Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-12-24 / 52. szám

,,IN V t It V I l> f-1 H." lódött azon gondolatra, hogy ime ó is bevégezte iskoláit s most már joga van — ó tu Íja, mire? Holott igazán és valójában, ugy járt mint azon almafa, melyről a túltermés miatt, kevé.hiján, leférgPSL'dett, idó előtt lehűlt a nemes gyümölcs. Menyi mindent tanulnak m-g az utczán és viziteken, a miket jó lett volna soha meg nem tanulói, s mily kincseket veszítenek el. melyeknek értékét m^'g fel sem tudják gondolni akkor! A leány szív és lélek világa — egy ragyogó tündérkert. Igy ter°rnté isten Áldásul adta a földnek, mindeu gyönyörűségek között a legnagyobb égi gyönyörűséget. A mint ártatlan tiszta lelke áttűndöklik őszinte, uyilt tekintetén, mintha isten angyalai röpkednék körül. Mint Arany énekli róla: ,Arcza szelíd hajnal, friss hajnali szellő. Puha, gyeDge harmat, gyümölcs üde hamva, Szava rigó-ének mélyebb fuvodalma." S az igazi nevelés minő istenországot fejleszthetne ilyen szivekben és lékekben! Persze, utja-módja van mindeunek Nekik azomban kenyér keresetre kell készülniök, belemerülni az emher-áradatba, érezni a költővel, hogy az ember Önző, falékony hus darab, Mikép a hernyó, tehetetlen, Mindig előre mász s — harap" Így aztán, a mivelódés édes méze, uem egy természetes életfolyamat, a nő' szív és női jellem boldogító kincseinek megszerzésére, a családi élet számára, hanem sokkal inkább üzleti befektetés s a szegény nő azon veszi észre, hogy ó csupán egy mozgó tőke, az ördög kezében s a kamatokat vérével kell megfizetuie . . Tény, fájdalmas tény, hogy az ilyen nőnevelés. nem kedvez a gyöngéd családias érzelmeknek. Az egyszerűség, igénytelenség, szerénység, munkásság, önfeláldozás, vallásos mély érzelem, mindeneket hivő, mindeneket tűrő szeretet, a nőiesség kimondhatlan varázsa, — melyeknek csiráit a jó isten a női szívbe és lélekbe elülteié: e drága kincsek meleg ágya. nem a mai tanítási rendszer. Érzem, mélyen érzem, hogy a miket elmondottam, csak miut egy futó felhő, mely a nőnevelés egén átsuhan. Ezek igpn nagy dolgok, nagy emberek foglalkoznak velők, de mindamellett az ilyen igénytelen megjegyzések is gondolatokat támaszthatnak. S még egy czikkem van hátra, arról, hogy az adott keretben, hogyan segíthetnénk valamit, sokat, nagyot, az internátus felállítása által. A vármegye közgyűlése. A vármegye tőrvényhatósága e hú 22-dikén és folytatólag 2 !-án rendkívüli közgyűlést tartó:l. Báró Feilitzsch Berthold főispán elnököli a közgyűlésen s üdvözölvén a megjelent bizottmányi tagokat, jelzé, hogy a rendkívüli közgyűlés egybehivását löbb fontos ügy elintézésének sürgőssége tette szüks gesse. Bejelenti ezután a főispán gróf Vay Olivér és Palícz János biz. tagok halálát, kiknek elhunyta felett a közgyűlés részvélét fejezte ki. Ezután a tárgysorozatra tért at a közgyűlés. Az ÓrLadány és Őrmező községeknek „Mező-Ladány" nev alatt való egyesitéset jóváhagyó belügyminiszteri leiratot tudomásul vette a közgyűlés, bár Kovács István sajnálattal jelzé, hogy e változtatás folytán egy ősrégi helynév törültetett el. Maros-Vásárhely város közönsége átiratot intézett a vármegyéhez, a közős köllsegekhez való hozz íjárulasi arány felemelése ellen tiltakozó feliratának támogatása iránt. Az állandó választmánynak — Mikecz Dezső főjegyző altal — igen szépen kidolgozott és indokolt véleménye az volt, hogy a felirat hasonló szellemű felirattal támogattassék. Dr. Mezőssy Béla, Kallay András, báró Feilitzsch Berthold főispán és Kovács István felszólalása után, a közgyűlés ez ügyben a következő határozatot hozta: Ámbár a vármegye közönsége a Maros-Vásárhely szab. kir. város törvényhatósága állal a képviselőházhoz intézet feliratban kifejteit indokok némelyiket magáévá nem teheti, mert hiszen a quota arányanak megállapítására vonatkozó javaslattéiellel megbízott küldöttségnek még teljesen a törvény előírása szerint foganatositolt eljárása is kell, hogy — a dolog természetebői kifolyólag — az alkudozásnak egy bizonyos színezetével birjon s mert a tárgyalt feliratban kifejtett azon eshetőség, hogy a lejtőn lejjebb haladva, hozzájárulási arányunk esetleg ily jogtalanul 40 °,»-ra is felemeltethetik, — bennünket csak akkor tölthetne el jogos agodalommal ha előre tudnánk, hogy ez teherviselesi képessegünk emelkedése nélkül valóban be is következnék: mindamellett a kérdést, mint minden hazánk fölvirágoztatasát, boldogulását szivén viselő magyar embert párt politikai tekinletn Ikúl egvarant érdeklő kit aló fontosságú gazdasági jellegű kérdési merlegei ve ós targyalta, azon nézőiének kell kifejezést adni, hogy a quóta küldöttség akkor, midőn eddigi aranyunk felemelését a törréiiyliozas elölt java-latba liozt.i. az arány megállapítása egyedüli igaz-ágos okul vt-helő teherviselési kép -s günklől eltekintett < s az ország igazságtalan megterhel tetéset czelozza, mert hiszen mindnyájunk előtt ismeretes, hogy az 1898-ik évben működött quólJ kűldőitség akkori munkálatai során alapos számítás eredményeként kimutatta azt, hogy az. ált ilunk eddig fi/.ételt arány jogosan fel nem emelhető s ezen kisz.áinilás adatai, évei, végeredményei megczáfolva nem lettek. Ugyanazért, tekintetbe véve még azt íj, liojiy azon általános poiilikai lenn s/etú motívumok, mely »nek érdekébon a qu >ta küldöttség inult havi munkalat libán kifejezésre jutott ai.ip elhagyatott es az ország anyagi erdekei áldozatul dobattak, általában ösmerellenek s igy a v gmegáll ipod isnál mérvadók nem lehettek; a vármegye közönsége nem habazik. Maros-Vásárhely törvényit t i-ágához csatlakozva kifejezést adni azon meggyőződésének. hogy a quóta felemelése igazságtalan s országunkat méltánytalanul sújtja és kötelességének tartja tiltakozó szavat ezen jogosulatlan megl.rhelleles ellen felemelni. Minthogy azonban időközben felmerült polilik i események következtében u hó 21-en a kir. kormány a quota bizottság javasl.dat a képviselőház tanácskozási napirendjéről levette s igy az országgyűlés ezen kérdéssel egyelőre foglalkozni nem fog; — a tőrvénvh\ló-ág a fent forgó viszonyok kö/.i az országgyűlés képviselőházához való felírást ez idő szerint tárgytalannak tartja s azt mellőzi, kijelenti azonban, hogy akkor, midőn ezen kérdés ismét előterjesztetik, ha ennek szüksége fenn fog forogni, fent kifejlett indokai alapján kéri lel a képviselőházit a quóla emelést czélzó javaslat elvetésére. A szeyénysorsu lü lőb.legek szanalóriumi segélyezéí-ere 5<HX> forintos ágv-alapilványt tett a közgyűlés, a betegápolási alap terhére. A törvényhatósági közutak, valamint a távbeszélő hálózat kiépítése és a helyi érdekű vasutak segélyezése kérdésében a közgyűlés a kövelkező határozatot hozta: A 449/99. Bgy. szám alall hozott h itároza!, azon reszében, mely szerint kimondatott, hogy a tőrvényhatóság közlekedési érdekeit előmozdílandó, a tvh. úthálózalban meghagyni rended útjait kiépítem, a vármegye lerületén létesülő h. e. vasutakkal segélyezni s végül a járási távbeszélő hálózaloi /élesíteni kívánj i. s hogy ezen prograuiuijál beválthassa, a tvh. úthálózitát a S.-A.-Ujhely—munkácsi, Tokaj-v.-naményi, Debreczen —Nyir-Bátor—M.-szálkái, Ujfehérló-H.-böszörményi s Nyiregyháza —nyirbaktai tvh. utakal, utóbbiakat azon cselre, ha a Nyíregyháza—w-namenyi h. e. vasú' létesítése biztosítva lesz, mint nagyobb forgalmi jelentőség gel nem bírókat egészen, a Nyíregyháza—Balsa-rikumazi tvh. közutnak pedig Vcncs >llő községtől kiágazó s a balsai í vig vonulo szakaszát, ugyancsak a fenti indokból kihagyja, a Nagy-Killó— Szt.-Gy.-Ábrányi tvh. közút irányát pedig oly mádon, hogy az Szakoly. Mihálydi és Nyir-A lony községeken vonuljon keresztül — azon czélból, miszerint ezen községek forgalmát L) breczen helyett, Nyiregyhaza város mint vármegyei központ felé irányítsa — megváltoztatja, továbbra is fentartalik; úgyszintén fentartatik ezen határozatának az otl kimoudotl feltétel alatt azon része is, miszerint az itt megjelöli czélok elérése érdekében a törvényhatóság az önmegadóztatásnak az 1890. I. I. czilrkben meghatá" rozoll legmagasabb rókáig elmenni hajlandó, s a többször hivatkozol t határozat kiegészítése kepen a feni megjelölt s tvh úllnlózatból kihagyandó utaknak a községi közlekedési (vicinális) úthálózatba leendő felvétele elrendeltetik, miulán azonban a kir. állainépilészeti és számvevői hivatalok közbenjöttével eszkö/.öll s kellő alappal biró számilások s'.erint a vármegye közönsége a tvh. útadónak 8°|

0-ról I0°|„-ra való felemelése, s az igás és kézi minimumoknak 3 frt, illetve 1 frtáOkrbin való megállapítása esetén is legmagasabb számítás szerint 118 ezer forintnál nagyobb összegű évi bevetőire egyáltalában nem számithat, s miután lovábbá ezen várható évi bevétel melleit útépítésre .*>.' ; > ).') frt h é. vasút i'c és vicinális utak segélyezésére 200000 frt, s végül a járási telefon-hálózat létesítésére I .000 frt. irányozható elő, mert a fenti összeg bevételben, az utfentartási költségek,' személyi és dologi kiadások és uj műtárgyak epitésére szükséges összeg hozzászámitásaval csak 1.034,000 frtot tevő kölcsön lelheti fedezetét: a küldöttség ezennel javaslatba hozza, hogy a vármegye közöns ge az utóbb 'megjelölt két czélra szükséges összeg számításba vétele mellett csupán a Kisvárda—királyhehneczi, Kisvárda— Vásárosnainényi.Thuzsér— nagybányai, Nyiregyháza—Vencsellő — rakamazi, Nagy-Kálló —Balkány—Szakoly — Mihálvdi — Szl.-Gy.-ábrányi közutakiuk egészben való kiépítését rendelje el, s amennyiben a Tokaj —kolozsvári és Debreczen—ungvári, összesen IG0.2. km. hosszú országos forgalmú és jelentőségű két ut kiépítését a törvényhalóság saját erejéből, a legmagasabb mérvű megterheltetése mellett sem képes eszközölni, a kereskedelmi m. kir. miniszter ur őnagymélósága küldöttségileg felkéretni határoztatik, hogy ezen két utat állami útként, állami kezelésbe vegye at és épitse ki, amely esetben a törvényhatóság a fentiekben jelzett, leá váró kötelezettségek teljesítése 'után, közúti alapjának jövedelméből fenmaradó évi li> ezer forintot az á'limkincstárnak ezen két közút kiépítési költségeire rendelkezésére bocsátani hajlandó. A vármegyei tiszivis lói lizelések felemelése érdekében dr. Mezőssy Béla, Káli.iy András és társaik indítványt adtak be, melyben a törvényhatóságot a vármegyei betegápolási póta ló megszüli s; folytán előállott i

u„-os pótadó megtakarításnak e czélra való megszavazására felkérik. A közgyűlés az indítványt elfogadta. Tárgyalás alá vélet-tt Pechy B ;la nyirmandi lakosnak, mint a nyíregyháza—v.-nainenyi h é. vasút létesítésének előmozdítására alakult érdekellseg elnökének előterjesztése, melyben kéri, hogy a (örvényhatóság az 1886. évi XXI. t. cz. 19 ik §-ában biztosított felirati jogát igénybe véve, felirat utján kérje fel a Nagyméltóságú kereskedelemügyi magy. kir. miniszter urat, miszerint 18346 99. számú intéz vényenek megváltoztatásává! a törvényhatóságnak a s.óban forgó va»ut segélyezése tárgyában hozott 74-5 98. Bgy. szamu hatarozil.it jóváhagyni méltóztassék. Szabolcsvármegye tör*, nyhatásága a Nyiregyháza— v.-naményi vasul törvényhatósági se^lyezesének kérdésében kezdettől fogva .non álláspontot foglalta el. hogy annak létesítése állal a varmegyének eg* jelenteken*, u kellő közlekedesi es közök lelje.' hi.tuyu fulylán — tejlődeseben hátravetett előli.tlada-anan inogak idalyozott vidéke re»zesülne az országos v.i»ol li ilojwlhoz való esatlakozás utján a gazda ági téren való előnaladas, boldogulás jótéteiuenyeiben s ép n azért, lekiutelb • véve in v azt is, hogy ez allal aiua vid k a közüli alapba teljesített beflzotosrivel szemben in-ltin igenyelt tamog itás tekintetében is egy kiepiiendő közutnal kevesebb anyagi áldozatot igénylő inodun es mégis czelszerüen elegittetnék k'. — mondta ki annak idejen a Nyiregyháza—v.-naui.nyí h. é. vasútnak.a közúti alapból ÍOOOOO frt értékű törzsréizvénynyel való segélyezését. Minthogy p dig ezen indokok mi is leljes egeszükfen fenn á lanak s minthogy a kereskedelemügyi in. kir. Miniszter ur 18316 99. száinu leiratában a jovalngyas megtagadására alapul vett ama körülui* ny, hogy a tórvényuatósagi ultialóz tl nagy lústc kiépítetlen leven, a varmegyének e téren uiég jelentékeny feladatokat kell megoldania, a inai kőzg)ülésünkben a varmegyei uthalózatuek egy felveendő nagy kölcsönből • gesz terjedel! meben való kiépítése tárgyában hozott liatározal megvalósítási allal e.oszl .Iva lett, sa törvényhatóság közutui kiépítésére vonatkozó kötelezettségéin., k is leljes mérvben eleget lesz, s minthogy végül a szóban lorgó vasul segelyezese méltányos, közúti alapunkra nézve pedig anyagi szempontból előnyös ellenszolgáltatásai képezi a lö. venyhatosági utliáló.atbál kihagyott nyíregyháza — nyirbaktai lörvenyh itó>agi ut jóval köllégesebb ki pitese niellő-esenek: ennélfogva a beterjesztett kérelem teljesítés. mellett, a l árvenyhetóság felirat utján felkerí a kereskedelemügyi in. kir. Miniszter ur ó N.igyniéltosá^at, miszerint idézett korábbi elhalarozasana : meg tadóztatása, al, a nyiregyháza vasáros-naményi h. e. vasútnak az utido alap terhére 100000 frt ertékú törzsrészvény jegyzése altal való segélyez se tárgyában 7+5898" Bgy. s'.ani alatt hozott hatarozatunkat jóváhagyni méltóztassék Tanító gyűlés. A szabolcsvármegyei allalános tanitó egyesület nyíregyházi járásköre folyó lü 9. évi deczember ho 2 1-én délelőtt 10 orakor Nyii'g) hazán az ág. ev. központi iskola tanítói szobájában rendes gyűlést tar.olt. Jelen voltak: Horváth István elnöklete alatt: Kubac-.ua Islvan járaskóri jegyző. BMcshazy Vilma, Palicz Gizella, Or.-o.szky Mariska, Fiied íren (mint vendég.) S.szlay János, Korpos László, Ban Lajos, Lengyel Jo'.sef, Orsovszicy Gyula, id. Szabó Endre, Görgey István, Pazar István, SlofTan L IJOS, Buiimanu Endre, Rúzsa Endre, Boczkó Lijos, Ozva.d József, Nandrássy Aurél, Sclun Dániel, Fazekas János, Frieber János, Banis Menybe, t tanítók, dr. Kelemen Adoli. Bonis Meny beit nyíregyházi izr. tanilo gyakorlati tanítást tartott az izr. elyju iskola V. osztálybeli növendékeivel a tnérlauból. Fazekas János hozzászóló indítványozza, hogy a járáskór jegyzőkönyvileg mondjon köszönetet a rendszeresen kidolgozott ininialeczkéért és sikerült — élvezetes — előadásért. Góinőry Ilon nyíregyházi óvónő felolvassa: ,A vallás és munka a családi nevelesben a 6-ik elelév előtti korban" cziiuő munkáját. Nandrásy Aurél hozzá:zólo elismerőleg nyilatkozik felolvasónak munkájáról. Indítványára a járáskor jegyzőkönyvileg megdicserve a lel olvasolt munkát a ,Nyíividekben" Közzé tétetni határozza. L ngyel József nyiregyhá/i ev. ref. tanító felolvassa a „Mese es adoma a népiskolában* czimű értekezését. Hozzászóló Kubacska István dicsérőleg nyilatkozik azon munkálkodásról, amelyet Lengyel kariars a járaskörben kifeji. Indítványozza, hogy a jelen értékezese a .Nyírvidékben" közzé letessék és jegyzőkönyvileg inegdicsertessek Elfogadtatott. Pazar Islvan nyíregyházi ág. ev. igazgató tanitó, az „Eölvös al.p" helyi gyűjtő bizottságának elnöke röviden ismerteti az .Eötvös alap" legújabban modosilott alapszabályait, lelkes szavakkal hívja lel a kór tagjait, hogy nnncl számosabban lepjenek ez áldásosán működő intézmény tagjai közé. A felhívásnak volt eredménye, többen jelentkeztek a belepesre. Vajha Szabolcsvarmegye valamennyi tanilója lelkesülne e magasztos intézmény iránt. A jaráskör a farsangon iészben a nyíregyházi .önsegelyző egylet," részben a .tanitókháza" javára telt alapítvány összeg emelésere taniloibalt rendez. E y öttagú bizottságra bízza a szükséges teendők keresztül vittlel. A bizottság tagjai: Stofían Lajos elnóklele alatt: Orsovszky Gyula, Fazekas János, Bónis Menyhért, Kubacska Islván. A központi választmány kétrendbeli átirata tudomásul vétetvén, a gyűlés védett ért. — Azok a karlársak, akik meg nem jelentek, sajnálhatjak, hogy egy élvezetes gyűlést mu.asztotlak el. Jubileumi fi.inupély a főgimnáziumban. Ritka szép ünnepelynek volt színhelye a főgimnázium díszterme folyó hó 19-én, kedden delelőtt. Azt a férfiul ünnepelték kartársai, tisztelői, kinek sokoldalú levékenységevel mindenüti lalalkozunk, emellett azonban tanári hivatasa körében kifejteti 25 evi ernyedetlen munkásságával erdemelte ki első sorban az elismerésnek, a tiszteletnek azt az impozáns megnyilatkozását, a melyből kivettek részüket a társadalom legmagasabb körei éppen úgy, mint a hálás ta díványok Leffler Sámuel az ünnepeli férfiú mellan rászolgált az ünnepellelésre; m-lyben immár harmadízben volt szerenesés részesülhetni, mert hiszen, mióta a nőegylet egyesületi titkárját 20 éves működésé alkalmából a legszívélyesebb óváczióban részesítette, azóta Leffler Sámudnek ezüst lakodalma alkalmából vendéglátó hazanal összegyűlt tisztelői, ezt az utóbbi alkalmat is űnnepely sztn-