Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1899-01-08 / 1. szám
'.'413. Kb. 1898. Szabolcsvármegyc közig, bizollsaga. Dr. Jósa András vármegyei főorvos az 1898 évi november havi egészségügyi jelentést előadja. Határozat. A jelentés tudomásul vétetik s egész terjedelmében a .Nyirvidék' hivatalos lapban kózzététetni rendeltetik. Ifiről dr. Jósa András vármegyei főorvos és a .Nyirvidék* hivatalos lap szerkeszt ősege az egészségAgyi jelentés csatolása mellett értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának Nyíregyházán, 1898. évi deczeinber hó 22-ik napján tartott üléséből. Br. Fellltzseh, főispán. 1570. f. o. . —189* — Szabolcsvarmegye főorvosaiul. EcészséffOc) I Jelentés 1898. éri notmd.tr hóról. Az elmúlt november hóról a tialotlvizsgálati jegyzőkönyvek a vármegye minden községéből beérkeztek. Ezen adatok szerint a közegészségügy állása a mult év november havával összehasonlítva, kedvezőtlenebb volt. 1897. november havában elhalt 661 egyén, ami évi 32-4 pro mille halálozásnak felel meg. 1898. november hóban elhalt 385 fi, 359 nő, öszszesen 744 egyén, ami évi 36., pro mille halálozást jelent. Elhalt 7 éven aluli (1 '257, nő 239. összesen 496, az összes elhaltaknak 66., "/„-a, — 7 éven felüli ti 128, nő 120, összesen 248, az összes elhaltaknak 33.//,-a. Gyógykezelésben nem részesült a 7 éven alóliak közül 84. azaz 16,*/., a 7 éven felüliek közül 55, azaz 22.,%. Átlagosan nem gyógykezeltetett 18**/,. A halálozási arány az egyes járásokban és Nyíregyházán következőleg mutatkozott: 1898. 1000 1897. járásban nov. hóban lakos közül nov. hóban kisvárdai 3.,, . 3.,, túai 2.», . 2. 4 i dadai alsó L'.„. . 2.,, 2., 2.., 3.., 3... dadai felső 3.,, bogdányi 2.,, , nyírbátori 2*, . nagykáiloi 2.,. Nyíregyháza város 2.,, . 2.„ Heveny fertőző betegség a bejelentések szerint előfordult : roncsoló toroklob és torokgyik 23 községben 41, vörheny 24 községben 65, kanyaró 16 községben 198, hökhurut 4 községben 29, hasi hagy máz 14 községben 26, trachoma I községben 1, összesen 62 községben 360 eset. Diphteria elleni serum oltásról 25 esetben érkezett jelentés, akik közül 20 gyógyult, 2 meghalt, (3-ik napon oltattak) 3 ápolás alatt van. Járványok voltak: Vörheny Kisvárda, Anarcs, Sza~ loka, T.-Dada. Kanyaró Buj, Mándok, Paszab. Hökhurut Tímár, Túra községekben. Rohod, Jákó és Petneháza községekben a vörhenyjárvany megszűnt. Járásorvos utasiltatott kórszakjelentés beadására. Heveny fertőző betegségben 1897. november havában elhalt 25 községben 57 egyén, vagyis az összes 661 elhaltaknak 8.,* ,-a, és pedig: liagymázban 5 közsében 6, vörhenyben 7 községben 32, kanyaróban 4 községben 4, roncsoló toroklob és torokgyíkban 10 községben 10, hökhurutban 3 községben 3, járványos fültőmirigylobban 1 községben I. Ilynemű betegségben 1898. november hóban elhalt 40 községben 96 egyén, vagyis az összes 744 elhaltaknak 12.,•/«-•, és pedig: Vérhat: Nagyhalász I. llatt hagymát Kis-Varda, Nyir-Bátor 4 — 4, Nyíregyháza 2, Ny.-Mada, Sz-bölcs, G-?gény, Oros, Bcssenyőd, K.-Semjen, Apagy I — 1, összesen 10 községben 17. Vörheny Dada 7, K.-Várda 4, Ajak, Anarcs, Thass, Szalóka, T.-Lök. Vaja, Nyíregyháza 2 -2, N.-Báka, Báj, Bakta, K.-Semjén I — 1, összesen 13 községben 29. Kanyaró Buj 5, Ibrány, Paszab 4—4, Gelse 3, P.Dobos 2, Bűd, K.-L?ta I —I, összesen 7 községben 20. Ronaoló toroklob ét torokgyik Nagy-Kálló. Nyiregybaza 3—3, Bezded, T.-Eszlár, N.-Halász 2—2, Ny.-Mada, Agtelek, Csobaj, Bűd, lUkamaz, Kemccse, Levelek, Ny.Bátor, Gelse, Adony 1 —I, összesen 15 községben 22. (11 torokgyik ezek közül I Hökhurut Nyíregyháza, Ibrány 2—2, Balsa, Nagyfalu, Bogdány 1 — I, összesen 6 községben 7. Nem ragalyos betegségben a halálozás azok gyakorisaganak sorrendje szerint következőleg mutatkozott: veleszületett gyengeség 141, tüdő-gümőkór 73, gyomorbelhurut 80. görcsök 63, tüdőmelihártyalob 44, aggkór 43, gyermekaszaly 30, bríghtkor es vizibetegség 26, gutaütés 13, malária 9, szervi szívbaj 8, marasmus 7, agykérlob, hashartyalob 6—5, elmebaj 4, gyomorrák, véletlen esemény, nehéz szülés 3—«, erőszakos halai, öngyilkosság, eges 2—2, tüdőlegdag, májrák, mehrák, görvelykór, gyomorfekély, farkaMorok, hörglob, csontgümökor, derme, Mgüinőkor, agykéjelet, szeszmérgezés, allgörcs I —I, ösmeretlen betegségben elhalt 66 egyén, A 7 éven alóli gyógykezelés nélkül elhalt gyermekekről vezetett s beérkezett nyilvántartási jegyzőkönyvek kivonata szerint mulasztás történt: • kisvárdai jarasban — esetben, bírságolás — esetben. ; a tiszai , 8 . , — , a dadai alsó . 7 . 3 • dadai felső . 2 . . 2 . a bagdányi . 8 , . 3 a nyírbátori . 12 . . 8 . a nagykallói , — , , — . Nyíregyháza város . 9 , . Összesen: ~4t> . I* A jelentések sterint 27 felmentetett, I vizsgálat alatt van. Hatósaffi felügyelet alatt álló, idegen ápolás alatt lévő gyermek volt összesen 198, kik közül lörvenyes 41, törvénytelen ágyból származott I&5, ezek közül 3 meghalt, j anyja által vissza vétetett, 190 egészségeinek találtatott. Volt pedig Nagy-Kalló 40, Nyíregyháza 39, Ujfejértó, Nyir-Bátor 14—14, Balkany 12, K.-Várda 9, Polgár 8, Napkor 6, Kanyar 5, Oros, Vasmegyer 4—4, Veresmart, Döghe, Paszat) 3—i. Ajak, Eszeny, Gávn, Balsa, Demecser, Kemecse, K.-Semjen 2 - Zsurk, Dada, Dob, Lök, Buj. Tímár. Rakamaz, Berezel, Keék, Sényő, Baád, Nagy-Halász, Pilis, Bogát, Öfejértó, Vaja, Geszteréd I —1. Körorvosok működése a fószolgabirák állal beküldött napló kivonatokkal beigazoltatott. Tápszerek, italok, közhelyiségek megvizsgáltatlak, Nyíregyházán egy esetben egeszségtelen kenyér lett elkobozva, a lisztet árusító kereskedő ellen a vizsgalat folyamatban van. A nagy-kállói közkórházban okt. hóról ápolás alatt maradt 84 egyén, nov. hóban felvétetett 114, ápoltak száma 19*. — Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 87, javulva 20, gyógyulatlanut 3, meghalt 5, összes fogyaték 115. A hó végevei ápolás alatt maradt 83, ápolási napok száma 2707. A kis-várdai kö/.kórh.izban október hóról ápolás alatt maradt 59, november hóban felvétetett 83, ápoltak száma 142. — Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 66, javulva 13, gyógyulatlanul 9. meghalt 3, összes fogyaték 91. A hó vegevei ápolás alatt inaiadt 51. Ápolási napok száma 1924. Törvényszéki bonczolat ejtetett Gyulajban 1, NyirAcsádon 2 megégett gyermek, Ujfejérton egy agyonszúrt férfi, Nyiregynázán egy gyermekágyban elhall nő hulláján. Orvosrendőri bonczolat nem történt. Orvosrendöri hullaszemle volt Benken egy talalt csecsemő, L.-Petri és Jakón egy öngyilkos. Nyíregyházán egy gutaütött férfi és egy csecsemő hulláin. Látlelet tudtommal 4 súlyos és 14 könnyű testisértésről adatott ki. Nyíregyháza, 1898, deczeinber 12. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. 26985 1K. 1898. Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróknak. A nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló 1898 évi XXI. törvényezikk életbe lépése alkalmából a magyar királyi beü^yminiszter által 133000/98. szám alatt alkotott szabályrendeletet tudomásulvétel, alkalmazkodás és közhírré tétel végett kivonatolva másolatban közlöm, s felhívom az elöljáróságot, hogy a felsőbb hatóságtol vett felvételi ivekre haladéktalanul bizonyítványt vetessenek, s a bizonyitvdnynyal ellátott felvételi ivet, a járási főszolgabíróhoz már postafordultával beterjesszék A beteg illetősége csakis külön utasításra nyomozandó. Ha a beteg a községben illetős"ggel bir, az A)-val jelzett, ha pedig csak lakott a községben a 15)\el jelzett bizonyítványt kell kiállítani. Nyíregyháza, ls-98. deczeinber 27. Mikccz János, alispán. I Í3.0O0 belügym. sz. Szabályrendelet kivonat. 41. g. A közkórházija felvett betegek családi viszonyait, fizetésre kötelezhető lel és lemenő rokonságát, ennek és magának a betegnek vagyoni viszonyait és egyéb az ápolási költségek megtérítésére vonatkozó adatokat, különösen az 1898. évi XXI. t.-cz. 4. és 5. íjg-aiban említett viszonyokat az .Értesítés* nyomán kipuhatolni, illetve ellenőrizni, a községek feladatát kepezi. 42. g. Az eljáró hatóság vagy községi elöljáróság puhalolása után — ha szükséges — a beteg újból kihallgatandó. Az .Értesítés* azon törvényhatóságnak küldendő meg, melynek területén a kórház fekszik és ez lartozik a vagyoni viszonyok kiderítésére vezelő egész tárgyalást úgy a saját hatáskörében, mint az érdekelt társhatóságok közbenjárásával folytatni. 43. §. Az illető törvény halóság azonnal intézkedik, hogy az 1898. évi XXI. t.-cz. 7. és 9. gg-ai alapján szükséges vagyoni viszonyokat igazoló bizonyítvány kikiállittassék, melynek megtörténte után, az Értesítés a kórháznak visszaküldendő. A törvényhatóság ezen feladatát köteles két hó lefolyta alatt teljesíteni. A vagyoni viszonyok igazolása következőképen történik : Első sorban magának a betegnek, fokozatosan pedig a lizetés köteles hozzátartozóiknak, u. 111. házastársának, gyermekeinek és unokáinak, szüleinek, s végül nagyszüleinek vagyoni viszonyai igazol indók olyk. pcn, hogy : Vagyontalanság esetén szabályszerű szegénységi bizonyítvány, vagyon létezése esetén p dig oly bizonyítvány ál.ilandó ki, melyben a vagyon átlaga, — annak forgalmi becsértéke és várható évi jövedelme — valamint a telekkönyvileg bejegyzett adóság fellüntetlelik. (Lásd D. és E. ininU.) Ezenkívül a vagyoni bizonyítványban mindenkor feltüntetendő a beteg személyi állapota, p. o. nős, férjezett, nőtlen, hajadon vagy özvegy; továbbá a fizetésköteleseknek nevei; a beteg, valamint a fizetesköleleseknek 18 éven alóli gyermekeinek számi es kora. Ha a tör vény hato*ág .1 beleg illető.- gi községet az ezen szakaszban megállapítod határidőn belül megállapítani nem tudná, azon esetb< n a jelzett bizonyítványok az uloUó lakhelyről szerzendők be, mely esetben azonban a bizonyítványban feltüntetendő, hogy az illető ápolt feltétlenül magyar honodnak tekinthető-e ? A szegénységi bizonyítványt kis és nagyközségekben a községi bíró és körjegyző, illetőleg jegyző írják alá s a járási főszolgabíró igazolja; törvényhatósági joggal biro és a rendezett tanácsú városokban csak a polgármester; Budapesten a kerületi előljáró aláírásával látandó el. 53. J. Betegek szállilfsa szükséges lehel: 1. Midőn a beteg kórházba szállíttatik: 2. Midőn a gyogyiihilall.ui és további kórház 1 ápolásra nem minősíteti beleg a korházból elszálhltalik • Az első esetben a szállítás szükséges voltát és esetleges kísérőnek szükségét, lehetőleg orvosi vélemény alapján, a helyhatóság, vagy valamely erre illetékes közigazgatási, illetőleg katonai hatóság van hivatva igazolni ; ellenben a második esetben azt a kórház igazgatójának intezkedése tanúsítja. Elmebetegekre nézve, kiknek kísérőre mindig szükségük van, a beszállításnak, valamint egynél több kísérőnek szüksége is, csak az 1876. XIV. í.-cz. 72-ik g-a értelmében köíhivatalbin álló orvostudor által kiállítóit bizonyítvány hozzájárultával tekinthető igazoltnak. A beszállításkor a hatóság szállítási levelet és szegénységi bizonyítványt állit ki, melyek alapján az elmebeteg és kísérői az 1885. évi 11234. és 37817. sz. belügyminiszteri körrendeletben jelzett kedvezményes vasúti utazásban reszesúlnek. 54. g. A beteg rendszerint a legközelebbi közkórházba vagy nyilvánossági jelleggel felruházott korhazba, vagy gyógyintézetbe szállítandó . Imebetegeket pedig, ha a beszállítás rendőri hatóság közrendeszeti intézkedésekepen történik, mindenkor a legközelebbi elmegyógyinintézetbe vagy elmebeteg gyógy osztály lyal biró kórhazba ; egyébként azon intézetbe kell szallitani, amelybe a belügyminiszter az elhelyezést engedélyezte. 55. g- Ugy a beszállítás, mint a hazaszállítás is csak a legrövidebb uton történhetik és pedig hajó vagy vasút használatánál csak a legolcsóbb osztályon. Ha a szállítás hajon vagy vasúton történhetett volna, a kocsin való szállítás költsége csak azon esetben számitható fel, ha olcsóbb annál, mely hajón vagy vasúton való szállítás melleit állott volna elő. Ha a beteget kocsin kell szállítani, szükség esetén előfogat veendő igénybe, mely az e részben fennálló szabályok értelmében szolgáltatandó. 56. g. A kórházból való hazaszállításról az igazgató gondoskodik és e részben az 53. g-ban emiitett kedvezményes szállításra vonatkozó szabályokhoz alkalmazkodik. A beteg részére szállítási levelet állit ki, mely egyszersmind azon ható ág, illetőleg községi elöljárósághoz, hova a beteg szállíttatik, értesítésül szolgál és ezen szállítási levelen az azt átvevő hatóság, illetőleg községi elöljáróság a beteg megérkezését és át vételét igazolja és azt 8 nap alatt az illető kórház igazgatójának visszaküldeni köteles. 58. g. Mindazon az l»9S. XXI. t.-cz. 4. 5. 6. és 7. gg-aiban megjelölt lizelőkölelesektől, kik a kórház helyén vannak, az ápolási költségeket a kórház, illetőleg fenntartója szedi be. A betegek tulajdona gyanánt megőrzés végett a kórházi gondnokság letéti kuzelésbe átadott viszonylag számba vehető összegű készpénzek az ápolási költségek megteritesére felhasználhatok, becsesebb értéktárgyak pedig, ha az ápollak kórházból történt távozásuk idején az utánok felmerült gyógyköltséget ez iránti felszólításra önként ki nem egyenlítették, az ápoltaknak kórházból történt távozások után továbbra is visszalartassanak a letéti kezelésbe, kijelentvén a távozó ápollak előtt, hogy gyégyköltség tartozásuk, ha az ápoltak által bizonyos záros haláridőn belül (pl. 3—6 hónap) ki nem egyenliltetnék, visszatartott leteli értéktárgyaik eladási árából fog törlesztetni, mely esetben csak a gyógy költség tartozás után esetleg még fennmaradó felesleg lesz a jogosult tulajdonosnak kiadható. Ezen rendszabály a viszonylag kisebb összegű készpénz vagy csckclycbb értéktárgy letéttel biró ápoltakkal szemben nem alkalmazandó, nehogy minden anyagi támasztól megfosztva távozásuk után a kórháznak ujabban való felkeresésére vagy másnemű közsegél \ re kényszeríttessenek. Nem helybeli betegek ápolási költségeinek beszedése és minden esetben a behajlás végett a kórház az illető törvényhatóság intézkedését veszi igénybe. Ez a fizetésre köielczetleket 15 napi határidő alatti fizetésre szóiiltja fel ; mely határidő elteltével, ha sem a követelt összeg he nem flzellelett, sem kifogás nem emeltetett, a behajlás az 1*83. évi XLIV. t.-cz. III. rész rendelkezéseinek megfelelően foganatosítandó azon különbséggel, hogy kis- és nagyközségekben a behajtásra a főszolgabíró illetékes. 11a pedig kifogás emeltetett a fizetés kötelezettsége vagy mérve ellen, a behajlás csakis a felmerült vitás kérdéseknek az IS98. XXI t.-cz. 13. g-a értelmében, a jelen szabályrendelet 48. g-nak utolsó bekezdésebeu megjelölt halóságok részéről történt eldöntése után foglalhat helyei. A) Vagyoni és illetősé.i bizonyítvány kőttegi illetőségű egyén számára. Alulírott .... község elöljárósága hitelesen bizonyítja, hogy a kórházban ápolt N. N. itteni illetőségű (családi állapota) egyén ingó (ingatlan) vagyona korona; — fizctéskö'cles szülőinek ingótingatlan) vagyona koro n ; — flzetésköteles nagyszülőinek ingó (ingatlan) va^.'ona .... korona; gyermekeinek u. m. N. N. N. N. ingó (ingatlan) vagyona . . . . korona; unokáinak 1. m. N. N. N. N. N. N. iogó (ingatlan) vagyona .... korona forgalmi becsértéket képvisel. Ezen ingatlanok közül az N. N.-é .... korona, az N. N.-é .... korona adósággal van telekkönyvileg megterhelve. Apoll és házastársának ... — a flzetésköteles szülőknek . ., a flzetésköteles nagyszülőknek . . kiskorú, szülői ellátást igénylő gyermeke van. Az ápolt után napi .... fillérre felmerülő ápolási díjból beszedhető N. N.-től N. N.-től.... fillér. Kell .... év hó . . napján. aláírások: P. H. Tartalom, aláírás és pecsét hiteléül: Kell .... 189 . év hó . . napján. P. H. főszolgabíró. CaioUmló: A lutrlo l*c*l«vél, melyben • vifjmn állayt t* évi jAvadelmr feltOnU-tendA D. minU
