives és nyájas házi asszonyok 182 terítékkel várták az éhes vendégeket. Nem telt el 10 perez, minden teríték el volt foglalva. Végig nézve a gazdagon felteritett asztalok felett, rögtön egy lucullusi gazdag lakoma jutott eszembe. Itt kiemelem közönségünknek páratlan áldozat készségét, hogy az egyes családok egymással mintegy versenyre kelve igyekeztek a legjobb sű teket, süteményeket és édességeket összehalmozni annyira, hogy az arczukról lehetett leolvasni a megelégedést. A fényes vacsora értékét fokozott mérvben emelték, minden még a legcsekélyebb dologra is vigyázó gondos házi asszonyokn ik lankadatlan szorgalommal párosult éber figyelme, a kik szívélyes és nyájas modorukkal igazi, házi asszonyias módon látták el vendégeiket. Éltesse őket az Isten sokáig!! A vacsora után felvonulva a díszterembe folytatták ismét a tánezot vig kedélylyel Benczy Gyula bandájának remek zenéje mellett reggel 5 óráig, azután . . . egy szép mulatság emlékével gazdagodva eloszlott a diszes társaság. A mennyire gyarló emberi emlékezetem engedi megkísérlem a jelen volt hölgy köszörű névsorát hozni; előre is boc-ánatot kérek azoktól, a kiknek neve talán e névsorból kimaradt volna. Jelen voltak asszonyok: özv. Bacsó Sándorné, Ballay Győzőné, Barzó Mihaiyné, Beucs Ltszlóné, Boczkó Lijosné, Bunyilay Báláné (Djbreczen), Csapkay Jenőné, Csernyik Andrásné, Déri Pálné, dr. Edelstein Aladárné, Fazekas Jánosné, Förster Kornélné, Fráter Aladárné, Fried Árminné, Giduly Henrikné, Horváth Istvánné, Imre Jánosné, Jánószky Endréné, Király Sándorné, Kondor Mihályné, Dr. Konthy Gyuláné, Kubassy Arthurné, L"ffkovics Mátyásné, Leíf er Simuelné, L^övey Sándornt, Leschák Antalné, Maurer Károlyné, Nóvák Gyuláné Ozvald Józsefné, Pauer Vilmosné, dr. Prok Gvu'áné, Ruhmann Andorné, ifj. Soltész Gyuláné, özv. Szabó Dávidé Szabó Istvánné ós Trajtler Sománé. — Leányok: Andrásy Judith (Buj), B.csó Mirgit. Ballay lea, B-üjCS Etelka, Boczkó Gizella. Bölcsházy Vilma, Csapkay Ilonka, Csernyik Mariska, Dery Gizella, Fráter Kata, Fried Irén, Halasi Anna (Rozsnyó), Horváth Irma, Imre Anna. Jánószky Jolánka, Jósa Rózsika, Kégl Ida, Kégl Szeréna. Király Erzsike, Király Mariska, Kovássy Margit (Sziget) Leffkovics Juliska, Leövey Erzsike, Kubassy Berta, Lukács Margit, Maurer Irénke. Józevits Irma (I?ló) Stoffan I onka, Szabó Laura és Trajtler Anna. Nyíregyháza, 1900. márczius 21. Egy jelen volt. Az „eset." 1867. óta sok mindenféle czimer. keletkezett .katonai affairek" voltak Magyarországon. Nincs ok rá, hogy eltagadjuk ezt a nyomorúságos állapotot. Az egri Seemann, aki leparancsolta a Magyarországon egyedül uralkodó dicsőséges magyar zászlót: „heruntermit den Fetzten!"; az áruló Hentzi sirját tüntetőleg megkoszorúzó Janszky tábornok; a kolozsvári Dientztlik; és még sokan, akik az osztrák-magyar katonai nevelés csodálatos vakságaiban megtévedve, kikerülve tisztekül — hibákat követtek el: mindezeknek a cs. és kir. tiszturaknak elkövetett dolgai, bár milyen szomorú emlékeket idéznek föl és valóságokat képviselnek itt közöttünk: tudjuk mi a históriából — ami, nekünk magyaroknak ezer esztendős már ezen a földön — hogy változó időknek múló jelenségei ezek ! Bár mennyire sajnálatos is, de egészen természetes, hogy a magyar társadalom, azon a fátyolcn keresztül, amit 1867-ben, magára kényszerítve, a mult emlékeire vetett, (hogy azokat szemei elől eltakarja): a Seemanok és Janszkyk fátyol-tépő cselekedetei által keresztül lát es — régi keserves emiekek kiszínezésével ítél meg sok olyan, egyébként apró kis jelenséget is, amelynek — bár milyen jelentéktelen kázus révén — valami fele „katonai" színezete van. Kérjük azonban a közönséget, hogy azt a botrányt, ami itt most nálunk történt, ne ezen a szemüvegen nézve lássa és Ítélje meg. Semmiféle „katonai" brutalitásról nincs itt szó. Sőt ellenkezőleg! Ami történt, annyira nyilvános, hogy annak nyomtatott betűkkel való elmondása bizonyára nem indiskréció. Igy történt: Három héttel ezelőtt egy m. kir. honvéd huszárszázadosnak nagyon rosz, neki legalább nem tetsző pecsenyét talla.lt a „Korona" vendeglő egyik pinczére. A százados azzal az üzenettel küldte vissza, hogy: „mondja meg annak a bestiának — — — — — stbbi. Ez három héttel ez előtt történt. Az illető százados más hova ment kosztra, el is felejtette régen, hogy a „Korona" szakácsnéja neki egyszer rosz pecsenyét adott. Közben azonban egy-egy társassággal töbször el ment a „Koronába." Igy, e hó 23-dikán, pénteken d. e. 10 — 11 óra között is betért a „Korona" kávéházba, egy pohár cognacra. Szokás szerint a fogasra akasztotta köpenyegét és a kardját. Hiszen Nyíregyházán csakugyan nem képzelhető. hogy egy katona-tisztnek a város legelső kávéházában, délelőtt 10—11 óra tájban oka legyen a kardját készen tartani. Baumeister Ernő úrban azonban, a ki bérlője a „Korona" szállónak, amikor igy, magában ülve, az egy-két nappal az előtt vivott kardpárbajban kapott kéz és láb sebesülés által is védtelen századosi meglátta az ö kávéházában, — talán Kralt Ebing tudománya kellene hozzá, hogy inegtejtse — föltámadt benno valami virtus és kérdőre vonta a századost, felbuzdulván benne, három hét múlva a feleség bpcsületét védő férj energiája: igaz-e, hogy három héttel az előtt ama bizonyos rossz pecs. nye készítőjéről azt mondta, liogy „bestia". A honvéd huszár százados, talán már ebből az elkésett mivolta szerint is impertinens provokálásból tudta meg, hogy az ő általa kifogásolt pecsenye készilője alall, a pár év alatt itt hirtelen meggazdagodott és ezen elbizakodott hotel-bérlő felesege értetődik. A kérdésre az volt tehát az udvarias és lovagias válasza, hogy : nem igaz ! És erre a korrekt válaszra a Korona vendéglőse, a védtelen, összevagdolt kezű, felkötött karú huszárszázadost megütötte ! Azután az orvvul megtámadott tiszt meglepetése után rögtön felugróit — a keze ügyében levő székkel visszalökte s azulán megfutott. Nem tudjuk elképzelni, hogy — ezzel a tényállással szemben — a huszar-százados úr tiszti becsületén a legkisebb csorba is esett volna. Még ha koncedáljuk még azt is, hogy a százados valósággal megsértette a Baumeister úr feleségét: lehet-e bár kinek is, ha még Baumeisternek is, ilyen módon, az állítólagos sértés után három héttel elkövetett gyáva futamodásban végződő brutalitását olyan tényül elfogadni, mely valakinek, bárkinek becsületét alterálja. Baumeister úrban nagyon későn ébredt föl a felesége becsületére féltékeny férj önérzete. Nem csak későn, de olyan kiszámitottan, hogy arra a válasz bizonyára nem lehet az, hogy —- miként ha valakit, erdőben járván, egy kidűlt fa agyonüt — egy becsületes férfi tönkre tétessék. Sőt ellenkezőleg! A nyíregyházi társaság, — örömmel jegyezzük föl ezt a tényt — egyáltalában nem hajlandó a Baumeister úr elbizakodott brutálitásál „katonai affair"-nek minősíteni. A „Korona" bérlője, pinczérjei, kasszirdámái és összes alkalmazottjai alhatnak nyugodtan, nappal is, éjjel is ! Ér/ékkel biró ember, aki hirét veszi, hogy ez az itt megzsirosodott ember milyen gyáván, milyen kiszámítással eszelte .ki, hogy — egy katona tisztet (megütvén,) tönkre tegyen, nem teszi be a lábát a Baumeiszter ur hotelljébe. * * * É-, hogy ennek a nagyvagyonu és nagy közköltségesszékvárosnak, Nyíregyházának milyen nyomorúságosak a városias viszonyai, ime csak a Korona-szálloda bérlőjének erre a nagy recensust keltett brutálitást kellett elkövetnie, hogy mind azok, akik idáig a Koronában étkeztek, katonák és czivilek, nem tudnak hova lenni. És azok a vidéki szálló vendégek is, akik a péntek délutáni vonatokkal érkezve ide, az esteli órákban értesültek erről az esetről, bár mennyire solidaritást vállaltak is az általános fölháborodással — — hiába kérdezősködtek más szálloda után. Mint halljuk, a fiatalság körében bizottság alakult, melynek tagjai fölváltva őrt állanak a „Korona" szálloda előtt s az oda betérni akarókat figyelmeztetik: „Uraságod ugy-e bár idegen" ! ÚJDONSÁGOK. — Ev. Missiói estély. Az ág. liitv. ev. egyház nem rég megalakult missiói egylete folyó hó 28-án, szerdán este 5 órakor a központi népiskola dísztermében rendezi első összejövetelét, mely alkalommal: az egyházi énnekkar mondja el a bevezető és befejező éneket; Geduly Henrik lelkész tart rövid megnyitót; Dr Prőhle Vilmos főgimnáziumi tanár felolvas és Vietórisz Dániel főgimnáziumi tanuló szaval. Ezen összejövetelre az ev. egyházi érdekek összes barátait tisztelettel meghívja a missiói egylet elnöksége. (Belépti jegy megváltásául szolgál az összejövetel befejezése alkalmából gyűjtendő önkéntes szeretet adomány). — A helybeli ág. ev. egyház a jövő vasárnap, április ho 1-én délután délelőtt 11 órakor közgyűlést tart, melynek egyik tárgya Paulik János budapesti ág. ev. vallástanár, az üresedésben levő egyik lelkészi állás egyetlen jelöltje meghívása lesz, hogy a húsvéti ünnepek alatt itt segédkezzen. — Kossuth Lajos halála évfordulóját kegyeiette ülte meg az izraelita népiskola. A növendékek eueke és szavalata, valamint az igazgatónak a gyászünnepet méltató beszéde ut\n Baruch Arnold hitközségi elnök szép buzdító beszéd kíséretében osztotta ki érdemes szegénysorsu tanulók között a Kossuth alapítvány 50 koronás kamatait. Az ünnepély egyébkent a következő programtn szerint ment végbe: 1. 91. Zsoltár: éneklé a hitközség kántora. 2. Kossu h emiéke: Irta Vietórisz József-, szavalta Szamueli Tibor IV. oszt. tanuló. 3 Árpád sírja: éneklé az ifjúság. 4 Üunepi beszéd: mondta az igazgató. 5. El mólé rachámin: éneklé a hitközség kántora. 6. Baruch Arnold hitközségi elnök úr beszéde s a jutalom kiosztása 1000 koronának kamatai. 7. Hymnti'. — Kinevezés. A vármegye főispánja a bogdányi járási borellenőrző bizottság elnökévé Szalánezy Ferencz földbirtokost nevezte ki. — A vármegye tisztviselői nyugdíj választmánya e hó 26-an d. e. 10 órakor az alispán hivatalos helyiségében ülést tart. — Áthelyezés. Az igazságügyininiszter Szűcs Pál zentai jarásbirósági és Tamás György nyíregyházi törvényszéki segédtelekkönyvvezetőt kölcsönösen áthelyezte. — Megye bizottsági tag választás. A bogdányi kerületben e hó 20-án megtartott választásnál megye bizottsági tagul Nemes Imre demecseri jegyző választatott meg. — Uj Izraelita iskolák a vármegyében. Mint értesülünk, az országos izraelita iskola alap vezetősége varmegyénk területén Keinecsén és Thasson, a modern igényeknek mindenekben megfelelő izr. népiskolákat fog felallitani. — A kisvárdai közkórbáz gondnokává Mikecz János alispán Kabay Károly kemecsei szolgabírói végrehajtót nevezte ki. — Orvos választás. A T.-Polgáron rendszeresített II-ik orvosi állásra dr.\ Rankay József viski községi orvos választatott meg. — Halálozás. Bányász Sándor tiszapolgári esperesplébános, tiszteletbeli kanonok f. hó 19-én elhunyt Budapesten a vörös-kereszt kórházban, hova e hó elsőjére gyógykezeltetés végett ment. Temetése 23-án igen nagy részvét mellett ment végbe Polgáron, hova hűlt teteme hazaszállittatott. A temetési szertartást Debreczeni János egri kanonok végezte az elhunyt volt kaplánjai segédletével. A sírnál Frank Károly puszta-szent-nurgitai plébános hatásos beszédben búcsúztatta el híveitől a ,jó lelkipásztort, paptársaitól a szeretett munkatársat, nemeslelkű barátot. A temetésen a nyíregyházi alesperesi kerületet Petrovics Gyula orosi h.-alesperes, dr. Szentimrey Gábor napkori plébános és Leskó József nyíregyházi segédlelkész képviselték. Az elhunytban az egri egyházmegye lelkészkedő papsága egyik legkiemelkedőbb s legkedveltebb alakját vesztette el, ki a társadalmi élet terén is kiváló tevékenység által tűnt ki. Nyugodjék békében! — Elhunyt Erzsébet királynénk emlékét megörökítő „Örök Imádás Templom, építésének czéljaira ujabban adakoztak: (IV ik közlemény.) Jármy Andrásné ivén: Jármy Andrásné 6 frt. Békéssy Pálné 1 frt. Ungvaryné 30 kr. Fülöp Mórné 1 frf Lécza Mária 20 kr. Siegediné 60 kr. Mijosné 1 frt. Fájton Józsefné 50 kr. Összesen 10 frt 60 kr. Király Antal ivén.• Géczy Ádám 1 frt, Kocsis József 25 kr. Juhasz József, Özv. Pulveri Józsefné, Márku" Dánielné, Zsurne Ferencz, 20—20 kr. Király Róza 50 kr Király Antal 1 frt. Mikula Anna, Istvánszki Mari, Bogár Mari 10—10 kr. összesen 3 frt 85 kr. Tahy Istváuné 1 frt. Tahy István 1 frt. össaesen 2 frt. Kállay Sarolta ivén: Halasi János 10 frt. Kállay Sarolta 10 frt. Rosenthál Ferencz 1 frt. Gara Alajos 1 frt. Dr Hoflmann Mór 1 ftt. 10-edik huszárezred tiszti kaszinó 32 frt. Gancsi Samu 1 frt. Klár Berta 25 krösszesen 56 frt 25 kr. Kállay Budolfné ivén: Özv. Dabóczky Ignáczné 2 frt. Kállaj Rudolfué 10 frt. Pókay Józsefné 1 frt. Steru Károlyné 1 frt. Mikecz Gyula 1 frt Z>ltáu Istvánné 1 frr. Ferenczy Emánuel 1 frt. Divizi Lijos 50 kr. összesen 17 frt 50 kr. Kállay Rudolf 6 frt Alispáni hivatal utján a nagy-kállói járás fószolgabirája által eszközö t gyüjiés 75 kr. a dadai felső járás fószolgabirája álttl eszközölt gyűjsés 24 frt 38 kr, összesen 25 frt 13 kr. Gyűjtés összege 121 frt 32 kr. Az eddigi össíes gvüjtés eredménye 1714 frt 97 kr. Fogadják az adakozók az elnökség hálás köszönetét. Kelt Nyíregyházán 1900. márczius hó 16-án. Dr. Kállay Rudolf bizottsági pénztárnok. — Jótékonyság. Tekintetes Haas Ignácz ur, a közjótékonyságáról altalánosan jól ösmert atyjának, néhai Ilias Mór elhalálozása alkalmából 100 koronát volt szíves hozzám küldeni és pedig a vencsellói izr. egyház segélyezésére 60 koronát és a szegé nyek közötti szétosztásra 40 koronát, ezen kegyei adományáért fogadja tőlem ugy a segélyezett egyházunk, mint a segélyezett szegények navében is a legháládatosabb köszönetet. Lipsitz József. — Gyászrovat. Mely fájdalomtól megtört szívvé' tudatjuk s/T-te i jó feleség, anya, anyós, mgyanyaés rokonnak Oláh Ferenczné s'.ül. S<nihák R>zá!iáuak folyó 1900 évi matcziu- hó 21-dikéu délelőtt 9 órakor, élttenek 66 ik évében, a halotti szentségek felvétele után történt gyászos elhuuytát A m^boldogulr, földimaradványai folyó évi márczius hó 23 dikán delutáu 3 órakor fognak a Kosi<uth mcáai halot'as házból az ág, evann vallás szertartása után a monói sírkertben örök nyunalomra tétetni. Nyíregyháza, 1900. márczius 21-én. Áldás és b >ke lengjen drága hamvai felett! A gyászoló család. Ilegyessy Róza, férje és gyermekeik; Aladár, nej^i és gyermekeik, Ödön, neje és yyermekeik, Bírna, nejt és gyermekeik, Ilona, özv. Juhász Antalné és gyermekei,