Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-11 / 10. szám

A város külterületén elhalt 39 egyén, kik közül 7 éren alóli volt 29, ezekből gyógykezelés nélkül elhalt 7, 7 éven felüli volt 10, ezekből nem volt orvosolva 2, a külterületen elhalt 39 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 9. Az összes 75 elhalt közül tehát 10 nem lett gyógykezelve. Orvosrendőri hullaszemle nem volt. Rendőri valamint törvényszéki bonczolás nem volt. Orvosi látleletet nem adtam ki. Piacz és élelmi szerek rendben találtattak. Nyíregyháza, 1900. márczius hó 2-án. Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos-főnök Régiségi ásatások. I. Valami nagy mágnes lehet itt a Nyír alatt, a mely az őskorban, a népvándorlás idejében a népeket ide vonzotta, sok időig itt marasztotta, mai lakóit varázs hatalmával kebléhez szorítva tartja. Tatár török labanczjárás viharzott el felette, de a szabadság szent tüze mindég égett lakóinak szivében akár a burokéban. Magyar a Nyírnek ízzé porcza. A rakamazi, napkori, pócs-petri-i, vencsellői svábok csak hirből ösmerik ilyeneknek őseiket. A nyíregyházi csak volt tót, de ma nincs város széles Magyarországban mely hazafiságban magyar érzelemben tul tenne rajta. A szabolcsmegyei oroszoknak rágalmazott görög katholikusok, kiknek ősei már a honfoglalás előtt őslakók voltak, vagy őseinkkel együtt hódították meg áldott hazánkat, a .divide et impera" jelszó jármában nyögve, most vannak zarándok uton Rómába, hogy engedje meg nekik ő szentsége a magyarok istenét magyarul imádni; mert ők raultjokhoz hiven nem oroszok, hanem tősgyökeres magyarok, és nem is akad papjaik közölt egyetlen egy sem, a ki a felvidéki protestáns vagy római katholikus papok némelyikének színvonalára sűlyedt volna le. A mi népünk görcsösen ragaszkodik az ősei állal szerzett talajhoz. DJ azért körül kellett metélni a vármegyét Fö'des, Szováth, Püspök-Ladány, Nádudvar, Gsege, Egyek, Balmaz-Ujváros Téglás községekből Hajdumegyét alakítottak, és Szabolcsvármegyét felére, a „Nyírre" szorították, azon szük területre, a mely tavaiból erdőiből könnyen művelhető talajából dúsan ellátta a kezdettleges eszközökkel rendelkező, és csekély igényű népeket halakkal, vadakkal és a földnek termékével. Ha nagy bőség nem volt is nálunk, de inség sem. Hiszen 1817. és 1863.-ban százezérenkint tódultak vármegyénkbe az egyszer hopp máskor kopp vármegyénkből éh-halál ellen menekülendők. Ha ma nem is, de a múltban ilyen arkádiai élet volt nálunk. Hogy pedig ez nem hypothesis, bizonyítja azon körülmény, hogy alig van, — vagy talán nincs is — hazánkban vidék, mely annyi ősnyomokat mutatna fel, mint a mi szeretett Nyírünk. Több izben igyekeztem a „Nyírvidék" hasábjain vármegyénk archeológiai viszonyai iránt az érdeklődést ébren tartani. Az eredményről szerény muzeumunk tanúskodik. Dr. Harapel József ur szívességből többek között az Archeológiai Értesítőbe beszámoltam a Szabolcsmegyei őshalmokról szerzett tapasztalaimról is, a mely közleményben felemlítettem, hogy a Nyírben mintegy 50 ős halom van két keletről nyugotra vonuló — távolság és irányban egymástól eltérőleg szétszórva. Eddig tizenkét — ilyen — őshaloninak megásásában vettem tevékeny részt. Nem akarom recapitulálni azokat amiket már elmondottam. Csak azt említem meg, hogy az eddig felásott őshalmok különböző korból származnak. Legrégibb a gróf Pongrácz Jenő bőkezűsége folytán átkutatott 8 méter magas tisza-eszlári Potyhalom, melynek felső fele fekete televény, alsó fele sárga homokból volt felhordva.JAz ilyen határolt sárga homokon, kemény sárga agyaggal kitapasztott hosszas négyszegű területen,össze kucsorodva oldalt fekve egy nagy emberi csontvázat találtunk, bal fülénél egy borsónyi átmérőjű, vastag kifli alakú, külső felén hornyolt bronz fülbevalónál egyebet nem találtunk. A sir előtt pár lépésnyire két égetett gyermek csontváznak maréknyi maradványait. Ezen sir az ősidőkben ki rabolva nem volt. A Tisza-Eszlár kötelékéhez tartozó Bashalomban gróf Pongrácz ur kastélyának kertjében az eredetileg legalább is tiz méter magas halomnak közép magasságában egy, és a fenéken egy másik csontváz találtatott, látszólag bölygatlan helyzetben minden sir-rnelléklet nélkül. Ezen halom sem lett az ősidőkben feldúlva, legalább behatoló aknának nyomai nem látszottak. A Nagy-Káltóhoz tartozó császárszállási névtelen halom teljesen sértetlen volt. A hat méter magas halomnak fenekén egy két méter hosszú, a közép magasságban egy kisebb csontváz feküdt hanyatt fekvő helyzetben kinyújtóztatva, fejjel nyugatnak, labbal keletnek. Az utóbbi mellett egy 2 méter hosszú, másfél méter széles és 30 ctm. magas tenyérnyi vastag hamufoszlánnyá vált tölgyfa deszka láda/Tartalma hamu puha volt, mig a környező egész halom tömeg kemény homokos agyag. Hogy a láda mit tartalmazhatott, a leggondosabb kutatás mellett sem lehetett gyanítani Sirmelléklet absolute semmi. A felső csontváz mellett minden irányban pár méter távolságnyi tömegben kisebb-nagyobb iró kréta darabokat találtam. A halomnak más részében egy diónyi érez salakot, és egy gesztenye mekkoraságu részben lepattogatott kova darabnál egyéb nem akadt. Ezen halom a Bashaloramal egykorú, és azon időből származik, mikor az érczet már ösmerték ugyan, de sírmellékletül nem használták. Egy negyedik halomban, a gávai Kató halomban a legalább is 3 méternyire lekopott tetőtől 50 ctm. mélységben egy bolygatatlan, teljesen porrá vált csontváz mellett egy éles hasú edényt, és egy 50 ctm. hosszú egyenes kétélű kardot találtam, melynek markolata vászonnal körülgöngyölt gyűrűben végződött. Állítólag a stájerországi hochenbergi kardhoz hasonlít, csakhogy IN Y 1 R V I D É H annak pengéje sokkal hosszabb, és markolata nem gyűrűben, hanem gömbben végződik. Ezen halomba már az ős időben aknával hatoltak le, és a halom aljában levő sírban csupán elkorhadt tölgyfa gerenda daraboknál egyebet nem találtunk. Ezen sír kétségtelenül a korai népvándorlás idejéből származik, de teljes analógia hiányában meg nem határozható időből. A halom körül rendkívül finom és díszes-unicumoknak tekinthető cserépedények és dudoros boka perecz került muzeumunkba. Egy negyedik fajta egymás mellett levő hat halomból álló, 12 öl átmérőjű és 1 '/a öl magas halom csoport, melyet a nép Kunhalmoknak nevez Geszteréd község mellett fekszik. Ezen halmokat báró Vécsey József ásatta meg. Az ásatásban dr. Komer Floris felügyelete mellett én is tevékeny részt vettem 1867-ben. A halmok közül öt már az ős időkben teljesen ki lelt fosztva. Egy azonban csak részlegesen. Az itt talált tárgyak a nemzeti muzeumban őriztetnek. Egy itt talált edény a berlini „Norddeutsche Altherthümer" muzeumban a Kr. u. V-ik századból Mainzban talált terra sigillata edénynek barbár utánzata. Póttárgyaknak lettek felösmerve. Tudva levő dolog, hogy a keleti góthok Atilla hadseregének egyik tekintélyes részét képezték. Nincs tehát kizárva az, hogy a geszterédi Kunhalmok hunhalmok ne lehetnének. Annyi bizonyos, hogy az emiitett halmok négy külömböző korból származnak. A nagykállói korhány, a mely valószínűleg a deloroszországi kurgánok sorába tartozik, — mert hazánkban hét korhány nevü halmot ősmerek, — teljesen ki volt fosztva, és a hat méter magas dombnak aljában csupán elkorhadt tölgyfa deszkánál egyebet nem találtunk, tehát gyanítani sem lehet hogy milyen időből származik. * Ezen halmok lörül ároknak nyoma sincs, és talán azért tartotta ezeket megboldogult világhírű geológusunk dr. Szabó József geologiai képződéseknek. Ugy látszik hogy a kegyelet a környékről lehámozott földből emelte ezeket a hatalmas elhunytaknak. A Nyíren létező halmok egynek kivételével, hasonló módon létesültek. Ezen kivétel a karászi Garahalom, melyről az Archeológiai Értesítőnek 1899 év folyamában tettem jelentést, és a mely halom egy honfoglaló vezérnek volt kifosztott sírja, és a mely igen mély és széles árokkal volt körülvéve. Ezen vázlatos közleményből valószínűnek látszik az, hogy a Nyírben eddig gondosan átkutatott tizenkét őshalom legalább is öt külömböző korszakból származik. Dr. Jósa András. Felhívás „a\ bélyeg- és illetékek ismertetése" ezímü megrendelésére. A nagyméltóságú m. kir pénzügyminiszteriu tn 1900. évi febrnár hó 19-én 2696JP. M. 1899. szám alatt az 1900. évi „Pénzügyi Közlöny" 6. számában a mult év augus tus havában megjelent szerény művemet következőleg kegyeskedett aján ani. „Popp György kir. tanácsos, nyíregyházi pénzügyigazgató „A bélyeg- és illetékek ismertetése" czim alatt egy gyakorlati utmutatót állított össze, mely értékes műre a pénzügyi hatóságok és hivatalok figyelmét ezennel felhívom s azt, mint a szolgálat előnyére szolgáló hasznos kézi könyvet megvételre ajánlom." Ugyancsak a nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisztérium fenti 2696|P. M. 1899. számú végzésével arról értesített, hogy „A bélyeg- és illetékek ismertetése" czimű kézi könyvemet beható vizsgálat alá vétette és e vizsgálat alapján elismeréssel constatáltatott, hogy e munkának két igen értékes része van, az t. i., a meíy a bélyeg- és illeték-szabályok történelmi fejlődésének ismertetését és az, a mely a bélyeg- és illetékmentességet nyújtó törvények csoportosítását tartalmazza. E két rész egyúttal új is, a mely, még eddig, más munkákban, ilyen szakszerűen nem tárgyaltatott. E körülmény a munkának az eddig megjelent hasonló tárgyú munkák felett határozott fölényt biztosit. A munkának a bélyeg- és illeték-szabályokat és az illetéki díjjegyzéket tárgyaló része ugyanazonos — még beosztásában is — a hivatalaink- és hatóságainknál jelenleg közkézen forgó hason irányú művekkel, azzal a hozzáadással, hogy a munkában a legújabb időig hozott miniszteri rendeletek, kir. közigazgatási bírósági határozatok és döntvények is fel vannak véve. Mindezek folytán, a midőn e szép tanulmányra valló, értékes munkálat összeállítása és szerkesztése körül kifejtett működésemért kegyes elismerését fejezte ki, egyúttal értesített, hogy szívesen felhívta a pénzügyi hatóságok és hivatalok figyelmét a „Pénzügyi Közlöny" utján ezen értékes műre s azt, mint a szolgálat előnyére szolgáló hasznos kézi könyvet megvételre ajánlotta. A nagyméltóságú in. kir. pénzügyminisztérium kegyes bírálatában fáradságos munkámnak busás jutalmát látom és mivel rnűvem összeállításánál anyagi érdek nem vezetett, tekintettel arra, hogy az eddig eladott példányok árából költségeim nagy részben már ,fedezetet nyertek, egyedüli óhajom, hogy tisztviselő társaim közül azzal minél számosabban megismerkedjenek, minélfogva elhatároztam, hogy művemet a hatóságoknak, hivataloknak, tisztviselő társaimnak, községeknek, a községek elöljáróinak s azoknak, kik általuk közvetlenül nállam rendellik meg, az eddigi 10 korona bolti ár helyett az eredeti előfizetési árért, 6 koronáért fogo n szülitani, s 5 példánynak egyszerrei megrendelése esetén pedig 1 tiszteletpéldánynyal szolgálok. A 6 koronát havi 2 koronás részletekben is elfogadom. A mű bolti ára továbbra is 10 korona leend. Szives megrendelését kérve, maradtam Nyíregyházán, 1900. évi márczius hó 1-én. Popp György, kir. tanác os, pénzügyigazgató. Dr. Bleuer Miklóst ÚJDONSÁGOK. -- Kendkívüli közgyűlés. A m. kir. belügyminiszter e hó 5-én ide érkezett leiratával értesítette a vármegye közönségét, hogy Szabolcsvárrnegye évi állami dotáczioját, kizárólag a tisztviselők és vármegyei alkalmazottak fizetésének rendezése czéljából 12514 koronával felemelte. E rendelkezésre álló összegnek miként való megosztása czéljából Mikecz János alispán e hó 14-ére rendkívüli közgyűlést hívott össze. A közgyűlést megelőzőleg az állandó választmány 12-én d. e. 10 órakor tartja meg ülését. — A vármegye központi választmánya, az országgyűlési képviselő választok 1901 -ik évben érvénynyel bírandó névjegyzékének összeállításához szükséges előmunkálatok foganatosítása, illetőleg az összeíró küldöttségek elnökének és tagjainak megválasztása czéljából márczius hó 10-ik napján d. e. 10. órakor a vármegyeháza kistermében ülést tartott. — Kisbirtokosok dohány termelési engedélye. A vármegye közigazgatási bizottsága, mint annak idején mi is megírtuk, január havi ülésében dr. Mezössy Béla orsz. képviselő indítványára feliratot intézeti a pénzügyminiszterhez, hogy dohánytermelési engedélyekben kis gazdákat is részesítsen. E fölterjesztésre a pénzügyminiszter a napokban válaszolt, értesitvén.a közigaazgtási bizottságot, hogy a kifejezett kivánságána'k, az ujabban kiadott dohánytermelési engedélyeknél lehetőség szerint, eleget tett. a mult vasárnap temették el Nagy-Káltóban óriási részvet mellett. Végtisztességtételén nemcsak NagyKálló város egész közönsége jelent meg és siratta el a város nesztorát, árvák, özvegyek, szegények mindig készséges gyámolitóját, hanem nagy számmal a vármegye intelligencziája is, hogy az elhunyt fenkölt szellemének s önzetlen munkában telt életének tiszteletet adjon. A gyászszertartásban részt vett a nyíregyházi izraelita templomi énekkar, szivet-lelket megindító gyászénekével. A halotti beszédet dr. Kelemen Adolf nyíregyházi rabbi tartolta, remek — természetesen magyar beszédben méltatva az elhunyt nagy érdemeit. A szabolcsmegyei takarékpénztár nevében, melynek az elhunyt évek hosszú sora óta vezérigazgatója volt, Berethöy János h. igazgató mondoll megható búcsú beszédet. Ozv. Damjanich Jánosné, szabadságharezunk nagy hősének özvegye, ki az elhunyttal a jótékonyság gyakorlása terén folyton összeköttetésben állolt, a következő levélben fejezte ki részvétét az elhunyt özvegyének: Budapest, 1900. márczius 6. Tisztelt Nagysád! Fogadja legőszintébb részvétemet vesztesége felet.t Ösmertem a nemes lelkű emberbarátot, a lelkes hazafit, — örök nyugalom lengjen sírja felett. Fogadja nagysád kiváló tiszteletemet. Özv. Damjanich Jánosné. — Tenyész-állat kiáliitás Kisvárdán. A Kisvárda-vidéki gazdakör 1900. márczius 11-én Kisvárdán a vasúti állomás mellett fekvő Reiman Hermm-féle tanyán vásári czéllal tenyészállat kiállítást rendez. Intézők: Erős György, Ilarsányi Menyhért, Jármy Andor, Nozdroviczky György, Szalánczy Bertalan és dr. Vadász Lipót titkár. Állatorvos Madarasi János. Kiállítanak: Altman Mór egy*) 3 éves bikát, Barek István egy 2, egy 3 éves bikát, négy kost, nyolez anya juhot, Bogáthy József egy*j 2, egy*) 3 éves bikát, Erős György hat 1 éves sertést, gróf Forgách László négy 1, kilencz 2, négy 3 évest, egy idősebb bikát, öt 2, öt 3 éves üszőt, négy tehenet, Frankéi Béla tizennégy 2 éves bikát, Grósz Jenő két 2 éves bikát, Grünberger József két 3 éves bikát, Haas Ignácz két 1, öt 2 évest, egy idősebb bikát, Hrabovszky Guidó egy 1, négy 2 éves bikát, báró Horváth Ferencz egy*) 2, három 2, egy*) 3 éves bikát, tizenkét 1 éves sertést, Jármy Andor öt 1, négy 2 évest, egy idősebb bikát, Jármy Ferencz tizenegy 2, egy 3 évest, egy idősebb bikát, Jarmy Imre öt 1, tizenegy 2, egy 3 évest, egy idősebb bikát, négy 1 éves üszőt, Jármy Márton négy 2, két 3 éves bikát, Jármy Miklós három 2 éves bikát, Jászóvári Prépostság két 2, két 3 éves bikát, Klár Gusztáv négy 2 éves bikát, Kupferstein Nándor egy 3 éves bikát, Láng Zsigmond három I, nyolez 2, három 3 éves bikát, tiz 1 éves sertést, László Imre két 3 éves bikát, Leleszi prépostság négy 2 éves bikát, két 3 éves sertést, Liptay Béla két 2 éves bikát, egy anya juhot, gróf Majláth József hat 2 évest, hat idősebb bikát, Mándok községe két 3 éves bikát, Nozdroviczky György négy 2, három 3 évest, két idősebb bikát, nyolez 1, két 2, négy 3 éves sertést. Nozdroviczky Kázmér egy*) 2 éves bikát, egy*) 3 éves üszőt, Orosz György egy 2, egy 3 éves bikát, Orosz Miklós három*) 1 éves bikát, báró Podmaniczky Géza négy 3 éves bikát, Poppélyi Endre egy 3 éves bikát, Reizman Hermán öt*) 2, nyolez 2, egy*) 3, egy 3 éves bikát, Rosenberg Márton két*) 1 éves bikát, öl*,) 1 éves üszőt, báró Sennyey István hat 2, három 3 éves bikát, hat tehenet, Stern János négy 2, egy 3 éves bikát, Szalánczy Bertalan hat 2 éves, egy idősebb bikát, hat tehenet, tiz 1 éves sertést, két kost, két anya juhot, Szalánczy Ferencz két 2, egy 3 éves bikát, Vay István egv 3 éves bikát, Weinberger Samu öt 2 éves sertést. Összesen 214 bika, 20 üsző, 22 tehén, 59 sertés és 16 juh, A*)-al jelzett nyugati fajta, a többi magyar fajta. — Báró Feilitzsch Berthold főispán, mint a felső szabolcsi tiszai ármentesitő társulat miniszteri biztosa, a közelebb mult napokban megvizsgálta a berezeli tiltónál felállított vizemelő gép működését. — A vármegyei jegyzői nyugdíj választmány e hó 21-én d. e. 10 órakor a vármegyeházi kistermében ülést tart. — Esküvők. Török Ernő miskolczi gyógyszerész a mult vasárnap tartotta esküvőjét a helybeli izr. templomban Baruch Anna kisasszonynyal, Biruch Arnold nyíregyházi bank- és váltó üzlet tulajdonos és az izr. hitközség nagyérdemű elnökének kedves leányával. Az esküvőn nagy és diszes közönség volt jelen. — Gara Alajos nagybérlő, dr. Gara Leó közkedveltségben álló orvosunk fia kedden e ho 6-án tartotta esküvőjét Rosenfeld