Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-20 / 34. szám

T I R V I D É H." előre fizetendő. Az igazgatónak nincs joga fizetési ha­lasztást engedélyezni. Azon tanulók, akik magukat részben vagy egész­ben a tandij fizetése alól felmenteni óhajtják, tandij­mentességükat kérelmező folyamodványaikat kellően fel­szerelve, a főgimnázium kormányzó tanácsához czimezve, augusztus hó 15-ig a főgimnázium igazgatójához nyújt­sák be. Később beadott folyamodások tekintetbe nem vétetnek. A magántanulók 40 forint vizsgálati dijat fizelnek s ezenfelül a gimnázium alapra 10, nyugdíj-alapra 3 forintot. A 13 frt a beiratás alkalmával előre fizetendő. A magántanulók ezenfelül vallástani vizsgálati dijat is fizetnek a vallástanároknak és pedig a keresztyén ta­nulók 3—3 forintot, az izraeliták 5 forintot. A tápintézet szeptember l-én nyílik meg. A táp­intézetbe vallásfelekezeti különbség nélkül vétetnek fel a tanulók. A tisztességes ebéd és vacsora dija egész évre 60 forint, mely összeget a tanuló két részben előre tarto­zik befizetni. A nagykállói ál ami g mnázium. Az iskolai év szeptember hó l-én kezdődik. Ennek megkezdése előtt augusztus hó 30—31. napjain javitó, és a másnemű iskolákból jelentkezőkre nézve felvételi vizsgálatok tartatnak. A tanulók beiratása szeptember hó 1., 2., 3., nap­jaiban történik; ezentúl nyolez napon át az igazgató csak oly tanulókat vehet fel, kik elkésésöket kellőleg igazolják. A ínég később jelentkezők felvételét az igaz­gatósághoz benyújtott folyamodvány alapján, a tanke­rületi főigazgató engedheti meg. Azoknak, kik a tanév első hónapja után vétetnek fel, az eddig végzett tananyagból vizsgálatot kell kiál­laniok. A felvételt az összes ifjúságra nézve az igazgató teljesiti; a beiralást az egyes osztályokra nézve az iilető osztály-főnökök végzik. Az első osztályba, az 188 J. évi XXX. trvezikk 10. §-a értelmében csak oly növendékek vétetnek fel, kik élelök kilenczedik évét már betöltötték és vagy arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel elvé­gezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt mu­tatnak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy hasonló mértékű képzettséggel birnak. E vizsgálatok a felvételt megelőzőleg a felvétel napján fognak meg­tartatni. A felvételkor a tanuló felmutatni tartozik születési bizonyítványát, továbbá orvosi bizonyítványt arról, hogy mikor részesült utoljára uj himlőoltásban s milyen ered­ménynyel: A felsőbb osztályokba való felvétel a megelőző osztálynak sikeres elvégzéséről szóló iskolai bizonyítvány felmutatása mellett történik. Azon tanulók, kik másnemű iskolából (polgári vagy reáliskolából) gimnáziumba akarnak átmenni, kötelesek felvételi vizsgálatot tenni; e vizsgálat az elhagyott is­kola és a gimnázium tantervei közt mutatkozó lényeges különbözetre terjed ki. E felvételi vizsgálatok dija 10 frt, melyet a vizs­gálat megkezdése előtt kell megfizetni. Minden tanuló a felvételre személyesen és rend­szerint atyja, anyja, vagy gyámja; illetőleg "azok vala­mely ..ülőn megbízottja kíséretében tartozik az igazga­tóságnál jelentkezni. Azok a szülők, vagy gyámok, kik nem laknak az intézet helyén, gyermekök vagy gyá­moltjuk felvételekor alkalmas helyettest tartoznak be­jelenteni, kire a házi felügyelet és nevelés tekintetében kötelességüket és jogukat átruházzák, hogy a gondvise­lésére bizott tanuló felől az igazgatóság, vagy osztály­főnők értesítéseit elfogadhassa. A szülők és gyámok e részben minden változtatást személyesen vagy írásban tartoznak bejelenteni az igazgatónál, kinek joga és kö­telessége ott, hol alapos oknál fogva a felügyeletet és tovább, még pedig lépésben. Zsotér Kis Borczi nem is tudja még ma sem, miért tartják a nyulat absolute futó állatnak. Azt mondja, néha az is szalad ugyan, sokszor csak ballag. A téli hajtóvadászatokon már mind csak azt kémlelték a nyulak, hol áll Zsotér Kis Bérezi — s aztán ba rájöttek, mind ott igyekeztek kitörni az ó standjánál. Soha olyan hiábavaló detonácziós puskapor­pazarlást, a mit ilyenkor Bérezi véghoz vitt. Hanem egyszer Náczi hácsi túljárt a nyulak eszén, — sipkát cserólt Berczivel. B3rcri sipkáján az oroszlánsörénytól a nyul-farkig és fogoly tollig minden vad képviselve volt. Ugy látszik ezt a sipka unikumot ismerték a nyulak a szegények most majd mind Náczi bácsi gyilkos csövéhez rohantak. Csak az én nyári öregem menekült meg ismét, ép ugy cselekedvén, mint körvadászatokon szokott. A körvadászatokon az öreg mindig nyugodtan letilt a kör közepére. Nem idegeskedett, nem sietett, hanem csak nézett, figyelt mindenfelé, mint egy táv csövező hadvezér. El is neveztük Moltkénak. Mikor már mind a többi nyul elfogyott a körből, az öreg lelapult a hóba. Hát már ősz volt s nem is tűnt ki a fehérségből. A vadászok, hajtók már a zsákmányt szedték össze, már töltény sem volt puskában, mikor Moltke hirtelen csak felállt s nevetve elsietett. Nagy taktikus volt az öreg. Ismertem ezenkívül nem egy nyulat, mely rendesen előre értesült róla, hogy mikor, hol lesz vadászat. Az erdőkerülők közt volt bizonyosan valami megvesztegetett emberük, aki elárulta nekik a veszedelmes terminust. Az ilyen jól értesült nyulak ilyenkor elmentek egy távolabbi csendes erdőbe s ott várták be seórakoztató társasjátékok közt, mig a vész elvonul Mert nem minden nyúlnak van passiója a vadász ttokhoz. És még okosabb nyulakról is tudnék csoda­dolgokat elmondani, de nem teszem, mert azt mondhatnák a tamáskodók, hogy ezt az egész ismeretterjesztő czikket nem én írtam, hanem csak ugy fordítottam vadász­latinból magyarra. ellenőrzést elégtelennek tartja, megkövetelni, hogy e te­kintetben czélszerü változás történjék. Behatásnál minden tanuló fizet felvételi dij cziinén : 3 frtot, ezenkívül ifjúsági könyvtárra és értesítőre egy­aránt 50—50 krt. Az evang. ref., ág. h. evang. és izr. vallású ta­nulók vallástanítás! dij czimén fizetnek egész évre 5—5 forintot, melynek első fele a beiratás alkalmával, a má­sik fele pedig február hó végéig okvetlenül lefizetendő. A tandij egész évre 24 forint, amelynek lefizetésére minden tanuló köteleztetik, ha csak felmentve nincs, vagy szegénységénél és jó erkölcsi magaviseleténél éc előmenetelénél fogva jövőre fel nem mentelik. A tandijat a nagymélt. magyar kir. vallás-és közoktatásügyi minis­teriumnak 1895. julius 29-én 40201. sz. rendeletével kiadott „Szabályzat* 12. §-a értelmében négy részben lehet fizetni: az első részlet legkésőbb október 15-ig, a másodikat deczember l-ig. a harmadikat márczius 15­ig, és a negyediket május l-ig. — A 14. §. szerint: Az oly tanuló, a ki az illető tandij részletet a záros határidőig le nem fizeti, az intézetből kitiltandó, tekintet nélkül a mulasztás előidéző körülményekre. Tandíj­mentességért minden tanévben kétszer lehet, szeptember 15-ig és február 15 ig folyamodni. A magánvizsgálatok augusztus hó 30 — 31. nap­ján fognak megtartani; evizsgálalokra az illető magán­tanulók — a tanker. kir. főigazgatóság engedélye mellet — az igazgatóságnál augusztás hó 29-éig jelentkezzenek. Minthogy szállást fogadni — az iskola törvények 10. §-a értelmében — csak az iskolai igazgatóság bele­egyezésével szabad, a t. szülők az igazgatóságnak tudta és beleegyezése nélkül szállás és kosz iránt előre ne szerződjenek; e tekintetben az igazgatóság mindenkinek — előlegesen is — szívesen nyújt felvilágosítást. Kik a segélyző-egyesület jótékonyságában részesülni óhajtanak, folyamodványukat, szegénységi hiteles ok­mány és iskolai bizonyítvány kíséretében, augusztus hó 29-ig, a segélyező-egylet elnökéhez czimezve a gimná­zium igazgatóságánál nyújtsák be. A helybeli szabolcsmegyei takarékpénztár jövő évi jótékonyságának elnyeréseért a kérvények a takarék­pénztár vezérigazgatóságához augusztus 25-ig nyújtan­dók be. A szabadkézi rajz a gimnázium III. és IV. osztá­lyában csak mint rendkívüli tantárgy taníttatik, tehát nem kötelező; tanítási dija 6 frt. A gyorsirászat tanítási dija évi 5 forint. A műének tanítási dija évi 1 forint. A nagymélt. magy. kir. vallás- és közokt. minisz­tériumnak 1895. szeptember 31-én 72039. szám alatt kelt magas intézvénye szerint, a nagykállói gimnázium­nál a leányok magántanulókul szintén akadály nél­kül felvétetnek; a felvételnél fizetnek: felvételi dij czimén 3 frtot, tandij czimén 24 forintot, a magánvizs­gálat dija 40 frt, ez utóbbi két dijt a vizsgálat meg­kezdése előtt kell lefizetni. Értesítés. Azág. h. evang népiskolákban a jövő 1899.—1900-ik tanév szeptember hó 5-én a tankötelesek beiratásával veszi kezdetét. Még pedig: a városi népiskolákban szeptember 5-től szeptember 13 ig,a tanyai népiskolákban szeptember 14 tői szeptember 23 ig tart a tanulók felvétele. A beiratásokat megelőző napokon szeptember 1—3 ig d. e. javitó és pótvizsgák tartatnak a népiskolai igazgató hivatalos helyiségében. A felvételnél minden tanuló köteles az ország, tan. nyugdij részére 15 krt. fizetni. Figyelmeztetnek a t. szülök és gyámok, miszerint tanköteles gyermekeiket a kitűzött időben, azonnal a tanév elején, az illető osztálytanítónál pontosan beíratni s a tanórákra rendesen járatni szíveskedjenek. Nyíregyháza, 1899. évi augusztus hü 18-án. Pazár István, á. ev. népisk. igazgató tanitó. Értesítés. A nyíregyházi községi polgári leányiskolába lépő tanulók beiratása szeptember 1 én veszi kezdetét s bezárólag szeptember 4-ig fog tartani. Beiratkozni lehet d. e. 9—12-ig. 1. A polgári iskola I. osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet: aj ki legalább 10 ik évet betöltötte; bj kinek az elemi népiskola IV. osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli ismerereteit rendes bizonyitványnyal, vagy az e végre elrendelt fölvételi vizsgálattal igazolja. 2. A po'gári iskola bármely osztályába fölvehető oly növendék, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik s ezen osztályban megkívántató elókószűltségról fölvételi vizsgálat utján bizonyságot tesz. 3. A fölvételi és javitó vizsgálatok augusztus hó 31-én délelőtt 8 órakor fognak megtartatni. Később jelentkezők figyelembe nem vétetnek. 4. Fölvételi és javitó vizsgálatok díjmentesek, 5. Tandij egész évre 20 frt, beiratási dij 1 frt könyvtár dija 1 frt. 6. Tandij elengedésért oly tanulók folyamodhatnak kik jómagaviseletQek s az előző tanévről legaláb (jó" bizonyítványt nyertek. 7* A folyamodvány a községi iskolaszékhez erim* zendó s mindjárt a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. 8 A kérvényhez csatolandó: a) Iskola bizonyítvány az előző évről; b) Szegénységi bizonyítvány. Tanítók ezen bizo­nyítvány csatolását mellőzhetik. A szegénységüket kimutató növendékek tandijt nem fizetnek, egyéb dijak a beiratás alkalmával fizetendők. Beiratás alkalmával köteles minden tanuló kereszt­levelét és ujra-oltást igazoló bizonyítványát is bemutatni. Nyíregyházán 1899. augusztus hó. Bölcsházy Vilma, polg. isk. igazgató. Felhívás. Sztbolcsvármegye községi- ós kör-jegy«ői egylete felkéri mindazon jegyzőket, kik as egyletletnek még nem tagjai, hogy abba belépni szíveskedjenek, Az egylet elnöksége e czélból meghívja a vármegye területén lévő összes községi- és kör-jegyzőket, hogy a f. hó 23-in tartandó közgyűlésre megjelenni ssives­kedjenek. Tisztelt kartársak! A mai kor jelszava: tömörüljOnk — adja meg Öuöknek az inpulsust as egyletbe leendő belépésre. Minél többen lessünk, annil többet tehetőnk, 'ie mc?ak éppen a magunk, — de as egyetemes QgJ érdekében is. Ksrtárai szives üdvözlettel: aa elnökség. Meghívó Szabolcsvármegye községi és körjegyzői egylete Nyíregyházán, a vármegyeháza kistermében 1899. évi augusztus hó 23 án délelőtt 10 órakor, sz slább látható tárgysorozattal, közgyűlést tart, amelyre s kartárs urat amidón tisztelettel meghívom, egyúttal kérem, hogy ezsn gyűlésen — lehetőleg — megjelenni szíveskedjék. A közgyűlésen Dobozi István ismert közigazgatási >zakiró, as Országos központi köz»égi nyomda-részvény­társaság igazgatója, s nekünk volt kedves eollegánk is tanácskozásunkban részt venni óhajtván, megjelenését bejelentette. Ugyanakkor a közgyűlést melőzóleg délelőtt 9 órakor választmányi gyűlés is fog tartatni, melyre a választmányi tagok megjelenését szintén kérem. Thasson, 1899. augusztus 9. Moravek Gusztáv, egyleti elnök. Tárgy sorosat: 1. Elnöki jelentés. 2. Az Országos központi jegyzői-egylet módosított alapszabályainak bemutatása. 3. Az Országos központi egyletnek az ingatlanokra vonatkozó dologi jogok szerzése tárgyában, a nagy­méltóságú m. kir. igazságügyi miniszter úrhoz intézendő kérvényének ^tárgyalása. 4. A Biharvármegyei jegyzői-egyletnek hason tárgyában hozott határozatának tárgyalása. 5. A Máramarosvármegye jégyzői-egyletének az 1894. évi 16. t. cz. 20. és 48. §-ainak módosítására vonatkozó indítványának tárgyalása. 6. Máramarosvármegye jegyzői egylete indítványá­nak tárgyalása, a leltározási dijak felemelése iránt. 7. A vármegyei jegyzői-egyletnek az 50°/ (-os vasúti kedvezményes jegyekuek a községi- és körjegyzőkre leendő kiterjesztése tárgyában, Szabolcsvármegye bizott­ságához intézendő kérvényének tárgyalása. 8. Az Országos központi egyleti közgyűlésre 3 tagnak a megválasztása. Felhívás. A szabolcsmegyei gazdasági egyesület, Mezőhegyesre és a szegedi országos mezőgazdasági kiállításra kapcso­latos kirándulást rendez, melyen részt vehetnek állam­költségen: Paszabról: Pataky Ferencz, Oláh József, Kis János, Biró Pál, Marossy Bertalan jegyző. Balsáról: Buji Antal, Papp Ferencz, Soltész Mihály, Kerülő Mihály, Tamás Ferencz. Nyíregyházáról. Subert Pál, Kiss János, Pauluaz Márton, Tomasovszky Mihály, Moroszki István, Adomi Pál, Márföldi Mihály, Morószki János, Pokoraczki János. Kemecséröl: Hagymási Antal, Pethő Gábor, D. Pásztor József, Cs. Pásztor János, Nagy Károly. Kótajból: Sípos Mihály, Józan József, Hódi Pál, Dobránszky Miklós, ifj. Takács János, Fülep Károly. Gáváról: Farkas Miklós, Tomori Pál. Koleszár And­rás Csorba András, ifj. Bacskay István. Pazonyból: Kutka Pál, Mulakuczi Bálint, Márton István, Asztalos István, Vitáli József. Székely: Pethő Zsigmond, Vitális István, Szőke Sándor, Lipták András, Sipos József. Gyulajból: G államköltséges személy, kisgazda. Berczelröl: Farkas Ferencz, Görömbei Pál, Farkas Antal, Nagy István, Varga András. A fenntebb megjelelt álllamköltségesek, ha a sze­gedi kiállítást megnézni nem óhajtják Mezőhegyesről az uti-terv szerint visszatérnek. Ha a szegedi kiállítást is meg akarják nézni sze­mélyenkint 1 frt 50 krt fizetnek a vezetőnek Mező­hegyesen. Akik saját költségen a csoporthoz kívánnak csat­lakozni, azok részére a harmad osztályú féljegy hasz­nálata meg van engedve ugy az oda, mint a vissza utazásra. Az összes költségek viselése czimén ezek III-ad osztályon oda és vissza utazva, és a kiállításon és Mezőhegyesen az elszállásolást és teljes ellátást is bele értve befizetnek a nyíregyházi állomáson a vezetőnek 8 forint 56 krt egyénenkint Uti-terv: 1899. szeptember hó 8-án: Reggel 6 óra­kor találkozás Nyíregyházán a pályaudvar előtt, 6 óra 41 perez indulás Nyíregyházáról, 8 óra 7 perez érkezés Debreczenbe. Délelőtt 9 óra 1 perez indulás gyorsvonat­tal Debreczenből 9 óra 48 perez, érkezés Püspök-La­dányba. Délelőtt 10 óra 6 perez indulás gyorsvonattal Púspök-Ladányból, 11 óra 21 perez érkezés Szajolba. Délelőtt 11 óra 28 perez indulás személyvonaton Sza­j ólból, délután 2 óra 49 perez érkezés Kétegyházára. Délután 3 óra 4 perez indulás Kétegyházáról, délután 5 óra 30 perez érkezés Mezőhegyesre. 1899. szeptember 9-én Mezőhegyes megtekintése. 1899. szeptember 10-én reggel 7 óra 16 perez indulás Mezőhegyesről, 9 óra 35 perez érkezés Szegedre. 10 órától a kiállítás megtekintése estig. 1899. szeptember 11-én: Találkozás a ; Szegedi indóháznál éjjel 1 órakor, éjjel 2 órakor indulás Szegedről

Next

/
Oldalképek
Tartalom