Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-02-19 / 8. szám

3 mennyiségű, ellenben nedves, meleg őszszel, egészen október, novoinber hó végéig ismét buján fejlődik. Télen át a sebhelyen alig van kis váladék s a seb ilyenkor IMás szinű. Ha a vértetü-foltról a gyapjas váladékot könnyedén leemeljük, alatta az egész seb fenekét kitöltve nagv mennyiségben találjuk a letelepedett rovart. A vértetü felnőtt korában '/» mm. nagy, szárnyatlan, felülete fehéres, hamvas, teste hátsó részét (potrohál) felül aránylag bőven fejlődő fehér váladék boritja; ha ezt a fehér valadékot a rovarról eltávolítjuk, láthatóvá válik szine, amely sötétbarnás. Igen fiatal korában a vértetü azonban borostyánkő szinü. HÍ a vértetü telepet melyről a viaszkos váladékot eltávolítottuk, ujunkkal szétnyomjuk és az abból kiömlő nedvet fehér papirosra mázoljuk, a keletkező folt piros szinü lesz, amely némileg a szétmázolt eludt vér szinére emlékeztet: innen származik e rovar neve, hogy wvértetü Hogyan él és hol fejlődik a vértetü? A vértetü első (tavaszi) fejlődését a régi (előző évi) vértetü sebekben folytatja: az ugyancsak ezeken a helyeken áttelelt anya rovarok nem petét, hanem párzás nélkül tehát u. 11. szüren szaporítás utján azonnal eleven rovart szülnek, számszerint mintegy 30— 40— 50-t. Ez az ivadék teljesen két hét alatt teljesen kifejlődik, érett ivarű lesz és csupa nőstényekből áll. Ezek a nőstények ép ugy, mint az anyjuk minden megtermekenyilés nélkül szintén eleveneket szülnek. Igy — szüzén és elevenen szülöttek utján — szaporodik a vértetü tömeg egész lavaszon, nyáron át és ősszel is, de az utóbbi időben a sziporodásnál — mint alább meglátjuk — némi változás áll be. A vértelünek egy évben 10 vagy esetleg több (15) nemzedéke lehet és innen van, hogy az eredeti fertőző foltokon csakhamar annyira elszaporodnak, hogy a fiatal ivadék már nem talál helyet az öreg tétvek kőzött, hanem kivándorolni kénytelen. És miután a vértetü szivó szájszerkezete igen tinóm és gyenge, azért a kivándorló fiatal rovar a fának csakis olyan helyein telepedhetik le, ahol szipókájának szivó sertéit a még meg nem fúródott szövetébe mélyezheti, s ahol bő nedvre is találhat: ilyen helyek az uj vagy régi metszés, vagy egyébként keletkezett sebek épen beforradó helyei és pedig azoknak befelé hajló szélei; továbbá az az idei hajtások kivált az u. n. fattyú vagy vizhajtások: de mig az előbbi helyen a vértetü tömegesen verődik össze, addig a hajtásokon a tetű eleinte csak kisebb számban telepszik le; a levélnyelek töveinél néha csak 3—4 vagy ennél is kevesebb számban. Később azonban ez a folt is nagygyá nő. Az igy ujonan letelepedett rovarok felett itt is fölszaporodik a gyapjas váladék, mely alatt a rovarok tovább nőnek és ép ugy szaporodnak, mint elődjeik. Oszszel — néha már augusztus végén, de legtöbbször csak szeptember végén, október elején — a szárnyatlan rovarok kőzött akadnak aránylag kisebb számban szárnyasok is, amelyek a szárnyatlanokból egyszerűen ugy fejlődtek, hogy testük többszörös vedlés utján karcsuk lelt és négy szárnyat kapott. Ezek a szárnyasok szintén szüzén szaporodás utján és szintén eleveneket szülnek és pedig összesen csak 7—6-t. Ezt az ivadékot a szárnyas vértetü vagy ugyan arra a vértetü okozta sebhelyre, ahol maga is felnőtt, vagy sokszor másra, amelyre átrepült, helyezi el. A szárnyas vértetü ivadékának nagyobb része mézszin sárga és nagyobb termetű, mig ellenben kisebb része zöldes szinü és kisebb termetű; az előbbi nagyobb rovarok teljesen kifejlődött ivarszervekkel biró nőstények, mig az utóbbiak, a kisebbek teljesen kifejlődött ivarszervekkel himek. Mindkét alak szárnyatlan, szájszerveik és belső emésztő szervek teljesen hiányzanak, ugy, hogy nem táplálkozhatnak. Egyedüli rendeltetésük az, hogy párzás után a nőstény letojja az az egyetlen petej :t azt, amely sok tekintetben hasonlít a filloxszera téli petéjéhez, de különbözik attól abban, hogy belőle a rovar még az ősz folyamán kikel, hogy azután védve részint a rovarok levedlett bőreitől, vagy áz felpusztulták hulláitól, részint pedig a sebet takaró viaszos váládéklól, a sebhely mélyen átteleljen. Tavaszszal pedig ugy ez a rovaralak, mint általában a többiek közül azok, amelyeket a tél fagya nem ölt meg, ugy szaporodnak, mint azt már elébb láttuk. Miért veszedelmes a vértetü? Azért, mert nemcsak nem engedi, hogy a fa sebei behegedjenek, hanem ujakat is okoz és pedig leginkább a fa véghajtásain s a gályákon olyan nagy mértékben, hogy ott a fa folyton szenved, nemcsak azért, mert a millió és millió számra felszaporodó rovar folyton a meglepett fa nedvéből él, hanem azért is, mert az ilyen beteg fa nem birja koronája ágainak és galyainak fáját elég korán megérlelni, miért is azután annak azt a részét, amelyet a vértetü nem ölt el, elöli a téli fagy. Ez pedig nemcsak kihat a terméshozam nagyságára, hanem a fa életerejére is. Hogyan védekezzünk a vértetü ellen? Hol a vértetü már régen pusziit és igen magas törzsű fákat lepett el, ott — ha a fát érdemes megtartani — a koronáját föl kell ujitani és pedig olyan formán, hogy a régi fertőzött ágakat levágatjuk és azonnal elégetjük s a törzs valamennyi (uj és régi) sebeit, legyenek azok vértetvesek vagy még tiszták akár terpetin olajjal, akár petróleum enulzióval, vagy valamely növényi olajjal bemázoljuk s azután pedig vagy folyó oltóviaszkkal vagy egyéb anyaggal annyira bekenjük, hogy az egész seb állandóan és teljesen fedett legyen és abban vértetü ne szaporodjék el. Szükséges, hogy a korona levágáskor földre hullott tetveket is irtsuk oly módon, hogy az illető földet a fa gyökeresnek sérelme nélkül mélyen leforgatjuk. Minthogy pedig a. földre hullott vértetvek egy része igen szívesen le szeret telepedni a törzsön, de már félig a a föld alatt közvetlenül a gyökerek felett, azért szükséges, hogy irtsuk ezt a vértetü tömeget is, ami ugy történik, hogy a földet ilyen helyen kissé kinyitjuk, s a la vértetütői fertőzött törzset a petróleum enulzió 5—<> szorosan hígított oldatával gondosan lemossuk. Ne feledjük azonban el soha sem, hogy ez az eljárás csupán csak e9yszer alkalmazva teljes sikert soha sem ad: azért szükséges, hogy az ilyen fát folyton szemmel kísérjük, s fia valahol kis vértetü folt újból mutatkozik (a mi bizonyos), a't rögtön a fönti eljárással elpusztítsuk. A vértetü irtására alkalmas ugyan az év bármely időszaka, de leinkább az ősz, tél és kivált a fakadás előtt a la»asz, a fa koronájának felújításáról van szó, figyelembe kell venni még azt is, hogy a fának eleg ideje maradjon az uj hajtásának teljes beérés«re is. Tehát a nyar^ vege már nem volna alkalmatos erre. Igen vértetves és már rossz fákat legjobb egyszerűen kivágatni és elégelni. Kisebb Qatal fáknál a vértelves sebeket ugy az ágakon, mint a törzsön, kivált a földszin táján, szintén ki kell tisztítani; itt is ugyanazok az anyagok használhatok, mint a nagy fáknál, csakhogy ezeket itt ecxettel kenjük a sebekbe. Minden seb, repedés, védőréteggel bevonando, hogy ahhoz a vértetü ne terhessen hozzá. Igen vertetves galyakat le kell vágatni; kevésbé fertőzött gályákról a vértelüt a petróleum emulzió 15 — 16 savós oldatával kell lemosni. Idegenből szerzett uj fácskák, vagy ollóveszők különös figyelemmel kisérendők: ha vértetü mutatkozik rajluk, az azonnal irtandó. H i valahol az irtás egyszer már megtörtént, ott az illető Iák folytonosan ügyelemmel kisérendők, ha ujabb vértetü foltok mutatkoznak, azok újból megsemmisítendők. Általában az első irtán után a 14 napi időközökben még 2—3 szor, sőt esetleg többször is mrgismétlendö, mert csakis ilyen gondos és állandó eljárással sikerülhet a vért'tüt kiirtani. Meg nagyobb gondra cs figyelemre van szükség olt, ahol az almafak más szomszéd vérletves almafakhoz közel állanak; itt a vértelüt labaikon madarak és nagyobb rovarok hurczollutjak el, elviheti azt a szél is, sőt elvándorolhat nyáron maga is. Ilyen helyen különösen kell figyelni, hogy a fakón semmiféle seb ne maradjon állandóan nyitva, valamint, hogy a vértetü rögtőn irlassék, ha az a végrehajtásokon mar mutatkoznék : a nyáron fölvándorló szárnyatlan rovar ellen, megvedheti a fát a reá alkalmazott hernyó enyvgyürü. Hogyan készül a petróleum enulzió? Egy liter lagy vizben 15 deka mosó (nátron) szappant forralunk föl s ahhoz hozzá keverünk 2 liter kissé meleg petroleumot. Hogy az enulzió teljesen jól sikerüljön, kíván itos, hogy a keveréket ne csak közönséges zurbolóval, hanein kezi (üvegházi) fecskendővel is jól dolgozzuk ki, hogy az tejföl sűrűségű legyen. E petróleum enulziól öreg fáknál érettfáju ágrészeknél 5—6 soros, éretlen részeknél 15—16 soros higilásban használjuk. Hogyan készül a hernyó enyv? öt sulyrész (pl. 50 deka) repeze olajban felolvasztunk egy sulyrész (10 deka) disznózsírt s azt annyira melegítjük, míg annak 3-da el nem párolog; ha ez kész, vagy csak annak készítése közben, 1 sulyrész (10 deka) terpetin olajban fölolvasztunk, 1 sulyrész (10 deka) közönséges darabos kolofiuinot és ezí a keveréket azután a repeze olajban feloldott disznózsírral kavarjuk össze: ha nagyon sürü, akkor újból fölmelegítjük és kis repeze kis olajai adunk hozzá, ha pedig híg, akkor még egy kissé tovább főzzük. Ezt a hernyó enyvet öreg fáknál kőzvetetlenül a kéregre mel-magasságban a fatörzsre körös-körül vékonyan, mintegy 2—3 ujnyi szélességben kenjük; ha megszárad, megújítandó. Fiatal fáknál azonben az enyv fölkenése előtt a törzsre elébb megfelelő alakú kéreg papirost, vagy használt l'őrdarabot kötünk s az enyvet csak ez utóbbira kenjük föl. A földmivelésügyi magyar királyi m niszter ur megbízásából: Budapest, 1898. szeptember havában. M. kir. áll. rovartani állomás. Egészségügyi jelentés. . Nyíregyháza egészségügye januárban. A íolyó év január havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkőnyvek adatait, sokkal kedvezőtlenebbek voltak, mint a mult év megfelelő havában. Az elmúlt év január havában elhalt 67, addig ez év január havában a halálozás 109-et mutat, több tehát 42-vel. Nem szerint elhall ti 57, nő 52. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 60, íöldmíves gazda 22, iparos és kereskedő 19, értelmiségi 8. Ezeken kivül halva született 6, kora szülött volt —. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 2. Törvénytelen ágyból származó elhalt 6. Élve született 107, és pedig: 52 fi és 55 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 15, és pedig 8 fi, 1 nő, az elhaltaknál kevesebb tehát az élve szülöttek száma 2-vel. Házasságot kötött 43 pár. Vallásra nézveelhalt: róm. kath. fi 11, nő 17 =» 28, ág. evang. fi 27, nő 22 49, helv. hitv. fi 6, nő 8, gör. kath. fi 9, nő 8 = 17, izraelita fi 4, nő 3 — 7. Életkor szerint 0—1 évig = 33, 1—5 évig = 33, 5-7 évig = 8, 7-20 évig -= 5, 20-30 évig = 2, 30 — 40 évig = 3, 40-60 évig = 10, 60 -80 évig - 13, 80 éven felül 2; összesen 109. A város belterületén elhalt 60 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 33, kik közül nem lett gyógykezelve 1, 7 éven felüli volt 27, ezek közül nem lett gyógykezelve 3. A város belterületén elhalt 60 egyén közül tehát nem lett orvosolva 4 egyén. A város külterületén elhalt 49 egyen, kik kőzul / éven alól volt 41. ezekből gyógykezelés nélkül elhalt 8, 7 éven felüli volt 8, ezekből nem lett gyógykezelve 1, a külterületen elhalt 49 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 9. Az összes 109 elhalt közül tehát 13 nem lett gyógykezelve. Ezen adatokból világosan kitűnik, hogy a varos területén a halálozási viszonyok a rendestől nem igen eltérők, mert 60 egyénből 31. 7 éven alóli hall el, 27 pedig 7 éven felüli. De annál elszomoritóbbak a tanyai adatok, a hol is 19 közül 41 volt a 7 éven alóli és 8 a 7 éven felöli, itt minden esetre a hiányos apolas es az orvosi segélynek nem kellőképem kihasználásában kell keresnünk az okot. Bár a járvánnyá válható ragályos betegülések közül a kanyaró 23 áldozatot kiva it, roncsoló toroklob 4-et, vörheny 3-mat és l-et a hasi hagymáz, mindazonáltal nem lehet a nagymérvű halálozási számot ezek rovására írni, inert a tüdőlob maja 25 aldozatot követelt, okul tehát az időjárási viszonyok rendkivülisege tekinthető. Orvomodőri hullaszemle 3 esetben lett foganalobitva, egy öngyilkos férfi és kél gondatlanság folytán égési sebekben kimúlt gyermek hullája felett. Orvosrendőri bonczolás nem volt. Törvényszéki bonczolás a két égési sebekben meghalt gyermek hulláján eszközöltetett. Orvosi látleletet egy súlyos testi sértésről adtain ki. Piacz és élelmi szerek vizsgálata alkalmával egy félkilogramra avas vajat, 50 kilogramm romlott kecae • gét és & kiló apró harcsat kelleti elkobozni és megsemmisíteni. Nyíregyháza, 1899. február 6. Dr. TnOtler Soma. városi tiszti orvos-főnök Szabó Lajos könyve. Szabó tajos, a helybeli fiatal iró-^rda egyik tehetséges tagj i, akinek ötletes tarczáit, szellemes csevegéseit Páfrány név alatt a .Nyirvidék* is közölte, .Köd éa napsugár* czimen kölelbe gyűjtve kiadja eddigi műveit s erről a következő fölhívással értesíti a közönségei: Előfizetési felhívás Szabó Lajos (Páfrány) Kőd és napsugár r/linll elbeszélésére. Jó ideje, négy éve már, hogy a „Nyirrgyluizi Híríap"-ban, .Nyirvidiék'-ben és a .Nyíregyháza*-ban Páfrány és Sei-szi álnevek alatt egyre-másra gyártom a tárcsákat. Bevallom, hogy ennek a szekérderéknyi dolgozatnak a jó része — rossz, vagy magam iránt figyelmesebben fejezve ki magam, a nagyobb kontingense laptöltelék; de akad közte olyan is, a mely lelkemből szakadt, a melynek nem a szerkesztő urak tárcza-irás erányában hozzám intézett felszólítása volt az édes apja, hanem a tollhoz kergető bohém véremtől nyert inspiráczió. Nagyot gondoltam hát és mereszet, hogy ezeket a jókedvemből irt kevesekel nem hagyom elkallódni, hanem összeszedem néhány uj munkámmal elegyítve, kölelbe csoportosítom, aztán Köd és napsugár czimmel kiadom. Felkérem azokat a jó lelkeket, a kik nem huzakodnak egy igen kis ember igen nagy dolgával foglalkozni, hogy szerezzék meg a kőd és napsugarat, olvassák el, boldoggá tesznek vele, ha pár perczig szórakozást fognak találni benne. A kötet körülbelől 150 oldalra terjed, finom papiroson tiszta nyomású lesz. Előfizetési ár 2 korona. Az a jó akaróm, a ki tiz előfizetőt gyújt, hálám jeléül tiszteletpéldányt kap. Nyíregyháza, 1899. február hóban. Tisztelettel: Szabó Lajos. (Páfrány.) ÚJDONSÁGOK. — Kinevezések. Báró Feilitzsch Berthold főispán úr őméltósága Milotay Gábort vármegyei számvevőségi l-ső számliszlté, Újhelyi Sándort pedig pénztari ideiglenes számtisztt kinevezte. — Érdemkereszt átadás, ő felsége a király Virágh András báji községi főbírónak, aki ezt a tisztet 32 év óta viseli — mint annak idején megírtuk — az ezüst érdemkeresztet adományozta. Báró Felitzsch 1 lerí hold főispán úr őméltósága a kitünlotott főbírónak e lio 18-án délelőtt adta át ünnepélyesen, a főispáni hivatal helyiségében az érdemkeresztet. A főispán őméltósága beszédére Virágh András meghatott hangon válaszolt. — Az ötödik gyógyszertár Ugye. Lapunk legutóbbi számában, budapesti értesülés alapján közöltük azt a hirt, hogy a belügyminiszter a Nyíregyházán engedélyezni kért ötödik gyógyszertár ügyében már határozott, még pedig akként, hogy az éngedély megadását megtagadta. Mint most lapunkat jól informált helyről értesitik, ez a hír nem felel meg a valóságnak, s annál kevésbbe felelhet meg, mert a patika engedélyezésének az ügye -vélemény-adás végett kiadva — ez idő szerint nincs is a belügyminisztériumban. — Anyakönyvvezető! kinevezések. A magyar királyi belügyminiszter Szabolcs vármegyében a szentgyörgy-ábrányi anyakönyvi kerületbe Inczédy B>la h. jegyzőt anyakönyvvezetővé, továbbá ugyancsak a szenlgyörgy-ábrányiba Rogge Károly jegyzői írnokot, fenyeslitkeibe Kovács Miklós jegyzői írnokot, a paszabiba Pataki Ferencz községi birót, a hugyajiba Zahonyai Ferencz írnokot s végül a kis-bákaiba Szallay Károly községi birót anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki és a ezek közül a szent-györgy-ábrányi anyakönyvvezetőt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. — KitQntetett mezei munkás. Mirtonfalva községházánál február hú 8-án délelőtt 10 órakor szép és jelentőségteljes ünnepély folyt le; ugyanis: Zoltán István ur, a nagykállói j Írás szeretett főszolgabírója ez alkalommal adta át a nagyméltóságú földmivelói-ügyi miniszter ur által Újvári Mihály, báró Vécsey József ur mártonfalvai uradalmában 45 év óta folytonos szolgálatban álló cselédoek beküldött 50 frt jutalomdijat és a díszoklevelet, mely ünnepélyen az előre meghívott ő.-szes képviselőtestületi tagok és a község lakosai jelen voltak. A jutalomdíj és a díszoklevél átadását megelőzőleg Zoltán István főszolgabíró ur msgvas szavakban fejtegette és méltatta a kitüntetés jelentőségét, nsgy haiást keltve elannyira, hogy a jelenlevő közönség éljen kiáltásokkal üdvözölte nevezett főszolgabíró urat, ki után az 50 frt tiszteletdíjat és a díszoklevelet átadta Újvári Mihálynak, akit annyira meghatott ezen szép és rövid ünnepség, hogy hangos zokogásától alig tudta köszönetét nyilvánítani. — Elnevezés. Jekelfalussy Lajos cs. és kir. vezérőrnagy helyébe Lipcsey Rudolf ezredest nevezték ki Debrecrenbe honvéddandár parancsnokká.