Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1899-04-02 / 14. szám
Hivatalos melléklet a „IMyivirdék" 1899. 14-ik számához. 664. 664. Kb. 1899. Szabolcsvármegye közig, bizottsága. Dr. Jósa András vármegyei főorvos az 1899. évi február havi egészségügyi jelentést előadja. Határozat. A jelentés tudomásul véteti* s egész terjedelmében a .Nyirvidék" hivatalos lapban közzététetni rendeltetik. A vármegye alispánja felhivatik, hogy Viss község elöljárósága ellen a halottvizsgálati jegyzőkönyvek be nem küldése miatt a vizsgálatot rendelje el s annak eredményéről a legközelebbi bizottsági ülésen előterjesztést tegyen. Miről Mikecz János alispán, dr. Jósa András vármegyei főorvos és a .Nyirvidék" szerkesztősége a jelentés csatolása mellett értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának Nyíregyházán, 1899. évi márczius hó 23-án tartott üléséből. Br. Feilitzsch, főispán. Szabolcsvármegye főorvosától. Egészségügyi jelentés 1899. évi február hóról. Az elmúlt február hóról a halottvizsgálati jegyzőkönyvek a 771 lakost számláló Viss község kivételével minden községből beérkeztek. Ezen adatok szerint a közegészségügy állása, a mult év február havával összehasonlítva, kedvezőtlenebbnek mutatkozott. 1898. február hónapban elhalt 687 egyén, ami évi 33.| g pro mille halálozásnak felel meg. 1899. február hóban elhall 456 fi, 437 nő, ószszesen 893 egyén, ami évi 43. 8 6 pro mille halálozási jelent. Elhalt 7 éven aluli ü 325, nő 274, összesen 599, az összes elhaltaknak 67.°/,,-a, — 7 éven felüli fi 131, nő 163, összesen 294, az összes elhaltaknak 33"/ 0-a. Gyógykezelésben nem részesült a 7 éven alóliak közzül 122, azaz 20 8 i®/„, a 7 éven felüliek közzül 71, azaz 24., 5°/ 0. Átlagosan nem gyógykezeltetett 21.,%. A halálozási arány az egyes járásokban és Nyíregyházán következőleg mutatkozott: 1899. 1000 1898. járásban február hóban |;ikos közül február hóban kisvárdai 4.,, „ 3. 2, tiszai 3.,, „ 2. 6, dadai alsó 3. 4. „ 2. 6, dadai felső 3.,, „ » 3.,, bogdányi 4. 0, „ 2. 6, nyírbátori 2. s, „ 2. 8 9, nagykállói 3.,, „ 3.„, Nyiregyháza város 3. 9. „ 2.,, Hevenyfertőző betegülési eset a bejelentések szerint előfordult: roncsoló loroklob és torokgyik 21 községben 36, vörheny 16 községben 103, kanyaró 26 községben 410, hökhurut 6 községben 80, hasi hagymáz 3 községben 3, trachoma 2 községben 2, hólyagos himlő 1 községben 1, összesen 75 községben 635 eset. Diphteria elleni serum oltásról 15 esetben érkezett jelentés, ezek közül 1 meghalt, 14 meggyógyult. Járványok voltak: Vörheny 8 községben. Kanyaró 12 községben. Hökhurut 2 községben. Hevenyfertőző betegségben 1898. év február hóban elhalt 16 községben 36 egyén, vagyis az összes 687 elhaltaknak 5. 2° 0-a, éspedig: hagymáz 2 községben 2, vörheny 6 községben 18, kanyaró 1 községben I, roncsoló toroklob és torokgyik 9 községben 14, hökhurut 1 községben 1 egyén. Ilynemű betegségben 1899. évi február hóban elhalt 46 községben 160 egyén, vagyis az összes 893 elhaltaknak 17.„°/o-a, és pedig: Hasi hagymáéban Dombrád, Kékese, T.-Dada 1 — 1, összesen 3 községben 3. Vörhenyben Vörösmart 11, Ajak 5, T.-Lök, Nyíregyháza 4—4, Lövő, Tisza-Dada, Biri 2—2, Kanyar, Kékese, Kis-Várda, T.-Palcza, Szent-Mihály, Ramoesaháza, Béllek, K.-Semjén 1 — 1, összesen 15 községben 38. Kanyaróban Nyiregyháza 22, Kótaj 13, Napkor 12, Vencsellő 9, Eszlár 6, Nagyfalu, Magy 3—3, F.-Litke, Berezel, Oros, Gelse, Nagy-Kálló 2—2, Dob, Csobaj, T.Lök, Ibrány. Bogdány, Gyulaj, Apagy l-l, összesen 19 községben 85. Roncsoló toroklob és torokgyíkban: Kis-Várda 2, Ajak, Berencs, Őrmező, T.-Pálcza, T.-Dada, T. :Lök, SzentMihály, Rakamaz, Vencsellő, Kótaj, Bálor, Ofehértó, N.Kálló, Napkor 1 —I, összesen 15 községben 16. Hökhurut Ibrány 6, Rakamaz 4, Szabolcs 2, Gyulaháza, Thass, Ibrány, Demecser, R.imocsaháza, Napkor, 1—1, összesen 9 községben 18 egyén. Nem ragályos betegségben a halálozás azok gyakoriságának sorrendje szerint következőleg mutatkozott: tüdő-mellhártyalob 129, veleszületett gyengeség U0, tüdő-gümőkór 88, görcsök 80, aggkór 5s, brightkor es vizibetegség 29, gyomor-bélhurut 23, gyermekaszaly 22, agykérlob 14, gutaütés, torokhörglob 1 l — l I, hörghurut 9, szervi szívbaj 7, véletlen esemény, influenza 6-6, gyermekágyiláz, tüdőlégdag 4—4, gyomorrák, marazmus, orbáncz 3—3, májrák, öngyilkosság, nehéz-szüles, talyog 2—2, pokolvar. erőszakos halál, görvelvkór, szívszélhűdés, vitos táncs, bélfekély, csontszú, gégerák, alkohol mérgezés, sápkór 1—1, ösmeretlen belegseg 78. A 7 éven alól gyógykezelés nélkül elhalt gyermekekről vezetett nyilvántartás kivonata szerint mulasztás történt: a kisvárdai járásban 12 esetben, bírságolás 2 esetben, a tiszai , 16 , . ~ » a dadai alsó „ 12 „ . » a dadai felső „ 2 „ . » a bogdányi . 7 » » ' a nyírbátori „ 9 » » 1 " a nagykállói , 8 , » « Nyiregyháza város„ 12 , . » Összesen: 78 „ » 9 . Hatósági felügyelet alatt álló, idegen ápolásba adott gyermek volt 159, ezek közül törvényes agyból származott 33, törvénytelen ágyból 126, megvizsgáltatott cjs egészségesnek találtatott 157, beteg volt 2. NagyKálló 39, Nyir-Bátor 18, Ujlejérló. Balkány 14 —14. K.Várda 11, Napkor 6, Kanyár •>, Vasraegyer, Oros, Ibrány 4—4, Dögbe, Veresmart, T.-Lök, Paszab 3—3, Eszeny, Ajak, Kemecse, Giva, Berezel '2—2, Zsurk, Pilis, Kótaj, Sényő, Raád, Rakamaz, Tímár, Buj, Kenézlő, Geszteréd, Apagy, K.-Semjén 1 — 1. Körorvosok tevékenységet a főszolgabírók a beküldött napló kivonatokkal beigazolták. Tápszerek, italok, kózhelyiségt-k löbb esetben kedvező eredménynyel vizsgáltattak. A nagy-kallói közkórházban január hóról ápolás alalt maradt 91, február hóban felvétetett 106, ápoltak száma 197. — Ezek közül elbocsáttatott gyógyulta 85, javulva 14, gyógyulallanul 1, meghalt 6, összes fogyaték 106. A hó végével ápolás alatt maradt 91. ápolási napok száma 2581. A kis-várdai közkórházban január hóról ápolás alatt maradt 75, február hóban felvétetett 112, ápoltak száma 187. — Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 87, javulva 9, gyógyulallanul 14, meghalt 7, össz*> fogyaték 117. A hó végével ápolás alatt maradt 70. Ápolási napok száma 2197. Törvényszéki bonczolás Ujfeh rtón egy anyja által megfojtott gyermek hullán eszközöltetett. Örvosrendőri bonczolat nem ejtetett. Hullaszemle Ibrányban, Bátorban egy hír elen elhal! férfi hullán, Nagy-Kállóban egy öngyilkos,- Nyíregyházán egy megégett gyermek hullán. Látlelet tudtommal 2 súlyos és 10 könnyű testisértésről adatott ki. Nyiregyháza, 1899, márczius 17. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. Szabolcsvármegye alispánjától. 9045. K. 1899. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A vértetü kötelező oltására vonatkozó 9679—99. sz. földmivelésügyi m. kii. miniszteri körrendelet máso latát a legkiterjedtebb módon való közhírré tetei végett közlőm. Nyíregyháza, 1899. márczius 30. Alispán helyet!: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 9679. R. IV. 3. Földmivelésügyi in. kir. miniszler. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Szakközegeim, valamint az állandó gazdasági tudósítók jelentéseiből sajnálattal értesültem, hogy a virágzásnak indult gyümölcstermelés egyik ágál, az almatermelést, a vértelünek nevezett rovar a legnagyobb mértékben veszélyezteti és azok a szabályrendeletek, a melyek ezen kártékony rovar irtása végett egyes törvényhatóságok által megalkottattak, a kivánt czél elérésére és a fenyegető veszély elhárítására elégtelenek: ez oknál fogva lehat, midőn egyreszt a vertetü irtására vonatkozó érvényben levő törvény hatósági szabályrendeleteket hatályon kivül helyezem, egyúttal a többször emiitett kártékony rovar kötelező irtására nézve az 1894. évi XII. t.-cz. 58. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §. Minden birlokos köteles birtoka egész terüli tén, minden mező-(hegy-)-őr az őrizetére bízott egész területen az almafákat es almafacscmetéket folytonos figyelemmel kis rni és ha azok törzsének vagy ágainak kérgén kissebb nagyobb, a vértetü jelenletét feltüntető fehér gyapjas foltokat észlel, erről az elöljáróságoknak azonnal jelentést tenni. 2. §. Törvényhalósági városok tanácsának, rendezett tanácsú városok polgármestereinek és a községi elöljáróságoknak meghagyom, hogy a birtokosokat, a mező(hegy)-őröket az 1. §-ban körülirt kötelességük pontos teljesitesében szigorúan ellenőrizzék, a város, illetve község határában lévő almafákat, városokban a kiküldött tisztviselővel, nagy- és Kisközségekben az elöljáróság egy tagjával és a községi faiskola szakértő kezelőjével, vagy ha a városban, illetőleg községben faiskolakezelő nem volna, más alkalmas egyén közbejöttével, az ezen körrendelettel egyidejűleg kiadott „Útmutatás" segélyével, a birtokosok, mező- vagy hegyőrök jelentése folytán esetről-esetre azonnal, a folyó évben pedig hivatalból — tehát jelentés nélkül is a város vagy község egész területén — legkésőbb márczius In 31-ig megvizsgálják. 3. §. Ha a vizsgálat teljesítésével megbízottak a vértetü jelenlétet megállapították, az illetékes helyi hatóság a birtokost vagy megbízottját azonnal felhívja, hogy annak irtását az „Útmutatás" szerint és az 1894. évi XII. t.-cz. 52. § ában foglalt következmények és ugyanezen t -cz. 95. §-ában megszabott büntetés súlya alatt, 3 napon belül kezdje meg és ezen irtást mindaddig folytassa, a meddig a vértetü a fákról teljesen elpusztul. 4. §. Ha a vizsgálattal megbízottak az „Útmutatás" segélyével nem volnának képesek megítélni és eldönteni, hogy a vértetü jelen van, abban az esetben a megvizsgált almafának gyanúsnak talált részét (ágát, gallvát, vagy gyökérdarabját) kötelesek az illetékes helyi hatoságnak beszolgáltatni, ez pedig köteles közvetlenül a m. kir. állami Rovartani Állomásnak Budip?stre beküldeni. 5. §. Az elöljáróság, illetve a tanács vagy polgármester által kiküldölt tisztviselő kötelessége megvizsgálni azt, hogy a 3. «;. értelmében elrendelt irtást a birtokos vagy helyettese az .Utmutás" -/. rint lelkiismeretesen leljesilette-e ? és ha arról győződnék meg, hogy valaki az elrendelt irtási a meghatározott időn belül elmulasztotta vagy hiányosan foganatosította, azt az 1894. évi XII. t.-cz. 52. §-aban foglaltak értelmében a mulasztó költségere az illetékes helyi hatóság végezteti, egyidejűleg a mezőrendőri kihágási eljárást is megindítja, esetleg nagy- és kisközségekben, a mennyiben a mulasztás mértéke a 40 koronát meghaladó pénzbüntetés kiszabását indokolná, az eljárás megindítása végeit a mulasztót a járás főszolgabirájanak bejleenti 6. §. Az utak mentén levő lakon — ha azok nem magánosok tulajdonai — a vértetü-irtás az utfentartó költségere foganatosítandó. 7. §. A vérlelüirtás a folyo 1899. evben ápriüs hó végéig, a következő evekben azonban mindig márczius hó 31-ig végrehajtandó. 8. §. Minthogy a vérletü nagymértékű elterjedésének a fertőzött faiskolákban rejlik legfőbb oka, amenynyiben az azokból eladott alma- vagy körtefaoltvány és csemete vcrtetüvel fertőzve kerül forgalomba, a községi elöljáróságok (városi tanács) figyelmébe ajánlom, hogy a község (város) területén levő valamennyi, tehát a magán és kereskedelmi faiskolákat is a legszigorúbb felügyelet al itt tartsak s az ezekben netalán szükséges irtómunkalatokit fokozott ebers-ggel ellenőrizzék. 9. §. Ha a vértetü jelenléte valamely város vagy község területén megállapított, erről a szokott hivatalos uton hozzám azonnal jelentés teendő. 10. g. Vármegyékben az alispán, törvényhatósági városokban a tanács tartozik folyó évi márczius hó 31-ig hozzám jelentést tenni arról, hogy a jelen körrendeletet a törvényhatóság területén szokott módon a legkiterjedtebben kihirdette és ennek szigorú végrehajtását elrendelte. Köteles továbbá az alispán, illetőleg a tanács minden év október hó végéig hozzám bejelenteni, ho^y a tőrvényhatóság területén inely város vagy község területén van vértetü? megtörtént-e az irtás s mily eredménynyel, s hány esetben indíttatott meg a mulasztok ellen a mezőrendőri kihágási eljárás ? Elvárom a törvényhatóságoktól, hogy a fenyegető veszély nagysagál felismerve, annak elhárítására a legodaadóbb buzgalommal közremunkálnak s az ezen rendeletem végrehajtásában esetleg szakközegeimet, valamint rendeletem végrehajtását ellenőrző központi tisztviselőimet eljárásukban minden iranyban támogatják. Kelt Budapestén, 1899. évi február hó 14-én. Darányi, s. k. 8723 . K. 1 b99. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak. Szilágy vármegye alispánjának 511—99. szám alatt kelt megkeresését szabályszerű nyomozás es intézkedés végett másolatban oly felhívással közlöm, hogy az eredményről Nyiregyháza város polgármesttre közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolga bíráik utján hozzám 30 nap alatt jelentést tegyenek. Nyiregyháza, 1899. márczius 16. Mikccz János, alispán. (Másolat.) 511—899. Közig. szám. Szilágy vármegye alispánjától. Valamennyi tek. törvényhatósághoz. Krizsán Jánosné szül. Drágos Zsuzsa jelenleg bürgezdi lakos, ki orgazdaság bűntettéért 3 évi bőrtön büntetést szenvedett, a mull év végén Gyümölcsényes községbe hazajővén, sem férjét Krizsán Jánost, sem hasonnevű fiát otthon nem találta s hollétükre vonatkozólag Gyüinölcsényes község elöljárósága nem tudott felvilágosítást adni. Hivatalos tisztelettel kérem meg a tekintetes társhatóságot, miszerint nevezetteket hatósága területén köröztelni s feltalálás eseten engcin értesíteni szíveskedjék. Ziliih, 1899. márczius .8. Kaizler György, alispán. Szabolcsvárrnegye alispánjától. 8860. K. 1899. _ A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyírbátori járás főszolgabírói hivatalától 2053/99. sz. alatt beterjesztett alábbi körözvényt közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza. 1899. márczius 20. Mikccz János, alispán. (Másolat 2053/99. sz.) Pócs-Petri község elöljárósága jelenti, hogy Freund Ignácz ottani lakos tulajdonát képező egy drb egy éves tiszta szőrű, hátra álló szarvú, úgynevezett kan faru tinó folyó évi február hó 8-ika körűi gulya állományából elveszett. E körülményt a megyei hivatalos lapban leendő közzététel végett tisztelettel bejelentem. Nyírbátor, 1899. márczius 11. Főszolgabíró helyett: lÁivey Miklós szolgabiró. 384/99. Kih. Körözvény. Molnár András 28 éves ev. ref. vallású, nádudvari illetőségű egyén 1968—98. Kih. számú jogerős ítélettel közrend elleni kihágásért 10 forint pénzbüntetésben lett elmarasztalva, ismeretlen helyen tartózkodván, nyomozandó, siker esetén e hivatal azonnal értesítendő. Nagy-Kálló, 1899. márczius 24. Zoltán, főszolgabíró. 1246—98. Kih. Körözvény. Halász Mihály nagykállói illetőségű népfelkelő jogerős ítélettel 2 frt pénzbüntetésben lett elmarasztalva, a hazai hatóságok megkerestetnek, hogy hatóságuk területén nyomoztatni és feltalálás esetén e hivatalt értesíteni szíveskedjenek. Nagy-Kálló, 1899. márczius 28. Zoltán, főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánja. 9336. K. 1899. Hivatkozva a folyó január hó 17-én kelt 1731 szárnu értesítésemre, tudomására hozom, hogy a'.TaktaKenéz községben felmerült sertés vész folytán elrendelt zár folyó évi márczius hó 18-án fololdatott. Nyíregyházán 1899 márczius 25. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 9220. K. 7899] Érte sitem, hogy Kótaj községben Herczfelder Pál kárára 1 darab ökör lépfene miatt ellhullott, s ez okból nevezett szarvas-marha állománya zár alá helyeztetett. Nyíregyházán 1899 márczius 23. Mikecz János, alispán. Folytatása a főlapon.
