Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-09-17 / 38. szám

25640. K. 1399 Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 90938—Vl.-a. szám alatt kiadott rendeletének másolatát tudomásul vétel és alkalmazkodás, valamint szabályszerű közhírré tétel vé­gett kiadom. Nyíregyháza, 1899. szeptember 2-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 25640. K. számhoz, m. kir. belügymi­niszter 90948—Vl-a. szám. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. Tudomást szerezvén arról, hogy a tisztán fogászati iparczikkek (inűfogak, fogsorok, obtima­tonok stb.) keszitéiére jogosult s magukat leggyakrab­ban .fogtechnikus'-oknak nevező egyen ;k, czégtábláikon. hirdetéseikben stb. működési körük m gjelőlésere külön­féle ön alkotta czimeket használnak, melyek nagy mér­tékben alkalmasok arra, hogy iparűzési jogosultságuk terjedelme és lényege tekintetében a nagy közönségei megté-eszszék, a közegészségügy érdekeinél fogva s annak meg akadályozásí végett, nehogy a kuruzslásra vagy jogosulatlan orvosi gyakorlat üzésére ez által is alkalom nyujtassik, az 1876. évi XIX. t.-cz. 52. § a alapján ez-innel elrendelem, hogy a csakis fogtechnikai készítmények előállítására és eladására jogosított, de foghúzásra, fogtömésre és bármiféle egyéb száj béli mű­tétekre nem jogosult s magukat leginkább fogtechniku­soknak nevező egyének, hatás és üzletkörük megjelölé­sére, ezentúl minden körülmények között kizárólag csakis a .fogműves* vagy .fogműves (fogtechnikus)' elnevezést használhassák. Megtiltom egyúttal ezen és minden más elnevezésnek oly rövidített használatát is pl. (Dt. Dentist) tnely a közönség megtévesztésére al­kalmas lehet. Az a .fogműves" (fogtechnikus) aki sza­bályszerű jogosítvány nélkül fizetésért vagy jutalomért, fogorvosi teendőt végez, az 1879. évi XL. t.-cz. 92. §-a alapján a kir. járásbíróság által — aki pedig fizetés vagy jutalom nélkül végez fogorvosi teendőt az ld76. évi XIV. t.-cz. 43. és 7. §§-ai alapján a közigazgatási hatóság állal büntettetik. Az a .fogműves" (fogtechnikus) a ki őt jogosan meg nem illető oly czimet, vagy rang­fokozatot használ, a mely által a közönség tévútra ve­zettetik, az 1879. évi XL. t.-cz. 45. §-a értelmében a közigazgatási hatóság által, az a .fogműves" (fogtech­nikus) pedig aki czégén, nyomtatványain vagy hi deté­seiben oly jelzőket, jelvényeket vagy adatokat használ, melyek a tényleges üzleti viszonynak, vagy a valóságnak meg nem felelnek, az 1884. évi XVII. t.-cz. 157. §-a d) pontja alapján az iparhalóság által büntetendő. Az 1879 évi XI. t.-cz. alapján kiszabolt pénzbüntetések az 1892. évi XXVII. t.-cz. 3. §-ában, az 1876. XIV. t.-cz. alapján kiszabottak ezen t.-cz. 7. §-ában végül az 1884. évi XVII. t.-cz. alapján kiszabott pénzbünte­tések ezen törvényczikk 165. szakaszában megjelölt czé­lokra fordítandók. Ezen rendeletem folyó évi november hó l-én lép életbe. Budapesten, 1899. évi augusztus hó 24-én. A miniszter helyett: Jakab/fy, államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától. radó magyarországi kivándorlók a nyomortól kergetve, tömegesen igyekeznek ujabban hazánkba visszavándo­rolj, hogy súlyos helyzetükből meneküljenek. Minthogy nemcsak az állam, hanem az egyesek érdekében ÍJ fek­szik, hogy ezen kivándorlás lehetőleg korláloztassék, fölhívom a törvényhatóságot, hogy a kivándorolni szán­dékozók tájékoztatása czéljából a szükséges intézkedé­seket tegye meg s a hatósagi közegeket utasítsa, hogy míg egyrészt az uti igazolványok kiadásánál, valamint az ullevéli ajánlatok kiállításánál a kellő óvatosságot kövessék, másrészt a szabályszrü igazolványok vagy útlevelek nélkül kivándorolni szándékozók ellen az 1896. évi 93J91. száinu illeni rendeletben előirt megtorló el­járást minden egyes es tben tegyek folyamatba, illetve azokat a rendelkezésre álló tórvenyes eszközökkel szán­dékuk keresztülvitelében meggátolni igyekezzenek. Buda­pesten, 1899. évi augusztus hó 12-én a miniszter meg­hagyásából : dr. Sélley s. k. miniszteri tanácsos. Bucholzer György, Demeter István, Vén János, Kiss Mihály. Málé Sándor, Tamson József, Bureüa Vilmos, Szopós József, Kovács Pál, Katona János. Wenzel Ágos­ton, Keresztes Mihály, Adrán István, Gilinger János, Csiszár Albert, Teppert István, Darvas Mihály, Getzi János, Antal Gyula, Albert János, Kórödi József, Szabó Ignácz, Péter György András, Antal Gyula, Ádám Ist­ván, Maliska Lázár, Buzis Jánoi, Egri József, Csifa Lajos, Bacsó Mihály, Székely Jánoi, Biro Antal, Balogh Lajos, Beke Miklós, Müller Ágoston, Mohos Sándor, Kuzmik Ede. Szabolcsvármegye alispánjától. 25041. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. 24833.Jv. 1899. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város pol­gármesterének és a községek elöljáróinak. Kis-Küküllő vármegye alispánjának 13358—99. sz. alatt kelt megkeresését — szabályszerű nyomozás és intézkedés végett másolatban oly felhívással közlöm, hogy az eredményről Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolgabirák utján hozzám 30 nap alalt jelentést te­gyenek. Nyíregyháza, 1899. augusztus 22. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 13358—99. sz. Kis-Küküllő vármegye alispánjától. Az 1898. év III. negyedében a lordai nyil­vános közkórházban ápolt Jónás János unitárius, 57 éves női len napszámos illetősége megállapításánál ki­hallgatása válván szükségessé, van szerencsém felkérni alispán urat, hogy fentnevezetet hatósága területén nyo­mvztatni s feltalálása esetén illetőségi körülményeiről, (hogy születése után hol és mennyi ideig tartózkodott, tizet-é valahol adót?) tüzetesen kihallgattatni s a fel­veendő jegyzőkönyvet hozzám mielőbb megküldeni szí­veskedjék. D.cső-Szentmárton, 1899. augusztus 7-dikén. Alispán helyett: Fekete főjegyző. 24763. K . Szabolcsvármegye alispánjától. 1899 A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város pol­gármesterének és a községek elöljáróinak. A magy. kir. belügyminiszter ur 80796—99. szamu körrendeletét, mely szerint a Romániába való kiván­dorlók számának korlátozása nemcsak az allam, hanem az egyesek érdekében is óhajtandó, másolatban oly fel­hívással közlöm, miszerint a Romániába szándekozo magyar állampolgárokat az útlevél elnyerese alkalmaval beadott folyamodványukra az ott beállott munkahianyra mindenkor figyelmeztesse. Nyíregyháza, 1899. augusztus hó 21-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter S0796 -V.-b. Körrendelet valamennyi vármegyei és varos, törvény­hatóságnak. A cs. és kir. közös külügyminiszter ur utján vett hivatalos értesülés szerint Romamában a kedvezőtlen pénzügyi helyzetre való tekintette az allam által tervbe vett építkezések és hasonlo vallalkozasok csak a legszükségesebbekre korlátoztatvan, e leren vala­mint a rossz termesre való kilátás következteben a mezőgazdaság terén is nagymérvű munkah.any állott be. Ezen munkahiány folytán a létérdekeit féltő^roman ^p részéről a bevándorolt idegen, igy a magyar munkás­elem ellen is oly nagy fokú az elégedetlenseg es gyűlö­let hogy a munkaadók az áltáluk alkalmazott idegen munkaerők egyrészét kénytelenek voltak a munkából már is elbocsátani, másrészének elbocsátását pedig ki­látásba helyezni. Az ekként teljesen kenyer nelkul ma­A Járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének, és a községek elöljáróinak. A m. kir. honvédelmi miniszter 54908. számú ren­deletét s a Romániában 1876, 1877. évben született magyar honos védkőtelesek névjegyzékét azon felhívás­sal közlöm, hogy azon esetben, hi a névjegyzékben kilüntetett egyének közül valaki a megye területén ille­tőséget nyert volna, arról — valamint a nemleges jelen­tést a községi elöljáróságok illetékes járási főszolgabiráik utján, Nyíregyháza város polgármestere pedig közvetle­nül hozzám lolyó éri október hó 15-ig mulliatallanul terjesszék be, — járási főszolgabirák a jelentések be­terjesztésére, szorgalmazására s hozzám folyó év október <iO-ig leendő beterjesztésére felhivatnak. Nyíregyházán, 189'». augusztus 25. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) M kir. honvédelmi miniszter 54908/VIII.-a. szám. Szabolcsvármegye közönségének. Az 1876. es 1877-ik évben Romániában született és megkeresztelt magyar állampolgárokról szerkesztőit összeírást oly fel­hívással küldőm meg a vármegye közönségének, hogy a mennyiben az abban bejegyzett állítás kötelesek illető­sége a törvényhatóság területén nelán megállapítható volna, azoknak a védtörvényi utasítás I. része 24. és 25-ik §-ai értelmében most már utólagosan leendő összeírás végett a szükséges intézkedéseket tegye meg. Eljárásának eredményéről pedig folyó évi október hó 31-ig tegyen hozzám jelentést. Budapesten, 1899. évi augusztus hó 18-án. A miniszter meghagyásából: Szent Györgyi Lajos s. k. miniszteri tanácsos. (Másolat.) M. kir. honvédelmi miniszter. A) mel­léklet 54908—1899.-VIII.-a. számhoz. Összeírása az 1876-dik évben Crajován, Cányinlungban, Bukarest­ben, Ploiesten és Tergovesten született magyar honos­ságú védköteleseknek. Gyenes József, Szűcs Sándor, Olarovits Albert, Drabinak József János Ferencz, Adok Alajos, Beszterczey István, Erdélyi Antal, Friedi-1 József, Barnabás Sándor, Bach Emil, Ulmann László, Frenistein Lajos, Gergely Ferdinánd, Iluszla Péter, Theiss Ferencz, Molnár Sándor, Scherer Lipót Adolf, Dolanevszki Károly, Wagner János, Perez János, Klein Ferencz, Pál Sámuel, Vilmos M irkus Károly Rudolf, Bolz György, Janek Henrik, Varga Karoly, Zoltán József, Russ Lajos, Bencze Ignácz, P.szkacsek Venczel, Téglás Szilárd, Rusnyák Tamás, Ferno'and Károly, Mátéffy Ferencz, Gergely Antal, György János, Dóczi János, Pap Győző, Tamás Lijos, Kalona János, Ozsvárt Sándor, Kovács János, Lengyel József. Fekete György, Koncsos József, Zimmer An rás, Istók Mihály, Márton Károly, Beri Gyula, Bartók István, B.irtlia Ágost, Benedek József, Kocsis Dénes, Lenhardt József, Ferencz Fülöp, Molnár György, Nagy Károly. Dömötör György, Balázs Norbert, Mihály Lajos, Bakó Fülöp, Gozu Jár.os, Sara István, Móricz György, Szabó Péter, Csiszér Oszkár, Ferencz András, Nedelka András, Orbán Mihály, Albert Pál, Pétér Gyula, Béni György, Árpa Ferencz, Pap János, Keresztes János, Kovács István, Székely Mihály, Székely András, Biró Pál, Dávid József, Vendelin György. Ferencz Ferencz, Vajda SánJo. , Kicsi Sándor, Borgás Antal, Balint József, Faltin József. Mojzes István, Gáspár Márton, Boér Győző János, Nagy Dávid, Simon Mihály Péter, Beckner Sán­dor, Molnár Lajos, Zell József Lipót, Sándor János, KrUtóf Vilmos, Tamás Frigyes József, Kocsis Mihály, Gé/a, Déni Mihály, Darvas József, Bovó Károly, Keresztély, Gergely Gyula, Jucze István, Imre János, Meidlinger Frigyes, Irenens, Csutak Mihály, Gergely József, Sámuel, Imre Sándor, Szakács Ferencz, Kovács István, Deák István, Muntean János Ádám, György István, Kádár Sándor. (Másolat.) M. kir. honvédelmi minisztérium B) melléklet 54908—1899.-Vlll-a. számhoz, összeírása az 1877-ik évben Bukarestben, Plojestben, Karacson, Pites­tiben és Crajován született magyar honosságú védköte­leseknek. Kuti János, Sámuel Tekki Endre, Albert Sándor, Veress Ferencz, Sándor, Szarvas Ferencz, Sze­gedi Ferencz, Lippai András, Kiss János, Gyárfás Lajos, Branncr Dániel, Baer Lajos, Adolf, Danielis Olivér, Kunó, Frank Vilmos, György, Güsther Ede, Adolf, Pau­lini Frigyc-s Vilmos, dr. Politzer János, Gucsó Ferencz, Schmidt Oszkár János, Agapea Jakab, Sarcan Antal, Denkó Sándor, Bauer József, Szabó József, Engel László Béla, Tódor Sándor, Birkács Nándor. Piffl György Szilárd, Ci kula János, Goschanek Sándor. Böenig Emil, Zor Károly, Gergely János, Duchony József, Kovács József, Fülöp István, Palus József, Adorián György, Beteg István, Szőke Mihály, Erős Gergely, Szentes Rezső, Schümeky Román, Toldi Lajos, Kaczian Ferencz, Benedek Mihály, Szőss József, Ravasz József, Andi ás György, Hickl Ede, Papp Szilárd, Homordi Szilárd, Rusznák Gyula, Kolcsár József, Keresztes Gyula, Bene József, Ambrus Antal, Molnár György, Anzicz János, Sofifron János, Bartus Lajos, Ferencz Péter, Kovács Ferencz, Keresztes János, tárton Péter, Niszter Béla, Lázár Lijos, Koncpe Gyula, Bilázs Sándor, Balázs Ist­ván, Fazekas Pál, Székely András, Bernád Mihály, 24225. K. 1899. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város pol­gármesterének és a községek eljáróinak. A m. kir. belügyminiszter folyó évi 79693. számú leiratának másolatát a folyó évi 21899. számú rendele­temmel kapcsolatosan alkalmazkodás végett közlöm. Nyíregyháza, 1899. augusztus 26. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat. 24225. K. számhoz.) M. kir. belügymi­niszter 79693— IV-a. számú Körrendelet valamennyi tör­vényhatóság közönségének. A mezőgazdaságról és mező­rendőrségről szóló 1894. XII. t.-czikkre vonatkozó az életbeléptetés óta megjelent összes elvi jelentőségű ha­tározatokat, döntvényeket és magyarázó rendeleteket Lekky István földmivelésügyi miniszteri titkár össze­gyűjtvén, nevezeti miniszter úr engedélyével sajtó alá rendezte. Ezen nagy gonddal egybeállított gyűjtemény, az 1894. XII. t.-cz. hű és megbizliató inagyarazatanak tekinthető, jelentékenyen hozzájárul ahhoz, hogy a tör­vény netán erezhető hiányai gyakorlati tapasztalatok mérlegelése után orvosolhatók legyenek, másrészről ezen törvény végrehajtásában első fokú hatáskörrel megbízott j községi elöljáróságnak a törvény gyors és helyes végre­hajtása tekintetében alapos űtbaigazitást s felvilágosítást nyújt. Minthogy reszemről is különös súlyt helyezek arra, hogy ezen nélkülözhetlen gyűjteményt a nagyköz­ségek az előljárósági, a kis községek pedig a körjegyzői irodák részére lehetőleg megszerezzék, felhívom a tör­vényhatóságot, hogy a kérdéses műre annak meleg ajanlata mellett a községi képviselőtestületek ügyeimét, a jövő évi költségvetés egybeállítása alkalmára utalással és azzal hívja fel, hogy a beszerzési árnak a költség­vetésbe felvétele kifogásoltatni nem fog. Végül megjegy­zem, hogy a munka ára példányunként 5 korona, az egyes pedányok szállítási ára 30 fillér mely a szerzőhöz (Budapest VIII. Baross u. 66.) küldendők be. Budapes­ten, 1899. évi augusztus l-éu a miniszter helyett: Jakab ffy államtitkár. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 128127/99. sz. Hirdetmény. Ma ryar vasúti kötelék. Helyi forgalom, osztrák­nigyar vasúti kötelék. Délnyugot osztrák — magyar viauti kötelék. Gici-magyar közös forgalom. Reexpedítionalis kedvezmény a mezőtúri takarék­pénztár mezőtúri termény és áruraktáraiban betárolt ^tbona stb. küldeményekre nézve. A mezóturi takarékpéuztár Mezőtúr állomással >inösszeköttésben álló mezótuti termény és áruraktáraiba vasúton érkező és onnan vasúton továbbítandó gabona, littvelyes olajmag olajpogácsa és őrlemény küldeményekre nézve teljes koenrakományokban való szállítás esetén a« osztrák magyar monarchia tárházaiban betárolt és onnan eexpediálandó küldemények kezelésére és elszá­molására 1889 február hó l étől érvényes határozmányok fmntartása mellet 1899 évi augusztus hó 15-étól a reexpeditió kedvezménye, vagyis az eredeti feladási Ulomástól a végleges rendeltetési állomásig a továbbítás idején fennálló közvetlen díjtételei alkamatisa az alábbi feltételek és módozatok mellett a magy. kir. államvasutak helyi forgalmában, a magyar vasúti kötelék forgalomban HZ osztrák-magyar-délnyugat osztrák magyar és gács­magyar kötelék forgalmakban engedélyeztetik. A reexpeditio kedvezménye általánosságban csak ily viszonylatban elszáliltandó küldemények után nyer alkalmazást a mely viszonylatok forgalma a fennálló irányítási szabályok értelmében Mezőtúron átvezettetik. A reexpeditio kedvezménye csai akkor nyer alkalmazást ha az illető küldemények a mezőtúri taka­rékpénztár mezőtúri termény és áruraktáraira czimezvék és ez által a betárolás napjától számítandó 12 hónapon bevül továbbítás czéljából újból feladatnak. Megvan azonban engedve a fuvarleveleken azon czéget is meg­nevezni mely tulajdonos illetve közvetítő gyanánt szerepel. A közvetlen díjtételeken kivül reexpeditionalia illeték gyanánt 100 kgkint 6 fillér számíttatik. A reexpeditio kedvezményéből kizárvák oly külde­mények, melyek útirány előiráBsal ellátott fuvar­leveleket adatnak fel. A reexpeditio kedvezménye rendszerint a külde­ményeknek a tárházakból való továbbítása alkalmával rovatolás utján alkalmaztatik és pedig a Mezőtúr állomás által a küldemények beérkezése alkalmával kiállított rovatlapkivonatok alapján amelyeknek a tárházi gonduokslg írásbeli megrendelésével kell ellátva lenniök bogy a közvetlen díjtételek alkalmazása mellett továb­bittaasaoak. Egyebekben a küldemények betárolására, valamint a reexpedítionalis kedvezmény alkalmazására éa a szállí­tási dijak kiegyenlítésére nézve a tárházakban betárolt ós ott reexpediált küldemények kezelésére és elszámo­lására Aonatkozó 1899 év febrnár hó 1-től érvényes fentidézett határozmányok mérvadók. Budapest 1899 augusztus hóban A m. kir. államvasutak a többi résees vasutak nevében is. Folytatása a főlapon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom