Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1899-04-02 / 14. szám
..M T I H V I 1) É i« •• b ~ I SÍf 8 c s?, ud0r8 é^ né l- Jeni magy. k r. csendőr főhadnagy Makóra helyeztetelt át s helyébe Nyíregyházára Kricsfalusy Ferencz főhadnagy neveztetett ki, Vereczkéről. — A vasúti út rendezése ügyében hozott vármegyei közgyűlési határozat ellen a városi képviselőtestület felebbezés beadását határozta el. A kérdést felesleges és túlságos vehemencziával tárgyalták a képviselőtestületben, ami minden esetre nagyon sajnálatra méltó körülmény. A képviselőtestületi határozatnak egyenes következménye pedig a vasúti út építésének elodázasa és ami ezzel együtt jár, hogy a város ily körülmények között kénytelen lesz a vasúti utat bekavicsoztatni ami 2000 trt kiadást jelent, mert ez az út mai állapotában tovább már nem maradhat. — „Köd és napsugár". Szabó Lajosnak, lapunkban már jelzett kötete a napokban került ki sajtó alól. A kötőiből, melyről legközelebb bővebben irunk. tárcza rovatunkban közlünk mutatványt. A munka gyönyörű kiállítása, mely bármely nagyvárosi nyomdának becsületere válna, a Jóba Elek könyvnyomdáját dicséri. — A Bessenyei-kör Ill-dik házi estélyét e hó 4-dikén, kedden este 6 órakor tartják meg a Korona nagytermében, a következő műsorra!: I. Felovasás. Tartja: dr. Mezőssy Béla országgyűlési képviselő ur. 2. Ákáezfavirág (melodráma) Gaál Ferencztöl. S'.avalja: Kovács Edilh kisasszony, zongorán kiséri Santroch Alajos ur. 3. a) Gastaldon : Musita proibita. b) Auber: Kaczagó dal. Énekli: Führer Józsefné urnő, zongorán kiséri : Ferenczi József úr. 4. Költemény. Irta és szavalja : Somlyódy István úr. 5. a) Ossián. b) Balatoni nóták, előadja a nyíregyházi dalegylet Santroch Alajos karmester vezetése alatt. — Szerencsétlen esés. Barna Mihály pazonyi kovács mester 9 éves fia pénteken délután a padra akarván menni, olyan szerencsétlenül esett le a lábtó negyedik fokáról, hogy agyrázkódást szenvedett s pár órai kínlódás után meghalt. — A gyanú. Annak idején mi is megírtuk, hogy Cseprega Károly, Antal János helybeli kovács tanulója öngyilkos módon végett vetett éleiének. Néhány nappal hogy ez a szomorú eset történt, még idáig ki nem derített forrásból az a hir kelt szárnyra, hogy a szerencsétlen Cseprega Károly nem lett öngyilkos, hanem a gazdája ütötte meg ugy, hogy belehalt s igy került holtteste az emésztő-gödörbe. E mindinkább terjedő gyanúsítással szemben Antal János maga kért a kir. ügyészségnél ez ügyben vizsgálatot s erre vonatkozólag lapunk e számában maga is nyilatkozatot tesz közzé. — Értesités. A .Nyíregyházi Izr. (Poel-Zídek) Segélyegylet* f. április hó 3 án tartja tisztújító közgyűlését ekkor választ az alapszabályoknak megfelelóleg egy évre: 1 elnököt, l péuztárost, 1 ellenőrt és 12 választmányi tagot. Ezen egylet mig 1871-ben alakú t ugyan, de alig 1—2 évig telelt meg némiképen feladatának, amióta azonban 1895-beu ujjá alakult, szerény jövedelme daczára is áldásos működést f -jt ki. Vagyona, mely 1895 ben alig volt *00 frt, ma több mint 1C00 frt, holott körülbelól 200 frtot fordít év^te segélyezésekre. A kedden (márcz. 28) megtartott rendes évi közgyűlésnek bemutatott évi zárszáraadás 450 frt bevé telt (a közgyűlésen és azóta e 2—3 nap ismét befolyt 70—80 frl) és nem egészen 400 frt kiadást mutat, e kiadásokból több mint 230 forint szegéuyek és szűkölködők segélyezésére lett fordítva. A bevételek 100 — 120 havi 20 kros tagdijakból és 180 frt körüli adomá nyokból származtak. — Köszönet nyilvánítás. A „Nyíregyházi Izr. (Poel-Zedek) Segélyegylet"-nek a lefolyt 1898-9. évben adományoztak: Fleiner Lajos, Frankéi Sámuel (Gáva), és N. N. 20—20 frtot; Fried Dániel és Mandel Gusztáv 15—15 frtot; Haas Ignácz, Hajdú Gyula (Balkány), Ungár Lajos és Zinz Ignácz 10—10 frtot; Morgenstern Zsigmond 6 frtot, Kún Mátyás és Spitz Ferencz 5—5 frtot, Groszmann Jakab 1 magy. vörös ker. sorsjegyet és többen 1—2 frtot. Mely adományokat ez uton köszöni meg az elnökség. — Elpusztított ragadozó. Nyírbátorban a baromfiudvarok veszedelmes ellenségüktől szabadultak meg a napokban. Ez egy hatalmas vadmacska volt, mely január óta Bákonyi István községi biró csürjében tanyázott és onnan intézte rabló kirándálásait, mig végre ügyes csellel puskacső elé került, és két lövéssel leterítették. 80 czmt meghaladó hosszal, és 25 -30 czm. magassággal, lágy, hosszú, feke-tebarna sáros szőrével ritka példány volt. — Anticalvus a neve azon elismert kipróbált szernek, mely hajkihullás, fejkorpa, kopaszodás ellen a legsikeresebben használható. Az Anticalvus a hajat puhitjt, a fejbőrt tisztitj i, s a haj mindeunemü bántál mait eltávolítja. Nem csak férfiaknak és nóknek, hanem gyermekeknek is kitűnően ajánlható. Üvegjót 2 koronáért küldi a fő-izétkuldési raktár: Kanitz Ödön gyógyszertára Balassa Gyarmaton, de kapható minden más gyógyszer tárban is. — Uj váltó-urlapok. A pénzügyminiszter a napokban tette közzé a hivatalos lapban azt a hirdetményét, amely az uj korcnaértékü váltó- és igérvényürlapok forgalomba bocsátására vonatkoznak. E szerint az 1899. évi április hónap elsejével korona értékű bélyegzett váltó- és igérvényürlapok lépneka forgalomba. A forgalmon s érvényen kivül helyezett fel nem használt kicstari váltó- s igérvényjegy-űrlapok a szabályszerű feltetelek mellett az 1899-ik évi október hó elsejétől az 1899-ik évi deczLmbér hó 31ig bezárólag ugy a belyegrak táraknál, mint bélyeganyag kezelésével megbízott ado s más jövedéki hivataloknál ingyen kicsereltetnek. Az ez iránti beadványok b.lyegmentesek. Az 1899-ik evi deczember hó 31-én tul a forgalom s használaton kivul helyezett, érvényt vesztett váltó- s igérvényjegy- űrlapok sem ki nem cseréltetnek, sem értékük meg nem teríttetik. — Földműves iskolák. Csak egy-két éve, hogy Wlassics megalkotta a gazdasági ismétlő iskolák szervezetét s a napokban immár ezeknek a t árfolyamoknak száma meghaladta az ezret. Eljutottunk tehát valahara oda, hogy nem apró számokban, de évről-evre számíthatjuk a fölállított kulturális intézményeket. Ez az e set áll az állami elemi iskolákra nézve, melyekből par ev alalt szintén ezret szándékozik a lanügyi kormány felállítani. Es ez a nagy^zibásu iskola fölálliLisi politika mutatkozik a gazdasagi ismétlő iskolák rohamo* szaporításában. Az eddig szervezett 1023 iskola statisztikája egészséges fejlődésről tesznek tanúságot. A községek dicsiretes buzgólkodására mutat, hogy közölök a legtöbb, 526, községi jellegű. Egyúttal a gyakorlati czéllal szemben a felekezetek közönyösségét bizonyítja, hogy csak 7* iskola felekezeli jellegű. Maga az állam közülök 423-nak a föntartója és felekezeti jellegűeket évenkint 30.758 írttal segití. Az iskolák territiorális elhelyezése rendkívül jellemzi egyes vidékek áldozatkészségét, iinill-amott azt is, hogy melyik megyének van lelkes tanfelügyelője. Így a legtöbb gazdasági ismétlő iskola van Nyitramegyében: 105. Sajnos, hogy a legtöbb gazdasági ismétlő iskolával benépesített megyék nem a nagy magyar alföldön, hanem csak az alföld szélein helyezkednek el. A legmagyarabb uit-gyekben kevés az iskola. Igy Csanádban 3, Borsodban 2, Csikben 3, Csongrádban 3, Győrben 4, Hajdúban 14, Jász-Nagykun-Szolnokban 10, Szabolcsban 5, Zalában 8 és Zemplenbtn 4. Az iskolák jellege szerint nézve territiorális elhelyezésüket, az államiakból legtöbb jutóit: Nyitrának 38, Beregnek 35, Biharnak 29, Kolozsnak 21, Torontálnak 21 Kisküküllöne; 20, Szilágynak 16. Olyan tősgyökeres magyar megyéknek, mint Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod, Somogv, Szabolcsnak fgyetkn állami iskolája sincs, holott iuétf Tui óezmegyének is 12 jutott. A magyarság érdekeinek nagyobb mérvű szemmeltartása mollett kívánatos, hogy a gyors tempóban fölállított iskolák intenzív fejlesztéseről gondoskodjunk és hogy e tekintetben epén az állami iskolák járjanak elől jó példával. — Mulatság. A tisza-Iöki elöljáróság április hó 2-án, a nagyvendéglő termében jótékonyczelu tánezmulatságot rendez, a községben felállítandó em sztő -gödrök alapja javára. Kezde'e este 7 órakor. Belépti dij: 1 korona. — Uj Idők. Egyetlen irodalmi vállalat sem tudta oly bensőségesen összeforrasztani a magyar gondolatot és érzést a mai tökéletes művészi formával, mint Ilerczeg Ferencz lapja az Uj Idők. Ezt a kiváló eredményt azzal érte el, hogy a maga számára biztosította az összes jeles magyar írókat és művészeket, akik regényeik, elbeszéléseik, ismeretterjesztő czikkeik és rajzaik s képeik legjavával keresik fel az Uj Időket, a melynek e révén máris vezető szerep jutott a magyar irodalomban és művészzetben. Állandóan két regény folytatását közli az Uj Idők, ezeket mindig legélvezetesebb penna irja, társadalmi czikkei közül országos hírűvé váltak már Horkayné ő nagysága szellemtől szikrázó kaszinói tereferéi. A mi a magyar szalon- és társadalmi életet, a magyar családot, a színházat, irodalmat és művészetet érdekli, arról iróink legjava irhetenkint czikkeket, rajzokat, amelyek nemcsak tökéletes formájuk révén élvezetesek, hanem bevezetik az olvasót ennek e forrongó század végnek szellemébe, tudásába. Érdekes és nagyjelentőségű újítás az, hogy az Uj Idők időnkint szines műlapokat is ad, a melyek a modern teknika magaslatán állanak. Ilyen például az is, amelyet az előfizetők a húsvéti szádhoz k-ipnak. Ez a gyönyörű műlap, a mely nyolez színben v an nyomva, omantika paradicsomát, Velenczét mutatja be, csodás kék egével, lagunáival, tnesés palotáival. Ez a műlap, amely az Uj Idők kettős nagyságában jelenik meg, bekeretelésre is kiválóan alkalmas és minden szalonnak díszére válik. Az Uj Idők most uj évnegyed előtt áll. Mint modern, előkelő, minden íziben magyar családi lap, számot tarthat arra, hogy ezentúl is oly lelkesen sorakozzanak köréje az olvasók, mint eddig. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévre 2 frt, fél évre 4 frt, kérésre mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal (Andrássy-ut 10. sz.) — A .Zenélő Magyarország* zongora és hegedű zenemű folyóirat április 1-sei VII-ik füzete rendkívül értékes zenemű tartalommal jelent meg. A minden ujabb füzettel magát felülmúlni törekvő, ma már zenekedvelőink által alig nélkülözhető hangjegy folyóirat annyi szép és értékes újdonságot ad a csekély előfizetésért, hogy valóban senzatiól képeznek annak minden füzetei. A mo-tani füzet hozza: 1. Szentirmay Elemértől .Volt e szived, volt e lelked?" igen szép magyar dalt. II. Blon Ferencz „A tavasz bevonulása" pompás indulót. III. Hartl Henrik „Polonaise'-ját hegedűre zongora kísérettel s IV. Fonjfonj, czimű bájos szép esthlandi svéd dalt. Minden füzete hasonló gazdag tartalommal jelenik meg e közkedvelt zenemű folyóiratnak. Egy-egy füzet mindenkor 10 oldalon a legszebb s legsikerültebb divatos zeneujdonságokat hozza — negyedévben 6 füzet (i0 oldal zeneművet ad 1 frt előfizetésért. Előfizethetni a most megindu'ó uj évnegyedre csakis a „Zenélő Magyarország" (Klőkner Ede) zenemű kiadóhivatalában, Budapesten, VI., Csengeri-utcza G2-a, honnan megismerésre mutatványszámot ingyen és bérmentve küldenek. Csarnok. Magyar anekdotakincs. Ritl.a nagyszabású mű hagyji el nemsokára a sajtót: öt kőét könyv, amely művészi formábr.a föltárja a magyarság ezeréves életének vidám bölcseségét és okos dirüjét. A magyír lélek tükre lesz a Tóth Béla Migyar auekdotakiucse, amely Singer és Wolfoer kiadványainak legértékesebbjei közé fog tartozni. Tó'.h Béla kis dolgokban keresi és találji meg a nagyot, anekdotában meg a történetet. Hogy mi a magyarnak az anekdota, elmondja az előszóban Tóth Béla következőképpen : — Nemzetünk egész világszemlélete benne vagyon az anekdotákban; és egész jelleme az anekdotaviselésben. A magyar humor tiszta emberismeret. A legnagyobb dolog, a mi halandóknak adatott. Éles szem, okos elme; e keTtónek révén vált ki és szerzett magának örök életet az események véghetetlen sokaságából az, ami emlékezetes, ami bölcs", ami erős. És az éles szem, az okos elme fegyvere ez a sok, ízinte számtalan igazság, melynek hüvelye a anekdota. Minden alkalom más-más csillogó szablyát von elő a tárból. Mis nemzetek filozó fiai rendszerekhez folyamodnak Mi anekdotázunk. És az anekdota köuuyo kardjával Gordius-esomókat váguok kelté. Ezt cselekedte a legbölcsebb magyar, a táblabíró Deák Ferenc* ia. E oagv ember világazemlölete nincsen szisztémába foglalva. O szokta mondani: a filozófia olyao, mint a só; minden ételhw kell belőle, de maga nem eledel. Deák bOlc ességések sava síét van osztva ai ő anekdotáiban. Németesen /Orkésiő és töredéket összerakosgató elme biaooynyal ki tudoa hüvelyexui belőlük egy kési fiioiófiii rendnert. Mi magyaroknak nincsen stükeégüuk ilyen sommiiiera. Mint keleti nép minden forgácsban megtaláljuk ai egéstet, at igazságot ai erőt, ai embert. Ai öt kötetre terveiett munkából bemutaljuk a kOvetketó érdekes apróságokat: AM Es$terhátyak ctimere. József c«lsiár néiegeti ai Esiterhizyak ciimarót. — Hát ai micsoda illat benne? kérdi a püspöktől. — Gnffu-dár, feliéjes uram. — É-i hol teremnek ezek a madarak? — Oa, ahol a ketfejQ sasok! Sándor Móricz és Metternich gróf. — Hitvány a bécsi rendőrségi E't mondta egy nap Sindor Mórict gróf az apó-áuak, Metterniob kauczellirnak. — Már miért volna hitvány? kérdette a berezeg. — Aiert hitvány, mert ostoba. Síüntelen gyinak vasába latartóitat mindenkit a legkisaebb ok néikQl. Ha eszibe jut, még a Metternich kaLCiell&r vejét is becsukja puszta gyanúból. — Természetesen, ha okot ad rá. — De ép az a baj, Hagy nem adok rá semmi okot, és azok a szamarak mégis bedutyiznak. — No azt már szeretném látni. — Hit meg láthatja, kedves papa, ha épp kedve tartja. Meg pedig holnap. Gróf Sándor Móricz másuap kopottas polg&ri ruhába öltözött és kiment a Hernalsba; ott befordult egy kis korcsmába ebédelni. Levest, hust, főzeléket evett, miat polgáremberhez illik; a tetejébe megivott négy félmeszely bort. Mindez nem volna említésre méltó, ha a vendég azt nem cselekszi, hogy a negyedik félmeezely bor mellett teljes három óra hosszáig üldögél. A korcsmáros a pinczérek mind gyanakodva nézték ezt a furcsa vendéget, a ki a mellett az utolsó pfiff bor mellett ilyeo megfoghatatlanul sokáig vesztegel. Délutáu 4 óra felé, végre megszólalt a rejtelmes vendég: — Fizetek! A pinczér megmondja, mennyi a fizetség. A veedég meg eló von a zsebéből egy kők keszkenőt és kibont a csücskéből egy nagy csomó félkrajczárout. — Ezzel akar fizetni az ur? kérdi a pinczér. Tegye bolonddá az öregapját, ne engem. — Talán nem kell ilyen apró pénz? szól a vendég. Szolgálhatok nagyobbal is. Azzal megint a zsebébe nyul, megint elővesz egy kék keszkeuőt és kibont a csücskéből egy újdonatúj ezresbankót. De erre már összeröffent az egész korcsma. A csaposlegényt rendőrért szalasxtották és a nagytekintetü hatósági t-zemély csakhamar meg is érkezett. — Igazolja magát keud! igy szólott a gyanús vendéghez. — Éa nem tudom magomat igaiolni, válaszolt az ismeretlen; hanem tessék idehívni Metternich herczeg kanczellárt, az majd eligazítja a dolgot. — Keud bolond, mondta a rendőr. Egy-kettő, jöjjön befele. Sándor Móricz gróf a kapitányságon se akarta magát igazolni és mindig csak Metternieh herczegre hivatkozott. Hát be is ctukták mindenféle tolvajok és csavargók közé, a pinctebe. Metternichnek késő este aggódva panaszkodott a leánya, hogy a Móricz el'ünt és senki sem tudja, hova lett. A herczeg ekkor sej'eni kezdte, mi történhetett. Elhajtat a rendőrségre és (udakozódik: uem fogtak e el ma ilyen és ilyen forma embert, aki ai ó veje. A hivatalos ábrázatok megnyúlnak s a pinczéből fölhozzák Sándor Móricz grófot, aki elmondja a félkrajezárok meg az ezerforintos történetét és igy végei az aranygalléros nagy policzájok ftlle hallatára: — No látja, papa, milyen nagy szamár a bécsi rendőrség! * * * — Hanem, kedves papa, szamarak a bécsi finánezok is. Mert akárhogy is Ügyelnek, én bármikor be tudok csempészni félmázsa magyar dohányt. Még akkor is, ha előre hirQl adják a finánezoknak, hogy ilyen tréfát akarok elkövetni. — No majd meglátjuk, mondotta Metternich. — Könnyebbség okáért még az időt is meghatározom, sióit Sándor Móricz gróf. Máhox egy hétre bárom órakor fogom a máriahilfi vámnál becsempészni a félmázsa magyar dohányt. A gróf egy-két nap múlva hazautazott bajnai bír tokára; de a kitűzött napon és Órában visszaérkeiett Bécsbe a máriahilfi vámhoz. Hintója lépésben közeledett; körülötte jökora nyáj kost, vagy kétszáz darabot hajtottak bajoai juhászai. A finánezok megrohanják a hintót, tQvé tesznek mindent, megmotozzák a grófot, kocsisát, inasát, sót még a juhiszokat is, de sehol nem találnak egy level dohányt sem. Ezalatt Metternich is kiérkezék a vámhoz, l&tni a csodát; s a vége csak az, hogy a fiinánezok nagy fejcsóválva azt mondják : — Pasaiért! Sándor Móricz gróf ekkor beül az apósa hintajába és robognak a város felé. Mögöttük koezog a nyáj. — No hát hol a félmázsa csempászett dohány? kérdezi a kacczellár: Itt! . . szói Sándor Móricz, és kimutat az alakon. Hol? Éo nem látok semmit. — Pedig itt van, kedves papa. Mert ezek a birkák nem kosok, hanem Qrük. És nemcsak félmázsa verpelétit czipelnek a dohányzacskókban, hanem egy egész mázsát. Lám, igazam volt, mikor azt mondtam, hogy nagy szamarak a bécsi finánezok is.
