Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-20 / 34. szám

,,IV Y t R V I D É K." 2 óra 17 perczkor érkezés Rókusra, éjjel 3 óra 40 perczkor indulás Rókusról 9 óra 32 percz'<or reggel érkezés Nagy­váradra, reggel 11 óra 32 perczkor indulás Nagyváradról, 1 óra 34 perczkor érkezés Püspök-Ladányba, d. u. 2 óra 29 p. d. u. indulás Püspök-Ladányból,|3 óra 36 perczkor érkezés Debreczenbe, d. u. 4 óra 1 perczkor indulás Debreczenből, 5 óra 18 perczkor érkezés Nyíregyházra. Jelentkezesi határidő 1899. évi augusztus hó 26-ig a gazdasági egyesület titkári hivatalánál levélileg vagy személyesen, Nyíregyházán. A jelentkezés kötelező. A gazdasági egyesület titkári hivatala. A vármegyei régiségi muzeum minden szombaton és vasárnap d. e. 10-től 12 óráig nyitva van s ingyen megtekinthető. — A muzeum magya­rázó katbalogusa 20 krért ugyanott megszerezhető. ÚJDONSÁGOK. Ö felsége a király születésnapján e hó 18-án d. e. 9 órakor a helybeli róm. kath. templomban ünnepi mise volt, a melyen a vármegyei tisztikar Mikecz Dezső főjegyző vezetése alatt, a városi tisztikar Bencs László polgármester, a kir. törvényszék Megyery Géza kúriai biró, kir. törvsz. elnök, a kir. pénzügyigazgatóság Eötvös Pál pénzügyigazgató helyettes, a posta- és távírda hivatal Surányi Imre felügyelő vezetése alatt és a helyben állo­másozó katonai tisztikar testületileg vett részt. A misét fényes segédlettel Werzár István esperes plébános szol­gáltatta. Ő felsége születésnapján a helybeli statusquo izr. templomban is volt ünnepi istenitisztelet, a melyen Friedmanu Károly rabbi mondott szép imát. — Küzdelem a magyarságért. Vettük a követ­kező sorokat: A „Nyírvidék" tekintetes Szerkesztőségének. Vonatkozólag mult heti b. lapjában eló fordult .Küz­delem a magyarságért* czimű közleményre, az igaz té­nyek elferdítésével szemben a valódi tényállás meg ismertetése czéljából, szükségét látjuk annak, hogy az itteni izr. hitközség béke és igazság szerető tagjaiként e tárgyhoz teljes obiectivitással hozzá azóljunk. A tisz­telt nagy közönség pártatlan bírálatára bízzuk annak igazságos megítélését, hogy az illető „czikk iró" illet­len és ízléstelen hangú közleménye — érdemekben megőszült papjával szemben, sértő tendenciájánál fogva minő megvetéssel fogadtassák. Rossz akaratú ráfogás az, mintha rabbink édes hazánk nyelvét a korszelle­met kellő ügyelemben nem részesítené. Ezt a föltevést megdönti ama valóság, hogy lelkipásztorunk saját fiait is a korszellemnek megfelelően, magyar és hasznos hazafiaknak neveltette. Ó maga, bár dialectusánál fogva német nyelven, de igaz hazafiúi érzelemtől áthatva beszél, ki mindenkor számtalan tanújelét adta hoofiui gondolkodásának, a király és haza iránti tiszteletének. Ezt documentálja továbbá az a tényállás, hogy boldog­emlékű felséges királynénk Erzsébet elhunyta alkalmá­ból tartott gyászünnepélyre, rabbink maga hivta meg szép mtgyar ajkú, hires szónoki képességű debreczeni (statuíquo) rabbi kollegáját, magyar gyászbeszéd tartá­sára. Hogy illető rabbi át nem jött, abban, az ó templo­mában is ugyanazon napon tartott gyászünnepély akadá­lyozta. A valótlan állítás ellen czáfolatul felhozható az a körülmény is, hogy már évtizedek óta magyar nyelven hirdetik a hitközségi közleményeket a templomban, hogy ugyan annyi idő óta az iskolában a biblia fordí­tások is magyar nyelven adatnak elő. A hitközség — kit szintén megtámad a czikk iró — minden tényke­désében magyar jellegét hordja magán. A még szám­talan, czáfolatul felhozható tények közül megemlítést érdemel az is, hogy lelkipásztorunk hivatalát is már évtizedek óta magyar nyelven vezeti. Mindez — ami különben köztudomásu — erősen czáfolja ama valótlan állítást, mely szerint rabbink a magyar szellem ellen állást foglalna, mely vádat az illető czikk iró vagy tu datlanságból, vagy megvetendő rossz akaratból kifolyó­lag irta. Nem akarván az elítélendő kirohanáshoz ha­sonlóan „pallam et publice" durva módon sértő eszkö­zökhöz fordulni, az igazság érdekében ennyit a rossz akarattól áthatott való lan közlemény viszonzásául. Több hitközségi béke és igazságszeretö tag. — Kerékpárverseny Nyíregyházán. A nyíregy­házi kerékpár-egylet mai versenyeinek sorrendje a követ­kező: Versenybizottság: Az egylet vezetősége. Védnök: Br. Feilitzsch Berthold, cs. és kir. aranykulcsos, Szabolcs­vármegye főispánja. Versenybíróság: Kovách Győző a Ny. K. E. elnöke, Barzó Mihály, Bencs László, Bogár Lajos, Kertész Bertalan, Májerszky Béla, Schlichter Gyula, Somogyi Gyula, dr. Trajtler Soma Nyíregyháza. Lasz­gallner Kálmán Debreczen (D. K. E.), dr. Benedek János Debreczen (D. P. K. E.). Inditó és czélbiró: Kovách Győző. Versenyintéző: ifj. Soltész Gyula. Versenytitkár: dr. Hoffmann Mór.Időmérő: Mészáros Ferencz, Munchardt József. Pályabirák a fordulóknál: Kovács P. Pál, Okoli­csányi Géza, Rosenthal Ferencz, Szeszich Béla, Sztempák Jenő. Délelőtt 10 és fél órakor: I. Távverseny a Raka­maz-felé vezető országúton 30 km., fordulóval. (A csapi vasut-vonal őrházán tul kijelölt ponttól a Virányosig és vissza.) Első dij arany, második nagy ezüst, harmadik kis ezüst, negyedik bronz-érem. Neveztek: Rott János (D. K. E.), Kiss György (D. P. K. E.), Szigethy József (D. P. K. E.), Bozóky Imre (D. P. K. E.), Lorünzer Hermán (D. A. K. E.), Szabó Lajos (Ny. K. E.). Délután 4 órakor: (a nagykállói országúton). II. Vendégek versenye, 5000 méter fordulóval. Első dij ezüst, második és harmadik bronz-érem. Neveztek : Rott János (D. K. E.), Kiss György (D. P. K. E.) Szigethy József (D. P. K. E ), Bozóky Imre (D. P. K. E.), Thieszen Arthur (D. P. K. E.),' Ehrenreich Jenő (D. P. K. E.), Lorünzer Hermán (D. A. K. E.). III. Egyleti verseny. 5000 m. fordulóval. Első dij ezüst, második és harmadik bronz-érem. Neveztek. Csongor Gergely, Szabó Lajos, Gyurcsány Ferencz, Oltványi Ödön. IV. Juniorok versenye 20. évet be nem töltött kerékpárosok számára; 3000 méter fordufó nélkül, Első dij ezüst, második és harmadik bronz-érem. Neveztek: Ifj. Lehmann Gusztáv, (D. K E.), Berend László (Nagy­Kálló), Sztankovszky József (Nyíregyháza), Szabó Mihály (Debreczen), Ehrenreich Jenő (D. P. K. E.), Hajnal Dezső (Bp. M. F. K.), Csongor Gergely (Ny. K. E.) V. Vegyes verseny, 5000 m. fordulóval. Első dij nagy ezüst, második kis ezüst, harmadik bronz-érem. Neveztek: Ifj. Lechmann Gusztáv (D. K. E.) Kiss,György (D. P. K. E.), Szigethy József (D. P. K. E.) Theiszen Arthur (D. P. K. E.) Ehrenreich Jenő (D. P. K. .E.) Szabó Lajos (Ny. K. E.), Bozóky Imre (D. P. K. E.), Hajnal Dezső (Bp. M. F. K.). (Rövidítések: Bp. M. F. K. = Budapesti Műegye­temi Football-Klub. — D. K. E. = Debreczeni Kerékpár­Egylet. — D. A. K. E. = Diósgyőri Aczélkerék-Egylet. — D. P. K. E. = Debreczeni Polgári Kerékpár-Egylet. — Ny. K. E. = Nyíregyházi Kerékpár-Egylet.) — Honvéd tiszthelyettesekké nevezte ki a király Surányi Andrást a 9. honvéd gy. ezredhez Kassára és Laskay Sándort a soproni 18. honvéd gy. ezredhez, akik mindketten a vármegye ajánlatára jutottak be a Ludo­vika akadémiába s végezték be ott a tisztképző tan­folyamot. — Adófizetők figyelmébe. A városi adóhivatal felszólítja mindazon adófizetőket, akik a folyó év harmadik negyedében esedekessé vált adótartozásaikat mindezideig be nem fizették, hogy késedelmi kamataikkal együtt most már 8 nap alatt befizetni annyival is inkább el ne mulaszszak, mert ellenkező eselben az 1883 XL1V t. cz. 56 és következő §§-aiban körüliiott végrehajtás utján a végrehajtási költségekkel együtt fognak azok rajtuk be­hajtatni. — Iparmuzeum Debreczcuben. Dabrtczenból jelentik a következőket: A Frohner-szálloda mellett most építik az itteui kereskedelmi és iparkamara két­emeletes bérházát. A pilóta építésével egy nagy szabású az ipar-és kereskedelmi életre nagy horderejű terv megvalósitasa is erősen foglalkoztatja a kamarát. Az uj bérpalotában ugyanis ipar-és kereskedelmi muzeumot rendeznek be, a hol a kamara kerületébe tartozó hét vármegyéből gyűjtik össze az ipari ós kereskedelmi termékek mintáit. A ki a muzeumot megnézni, tiszta képét nyerni a hét vármegye ipari produktumának. A kereskedelmi ós iparkamara már is sok és ér:ékes ilyen mintát szerzett be, Most azonban még nagyobb buzgó­sággal van rajta, hogy a minták a legapróbb házi­termékekről is beérkezzenek, hogy mire^a bérpalota készen lesz, nyomban és akadálytalanul megkezdhessék a muzeum berendezését. — Az uj „Júlia" malom. Az egy hónappal ezelőtt leégett „Júlia" gőzrmlom Phőnixkéntj fog feltá­madni hamvaiból. A porig éget épület helyén ma már emeletnyi magasságban húzott uj falak állanak. A ma­lom tulajdonosa: Slichter Gyula százados, m. kir. testőr, bár a malom leégése folytán szenvedett kára a biztosí­tás által csak részben térült meg, az uj malmot sokkal nagyobb méretekben és berendezése szerint is a legújabb malom technikai vívmányok felhasználásával építteti fel. Az ujjá épités nagy erővel indult meg, ugy, hogy városunknak ez egyetlen modern berendezésű mű­malma ez év október hó folyamán már átadható lesz a közforgalomnak. A malom mellett egy uj és iga­zán közszükségletet pótló vállalat is fog létesülni, t. i. egy gőz-sütő, a mely ugy a mai sütő-mühetyeknél annyira hiányzó tisztasági szempontok teljes és minden kétel­kedést kizáró érvényesítésével, hivatva lesz arrd, hogy városunk családainak igazán nagy szolgálatokat tegyen. Annak idején, ha majd az uj műmalom és sü!ő-ház ké­szen lesz és átadatik a közforgalomnak, a közhasznú vállalat részletesebb ismertetésével is szolgálni fogunk városunk közönségének. — Hymen. Dr. mórki Pillér Ferencz szolgabíró, cs. ős kir. tartalékos huszárhadnagy a napokban tartotta eljegyzését Jármy Márta kisasszonynyal, szolnoki Jármy Márton ós neje pechujfalusi Péchy Berta kedves leányával. — Értesítés. A helybeli izr. statu*quo hitközség tagjai ezúton is értesíttetnek, miszerint az imaházi ülőhelyek folyó évi augusztus hó 27 , 28 , ós 29. napjain délután 2 órától 5 óráig a hitközség tanácstermében a megállapított árakon készpénzfizetés mellett kiadatnak. Akik eddig használt ülőhelyeiket újból megtartani óhajtják augusztus hó 27-én délutáni 5 órái^ jegyeiket váltsák meg, mivel ez időn tul előjoguk meas'.tlnik. Nyíregyháza, 1899. augusztus hó 13 án. A bizottság. — Gyászrovat. Fajkürti Juhász Jenő, Etele, Pál és Zoltán saját, valamint családjuk és az összes nagy számú rokonság nevében is. fájdalommal jelentik szere­tett testvérük fajkürti Juhász György-sok élete 32 ik évében, folyó hó 15 ón reggeli 6 órakor rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak földi maradványai folyó hó 16-án délután 6 órakor fognak a kállói-utcza 49-ik számú házból az ev. ref. egyház szertartása szerint, a vasút melletti sírkertbe örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza 1899 évi augusztus hó 15-én. Áldás és béke poraira! — Alólirottak ugy magok, mint az összes rokonság nevében fájdalomtól sújtott szívvel jelentik, hogy a felejthetetlen jó feleség, anya és testvér Virágh Józsefné szül. Enyingy Adél életének 39-ik, boldog házasságának 14-ik évében, folyó évi augusztus hó 17 én d. u '/» 7 órakor hosszas szen­vedés után elhunyt. A megboldogultnak földi maradvá­nyai folyó évi augusztus hó 19-én d. e. '/»9 órakor fog­nak az ev. ref. vallás szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Tisza-Lökön, 1899. augusztus 17. Virágh József mint férj. Irén, Margit, O'ga mint gyermekek. Enyingy Aranka, Enyingy Béla mint testvérek. Bíke lengjen drága hamvai felett! — A nyíregyházi izraelita statusquo hitközség iskolaszékének határozatából közlöm, hogy az izraelta elmi iskolában a beiratások a jövő 1899—1900 iki tanévre augusztus hó 27-éu kezdődnek és augusztus hó 31 én fejeződnek be. A beiratások mindig a délelőtti órákban 8—12-ig folynik. A fölvételi,- javitó,- és magánvizsgálatokat f. hó 28-tól 31-óig délután 3—5-ig kiküldött vizsgálóbiztosok jelenlétében tartjuk. A kitűzött beiratási határidőn tul csak iskolaszéki engedélylyel fognak növendékek fölvétetni. A tandij első negyedévi részlete már a beiratások alkalmával lefizetendő. A tanévet szeptember hó 1 ón ünnepélyes isteni tisztelettel nyitjuk meg. Nyíregyházán, 1899. augusztus hó 15-én. Dr. Kelemen Adolf, isk. ijazgató. — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város kép­viselő testülete e hó 19-dikén d. u. 3 órakor tartott ülésén küldöttséget menesztett az 1900. évre érvényes legtöbb adót fizető képviseleti tagok névjegyzékének ki­igazítására. Ugyan ez ülésen mutatta be a tanács a vasúti ut kiépítésére vonatkozólag a vállalkozókkal kötött szerző­déseket is, melyeketa képviselet jóváhagyott. Az 1898. évi gyámpénztái zárszámadások is — bemutattatván, a megrendelt felülvizsgálat eredményével jóváhagyattak. — Imakönyv. R<5vid két év előtt jelent meg as Kiss Arnold voszpremi főrabbi gyönyörű magyarsággal irt .Mirjam" czimű imakönyve, mely hivatva van a művelt magyar-zsidónők lelki szükségletét kielégíteni: Hogy mennyire kulturális czélt szolgált annak szerzője, fényesen igazolja azon körülmény, hogy ma már a bő­vített második kiadás látott napvilágot — Az uj nyíregyházi közkórház fabutorzatának szállítására e hó 29-én d. c. 10 órakor a vármegyeháza kistermében árlejtés lesz. A szállítandó butoranyag 6000 frt érteket képvisel. Részletesebb feltételekkel az állam­épitészeti hivatal szolgál. — Jó fogás. A nyíregyházi rendőrség jó fogást csinált a héten, pénteken. Ugyanis Schvarcz Lipót pazonyi­utezai szabó-mester üzletéből, szerdán este 8 és 9 óra közölt, mialatt a boltba nyiló szobában vacsorált, isme­retlen tettes 6 vég 160 frt értékű holmit elemelt. — Schvarcz rögtön jelentést tett a rendőrségnél s a meg­indított nyomozásnak gyors és teljes sikere lett, mert a teltes pénteken délután már a rendőrség kezébe került, Rosenfeld Jakab tejes kocsis személyében, a kinél az istállóban az ellopott posztót meg is találták. Beismerte a lopást s átkísérték a kir. ügyészséghez. — Az anarcsi tiiudér áldozatai. Egyik buda­pesti lapból vesszük át a következő sorokat: Vigan folyt a cséplés Anarcson a „vas bika" egyhangú dübör­gése mellett. Hogy is ne lett volnt ott jókedv, ahol Herczeg Mari, „Anarcs tündére" is ott sürög-forog. Kemény szívű legény legyen az, akit a kis falusi tündér tüzes szemeinek pillantása meg nem igéz. Igy azután ne csodáljuk, ha szerelemre indította Molnár Péter gé­pész-legény kebelét is Élt halt a leányért, habár Bencs Ferivel, no még Takács Andrással is rokonvezett a kaczér leány csalfa szive. Molnár kérte a leányt, hogy csak őt egyedül szeresse, hiszen a másik kettő úgyis földhöz ragadt, szolgalegény. A leány mentegette magát, hogy ő már kiadott a legényeken, de azok még sem szűnnek meg őt folyton ostromolni szerelmi vallomá­saikkal. Erre gyilkos gondolat szállotta meg Molnár szerelemtől elkábult agyát. Elhatározta, hogy elteszi láb. alól két vetélytársát, még ha életébe kerül is. Es szom­baton este csakugyan fegyverdurranások és vészes jaj kiáltások riasztották föl Anarcs nyugodalmas lakóit. Molnár lesbe állt a leány kapuja előtt és mikor látta, hogy egyik ellenfele, Takács András közeledik, három­szor egymásután reá lőtt ugy, hogy ez félholtan terűit el a földön. Takács a kisvárdai kórházban élet-halál közt fekszik, Molnár Péter pedig a nyíregyházi bör­tönbe ül. — Tanyai tűz. E hó 17-én este 9 és 10 óra közt a szentmih lyi-út mellett fekvő Jánószki-féle tanyán, az összehordott szalma és takarmány készlet kigyuladt; ki­vonultak az önkéntes tűzoltók is s az épületeket meg­mentették az elpusztulástól. — öngyilkossági kísérlet borotvával és golyó­val. Kazár László szabó-segéd és legutóbb urasági inas, pénteken este, a Sóstói uton levő u.n. Jósa kút mellett előbb felmetszette a karját, s aztán revolverrel három­szor magára lőtt. — A beretva-vágás alig hogy épen a bőrt metszette föl a karját, a három lövés közül pedig csak egy értté, amelyiket t. i. a szájába lőtt. Ez a golyó is megakadt a szája padlásán, úgy, hogy a négyszeres öngyilkossági kísérlet — dugába dőlt. — Görög műemlékek feltámasztása. — Az archaikus görög művészetnek legszebb emléke a „Krithias és Nesiothes'-féle szoborcsoport. A műalkotásnak törté­neti a tárgya. Zsarnokok uralkodtak Athénben. 'A tyrannus ifjabb fia Hipparchos, megsértette Harmodiost, Aristogeiton barátját. Ezek ketten összeesküdtek a tyrannus egész családja ellen s 514-ben le is szúrták Hipparchost panathenai ünnepélyén. Tettök követ­kezménye később a zsarnokság intézményének bukása volt. Az athéni nép ^hálával őrizte hősi tettük emlé­kezetét. A városban érez szobor állott, a fejlődő görög művészet egyik legősibb emléke, melynek másolata legalább töredékekben ránk jutott. A két hős magasra emeli kardját, hogy leszúrják a zsarnok Hippícast. Drámai hatású jelenet ez. A márvány kezelése móg antik módot mutat, de az egészen a fejlődő művészet géniuszának ereje látszik. A könnyű köpeny rendéinek, a hátra feszitett láb izmainak (kidolgozása mesteri kósre vall. Kár, hogy az egyik alaknak a feje letört s később lijsipposi fejjel pótolták. A hősök emlékét házi szereiken is őriztek képekben az atheneiek. Egy antik edény rajza (a Würtzburgi egyetem tulajdonában) Hipparchos megölését ábrázolja. A költők is az ő dicsőségüket zengték. Maga Arany János fordított le egy görög költeményt, mely az ő tettöket dicsőitette. (Kallimachós után.) >Mrytus lombja kőié fonom be izabljam, Mint egy Harmodios s Aristogeiton, Mikor a zsaruok Hipparcbot megölék S egyenjognvá Athén lakoait tevék.* A zsarnok ölök szobra, s a würzburgi edényrajz hú reproductióban jeleut meg a Nagy Képes Világtörténet 34 ik füzetében. A tizenkét kötetes nagy munka szer­kesztője Mirczali Henrik, egyet, tanár, a görögökről szóló kötet szerzője dr. Gyomlay Gyula akadémikus. Egy kötet ára díszes félbőrkötésben 8 frt; füzetenként is kaphatók 30 krjával. Megjelen minden héten egy fűzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek, írod. Int. Rrt Budapest, VIII., Üllői-ut 18.) s minden hazai könyv, kereskedés utján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom