Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1899-02-19 / 8. szám
XX. évfolyam. 8, szrtm. Nyiregyháza, 1899. február 19. VIDÉK. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP, SZABOLCS VARMEGYE HIVATALOS LAPJA, A SHBOLOSVAfUEim K')33SGI JSGVZ^K l ,.3YLEtrBNS5 KÖZLÖNYE. ^"gjelenili liotenliirír ei'.t nz* » , vuNárnapon. J Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : A z előfizetési pénzek, megrendelitek s a A lap szellemi r Eges* évre * forint lap szétküldése tárgyiban leendő teUzó- * r k "'' c'" n e * CXI O — 7. f.fL na .... Itiirmonlatlun 1 résiél képező kUldeinéujek, 1 ut kér tn-k tiekQideui. Hirdetési dijak: MmJen (égyizer hiiMuilt petll »w •íjratar lamldsok Jóba Elek kiadó-tul ii.lono< , Bérinentetlen levelek c«»k »mert keitktól kWé> # 5 k r.. ttkkulri ktaife e»«Ub.i 4 * könV VIIvomdáiához i.knl-. .„.„,, ü j _ f uS* J ,' l«« k WsOtiárt f.jSbrn ..nd.O «g.ra Fél évre 2 A kíjzségi jegyző és tanít, uraknak egéa>. évre köt l) ,' skola-utcza n. szain A siratok csak világos kívánatra 1 az 1 dné. uUo »u kr flaeitetik. caak két forint . (Jano^zky haz) intezendok. i ictó köiuégére kai Jetnek vi»m. kirkéljtai kr. ÍM A ayllt-térí k»*teaéujek dija aorook.a 30 kr Hirdetesek elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban^ (11.^0^"iskola"utTza 8-ik szám); továbbá: ~Go'dber g er~A V.. Eekslein Bernát é. Általános Tod^hó által Budapesten. Haasensietn es Vogier irodájában Becsben, Prágában és Budapesten, valamint Nemetország és Sveicz fővárosaiban és Dorn L Comp álUl Hamburgban Hivatalos rész. 3743 K I89ÍT " Szabolcsvárrnegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Nyiregyháza város polgármestere által 72—99. sz. alatt beterjesztett alábbi körözvényt közhírré télel végett közlőm. Nyiregyháza, 1899. tebiuár 9. Mikecz János, alispán. (Másolat.) M. R. 72—1899. Nyiregyháza város polgármesterétől. Tekintetes alispán úr! A vármegyei hivatalos lapban leendő közzététel czéljából ti-.zteleltcl bejelentem, hogy városunk területén f. hó 25-én 1 darab I és fél éves pely kancza, hátsó két laba kesely, kurta farkú csillagos csikó bilangolt el a Frisch Elek kárára; esetleges feltalálás esetén hivatalom értesítendő. Nyiregyháza, 1899. január 30. Bencs László, polgármester. Nyilt levíl Mikecz János úrhoz, Szabolcsvármegye alispánjához. I Kedves barátom! Községünkben a körjegyzőség évi vizsgálatát a napokban eszközölte a járási szolgabiróság, a vizsgálatnál mint községi képviselő jelen voltam, engedd meg, hogy itt nyert tapasztalataim folytán szölemlett gondolataimat veled itt a nyilvánosság terén közöljem, nem privát, de — nézetem szerint közérdekben teszem, igy számitok engedélyedre. Igyekeztem alapos ismeretet szerezni és a tapasztaltakat hű, nem túlzott képben állitom eléd és ki kell jelentenem, hogy községünk körjegyzője hivatalát nem c-ak felettes hatóságai nézete, de az én vélekedjem szerint is A „NYlüVlDM* TÁBOZAJA. Egy jegyes párhoz. Ott álltatok az ablakban Kgjlltt némán, szótlau, Én hallgatag boldogságtok Szemtanúja voltam 1 A menny,.sazony szép szemének Páros csillagába Azt olvastam, bog; te vagy csak Élte boldogsága I . . . Majd kérdő tekintetére Mosolyod felel meg . . . Szavakra nincs szüksége a Boldog szerelemnek. Igazad van : hallgatva szebb A föld minden lánya. Ha asszony lessz, beszéljen majd Ejh, 3 hozománya. A sárkány a tudományban. — Ismeretterjesztő apréság. — Nem a jnesebeli hétfejű, sem nem a kiknezfejü sárkányról van szó, hanem arról az egy>zerü pspiros sárkányról, mely gyermekkori játékainknak annyira ked veit eszköze volt. D; nem is erről, hatéin ennek roódo, sitütt alakú társától. Az érzéki világ, melylyel a természettudományok külömböző ágai foglalkoznak, oly sok kincset rejt a gondolkodó ember számára és oly sok nagyszerű dolgot tár a búvárkodó elme elé, hogy a szellemi élvezetek kedvelői itt minden lépten-nyomon uj anyagot találnak tudásvágyaik kielégítésére éa ismereteik továbbfű'.ésére. Mindegyik megismert tüneménye a természetnek új vágyat öutö a szemlélődóbe s felsarkalj 1 más tllne mények megismerésére, okaiknak kinyomozására. N éhéz I kifogástalan pontossággal, szakértelemmel é9 érdemesítenek és szinte őrveudettem. hogy tiszta kézzel vezeti, igy egy szabály és törvény mily boldog ország vagyua^ rai, hányszor negyszerint korrekt községi igazgatás megtekiuté- ven embernek, kik ugyan a községre hasznot séból nyerhettem tapasztalatimat. Azt is nyil- húzó dolgot nem végeznek, tudunk adni eledelt vanitom, hogy pártpolitika sem vezet, habár sajuálom, hogy pártjainkat annyira elragadta és ha káros nem volna, sokszor komikus jelenetekre ragadua a szenvedély, hogy eszükbe nem jut, váljon mit csinálnak, hogy élnek meg az ő választóik? A szolgabiró úr ja már 14 én kiérkezett községünkbe, nagy esemény ez ma, ha a község szolgabírót togadhat. Mint községi képviselő magam is elmentem tiszteletemet tenni, ki tudja, érem-é a jövő évet, látok-e több szolgabírót? Szives fogadtatásban részesültem, előmutatott a szolgabíró úr egy uagy csomó nyomtatványt ez foglalta magában a kérdések szárait, mikre megkeltett felelni; de már az irat halmazt látva megijedtem, eszembe jutott az éu jó barátom és esperesemnek egy nem rég vett levele, melyben írja, hogy a midón papjaihoz egy kissé terjedelmes körlevelet intézett, káplánja azt inondá neki: „Ugyan miért töri magát a nagytiszteletü úr enuyi írással, hiszen úgy bem olvassák el a papok*! s gondolkodtam, ha az a sok szolgabiró az ország minden vidékéről felküldi a minisztériumban — ezt a nem mázsa — de vagon terhet tevő sok menykő papirost, lesz-e, aki át nézi valaha, és ha igen, hány száz embernek ad az munkát? Azonban a mi tapasztalt öreg szolgabiránk megnyugtatott, mondván: a mit ók a szolgabírói hivatalnál uégy-öten elvégeznek, annak felülvizsgálatára a minisztériumnak van negyven embere, egyébb dolguk ezeknek alig akad Igy aztán nyugodt voltam, goudolva nem végzünk olyan munkát, mit megnézésre sem lenne megvitatni, hogy a természettudománynak melyik ága bir nagyobb érdekeltséget kelteni, de auuyi bizonyos, hogy oly általános érdekkel, miuót az éghajlati, közelebbről az időjárási viszonyok ismerete magával hord, a természettudományok egyik ága sem dicsekedhetik. E tudománynak: a meteorologiának, szolgálatába szegődött a mi sárkányuuk segédeszköz gyanánt. A meteorologia, mint az időjárást tanulmányozó közelebbről mint a légkör jelenségeivel foglalkozó tudomány iránt táplált általános érdeklődés, mely őt mintegy a tudományok kiváltságosává avatja, teljesen jogosult s önmagában hordja magyarázatát. Az ember kezdettói fogvi érezte és tapasztalta, hogy az időjárási viszonyok elhatározó befolyást gyakorolnak reá. A légkör hatalmasságainak legyőzhetetlen ségéról mindig jobban jobban kénytelen volt meggyőződni. Feltartani ókef, gátat vetni elibök eredménytelen kísérlet lett volna. Az embert lekötöték e kezdet ben megmagyarázhatatlannak látszó jelenségek, megragadtak figyelmet, csodálatba ej-ették. s megszületett a "természet culius, a természetvallá-. A göiögöknél ott van a fellegtorlasztó, mennydörgő s villámokkal íüjtö Z aus, a tenger hullámait felkorbácsoló és elsimító Poseidon, az éltető sugarakat küldő Apollon, mind B légkör hatalmasságainak személyesitói. A csodálkozás magával hozta a gondolkozást is, a természet jelenségeinek légkőrbeli kifürkészésére irányulólag. Az eredmény nemcsak kielégítő, de sikerdús: a meteorologia a physika keretén belül ma már mint külön tudomány szerepel, s azt mondhatjuk, hogy az atmoszférában végbemenő tünemények eddigi ismerete alapján tett időjóslatainknak — természetesen caak a a következő egy két napra vonatkozólag — körülbelól 70—80°/,-a beteljesedik. A föld területén mindenütt meteorologiai megfigyelő állomások vannak, melyeken pontosan feljegyzik a légkör hőmérsékletére, nyomására, nedvességére, áramlására vonatkozó adatokat melyekből és ruházatot, és kezdem hinni, hogy az a Szemere féle híres mondás .nem boldog a magyar* még sem felel meg a valódi tényállásnak. Hozzá fogtunk a hivatal vizsgálathoz. A közigazgatási iktató-könyvben van néhány ezer szám, — ez ma a divat, dicsekedés tárgya minden hivatal főnök és hivatalnoknak, — no aztán kissé egyébre is való arra, hogy mondhassuk „nem bírjuk a dolgot, munkaerő szaporítást kérünk*! és van is igazuk! E vizsgálatnál láttam, hogy nem elég, ha a jegyző azt a sok ezer számot híven, pontosan, gyorsau elintézi — ezzel csak fél munkát tett — készítenie kell az úgynevezett „hely pótlókat" a számok 60 - 70 százalékát. Mi az ördög lőhet ez? most átom jó neve van, mert csakugyan nem pótol hiányt, csak a helyet, pótolja az irodába érkezett, de onnan továbbított aktát, üres féiiv papír „uem is használ nem is tesz semmi kárt" csupán az, hogy a községnek 1000-1200 ív papírjába a jegyzőnek, pedig ideje vesztegetésébe kerüljön s elvonassék a a jegyzó a foutosabb ügyek vitelétől s a nép érdekeinek pontos kiszolgálásától. Tudatlan ember lévén, tudást szerzeudó a mi tapasztalt szolgabiránkhoz fordultam kérdéseimmel, de aztáu ó sem tudta uekem megmondani, azért tőled, mint megyénk fejétói kérdezem: addig, míg azok mázsányi papirt inajd elszabad adni Mózsi szatócsnak, hova tegyük azt, kötelesek vagyunk annak bizonyosan valami tűzmeutes irattárt nyitni? mert ily sok értékes dolgot a mi öt-hat év alatt kazal számra gyűl a szabad ég alatt nem tarthatunk. egy-két napra elóremeuóleg lehető megközelítéssel meghatározzák, hogy lesz e eső. szól a milyen irányú stb., szóval a valószínűség bizonyos mértékével megjósolják az időjárást. Itt csak bosszú fejlődés eredményét összegezzük. Tény azonbao, hogy a légkör jelenségeivel való tudományos foglalkozás egész Aristotelesig vezethető vissza, jóllehet az exakt tudományos fejlődés e téren az idevágó vizsgálódások két legfontosabb segédmfiszerénftk: a barometer (lógiulyméró) és thermometeroek (hőmérő) feltalálásakor, tehát körülbelül kétszáz évvel ez elétt, veszi kezdetét. E megfigyelő állomások adatai azonban nem szolgálnak elegendő auyagot arra nézve, hogy az idójáráti vi-zonyokat lehető nagy valószioüséggel előre megállapíthassuk. E visszonyok létrehozásában része van a magasabb légrégióknak is. Nélkülözhetetlen tehát ezek mozgásának, hőmérsékletének, nyomásának ismerete is. Tudvalevő ujyan, hogy magas hegyeken is vannak már ily célra observatóriumok felállítva, igy a Mont B'aix c-úc-áu (4810 tn.). a Mont Veutoux csúcsán (1900. m ), a S>nubicken (Magas Tauern hegyláucz Sslzburgbau 3106 m.) stb, de az ilyenek száma még nem utgy s nitcsennek is oly magasságban, hogy a megkívántató adatok birtokába juttathatnának, mert az időjárásán jelenlegi állapota szerint hozzávetőleg a 15 km.-oyi magastágig terjedő levegőrétegek mind befolyással vannak az időjárásra. Az alkalmazkodás szempontjából uagy fontossági,il bíró a tudomány tekintetéből nem csekélyebb érdekű tényezők ismeretének vágya késs'ette az embert, hogy eszközeivel módját ej'se annak, miként juthatna ezek birtokába. A léggömb legalkalmasabbnak kínálkozott e ctélra s a segítségével tett kísérletek egymást órték. Tetemes magasságban tehe'tek megfigyeléseket éa pedig meglepő eredmenynyel. E megfigyeléseknek egy időre áronban hitárt szabott az a körülmény, hogy a megfigyelő uem emelkedhetett arra a magasságra, melyre tudásvágya k - Mai számunk 8 oldalra terjed.
